Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

Szocialista brigádot alakítottak az irodai dolgozók PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Megnyitó ma délelőtt HOGYAN SZÜLETNEK A FESTMÉNYEK? a törieli Aranykalász Tsz-ben A járás termelőszövetkeze­teiben kialakulóban lévő szocialista brigádmozgalom egyre szélesedik. A héten ér­kezett levél szerkesztőségünk­be, amelyet a törteli Arany­kalász Termelőszövetkezet iro­dai dolgozói küldtek. Levelükben megírták, hogy a termelőszövetkezetben dolgozó hét adminisztrá­tor szocialista brigádot alakított. Elküldték az új brigád ala­kulásán készült jegyzőkönyv egy példányát is. A brigádtagok évek óta dolgoznak együtt, és most a jobb és szervezettebb munka érdekében, a közösségi szel­lem elmélyítését óhajtva ala­kultak brigáddá. Az irodai dolgozók kezdemé­nyezése még újszerű a ceglédi járásban. Az elmúlt évben alakult az első, adminisztrá­torokból álló brigád, a dán- szentmiklósi Micsurin Ter­melőszövetkezetben. Ök el is nyerték a „szocialista brigád” címet. A törteli brigád célkitű­zései között szerepel a terme­lőszövetkezeti ügyvitel járá­si szintre emelése, a jelenté­sek határidőre történő össze­állítása, s a könyvelés meg­felelő ütemének kialakítása, hogy a hó végi zárás és a fő­könyvi kimutatás időre el­készüljön. A jobb kollektív szellem kialakítását célozza a célki­tűzések hetedik pontja, amelyben egymás segítésén túl a jobb munkatársi kapcso­latok kialakítását tűzik célul maguk elé. Vállalták, hogy általános- és szakmai ismereteik bőví­tésére továbbképzik magu­kat, s lehetőséget találnak ar­ra is, hogy a munkahelyi együttléten túl barátilag is találkozhassanak egymás csa­ládjánál. A brigád alakuló értekez­letén született az az elhatá­rozás is, amelyet versenykihí­vás formájában juttattak el a községben levő Rákóczi Termelőszövetkezet könyvelé­si dolgozóihoz. Az Aranykalász Termelő- szövetkezet szocialista cí­mért küzdő brigádja ver­senyre hívta a szomszéd termelőszövetkezet admi­nisztrációs dolgozóit. Egyben azzal a kéréssel for­dultak járási feletteseikhez, hogy az év végén értékeljék munkájukat és a most induló versenyt — t — Egy héttel később — március 27-én kerül sor a Kossuth Művelődési Házban az amatőr tánczenekarok szakmai bemutatójára és ugyancsak 27-én mutatja be a szolnoki Szigligeti Színház Lehár: A mosoly országa cí­mű nagyoperettet. A Kossuth Művelődési Ház felhívja a bérlettulajdonosok figyelmét, hogy az 1965/66. évi utolsó bérletes előadása április 4-én, este fél nyolc óra­kor leáz, amikor is a „Daru­madár útnak indul” című ma- gyamóta-esttel zárják a bér­letesek előadását X. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1966. MÁRCIUS 20., VASARNAP NE LOJJ, FIAM! 'Cegléd tüntetéssel válaszolt _ A Vasmunkás Szövetség csatlakozott A Tanácsköztársaságra emlékezik a vörös századparancsnok Tizenhét éves fejjel vonult be katonának Nyújtó Ferenc 1917-ben. Megjárta az olasz frontot és egyéves frontszol­gálat utón 1918 őszén tért ha­za. Két hétig tartott, amíg a frontról eljutott szülővárosába a nyugtalansággal teli országokon keresztül. Ezekről a napokról beszél­getünk Nyújtó Ferenccel, a volt vörös századparancsnok­kal, aki csak néhány perccel ezelőtt tért haza arról a házi ünnepségről, amelyet a kato­nák rendeztek a veteránok tiszteletére. — Hogy mit találtunk, ami­kor hazaértünk? — ismétli meg kérdésemet Nyújtó Fe­renc. — Teljes felfordulást és bizonytalanságot. Üres bolto­kat. Kenyérért, lisztért, vizes fáért hoszú sorok kígyóztak. A helybeli villanytelep csak alig tudta energiával ellátni a várost. — Éljen a Magyar Nemzeti Tanács! — olvastuk a plaká­tokon, és Várnai Zseni Kato­nafiamhoz című versének idé­zetét: „Ne lőjj, fiam, mert én is ott leszek!" Városhíradót is készítenek a ceglédi amatőrfilmesek Az amatőr filmesek meg­tartották alakuló megbeszé­lésüket pénteken este a vá­rosi Kossuth Művelődési Házban. A városban mintegy har­mincán hódolnak a szép szenvedélynek, kisfilmek ké­szítésének. Erre az összejö­vetelre tizenketten jöttek el. A tagok azt remélik, hogy a többiek is bekapcsolódnak a közös munkába. Szívesen látják azokat is, akik még nem rendelkeznek filmfel­vevőgéppel, de érdeklődnek a filmezés iránt A kultúrház segítséget nyújt a Kossuth Múzeum­ban március 28-án sorra- kerülő kisfilmbemutatóhoz, kölcsön adja vetítőgépét a kisfilmeseknek. Terveik között szerepel a lebontásra ítélt házak és a készülő új épületek munká­latainak megörökítése. így a város krónikásaiként gaz­dag és értékes dokumentu­mokat állíthatnak össze, ame­lyek évtizedek múlva is idé­zik a város történelmét (*—I) Az én kis feleségem című szélesvásznú olasz filmvígjáté­kot 21-től 23-ig mutatja be a Szabadság Filmszínház. Fősze­repben: S'Ivana Mangano és Alberto Sordi. Csak 16 éven fe­lülieknek! KÉT EV MERLEGE, 17 író-olvasó-találkozó Elsősorban eddigi műkö­désükről készítettek számve­tést Két év alatt 17 alka­lommal rendeztek író—olva­só találkozót és 5 irodalom­történeti előadást szerveztek, neves irodalomkritikusok közreműködésével. Értékes volt az a kiállítás is, ame­lyet az elmúlt év őszén rendeztek a könyvtárral kö­zösen a vasutas művelődé­si házban. A feladatokat úgy osztot­ták fel, hogy a jövőben a könyvtár végzi a szervezési és adminisztrációs felada­tokat, a városi tanács műve­lődési osztálya segítséget nyújt, hogy minél többen bekapcsolódjanak a köny­vet, irodalmat népszerűsítő munkába. Célkitűzésük a könyvbarát- mozgalom fejlesztése, az ol­vasók és könyvbarátok rend­szeres tájékoztatása nap­jaink irodalmáról. Tervez­nek önálló felméréseket is művelődéssel, irodalommal, olvasással kapcsolatban, ér­dekes, színes előadásokat az üzemekben és vállalatoknál. A városi-járási könyvtár Kárpáti Aurél irodalmi tár­saságának vezetősége úgy ha­tározott, hogy április 14-én újabb megbeszélésre gyűl­nek össze, 28-án pedig a szakszervezeti könyvtárosok­kal folytatnak eszmecserét. Mr.czelka Tibor — Az országos politikában Károlyi Mihály, Cegléd akkori képviselője volt a legnépsze­rűbb ember. Gombos Lajos volt a polgármester és Schlos­ser Ferenc a rendőrkapitány. A reakciós képviselőtestület volt a mindéinek felett álló ha­talom. — Az új esztendő figyelem­re méltó változást hozott. Le­törve minden ellenállást, a he­lyi szakszervezet hat embert küldött a képviselőtestületbe: Urbán Pál, Reiner Albert, Szálkái István, Zsadon Miklós, Ozsgyáni Pál és én képvisel­tük a város népét. Akkor még csak tizenkilenc éves voltam. — A maroknyi kisebbség örökös nehéz harcban állt a reakció képviselőivel. Csúcs­pontját akkor érte el ez a küzdelem, amikor a munkás­ság képviselői a fenyegetések elől kivonultak az ülésterem­ből. Erre a város népe két nap múlva viharos tüntetéssel vá­laszolt. — A március huszonegyedi­két megelőző napon teljes volt a zűrzavar. Egész napon át benn voltunk a Kisfaludy ut­cai Munkásotthonban. Egyre jöttek a hírek: a Vasmunkás Szövetség csatlakozott a kom­munista párthoz. A szociálde­mokraták tárgyalnak Kun Bé- láékkal. — Az éjszakát is a Munkás- otthonban töltöttük. Valami nagy dolgot vártunk. Közöt­tünk volt Hörömpő István, aki nemrégen tért haza Oroszor­szágból, s akit úgy tartottak nyilván, mint a város első kommunistáját. Ott volt Mat- kovics István, akinek tizenki­lenc éves fia, a ceglédi vörös gyalogezred fiatal katonája hősi halált halt a Tisza-híd védelmében, a ro­mánok elleni harcban. — Március 21-én Reiner Antal a fővárosba utazott. Az események torlódtak, óráról órára változott a helyzet. A Munkásotthonban nagy tömeg várakozott. Késő éjjel érkezett haza Reiner Albert. Bejelen­tette, hogy a két párt, a kommunista és a szociálde­mokrata párt egyesüléséből megalakult a Kommunistáik Magyarországi Pártja. Másnap reggel — minden ellenállás nélkül — a munkás­ság képviselői átvették a vá­ros vezetését. Rossi Károly A Kossuth Múzeumban már sok szép kiállítás anyagában gyönyörködhettünk. Gyakran találkozhatunk festőművészek eredeti alkotásaival, vagy a képeikről készített reproduk­ciókkal. Ez alkalommal újszerű ki­állítás nyílik a múzeumban. Ma délelőtt 11 órakor a Képzőművészeti eszközök és technikák címmel elrendezett anyag bemutatására kerül sor. Elénk tárulnak a festők munkájának műhelytitkai, megismerhetjük a különböző festészeti eljárásokat, többek között az olajfestmény, tem­pera, akvarell, pasztell, fa­metszet születését. A grafikusok művészeti „fogásait”, szén, tus, linó, sgraffito, filc és kőnyomat el­járásait és a freskófestés technikáját és eszközeit mu­tatja be a kiállítási anyag. Ilyent még nem láttam... Fekete-fehér ritmus Tóth István felvétele — búcsúznak. Még egy pil­lanatig fegyelmezettek, majd önfeledten szaladnak átöl­tözni. Megérkeznek a nagyok. Többen gimnazisták közü­lük, és a sportban is szép eredményeket érnek el. — A művészi torna mo­dern gimnasztika. Nem klasz- szikus balett, de ez is test­kultúra. A mai foglalkozá­son a törzstechnikát, a láb- és kargyakorlatokat gyako­roljuk — ismerteti az óra anyagát. Bemelegítő mozgással szok­ták kezdeni. Körbefutás a teremben, könnyű gyakorla­tok. Elrendeződnek, s kez­dődnek az ismétlő gyakor­latok. — Hátrahajlás, körözés ... most ujjhegykörzés, és ve­lem szemben vagy! — Egy­mást követik a vezénysza­vak. A lányok ringanak, hajla­doznak, szinte súlytalanul libbennek. Akad egy-egy szögletesebb mozdulat, elvét­ve elcsúszik a zenétől a lé­pés is. Szól a zongora. Sokat is­mételt gyakorlatok kísérő­melódiája, lassabban, gyor­sabban. Kratochwill Erzsi ügyesen, könnyedén szökell. E cseri Márta kezdő. Nem­rég jött. Olgi néni dicsé­ri. Igyekvő kislány. Kalo­csai Judit harmadikos gim­nazista. Szépen formálja mozdulatait. Lévai Olgát is példaként említi a tanárnő. Ütemre mozdulnak karok, lábak, egyszerre hajlik a törzs. Olykor még szögle­tességükben is kedves a moz­dulatuk. — Néha előfordul, hogy megunja a tanítvány, bele­fárad. Azt szeretné, ha két- három év alatt balettáncos lehetne. Mikor azonban lát­ja, hogy több munka kell ehhez, akkor „lemorzsoló­dik”. — Amit mi csinálunk, ja­vítja ritmusérzéket, szebbé teszi a lányok mozgását, har- mónikusabbá válnak moz­dulataik, általában művészi érzéküket fejleszti — össze­gezi az oktatás célját Olgi néni. A zongorista könnyed uj• jai végigfutnak a fekete-fe­hér billentyűkön. Fekete tri­kósok, fehér cipellősök fekete­fehér ritmusa hullámzik át a termen. Tamasi Tamás A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6l£D VARO A városi-járási könyvtár­ban csütörtökön este tartott megbeszélést a könyvtár Kárpáti Aurél irodalmi tár­saságának vezetősége. Fekete-fehér zongorabil­I lentyűk, fekete trikók, fehér : topánkák, apró balerinaci- : pők. A tudomány még ugyan i kevesebb, mint az igyeke- i zet, de az oktató jóindu- i lat igazán nem hiányzik Ol- | gi néniből. Húsz éve pedagógus, s eb- | bői az utolsó nyolc év alatt | Cegléden is sok időt eltöl- \ tött. Pestről jár hetenként. \ Ott művészi tornát, Gyön- | gyösön meg balettet is, tor- ! nát is tanít. : — Szeretem a gyerekeket, \ s az apró eredményeknek is \ örülök. Az oktatás nekem | élmény, nem tudok lemon- : dani róla, amíg bírom — I mondja az óra szünetében. | ötven kislány. A legkiseb- i bek ötévesek. Délután ve- \ lük kezdődik az oktatás, ök i az előkészítősök. Inkább csak \ gyermekgimnasztikával fog- \ lalkoznak. i Csoportokra bomlanak az : iskolások is. Okét már fran- \ cia kifejezésekkel oktatja a \ közkedvelt Olgi néni. Gyor- [ san megtanulják, s nagy | igyekvéssel próbálják az alap- l motívumokat. I Hét óra. A kicsik illedel- ! mesen — köszönő figurával

Next

/
Oldalképek
Tartalom