Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

Lesz-e húsvéti bárány? Ezzel a kérdéssel kerestük fel munkahelyén László And­rást, a szentlőrinckátai Uj Vi­lág Tsz juhnyájának gondozó­ját. László nagy megbecsülést vívott ki szakmájának és ma­gának hozzáértésével, fokozó­dó termelési és tenyésztési eredményeivel, munkaszere­tetével, példamutatóan fe­gyelmezett magatartásával. Érdeklődtünk még, mi* a sza­porulat és hozam egyenletes, évről évre növekvő eredmé­nyek, a nagyfokú gazdaságos­ság titka. Csendes, szerény ember lé­vén, lassan kezd az eredmé­nyekről beszélni, pedig van bőven miről. — A termelőszövetkezet 1952-ben kezdett juhtenyész­téssel foglalkozni, akkor mindössze 200 darab anyajuhunk volt — Mindjárt a kezdet kez­detén bíztuk meg András bá­csit — mondja a jelenlevő tsz-elnök —, s az elért ered­mények azt bizonyítják, hogy jó szakemberre bíztuk juhál­lományunkat. A szövetkezet ezért többször részesítette László Andrást dicséretben, anyagi és erkölcsi elismerés­ben. A tsz-elnök büszkén teszi hozzá: — Állattenyésztésünk leg­jövedelmezőbb ága a juhte­nyésztés. Az egész tagság megbecsü­lését kivívta András bácsi, aki mind külön-külön ismeri az anyajuhokat, de még az új­szülött bárányokat is. Pedig az alkalomszerű látogató min­den juhot, minden bárányt szinte teljesen egyformának lát, s szinte elképzelni sem tudja, hogy mindegyiken van valami „különös ismertetője/" fejalakulás, gyapjúbenövés, viselkedés, stb. Tanácstagok fogadóórája Holnap délelőtt 9 órai kez­dettel Macháty Béláné Tápió- szelén, Benkovics Mihályné Tápiószentmártonban és Dósa István Tápiószecsőn tart fo­gadóórát. Szerdán délelőtt 9 órai kez­dettel Blaskovics József Kó- kán és Kármán András Nagy- kátán tart tanácstagi fogadó­órát. — Több, mint egy évtizede kezdtem el ezt a szép szak­mát — mondja László And­rás —, amely sok munkát sze­rété tét, hozzáértést kíván. Mi egész évben vigyázunk arra, hogy a juhok jó tenyészkon- dícióban legyenek, de különös figyelmet szentelünk az űzési és az ellési időszak előkészí­tésére is. Véleményem sze­rint ez a titka a jó szaporulati és termelési eredményeknek. Több éves tapasztalataim azt bizonyítják, hogy csak a jó tenyészkondíció biztosíthatja a termékenyülést, a kisbárány kifejlődését és ezzel párhuza­mosan a hozam fokozatos nö­vekedését. — Év közben megfigyelem az idős, a rossz értékesítő, a gyenge ellenállóképességű, a hiányosabb, benőtt testrészű és gyenge gyapjúhozamú egyedeket. Ezeket a nyírás után nem tenyésztjük tovább. Hiányukat a saját állomány­ból, a legjobb egyedek utódjaiból pótoljuk. A terme­lési mérték nálunk elég ma­gas, anyajuhonként legkeve­sebb 5 kilogramm, vagy en­nél több. Az idén ezt a 219 darab anyajuh átlagában 5 kilogramm fölé kívánjuk emelni. — A termékenyítést úgy irányítottuk, hogy az ellés 3 hét alatt befejeződjön. Eddig 157 anya ellett és 283 darab bárányunk van. Az ellés egy­két nap múlva valószínűleg befejeződik, s még az 52 anyá­tól 80—85 bárányt várunk. Ez közel 170 százalékos bárány­szaporulatnak felel meg. Eb­ben nagy szerepe van a mes­terséges megtermékenyítés­nek. Erre egy kiváló apaálla­tot használtunk fel, amely­nek a gyapjúhozama megha­ladja a 12 kilogrammot. Tegyük hozzá: a mestersé­ges megtermékenyítésben a lőrinckátaiak a járásban elsők voltak. — Van néhány olyan anya­juha szövetkezetünknek, amelynek 3 báránya született. Ezeket is felneveli vagy a szülőanya vagy más anya. Sok jó export pecsenyebárányt szeretnénk nevelni és eladni. László Andrásnál sem találnánk keresve jobb szakembert, aki választ adna: mi a hely­zet a juhok „büdössánta” HÍRADÁSA PÁh’DI A dombok között szerényen húzódik meg a Monori Állami Gazdaság pándi üzemegysége. Aki a kövesúton megy, nem is sejti pár száz méterrel a nagy fák mögött az üzemet. A pán­di üzemegység munkáját több évi mérlegelés alapján úgy le­hetne jellemezni, hogy szeret első lenni az időszerű mun­kákkal. Pedig az adottságai nem a legjobbak. A hegyes- völgyes vidék, a kemény, kö­tött talaj mindig nehéz fel­adat elé állítja az itt dolgozó­kat. Ennek ellenére nem ke­seregnek, mindig „kivágják a rezet”. így van ez most is a tavaszi munkákkal. Nem érte váratlanul őket a korábban érkezett jó idő. Mihelyt az időjárás és a talajviszonyok megengedték, a majorban fel­búgtak a gépek, és kiindultak a mezőre. Jelenleg az ősziek és a pillangósok fejtrágyázá- sát végzik. megbetegedésével. Gyorsan válaszol: — Mi ezt a betegséget évekkel ezelőtt száműztük. A juhgondozó szégyene ez a be­tegség. Az állat rendszeres ápolásával, gondozásával, ta­karmányozásával megelőzhe­tő. A juhellető helyiségre is gondosan kell vigyázni. A juhok takarmányozásával kapcsolatban elmondotta, hogy rendkívül fontos a ta­karmány gondos beosztása. Az elmúlt évben árvíz és bel­víz miatt kiesésük volt, de zökkenő mégsem lesz ezen a területen. Jelenleg is jóminő­ségű silót, lucernát és anya­juhonként negyedkiló vegyes­abrakot etetnek. A bárányok­nál megvalósították a szük­séglet szerinti takarmányo­zást A beszélgetésben szó esett az anyagiakról is. Elmondot­ta, hogy tavaly 936 munka­egysége volt és 37 ezer 440 forintot kapott zárszámadás­kor. így hát húsvétra nemcsak bárány lesz, hanem másra is telik. Kiss Lajos Tapló mente A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE in. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1966. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP A nagykátai vasútállomáson négy éve nem volt tárgyi baleset Szállítás, tájékoztatás, tüzelőtolvajok Ilyenkor a tél utolsó hónap­jaiban a tsz-ek zárszámadási időszakát éljük, de ugyanak­kor az üzemek, vállalatok és intézmények is összehívják a dolgozóikat, hogy megbeszél­jék az elmúlt gazdasági év ta­pasztalatait, eredményeit, fo­gyatékosságait és egyben meg­szabják az új év feladatait. Ez történt a közelmúltban a nagykátai vasútállomáson is, ahol a vasutasok értékelték az Túl az egymillión Jól dolgozott az elmúlt évben a tápiógyörgyei fmsz Hosszú évek megerőltető munkájának, a kollektív veze­tésnek és a szocialista brigád­mozgalomnak jelentős szerepe van abban, hogy a Tápiógyör- gye és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet az 1965-ös gazdasági évben meghaladta a „bűvös” egymillió forint nye­reséget. Hiszen 1963-ban csak 639 ezer forint, 1964-ben 980 ezer forint, míg tavaly egy­millió 52 ezer forint a tiszta nyereség. A lakosság áruellátása is igen sokat javult az utób­bi időben, bár — a szövetkezeten kívül álló okok miatt — még nem minden esetben éri el a vá­rosok szintjét. Ezenkívül a ke­reskedelmi dolgozók még sok­szor nem megfelelő kulturált­sági szinten oldják meg fel­adataikat, de ezen a téren is igen nagy az előrehaladás. Nyugodtan el lehet mondani, hogy ez a jelenség mindig kevesebbet von le a munka minőségének értékéből. A dol­gozók megértették azt, hogy a tervek teljesítése már a „terv, törvény” fogalmán túlmenően erkölcsi kötelesség is. Jó példa erre az, hogy ta­valy a véndéglátóipari egysé­gek két ízben, összesen nyolc hétig tartottak zárva a fertő­ző állatbetegség miatt, s az így keletkező mintegy 600 ezer forintos fogalom- kiescst az év végéig lel­kes, odaadó munkával be­hozták. Az fmsz igazgatósági elnöke már több mint fél éve be­teg. A helyette ideiglenesen kinevezett Nagy Ernőné fő­könyvelő megállja a helyét. Pedig a szövetkezet feladatai szinte napról napra nőnek, és nem kevés munkájába, fárad­ságába kerül mind az elnöki, mind a főkönyvelői poszton helytállni. Jelenleg a szövetkezetnél a körzeti taggyűléseket tartják, és már megkezdődött a felkészü­lés az e hónapban tartan­dó küldöttközgyűlésre. A körzeti taggyűléseken meg­ismerkedik a tagság a múlt év eredményeivel, hiányosságai­val. Megbeszélik az adott te­rület apróbb problémáit is, s az ezekre való felkészülést. A kormány bérpolitikai in­tézkedése során, amely a szö­vetkezeti kereskedelem dolgo­zóit is érinti az fmsz-nél évi 66 ezer fo­rinttal nő a dolgozók munkabére. A régen várt ilyen irányú megbecsülés tehát most meg­történt. A gazdasági reform újabb, nagyobb feladatok elé állítja a földművesszövetkezet dolgo­zóit is. Az eddigi tapasztala­tok alapján lehet számítani arra. hogy megállják a he­lyüket. Molnár János elmúlt évet, és megismerték az ez évi tervfeladatokat. A beszámoló — amelyet Ka­posi István állomásfőnök tar­tott — részletesen taglalta az elmúlt év eredményeit és hi­báit is. Az eredmények ismerte­tésénél pozitív tényként mutatkozott, hogy a nagy­kátai vasutasok hibájából négy év óta nem fordult elő tárgyi baleset. Vagyis: nem történt szembe- menesztés, vonatutólérés, ki­siklás stb. Mindez légióként a három jól dolgozó szocialista brigádnak tulajdonítható. Negatívként mutatkozott az elmúlt esztendőben, hogy a szállítófelekkel nem volt elég szoros a kapcsolatuk, még igen magas volt a kocsik tar­tózkodási ideje, ami a háló­zatra előírt célkitűzések telje­sítését gátolta. Ezután a beszámoló részle­tesen foglalkozott az egyes szolgálati helyek munkájának értékelésével, meglehetősen kritikusan, de a dicsérettel sem szűkölködött, ahol az megérdemelt volt. A beszámolót vita követte, ahol több hasznos javaslat hangzott el a munka megja­vítását illetően. Ezután Vágó László forgalmi szolgálattevő ismertette a felújított, és az idei évre érvényes szo­cialista brigádszerződés­tervezetet, amelyet a je­lenlevők megvitattak és több módosítással jóvá­hagytak. A termelési tanácskozás részvevői határozatot hoztak, hogy a harmadik ötéves terv első évében mindenképpen biztosítani fogják a vonatok A Zsákbamacska - siker Tóalmáson A kultúrházigazgató Rózsahegyi Kálmánnál tanult Várótereidben R. Tomonyák Gitta rajza A tóalmási művelődési ott­hon színjátszói nagy közön­ségsikerrel mutatták be a Zsákbamacska című zenés vígjátékot. Eisemann Mihály régi játékát a fiatal igazgató, Urbán László dramatizálta. Sőt, mi több, ő szerezte a ze nét is, és ő alakította a fősze­repet. Nem is tudom, minek volt nagyobb sikere, a szok­nyavadász, három napig sze­rető ökölvívónak, a kedves, fülbemászó könnyű dalla­moknak, vagy az ötletes ren­dezésnek. Annyi bizonyos, a taps nem akart megszűnni egy-egy felvonás végén, sőt sűrűn felcsattant jelenetek közben is. Urbán Lászlónak kétéves tóalmási munkássága alatt — a kisebb irodalmi műsorok rendezésén kívül ez a harma­dik egész estét betöltő ren­dezése. A Liliomfi és a Tacskó után ez a legsikere­sebb. A rendezés művészi te­hetségről tanúskodik. — Simán ment a felkészü­lés? — Lényegében igen. Az egész estét betöltő színdara­bok alkalmával sajnos min­dig új szereplőkkel kellett próbálkozzam. Ez a mostani gárda nőtt a legjobban a szí­vemhez. Mindannyian szor­galmasan, lelkesen jártak a próbákra, és harag, sértődés nélkül fogadták el az instruk­ciói mat. Sőt néha az erősebb dorgálást is, ami hozzátarto­zik a rendezéshez. — Mikor kezdte a színját­szópályát? — Tizenhat éves koromban. Mint lelkes színjátszó, végig­játszottam az egész monori járást. Néhány budapesti művelődési házban is szere­peltem. — Tanulta-e a rendezést? — Nem szívesen beszélek róla, bár talán büszkélkedhet­nék is vele.... Rózsahegyi Kálmán bácsi, az egyik leg­közkedveltebb színművész, aki 1961-ben halt meg, két évig foglalkozott velem. Ta­nított színjátszásra és rende­zésre egyaránt. A közönségsiker, a sok taps után megkérdeztem: — Mi a rendező szakmai véleménye szereplőiről? — Nagy Margit jó tempera­mentummal alakította Rigó- nét, a futballistarajongó ma­mát, aki a színpadon sok mai lányosmamához hasonlóan hajhássza a hírnevet és a pénzt. A lányát alakító Her­ceg Margit hangjával bűvöl­te el a közönséget. Józsa Ilo­na, a szerelemre vágyó falusi kislány szerepében dinamiku­san mozgott. Surányi László a szégyenlős egyetemista ala­kítója, dicséretesen átélte sze­repét. Szívből gratulálok és köszöntőm a vidám gitáros fiúkat, és Povázsony Erzsébe­tet, Kiss Margitot, Rada pált és Halasi Károlyt, akik tán­cukkal gyönyörködtették a közönséget. . Püspök Margit súgó és Jambnik András tech­nikai felelős nélkül sem lett volna siker. Ajánljuk: minél több vi­dám, mai darabot mutassa­nak be, hogy minél több ked­ves kacagás hallatsszon a mű­velődési ház falai között. Vi­gyék el ezt a kacagást mi­nél több községbe, hadd ismer­jék meg minél több helyen a tóalmási fiatalok áldozatos munkájának eredményét. Paluska Istvánná menetrendszerűségét, helye­sebben az állomás dolgozóinak hibáiból nem lesznek vonat­késések. Szorosabbra fűzik kapcsolataikat a szállítófelek­kel, hogy a kocsik kirakását gyorsabbá tegyék, és ezzel elő­segítsék a hálózatra előírt cél­kitűzések teljesítését. A személyforgalom lebo­nyolításánál az eddiginél szélesebb körű tájékozta­tást adnak az utazóközön­ség számára, hogy a sze­mélyi balesetek a minimá­lisra csökkenjenek. Vállalták, hogy társadalmi munkában parkosítják és csi­nosítják az állomás környékét, hogy az utazóközönség minél kellemesebb környezetben töltse a várakozás perceit, esetleg óráit. Külön foglalkozott a tanács­kozás a társadalmi tulajdon fokozott védelmével. Ismere­tes, hogy az állomáson ille­téktelen egyének, felrúgva a vasúton való közlekedés szi­gorú szabályait, várakozó te- hervonatokra ugrálnak fel, megdézsmálják a küldeménye­ket, nem is beszélve arról, hogy a földre lerakott és el- fuvarozás alatt levő tüzelőt is állandóan lopják. Rendszere­sen és csoportokba Verődve, kutyák kíséretében vonulnak fel és pontosan meghatáro­zott stratégiai elképzelések szerint hajtják végre a lopá­saikat. E tekintetben a vasutasok az eddiginél nagyobb se­gítséget igényelnek a rend­őrségi szervektől. Már nem egy vasutast életve­szélyesen megfenyegettek a közbeavatkozása miatt. Sikeres és alapos volt a ta­nácskozás, kívánjuk a vasuta­soknak, hogy a hozott határo­zataikat eredményesen hajtsák végre. _____________ (-) M űsoros estek Tápiószentmártonban Két nagy sikerű műsoros es­tet rendeztek a közelmúltban a tápiószentmártoni művelő­dési házban. Az Irodalmi Szín­pad február utolsó szombatján egész estét betöltő műsort adott Ez a háború címmel. Rendezte: Szász József tanár. A nemzetközi nőnap alkal­mából múlt vasárnap ugyan­csak nagyszabású műsoros ün­nepély volt. Az Irodalmi Szín­pad Szeretlek kedvesem cím­mel a magyar líra gyöngysze­meiből adott összeállítást, zongora- és csellókísérettel. A művelődési ház vegyes kara Frederici: Baráti kör és Verdi. Nabuccó — A rabszolgák kó­rusa című műveit adta elő. A szólistákon kívül Markovics László vezetésével a kamara- zenekar Mozart-műveket ját­szott. Ezt a nőnapi műsort több mint kétszázan tekintet­ték meg. MOZIMŰSOR-.Nagykáta ma: Idegen vér, ma­tiné: Adám két bordája. Hétfőtől szerdáig: Butaságom története. Tápiószele ma: Butaságom tör­ténete, matiné: A rendőrfelügyelő. Hétfőtől szerdáig: Idegen vér. Tá- piószentmárton ma: A hazug lány, szerdán: Doni elbeszélés. Tápió- szecső ma: Bube szerelmese, szer­dán: Megszakított repülés. Szent- lőrinckáta ma: Tilos a szerelem, szerdán: A híd Kóka ma: Bolon­dos história, szerdán: Robbant­sunk bankot. Pánd ma: Barack­tolvaj. Tápióbicske ma: Vörös és fekete II. Tápióság ma: Beáta. Farmos ma: 90 perc az élet, szer­dán: Életbe táncoltatott leány. Tápiószőllős ma: Háry János, szerdán: Preludió akció.

Next

/
Oldalképek
Tartalom