Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

1966. MÁRCIUS 18., PÉNTEK HICHI 3 A Szövetkezetek Pest me­gyei Értékesítő Központja tegnap tartotta évi rendes küldöttközgyűlését. Az igaz­gatóság beszámolóját Dömö­tör József terjesztette elő. Részletesen beszámolt a MÉK elmúlt évi tevékenységéről, elmondotta többek között: ta­valy szorosabbá vált a mező- gazdasági termelők, a szö­vetkezeti gazdaságok és a MÉK kapcsolata Pest megyé­ben. Részletesen foglalkozott a termeltetés, a felvásárlás és az értékesítés kérdéseivel, s kiemelte: a megnőtt feladato­kat mutatja az is, hogy a múlt évben 15 százalék­kal nagyobb területre kö­töttek szerződéseket. Az átvételre kerülő zöldség és gyümölcs szállítási gond­jait érzékeltetve, megemlítet­te. hogy a fő Idényben na­ponta mintegy 150 vagon áru továbbítását kellett biztosíta­nia a MÉK-hálózatnak. A MÉK eredményes évet zárt: 1100 vagonnal több árut ér­tékesített, mint az előző év­ben. Az előző évektől eltérően, a zöldség-gyümölcs érté­kesítés 4,7 millió forintos nyereséget biztosított. Jelentősen emelkedett tavaly a termelőszövetkezetek bevé­tele: az előző évi azonos áru- mennyiséget véve alapul, a kedvezőbb átvételi árak ered­ményeként, beszámítva a 10 millió forint összegű tárolási költségtérítést is, a közös gaz­daságok 35 millió forinttal magasabb bevételre tettek szert. A MÉK tavalyi' 5,7 mil­lió forintos össznyereségéből több mint 5 milliót beruházásokra fordítottak. Idén fejezik be a szentendrei raktár, illetve hűtőház épít­kezéseit, előkészítik Vácott a munkálatokat és arra törek­szenek, hogy Nagykátán a hűtőház és feldolgozó-tartósí- tó üzem építésének munká­latai is megkezdődjenek a jö­vő évben. Beszámolt az idei szerző­déskötésekről is: ennek ed­digi területe Pest megyében, 12 000 holdon zöldség, 8 900 holdon pedig burgonya. Je­lenleg még gondot okoz né­hány zöldségféle; a paradi­csom, uborka, vöröshagyma szükséges mennyiségben való biztosítása. Főleg a paradi­csom és a paradicsompaprika termesztésére korlátlanok az exportlehetőségek. Az értéke­sítésről szólva kiemelte: a MÉK minden leszerződött mennyiség átvételéért vállal­ja a felelősséget. A küldöttgyűlés részvevői közül többen részletesen fog­lalkoztak az áru átvételével, s az ezzel kapcsolatos visszás­ságokkal. Kuli Imre, a kaku- csi Lenin Tsz elnöke java­solta, hogy a MÉK évi nye­reségéből azok a tagszövet­kezetek, amelyek a legtöbb árut szállítják, arányosan ma­gasabban részesedjenek. Kü­lön felhívta a figyelmet: még mindig megtörténik, hogy öt-hat kézen, illetve szerven keresztül megy az áru, míg a fogyasztóhoz ér. Az len­ne a helyes és szükséges, hogy ha a tsz-ben délutánra leszedik a termést, másnap az már kapható lenne az üzletekben. Pintér György, a SZÖVÉRT igazgatóhelyettese elmondotta többek között, hogy sor ke rül az eddig országosan egy­séges átvételi, felvásárlási ár­rendszer megváltoztatására. Ez ugyanis nem ösztönözte pél­dául a Pest megyei gazdasá­gokat eléggé arra, hogy ter­mésüket a fővárosban értéke­sítsék. A jövőben, ha egy termelőszövetkezet közvetle­nül a Nagyvásártelepre szál­lít árut, azért ugyanazt az árat kapja, mint a MÉK. Le­hetőséget nyernek arra, hogy ott adják át termelvényeiket, ahol akarják, s az árkülönbözet is őket illeti. A MÉK igazgatója válaszá­ban hangsúlyozta: a megyei értékesítő központ egész ap­parátusával, idén még inkább arra törekszik, hogy megrövi­dítse az áru útját a termelő­től a fogyasztóig. (h. f. p.) ÚTON - ÚTFÉLEN A dabasi járás határozatának sorsa — A helyzet a Szentendrei-szigeten Kisoroszi csak vízen át közelíthető meg (Volt egyszer egy Közúti Üzemi Javító Vállalat, amely a Budapesti Űtügyi Igazgató­sággal állt kapcsolatban és Pest megye útjainak javítá­sával foglalkozott, amíg be nem olvasztották az Aszfalt­útépítő Vállalatba. Azóta ez utóbbinak a feladata az utak javítása a megyében. De mi­után az ország különböző részeiben új utakat épít, úgy látszik szűk a kereszt- metszete, vagy nincs rá ka­pacitása, magyarán szólva inkább szeret a főprofiljával, semmint a mellékp: oíiljával, a Pest megyei utak javításá­val foglalkozni, noha ezen a területen nagyon is sok lenne a tennivaló. Ezért történt — mint arról nemrég beszá­moltunk —, hogy a Dabasi Járási Tanács átírt a megyei tanács építési, közlekedési, és vízügyi osztályához, a rossz és egyre romló utakra hivatkozva kérte, járjon el a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban, hogy állít­sák vissza a megszüntetett vállalaitot, hadd javítsa Pest megye területén az utakat, ne legyenek azok rosszabb állapotban a többi megyé­énél, amelyekben változatla­Partmenti campingnyitány JL ! 28 részlegben dolgoznak a szolgáltatók Nagy érdeklődés mellett tartották meg Gödöllőn a já­rási Javító- és Szolgáltató Ktsz mérlegzáró közgyűlé­sét A szövetkezet 28 részlegé­ben ma 140 tag dolgozik a lakosság ellátásának érdeké­ben. Az elnöki beszámolóból kiderült, hogy a múlt 6v nem volt olyan eredményes, mint az előző. Lazult a munkafe­gyelem és az ellenőrzés sem állt feladata magaslatán. Idén el fogják kerülni a tavalyi hibákat Szeretnék szolgáltatásaikat tovább fej­leszteni. Kistarcsán rádió-tv szervizt, Veresegyházon fod­rászrészleget kívánnak meg­nyitni. Szolgáltatásaikat ki­terjesztik a szállításra is. vas­úti vagon, ki- és berakást vállalnak. Elgondolásuk sze­rint, ha a várostól telket kap­nak, 10 millió forintból gép­kocsiszervizt létesítenek. A mű meglehetősen nagylélcgzetű. s látványos futamokkal komponált. S mitagadás, hosszú hetekbe telik. De akkor aztán min­den szépségét élvezheti a rá kíváncsi, szabadba me­nekülő ember. Színhely Szentendre. A romantikus nyitókép az el­ső oldalon új pozícióban mutatja a kis lakot: az ár­vizek vonulása ellen lábak­ra emelték a pici nyaraló­kat. Jöhet a természetnek bármilyen vihara — leg­feljebb csónakkal közelíti meg átmeneti otthonát a nul fennmaradt a területileg illetékes közúti üzemi javító vállalat. Levelére a dabasi tanács már választ kapott Ebben az építési és közlekedési osztály közli: „... a KÜV-nek az Aszfaltútépítő Vállalatba tör­tént beolvasztása s annak ta­pasztalható következményei is ismeretesek előttünk. En­nek érdekében annak idején megtettük a megfelelő lépé­seket a minisztérium felé, azonban a régi állapot visz- szaállítását illetően határo­zott elzárkózást tapasztal­tunk.” S ezen nem is csodálkozha­tunk, mert ha nemcsak a minisztérium felé, hanem a minisztériumban tették volna meg a megfelelő lépéseket, talán az elzárkózás kevésbé lett volna határozott. Az utak állapota minden­esetre sokat romlott azóta. Nemcsak a dabasi járásban, hanem természetesen másutt is a megyében. Például a szentendrei járásban szintén. Erről beszélgetünk az ottani járási tanács elnökhe­lyettesével.) — Több mint két hete ja­vítás miatt lezárták a Kis­orosziba vezető utat — közli Prosz István. — Nem, a ja­vítást még nem kezdték el. Az Ütügyi Igazgatóság végzi ezt a munkát, azt mondja, befejezik valahol másutt az útjavítást és onnan idejön­nek. — Az út felfagyott, kátyús, süppedés lett — mondja Tit- ton Miklós. — Éppen azért zárták le, nehogy még job­ban tönkremenjen és még ne­hezebb legyen a javítása. — A tavalyi nyári árvíz után a fagy, most meg a bel­víz még jobban megviselte. Mikor lesz kész? Nem tudom. Addig a község szárazföldön', meg nem közelíthető, a rév bonyolítja le a forgalmat, ez­zel azonban nem drágább a kisorosziak közlekedése. (Viszont ugyanazon az áron sem mindegy, hogy a végállo­máson száll-e fel az ember az autóbuszra, vagy a megálló­hoz már sok utassal, gyakran zsúfoltan érkező kocsira, a túl­parton.) — A Szentendrei-sziget hosszában végighaladó út álla­pota nagyon rossz. Tahitótfa- lutól a gátőrházon túl pár száz méteren még az ősszel megjavították. — Már tavaly augusztusban 5 sürgettük az egész út megja- ^ vitását, azt mondták, nem le- ^ hét, nincs rá keret, nem volt ^ a tervben. ^ (Persze az utat megrongáló S árvíz sem szerepelt semmiféle $ tervben, hacsak most már a ^ természetfelelős is be nem § vezette elemek pusztítására ^ nézve a tervgazdálkodást.) ^ — A tahitótfalui hídtól a ^ Pokol csárdái révig a szigetet ^ keresztülszelő utat azonban i megjavították. Ez ma ^ az egyetlen hibátlan út v az egész járásban, még a 11-es újjáépített műút, a budapest— esztergomi is javításra szorul Visegrádnál. — A Szentendrét Pomázon át Budakal ásszal összekötő út úgyszólván járhatatlan. — A budapest—dobogókő— esztergomi műút, a 111-es, szintén erősen megviselt. 1970-re új nyomvonalon építik meg. A pomázi HÉV-állomás- nál már megkezdték az új utat, az örökké sáros terület rendezését és a régen sürge­tett autóbuszforduló kialakítá­sát. — Ide az ÁFOR benzinku­tat is építhetne, nincs az egész mintegy hetvenkilométeres úton egy se. — És nincs Budapesttől Esz­tergomig, még a 11-es úton sem egyetlen autóservice. A járási vízgazdálkodási társu­latnak van egy teljes service­berendezése, csak nem talá­lunk helyet, ahol felállíthat­nánk. — Mind a két campingter- vében service is szerepelt, de takarékossági okokból töröl­ték. mindenre elszánt canipin- gező. Azért védelemről még­sem árt gondoskodni A város és folyómenti sé­tányt jó fél méterrel meg­emelték. Ennek hátán ké­szítik a gyalogos utat, par­kosítanak, hogy olyan szép legyen, mint korábban volt, a tartós Duna-ostrom előtt. Hónapokig a víz volt itt a kizárólagos úr és birto­kos. Most azok számára ké­szítik az új utat, akik ki akarják pihenni — többek között — az elmúlt eszten­dőben, a természet ellené­ben folytatott hadművelet fáradalmait is. Kapunyitá­sig alighanem minden rendi en lesz. Ha a termé­szet is hozzásegít, igazán lírai, emlékezetes lesz az Idei campingnyitány. Kép—szöveg: Gábor—Tóth (Mit lehet mindehhez hozzá­fűzni? Azt, hogy szeretnénk . Jön a nyár! Tisztelt idegen fo­rogjon a kies Dunakanyarban! Kitűnően felszerelt autós- campingek! Kifogástalan úthá­lózat! Nemcsak a kanyarban, tegyen egy kanyart egész Pest megyében, meggyőződhet ró­la.) Szokoly Endre Háromszáz kilométer hézag nélküli vasúti pálya épült Nyuga.-Dunántúlon Háromszáz kilométer hé­zag nélküli vasúti pályát építettek -1 év alatt Nyu- gat-Dunántúlon. A nagy ará­nyú vágányfelújításon, híd­építésen túl, korszerűsítettek 31 állomást, 18 pályaudvari épületet, három fűtőházat. Hévízen vasutas gyógyüdü­lőt, a szombathelyi MÁV Jár­műjavító Vállalatnál orvosi rendelőt építettek. Aki több az átlagnál Vitathatatlan tény: tavaly óta jetuenautoben van a politi­kai élet, nem csupán a párt- szervezetekben, általában or­szágszerte. Őszinte véleményt mondanak, érvelnek és vitáz­nak azoic is, akik korábban nem mutattak különösebb ér- dekvődevt a tarsadalnii-poiiii- kai kérdések iránt. Ezt a felfe­le ívelést csak tovább fokozta az ideológiai irányelvek vitá­ja. A politikai élet felpezsdülé- se — amelyben a partszerve­zeteké volt a kezdeményezés — önmagában is termékenyí­tőén hatott az emberek gondo­latvilágára, de emellett 6ok egyéb tényező is szerepet ját­szott a politikai vélemények alakulásában. A viták, a hibák őszinte és nyílt elemzése, a fejlődést gátló okok feltárása, a munka fellendítését célzó javaslatok kidolgozása mind­mind hozzájárult ahhoz, hogy a pártépítő munka is döntő fordulóponthoz jutott. Egyre többen ismerték és ismerik fel, hogy az elért eredményeik mö­gött a kommunisták jó mun­kája áll, Ebből eredően a leg­jobbak közé tartozni, a párt tagjának lenni nem csupán m$gtjázteJ.tetést. jelent, hanem addig. végzett munkájuk el is- . mérését is. — Egyetemünkön már esz­tendők ota tervszerű pártepí- tési munka folyik — állapi ija meg Soltész István, a gödöllői Agrártudományi Egyetem Pártbizottságának titkára. — Az 1962—63-as tanévben csak­úgy, mint az ezt követő esz­tendőben hatvan tagjelöltet, tagot vettünk fel. Az 1964— 65-ös tanévben, ha nem is ug­rásszerűen, de ez a szám meg­emelkedett: negyvenhárom tag­jelölttel és harminc párttag­gal gyarapodtunk. Ez nem a véletlen műve: a politikai élet fokozottabb fellendülése egye­temünkön igy realizálódott. A pártalapszervezetekben tervszerű munkával készítik fel a tanárok és hallgatók legjobbjait a párttagságra. Mindez a mindennapok mun­kája során történik, anélkül, hogy a statisztika szépítésére, a számok hajszolására töre­kednének. A cél a mennyiségi növekedéssel egyidőben a mi­nőség növelése, a követelmé­nyek emelése azok iránt, akik elsősorban jó munkájukkal ér­demelték ki, hogy a párt tag­jai legyenek. A pártbizottság titkára pél­dákkal bizonyít. — Olyan kiváló tanárokat vettünk fel tagjaink sorába, mint például dr. Pósa Lajos docens, aki nemcsak az okta­tásban, hanem a termelőszö­vetkezetek segítésében is élen járt. Ugyanezt mondhatom el dr. Kónya Kálmán vagy dr. Süpek Zoltán adjunktusokról és másokról is ... De vannak olyan példáink is: hiába jött valaki egyetemünkre tagjelölt­ként, mint például Szabó Pál hallgatónk, mivel félévben két tárgyból is megbukott, nem javasoljuk tagfelvételét. Vagy egy másik érdekes eset: a KlSZ-bazottság titkárával be­szélgettünk egy hallgatónk­ról. Az apja az egyik megye pártbizottságának titkára. Be­csületes fiú, a tanulmányi eredményei sem rosszak, a KISZ egyelőre mégsem java­solja tagjelöltfelvételét. Az indoklásuk: az legyen tagja a pártnak, aki több az átlag­nál ... A magas követelménytá­masztás mellett nagy gondot fordítanak a pártépítő munka céltudatosságára is. A kultúr- technikai tanszéken például egyetlen párttag sem volt Ma már van dr. Varga Sándor ad­junktus személyében. A so- ronkövetkező feladat: az ál­lattani tanszék, ahol szintén nincs párttag még az oktatói karban. Hoffmann Anna, a mező­gazdaságtudományi kar ne­gyedéves hallgatója. Tavaly májusban vették fel tagjelölt­nek. — A Hogy eszi Állami Gazda­ság ösztöndíjas hallgatója va­gyok. Már gimnazista korom­ban a gazdaságban töltöttem a nyarakat. Havonta nyolc­száz forintot kapok. Ha ez nem lenne, anyám nem tudott volna taníttatni... A múlt­ban ez elképzelhetetlen lett volna. Most mérnök leszek... Azt hiszem, ha sematikusan hangzik is, ez magyarázza szándékomat, hogy felvétele­met kértem a pártba. A tanulmányi átlaga: 4,5. Egy század híján jeles rendű. Tagja az egyetem külföldön is elismert népi együttesének. Az egyetemi KISZ-szervezet volt az ajánlója: Nem vélet­lenül. Maröti László, az egyetemi KISZ-bizottság titkára. — Talán romantikusnak tűnik, hogyan kerültem az egyetemre. Gimnazista voltam még Szeghalmon, amikor né­gyen barátok, Nagy Sanyi, Horváth Kari, Papp Zoli meg én, részt vettünk a tsz-agitá- cióban. Azokban a napokban határoztuk el, nem elég csak beszélni arról, hogy miért jobb a közös az egyéni gazda­ságnál. Elhatároztuk, hogy a gimnázium elvégzése után ag- ronómusok leszünk vala­mennyien. Jelentkeztünk az egyetemre, felvettek. Decem­berben végeztünk. Sanyi a vésztői termelőszövetkezetbe, Kari a halaspusztai állami gazdaságba. Zoli a körössza- káli termelőszövetkezetbe ke­rült. Én maradtam. Talán azért, mert már hatodik esz­tendeje dolgozom az egyete­mi KISZ-ben. Tavaly nyáron vették fel párttagnak. — Ha az ember valami na­gyot akar elérni az életben, kell, hogy a leghaladóbb gon­dolkodású emberek között munkálkodjon érte. Ez a vé­leményem volt az egyik ok, ami a pártba vezetett. A má­sik: a táj, amelyben felnőt­tem. A Viharsarokban nevel­kedtem, nyakas, az emberi jogokért mindig bátran har­coló emberek között. A har­madik: a gimnáziumot, aho­vá jártam, egy haladó gon­dolkodású parasztember, Pé­ter András alapította a hu­szas évek derekán. Sok je­lentős személyiség tanult eb­ben az iskolában, amely hí­ven őrzi ma is a haladó gon­dolkodású emberek szellemi­ségét. S végül, de nem utolsó­sorban: tanáraim többsége kommunista volt. Ez így együtt hatott rám, s vezetett el a pártba. Számok, tények bizonyítják az egyetemen folyó pártépí­tési munka eredményességét Egyetlen példa is meggvőző erővel igazolja ezt Ma már az egyetemen dolgozó oktatók ét kutatók negyvennégy százalé­ka tagja a pártnak. Prukner Pál Fő céh az áru útjának meggyorsítása 35 millióval több bevétel a tsz-ekben — Előnyös szerződési lehetőségek a zöldségtermesztéshez Beszámoló a MEK közgyűléséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom