Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

Ecrci 1996. MÁRCIUS 29., VASÄRNAP 3 Kádár János és Kállai Gyula fogadta az új szovjet nagykövetet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, valamint Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke szombaton bemutatkozó láto­gatáson fogadta Fjodor Je- gorovics Tyitovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége új magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követét Apró Antal látogatása Fejér megyében Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese pénteken látogatást tett Fejér megyében. Megtekin­tette a Székesfehérvári Köny- nyűfémmű épülő új henger­művét s a várost, majd ak­tívaértekezleten vett részt és az időszerű bel- és külpoli­tikai, valamint gazdasági kér­désekről tájékoztatta a megye vezető műszaki szakembereit, közgazdászait és propagan­distáit Koszorúzások A Tanácsköztársaság kikiál­tásának 47. évfordulója alkal­mából szombaton koszórúzási ünnepségeket tartottak Újpes­ten. A Szabadság téri Vöröska­tona szobránál díszőrséget áll­tak a fegyveres testületek tág­ját s a sokéves szép hagyo­mányt követve eljöttek leróni kegyeletüket a kerület lakói, az üzemek, a gyárak dolgozói. A megemlékezés virágaival díszítették Újpest lakói a ta­nácsháza falán levő emléktáb­lát, és a Megyeri temető már­tírsírjait is. Semmi sem történhet nélkülük Gondolatok egy üzemi pártszervezet munkájáról Most már könnyebben lé- legzenek, az átállás úgy tűnik sikerült. A fiatal szalagvezető megmagyarázza, hogy nehéz ügy ez. Évekig gyártották itt Cegléden, a Május 1 Ruha­gyár telepén a vízhatlan bal­lonkabátokat, négy szalagon, 200 betanított munkással, s most egyszerre kezdjenek máshoz... Az új műanyag, amiből most a szivacslkabátok készülnek, sajátos tulajdonsá­gokkal bír, s a fazon is válto­zott; díszesebb, modernebb ... Mutált is egy kabátot: ez már kiállítási darab lesz. Olyan mintha bőrből volna, a gallért kötött anyag szegélyezi. Va­lóban csinos öltözék. Dehát amíg eddig eljutottak~~ Januárban kezdődött a gyár­tás. Természetesen gyakorlat­iamul, zökkenőkkel indult a munka — az új normákat még nem dolgozták ki, csök­kentek a teljesítmények, ez pedig a kereseten is meglát­szik. Az üzemi pártszervezet ekkor tanácskozást tartott és megbeszélték a gondokat. Az első időkben fizetésikiegészí­tést kaptak a munkások, tehát nem érezték meg a zsebükön az átállást. A következő lépés azonban az, hogy mielőbb megszülessenek az új normák, s hogy begyakorlott, zavarta­lan legyen a termelés... Ma, alig két hónap után már nyu­godtak; az üzemi gépezet ola­jozottan működik. A szivacs- kabátokat gyártó szalagok 100 százalékos teljesítményt nyúj­tanak. „A pártszervezet segítségé­vel megoldottuk...” — így beszélnek ma az átállás sike­réről az üzemben. Érdekes itt egy kicsit elidőzni, valamivel pontosabban mérni; valójában mennyi ebben a ceglédi üzem­ben a kommunisták munkájá­nak súlya, hatása? Egy gazdasági feladat el­végzése — bármilyen fontos legyen is az; — még nem fe­jezi ki a pártszervezet tevé­kenységét. Nemrég éppen itt Cegléden figyelt fel a városi pártbizottság egy eléggé álta­lánosnak mondható jelenségre, hogy tudniillik a pártszerveze­Góliátban - gladiolus; Sőt nemcsak gladiolus/., de sa­láta is. S mindkét szemnek, illetve szájnak kedves növény ragyogóan érzi magát ebben a világos, bideg- től-fagytól védő, kellemes levegőjű óriás sátorban. A Góliát fóliaház hússzor olcsóbb az üvegépítménynél. A cinkotai Arany­kalász főkertésze zamatos korai hú­sos paprikát ter­melt góliát gyom­rában. Már a tsz zöldségboltjaiban kapható is, csak legyen aki győzi pénzzel az extra­korai zöldfélét. Jóval közhasz- núbb, olcsóbb ez a húsvétra szép nagyra bomló sokezer fej saláta. Hogy a helyet jól hasznosítsák a halványzöld leve­lű zöldség között „köztesként” gla- dioluszt nevelnek, így hát egy táblán két szüret kínál­kozik. Milyen nagyszerű Is len­ne, ha már sza­badban, szép me­leg napokon pom­pázna a büszke gladiolusz. Az egyik idős párttag — ahogy elmondták — egyszer­re valamilyen vallásos tár­saság érdekében kezdett te­vékenykedni, hozzá nem is valami tiszta eszközökkel. A pártszervezet felelősségre von­ta a kommunistához nem méltó magatartásáért, s az idős asszony a következőket mondta: „A férjem 19-es kom­munista volt, amíg ő élt, ez nem történhetett volna meg: segített volna, hogy ne kerül­jek ilyen ügybe”. Ehhez nem kell sok magya­rázat; ez a segítség most a pártszervezetre tartozik. Dékiss János Megemlékezések a Magyar Tanácsköztársaság évfordulóján Bizonyára nem véletlen, hogy a párt a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, apáink harcának folytatóit bízta meg a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása 47. évfordulója ünnepségeinek megrendezésé­vel. Ezekben a napokban va­lamennyi KISZ-szervezetben ünnepi taggyűlésen emlékez­nek meg a Magyar Tanács- köztársaságról, s a KISZ megalakulásának 9. évfordu­lójáról. Számos ifjúsági szer­vezetben baráti találkozóra hívják meg a község — vagy város — 19-es veteránjait. SWSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSAmSSSSSM'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSfSSSSSfSfmr X Jbha -Afador: ' 5-------------­N agyszabású ünnepségei, adóznak 1919 emlékének e>.~ Gyomron, ahol egésznapos körzeti ifjúsági találkozót tar­tanak. A délután 3 órakor kezdődő ifjúsági nagygyűlé­sen Nagy Tamás, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Már­cius 21-én, Százhalombattán kerül sor ünnepi megemléke­zésre. Itt Arató András, a KISZ megyei bizottságának első titkára méltatja a Ma­gyar Tanácsköztársaság je­lentőségét. biológiai, hanem erkölcsi. Nem kellek, megvannak nél­külem is, a munkám nél­kül is. Mindannyiunkat be­csap az idő, s hogy múlik, kopunk és ez a kopás az ára az egzisztenciának, min­dennek. Drága ár. Húsz­éves korodban bohó vagy, jók az izmaid, feszül ben­ned az élet, az egyetemre jársz, mindég éhes vagy, de kevés a pénzed. Munkás vagy esetleg, de még kezdő és a helyzet majdnem ugyanaz. Negyven-ötvenéves korodig rohansz az életért. Igazga­tó leszel, vagy főmérnök, jó szakmunkás, de közben egy kicsit elkopsz és ha éhes vagy, van mit enned, de már vigyázol magadra. És hiába vádolsz engem barátom, tudom én jól, hogy igazi ellenfél önmagam szá­mára én vagyok. Csak én tehetem tönkre magamat. De az időt nem kalkulálod be? Nemcsak én félek az öregség­től, sőt az én félelmem nem is olyan veszélyes. Amit én érzek, mindenki érzi ebben a korban. És van, aki sok­kal csúnyábban reagál. Idős hölgyek ledér ruhákban mu­togatják petyhüdt bájaikat Koros férfiak hasukat be­húzva letkist táncolnak, fia­tal partnereikkel és beteges nosztalgiával sóvárogják if­júságukat. Én nem akarok is­mét fiatal lenni, én most ötvenéves koromban szeret­ném megállítani az időt Tu­dod, amikor a száz métert még elég jó idővel futom, de amikor már tudom ér­tékelni az élet szépségeit, ér­zem a munkám ízét és gyü­mölcsét, amikor a társada­lomnak nemcsak adnom kell, de valamit már én is kaphatnék. És adni és kap­ni szeretnék, amíg én aka­rom ... Na vádolj,-------------- szol ismét tu­dattársam, a hang. Azok is emberek és a te értéked is mindössze ennyi. Nem bújhatsz az ő hibájuk mö­gé. Egyébként is az ő sze­mükben te pontosan olyan vagy, mint a tiédben ők. Ne akard a mindenség tör­vényeit elrontani, önzésből, úgy sem sikerül. Ezt lásd be és akkor nem idegesí­ted magadat. És tőled, egye­dül csak tőled függ, tudsz-e a szónak rangot adni: ember, vagy megfosztod magad et­től? K étszer senki sem élhet, de az élet két félidőből áll. Az első félidőben rúg­tál magadnak néhány ön­gólt, lásd be öregem, ha a másik félidőben is így fut­ballozol, kiesel a bajnokság­ból. Pedig ebben a bajnok­ságban minden embernek benn kell maradnia. Ne lázadozz, ne ámítsd magad. Tedd félre a hiúsá­got, próbálj meg okosab­ban, emberhez méltóbban él­ni, mert emberhez méltat­lan a gyávaság. Az életet vé­gig kell csinálni. Most pedig menj és nézd meg szépen a kisfiad leckéjét, ott a tásj kaja, segíts neki, hogy kü­lönb ... tudod ... csak nem teljes. Nezz bele eb­be a tükörbe is, amit én tar­tok eléd. Látod ezt a piros foltot itt? Mozog is. Ez a szí­ved. Az egykori szerelmes jó­szág 1960-ban angina pectori- sos rohammal tiltakozott élet­módod éllen. Ez volt az első csengetés. Utána titokban szé­gyenkezve kétóránként szedted a nitromint és elolvastál min­den könyvet, amit Magyaror­szágon a szívműködésről és szívbetegségről kinyomtat­tak. Egyik orvostól a másik­hoz rohantál, hogy ellenőrizd igazat mondott-e az első. örült állapotba hajszoltad magad, nem lehetett előtted szívbeteg­ségről beszélni. Itt a tükör , ,, , __---------------- jobb sarka ban a z a szürke pont, az Eiffel- torony. Kimentéi Párizsba és ahol az emberek rohantak az életet habzsolni, te búskomor­ságba estél: Egy hétig nem mozdultál á szobádból, orvost hivattál, az rád nézett okos szemévéi, beültetett a kocsijá­ba és megmutatta Párizst. Te kérdezted, igaz-e, hogy Van Gogh is őrült volt? Az orvos nevetett és a te erődből csak annyira tellett, hogy nem vág­tad képen. Még éjszaka haza­utaztál, megnyugvást persze itthon sem találtál. Az idegkli­nika állandó paciense lettél, marékszámra szedted a Rau- sedilt, a Phipolphent, a Hyber- nalt, éjszakára az altatót. Ek­kor eszedbe jutott, hogy húsz­éves korodban, az éjszakák milyen szépek voltak. Megpró­bálkoznál a natúr gyógymód­dal is, de a szerelemnek nem volt íze, izgalma és te közben hidegen figyelted magad. A májad, még tartja magát valahogy. A lép funkciójával nem is vagy tel jesein tisztában, csak annyit tudsz róla, hogy tíz éve szúr, fáj, ott a bordák alatt baloldalt. Fogaid még fehérein villognak, de már sok a tömött, szerencsés vagy, nem látni őket Szemed még messzire lát, de már vi­lágosabb, mint gyermekkorod­ban volt Állj meg! Ordítottam, és hi­deg verejtékes kezemmel a hajamba túrtam. Én az időt nem tudom meg­állítani, miért csak rólam be­szélsz, nézd meg az emberek milyen balgák. A nem létezőt, a semmit Omegával, Schaff- hausennel mérik. Aranyból készítik az órákat, ajándékba egymásnak ezzel kedvesked­nek: nesze mérd a perceket, órákat, mérd életed elmúlását. Ugye milyen szép, csinos fazo­nú és milyen lapos ez a ha­lálmérő. Huszonegy köves! Hatezerért vettem, vigyázz rá, hogy kitartson. Hogy min­dennap mérni tudd: egy nap­pal öregebb lettem. A- égési emberiség b csapja magát, mindenki siet az élete végéhez. Én sem vagyok különb. Miért is len­nék? A gyermek felnőtt akar lenni. Ha felnő és dol­gozik, várja a hét végét, az ünnepeket, amikor szabad, aztán a nyugdíjat. Minden ünnep érkezése a vég hír­nöke, a nyugdíj pedig maga a halál. Nem klinikai, nem ; Még nem aludtam, ; ---------------------------- nemrég 1 r aktam le a könyvet és oltot- « tam le az olvasólámpát. For­golódtam, idegesített a párna ) friss huzata, a műanyagtakaró ; szőre, az asszony egyenletes, i egészséges szuszogása, az óra « ketyegése, a sötétség. Megint «sok feketét ittam, két csomag j cigarettát szívtam, dolgoztam | is valamit, összevesztem négy S kollégával, kétszer határozot- i tar. éreztem, hogy nincs iga- í zam, de nem volt erőm a fel­* ismeréshez. Hiú vagyok, öreg- « szem. A gondolat szíven ütött, i eddig is éreztem az idő múlá- ; sát, de most másképp éreztem. ! Nyoma sem volt a rezignált 5 beletörődésnek, megijedtem, «szívemben szirénák üvöltöttek, « felültem, remegő kézzel keres- «tem a lámpa gombját. Rá- ! gyújtottam, kimentem a fürdő- ! szobába és a tükörben megnéz­> tem a hajamat, tömött, szőke, > ezüst nem szürkíti még, a > szarkalábak szemem körül nem > veszélyesek, tokám épp hogy, ! ha feltartom a fejem nem is lát- ! szik. Aztán a profilomat vizs- ! gáltam, majd ismét a szarkalá­> bakat. Kimentem a konyhába, ! hogy senkit se zavarjak. Az • égő cigarettavégről rágyújtot- ! tam egy másikra, a füst sa- ! vsnykás, keserű volt. Pedig ! már az iménti pániktól • meg­szabadultam. Hiszen alig vál­toztam húszéves korom óta, «igaz, az ötödik X-ben járok, de > a vitalitásom ... Száz méteren « alig néhány másodpercet rom- ! lottam. > : Ne ámítsd magad , , ; ----------------------— oregfiu, ; szólalt meg bennem egy hang, ; önmagad nem csaphatod be. J Mi az isten van velem? Mi j vagyok én, skizofréniás? Ket- ! téhasadt a tudatom és most ! ketten beszélgetünk, vagy ők S beszélnek ketten és én vagyok ja kívülálló harmadik? Holnan j kimegyek a Hárshegyre, meg- «vizsgáltatom magam. ; No látod, intett az iménti «belső hang, ezért nem lehetsz > te már húszéves, mert az első | gondolatod a betegség. ! A húszéves is félti az egész- ! ségét, az életét, vetettem ellene j bátortalanul. > Igen, de nem úgy, mint most > te félted magadat. Húszéves «korodban azt hitted, hogy csak ! izmaid vannak és vártad, hogy ; a szívedbe lőjön az Ámor. Tü- j relmetlenségedben aztán te ni- 5 kotinnal, koffeinnel és alko- « hollal lövöldöztél a szívedbe és ! mondjuk meg, minden pohár j és cigaretta telitalálat volt. J Tudom, dolgoztál is sokat, ide- 5 geskedtél, a háborút is megjár- ^ tad, a hadifogságot is. Igen, ^ ezek is hozzásegítettek, hogy 5 ma már azt is tudod, sőt érzed, í hogy van szíved, májad, ér- 5 rendszered és te félszemmel, 5 befelé ezekre figyelsz. A bac­chanáliák után lelkifurdalásod $ van, másnap megméreted a J vérnyomásod. Ha túl zsírosat J eszel, eszedbe jut az érelme­4 szesedés, és az étel savanyodik 5 a szádban. Rosszkedvűen fel- $ állsz az ebédtől, rágyújtasz. $ ettől még rosszabb lesz a köz- 5 érzeted, a cigarettát földhöz $ csapod, az idegességtől a | gyomrod zuborog ... ezzel a ! kör be is zárul. $ Az imént vizsgáltad magad f a tükörben. A kép nem rossz, tek mind többet és többet fog­lalkoznak gazdasági ügyekkel, termelési gondokkal, s közben elmellőzik a politikai munkát. Pontosabban; amolyan terme­lési tanácsadókká alakulnak olykor, afféle műsza­ki bizottságként működnek, s nemegyszer a gyakorlati munkát is magukra vállal­ják. Az egyik szövetkezet párt- titkára maga indult el, hogy takarmányt szerezzen az álla­toknak; a tsz beszerzőjének csapott fel, ami nyilván nem helyes. Egyszóval feladják oly­kor az elvi, politikai munkát. A ruhagyár kommunistái — a pártszervezetük ugyan nem nagy; 53 tagot számlál-« nak — valamennyien kiválói munkások, az üzem legjobb-$ jai közül valók. Természetes $ dolog, hogy tudják, hol a he- $ lyük, s nagy segítséget nyúj-; tanak mind a teljesítményük-^ kel, mind a személyes pél-« daadásukkal — a tevékenység gük azonban több ennél. ? Summázva, azt lehetne mon-; dani, hogy jAszerint semmi.« sem történik az üzemiben 5 $ a kommunisták közreműködése, beavatkozása nélkül. Ritkaság ma az üzemben a $ fegyelmi ügy, noha több $ mint 800 dolgozót foglalkoz- $ tat a gyár. Néhány évvel ez-? előtt — ahogy Gól Ferenc sza-$ lagvezető, a pártszervezet $ szervező titkára elmondotta — $ előfordult néhány kisebb $ üzemi lopás. Akkor fellép-^ tek ellene, s azóta nincs ^ ilyen eset A kérdésre, hogy 5 mit tettek? — ez a válasz:? „Taggyűlésen foglalkoztunk § az üggyel” Szó sincs róla,$ hogy a gyár kommunistái in- $ tézkedtek. Nem. Felhívták az ^ üzem vezetőségének a figyel- § mét, hogy szigorítsák meg^ az ellenőrzést, s lépjenek fel ^ szigorúan az üzemi szarkák? ellen. így történt aztán, hogy? néhányan a társadalmi bí- ^ róság előtt adtak számot^ egészen kis lopásokról is. ^ Mindenesetre azóta nincs gyárban ilyen lopási ügy. ^ A pártszervezet tagjai, a^ kommunisták oda figyelnek^ az üzem minden eseményé re, s hallatják a hangjukat.^ Gyakori eset, hogy egy-egy ^ szalag munkásainak javul a? teljesítménye és emelkedik ^ a bér. Jól lehet, olykor nem§ valami nagy összegről van^ szó, s ha minden dolgozónak^ egyaránt javítanák az óra-^ bérét, jelentéktelen fillérek? jutnának. Így a legjobbak ré-i szesülnek a béremelkedésből.% Minden szalagnál ötös bízott-^ ság működik, s ez a bizottság^ dönt, hogy kik voltak a szalag^ legjobb dolgozói. A pártszer-^ vezet tagjai figyelemmel kí-$ sérik a bizottságok tevékeny-^ ségét, s ha netalán igazságta- ? lanság történik — akarva,^ vagy akaratlan —, felemelik $ a szavukat. Általában az ér- ^ veikkel, véleményükkel igye- $ keznek segíteni. Ezzel szerez- ^ tek tekintélyt a gyárban, ? innen, hogy a szavuknak ? megvan a súlya, hatása. Meg-$ van akkor is, ha a termelés^ átállítását zavartalanul, zök- $ kenők nélkül akarják meg-J oldani, s akkor is, ha egy-egy ^ dolgozónak a személyes ügyé- ^ ben szólnak. Naponta öten-? hatan keresik fel a pártszer-^ vezetet, s ezt a bizalmat a $ legjobb eredményeik közé $ sorolják. Nem lehetne persze azt$ mondani, hogy a ruhagyárig pártszervezet munkájában $ nincs olykor némi formalitás. \ A világnézeti nevelésről kell« itt néhány szót szólni arról, $ hogy a tanfolyamok, politi- 5 kai iskolák nem jelentenek? mindig teljes megoldást. $ Ügy értem; nem lehet csak $ kimondottan szervezett for- $ mák szerint, mondjam „letud- « ni” az emberek politikai, vi-J lágnézeti nevelését. Mert $ szerveztek itt a gyárban vi-i lágpolitikai gazdaságtan tan-$ folyamot, politikai iskolát, $ ahol az időszerű kérdésekről $ hangzanak el tájékoztatók, j mégis volt itt a gyárban $ nemrég egy érdekes párt- j: fegyelmi ügy, amely figyel-^ meztető tanulságot hordoz.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom