Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

MSI HEGYEI

&CéHap

1966. MÁRCIUS 13., VASÄRWAF

Bűnügyi Körmédiát vártunk, amikor beültünk a Madách Színház Kamaraszínházának nézőterére, nevetni szerettünk volna jókedvűen és felszabadultan, de ez nem sikerült Müller Péter Szemenszedett igazsága, nem az, amit a szán- lap ígért. Nem egyszerűen komédia, több, mélyebb gondolatokat ébresztő. S éppen ez benne az, — amilyen gondolatokat ébreszt — ami megkeseríti akaratlan nevetésünk.

A történet a XVIII. század elején játszódik a franciaországi Bresse városában. Egy képzelt gyilkosságról szól, de valójában az áldozat csak elájul az ütéstől s később teljes életnagyságban újra megjelenik, csakhogy addig az igazságosnak mondott igazságszolgáltatás mér végrehajtott egy halálos ítéletet. így a rend hivatott őrei a rendetlenség és igazságtalanság elősegítőjévé válnak.

Hiába játszódik a történet több, mint kétszáz esztendőKVITI/RÁLMÓNIKA

Szemenszedett igazság

Rádiószereplés, klub- ^ délután, irodalmi est 1

Eleven, sokszínű a nagyma- % rosi művelődési ház élete. So- § kan és szívesen keresik fel ^ rendezvényeit, elsősorban a \ fiatalok. Érthető. A művelődé- ^ sá ház vezetősége mindent ^ megtesz annak érdekében, i hogy a nagymarosiak második \ otthonuknak érezhessék a mű- ^ velődési házat.

A márciusi gazdag grogra- ^ mot ifjúsági klubdélután nyi- s tóttá meg. Szerdán a művelő- § dési ház férfikórusa a rádió- $ ban vendégszerepeit. S

y

Ma délután három órakor i kezdődik a művelődési házban § az úttörő kulturális szemle he- $ lyi bemutatója. Ugyancsak ma § az ifjúsági klub vezetősége % Kósgallagra látogat, ahol min- ^ ta-klubdélutánt rendeznek a \

vetélkedő is szerepel. |

Az elmúlt esztendőben nagy $ sikert aratott a művelődési ház $ rendezte szabás-varrás tanfo- % lyam. Holnap, hétfőn újra $ megkezdi működését, de már ^ haladó fokon.

Március 20-án újabb ifjúsá- $ gi klubdélutánt rendeznek a ^ művelődési házban. Két zene- \ kar, a Kék Csillag és a Dako- . ta-együttes játszik majd fel-1 váltva, s a tánc szünetében 5 szellemi totót rendeznek — $ háztartási ismeretekből! Nem- $ csak a lányok, hanem a fiúk $ számára is!

Március 27-én délután a $ nagymarosi művelődési ház- i ban kerül sor a szobi járás $ Duna-menti községeinek KISZ \ szellemi vetélkedőjére. Szob, $ Zebegény, Márianosztra, Kós- \ pallág, Szokolya, Verőce, Kis- 5 maros és Nagymaros három- 5 három fős csapata vetélkedik \ majd azért, hogy közülük me- \ lyik Három jut tovább az áp- \ rilis közepén sorra kerülő já- $ rási versenyre.

A változatos márciusi prog- \ vamot a harmincadikán este \ megtartandó zenés irodalmi $ est zárja. A természet a zené- $ ben és a költészetben címmel i Nagy József tanár tart elő- \ adást. A műsorban közremű- \ ködik Mafkó Katalin és Szabó \ Sándor — szavalat. Békeffi $ Júlia — ének és P. Szabó Ani- $ kó — zongora.

—

Lustig: A sötétnek nincs ár- \ nyéka), és az emberi szolida- $ ritás csodálatos példáját tárja $ az emberek élé... Ilyen és $ ehhez hasonló egyszerű törté- $ nések keretében vall a kötet ^ nyolc írója a maga életfelfo-5 gásáról és művészi meggyőző- 5 dóséról. $

S

Szemléletbeli egységükön 5 kívül az is közös sajátsága a . kötet nyolc írásának, hogy i rendkívül olvasmányosak. 5 Akár gyorsan pergő epizódso-! rozatokat tartalmaznak, akár 5 pedig jóformán csak szemlélő- ; déssel közelítik meg vizsgáló- ; dásuk tárgyát, olyan művészi; eszközökkel dolgoznak az;

írók, amelyek felkeltik, és 1

mindvégig ébren tartják az 5

olvasók érdeklődését

!

vei ezelőtt, az író mondandója a mai kor felé irányul. De vajon valóban ilyen lenne a kor, amelyben ma élünk? Vagy csupán az író által vélt valóság az, amelyet megrajzol? Csak ez utóbbi feltevés lehet az igaz. Mert ha vannak is hibák, s van is bizonyos fajta rendetlenség — mint minden átmeneti korban —, nem általános érvényű az. Eltorzított korképet tár nézői

ölé az író s ez nagyobb hibája, mint darabjának szerkezeti gyengeségei.

A rendező, Lengyel György, csak fokozza az írói hibát: rendezői elképzelése még inkább erősíti a mű negatív kicsengését. Egyedül a kitűnő színészi gárda — Pécsi Sándor, Garas Dezső, Zenthe Ferenc, Körmendi János — ellensúlyozza ezt azáltal, hogy játékukban inkább a bohózat-eiern eket hangsúlyozzák.

őszintén meg kell mondanunk: csalódást keltett Müller Péter harmadik darabja.

Bizonyára még sokan és kellemesen emlékeznek Fanfan la Tulip-re, a vidám és rettenthetetlen hősre, aki nemcsak a csatákban, de a gyengédebb nemmel vívott ütközetekben is mindig felül maradt. De nem csupán a mindvégig kalandos és mulattató történetekre emlékezünk szívesen, hanem Fanfan alakítójára, az akkor még pályája kezdetén álló népszerű és nagyon tehetséges fiatal színészre, Gérard Philipe-re, akit pályája csúcsán váratlanul ért utói a halál.

A Királylány a feleségem április hónapban kerül újra a mozik műsorára.

Senki sem fog nevetni

tett vonatok), és közben, mintegy mellékesen, életét áldozza az ellenállási harcban. Egy leányanya faképnél hagyja gyermeke apját az esküvőjén (Jan Trefulka: Boldogságeső), mert ezt diktálja lelkiismerete, hiszen a fiú csak kényszerűségből váltja valóra ígéretét. Két fiú megszökik a koncentrációs táborból (Arnost

A most megjelent kötetben a mai cseh irodalom nyolc jellegzetes képviselőjét mutatja be a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó egy-egy kisregénnyel vagy elbeszélésseL A szerzők között már nálunk is ismert — Frantisek Hrubin — és még ismeretlen írók műveivel találkozhatunk, köztük elsőkönyves szerzőkkel, mint Alena Vostrá, aki a prágai szín- művészeti főiskola dramaturgiai szakának hallgatója var- Vladimir Párái, aki ma is vegyészmérnökként dolgozik. Valamennyi szerző egymástól élesen elhatárolt egyéniség, és ennek megfelelően rendkívül változatos műveik műfaja és csélekményanyaga. Ami mégis közös nevezőre hozza írásaikat: az emberben való hit, és az élet értelmének tudatából táplálkozó szemlélet.

A kötet írásai a közelmúlt és napjaink zajló életének egy-egy epizódját ragadják meg. Egy könyvtáros hazamegy szülőfalujába, hogy „ellenkező irányba induljon el, mint huszonnyolc évvel ezelőtt” (Frantisek Hrubin: Aranyranett), bár hiábavaló ez a próbálkozása, mégis jó alkalom egy elrontott élettel való számvetésre és talán új elhatározásokra is. Egy vas- utasgyakomok szerelmi kudarcát akarja jóvátenni (Bo- humil Hrabal: Élesen kőveAnatolij Vinogradov:

Rózsa és kereszt

A rózsa és kereszt jegyében köszöntötték egymást a megannyi misztikus elemmel teleszőtt, titokzatos szabadkőműves mozgalom tagjai világszerte. Ennek a mozgalomnak egyik tevékeny részvevője az ifjú Nyikolaj Turgenyev, a regény központi alakja, a múlt század eleji orosz értelmiség képviselője, aki a dekabrista mozgalomban való részvételével írta be nevét a történelembe. Kalandos életútja során bejárta egész Európát, találkozott az akkori szellemi élet legnagyobbjaival: Stendhallal, Prosper Meriméevel, Victor Hugóval és más írókkal, gondolkodókkal, forradalmárokkal, akik mindnyájan jellegzetes alakjai voltak a XIX. századi forrongó Európának.

Nagyszabású, hiteles történelmi tabló Vinogradov kitűnő regénye. A históriai adatokat az író teremtő képzeletvilágával eggyé ötvözve ad képet egy izgalmas történeti szakaszról, mely sok tekintetben a ma emberének is tanulságul szolgák

Sokan és sokszor meghúzták már a vészharangot az öntevékeny színjátszó mozgalom felett Először akkor, amikor a televízió megkezdte térhódítását: ugyan, kinek kell a falusi színjátszó csoport, amikor a Nemzeti Színház együttesének játékát is a szobámban láthatom. Azután akkor, amikor az irodalmi színpad mozgalom kezdte országosan bontogatni szárnyát: ez a jövő útja, a színjátszás elavult, senkinek nincs többé szüksége rá.

Mindez számokban is lemérhető. öt esztendővel ezelőtt megyénkben — eltekintve a kulturális szemléken jelentkező alkalmi csoportoktól — negyvenhárom rendszeresen működő színjátszó együttest és két irodalmi színpadot tartottak számon. Hatvanháromban — ez volt a krízis esztendeje — egy kézen meg lehetett számolni a rendszeresen működő színjátszó csoportokat, de az állandó jelleggel működő irodalmi színpadok száma sem emelkedett

©

A hatvanöt-hatvanhatos népművelési évad a helyes arányok kialakulásának esztendeje. Harminc—harmincöt olyan együttes van ismét a megyében, amely rendszeresen működik: színdarabokat és irodalmi műsorokat egyaránt játszanak! Ezek közül is a legkiemelkedőbb a Vecsé- si Fmsz Jókai Mór együttese, amely novemberben részt vett a kapuvári színjátszó fesztiválon is. A napokban öt sza- valójuk indult a nyíregyházi országos versenyen, ahonnan második-harmadik díjjal tértek haza. Ugyanezen a napon az együttes egy másik csoportja az Építők Irodalmi Presszójából Kisfaludy Károly műveiből adott irodalmi műsort, egy harmadik részleg pedig a pestlőrinci rendőrkapitányságon. A húszéves jubileumát ünneplő együttes szeptember óta tizenhárom műsorral tizennégy alkalommal lépett színpadra. A harminctagú csoportot, amely mellett önálló ifjúsági részleg is működik — így biztosítják az utánpótlást! — Kiss István vezeti.

Ebben az évadban ugyancsak dicséretes teljesítményt nyújtott már eddig is a tápió- szecsői művelődési ház együttese, amelyet Ofella Sándor vezet. Nemrég mutatták be Abay—Horváth: Kiskirálynő című zenés vígjátékát, most pedig irodalmi műsorra készülnek, amelynek keretében Sárközi: Dózsa drámájának egy részletét is előadják. Vidám szórakoztatás és elgondolkoztató mondanivaló így

VÉSZHARANG HELYETT

ötvöződik eggyé tevékenységükben.

Természetesen nem csupán ez a két együttes végzett jó munkát az elmúlt időszakban. A többiek is. Elsősorban azért, mert egyre inkább tért hódít együtteseinkben az a helyes törekvés, hogy mindegyik cső-- port a saját érdeklődésének, a saját közönsége igényeinek és a tagok képességeinek megfelelően alakítják ki műsoraikat

©

Az irodalmi színpadok mesterségesen növelt előretörését nagyban segítette az a műsorválasztási gond, amely színjátszó csoportjainknak ma is központi problémája. Ez lényegében ugyanannak vetülete, ami hivatásos színházaink műsorpolitikájában is tükröződik, csak az öntevékeny együttesek esetében fokozottabban és szembetűnőbben érvényesül.

Azok a kiadványok, melyek hivatva lennének színjátszó csoportjaink műsorválasztását megkönnyíteni, szinte teljesen hiányzanak. A tavalyi esztendőben például a Játékszín-sorozatnak — a színjátszók műsorait tartalmazó legkeresettebb kiadvány — egyetlen kötete jelent meg, melyben mindössze három, egész estét betöltő műsor és néhány Csehov dramatizálás kapott helyet. A Népművelési Intézet kiadványai között ebben az időszakban műsorra tűzhető három- felvonásos mű egyáltalán nem szerepelt.

Mire kényszerülnek a műsorválasztásnál az öntevékeny színjátszó csoportok vezetői? Három lehetőségük van. Az egyik: bevált, sikeres darabokat emelnek ki a közelmúlt, vagy a régmúlt homályából, Ó6 ezt akarják műsorra tűzni, mint

például a csömöriek a Mágnás Miskát. A másik: előveszik a pesti színházak valamelyik sikeres produkcióját — például Taksonyban a Vígszínháznak ma is műsoron szereplő darabját, a Szegény Dánielt, tanulták be — amelyet sikerrel remélnek megvalósítani a saját gárdájukkal is. A harmadik lehetőség: a csoport vezetőjének merész és igényes, önálló kezdeményezésű választása, amely néha találkozik a csoport tagjainak igényeivel, de már sokkal kevésbé a közönségével. Ugyanakkor a választott mű előadása meghaladja a csoport tagjainak képességeit. Ezt bizonyítja többek között a dunakeszi Radnóti Miklós Irodalmi Színpad két produkciója is. Tennessee Williams: Letört petúniák esete című egyfelvo- násosának Miss Simple alakítója épp úgy nem tudta hitelessé tenni szerepét, mint Samuel Beckett: Az utolsó tekercs című egyfelvonásosában Krapp figurájának megíormá- lója. Mindkét szerep magasabb képességeket igényel.

©

A darabválasztás helyesség* valahol ott kezdődik, hogy egy lépéssel a közönség igényei előtt és egy lépéssel a rendező saját törekvései mögött járjon.

A célkitűzés — a színjátszó csoportoknál és az irodalmi színpadoknál egyaránt — kettős. Az egyik: o csoport tagjai megtalálják saját szórakozásuk kiélési formáját, eközben ízlésük és világnézetük fejlődjön s ugyanakkor elsajátítsák a színjátszás mesterségének alapvető ismereteit. A másik: a közönség érdeklődési körének és igényeinek figyelembe vételével szórakoztassák és neveljék nézőiket.

Prukner Pál

■sssssssssssssssssssssssssssssx/ssxmvxrm

f^fipszhauer Pétiké szemrehányóan nézett f -w- háromesztendős szemével édesapjára. Minden oka megvolt rá, hiszen apuka az utóbbi időben erősen elhanyagolta csemetéjét. Egyik értekezlet a másik után, azokra készülni, felszólalni, mert mit szólnak, ha ő nem szólal fel. Rásütik a bélyeget, hogy passzív. A gyermek szemrehányó pillantásai azonban meggyőzték őt súlyos mulasztásáról, és este odatelepedett kisfia ágya mellé.

— No, ma este veled foglalkozom — mondta meleg atyai szeretettel. — Elmesélem neked a Piroska és a farkast.

A gyerek lelkendezett, majd kiugrott a bőréből örömében, s aztán kiváncsi tekintetét

apjára szegezte, hogy a szép meséből ne mulasszon el egyetlen szót sem. S a papa belekezdett:

— A történet korántsem problémamentes — mondta a „hol volt, hol nem volt" helyett — s ez abból fakadt, hogy Piroskát nem készítették fel megfelelően erre az útra. Súlyos lazaság volt, nem világítottak rá egyértelműen, hogy útközben találkozhat a farkassal is. Ez a fogyatékosság vezetett azután oda, hogy Piroska nem mérte fel az adott helyzetet, letért arról, a világos, egyenes, következetes útvonalról, amely a nagymama felé vezetett. De objektív nehézségek is beleszóltak az ügybe. Az egyik ilyen objektív nehézség volt, hogy az erdőben szép virágok nyíltak.

Piroska, ahelyett, hogy a farkas véleményét kellő bírálattal fogadta volna, ahelyett, hogy felfedte volna a benne rejlő fondorlatot, kritikátlanul azonosította véleményét a virágok szépsége dolgában a farkassal. Olyan közös platform jött ezzel létre, amely a valóságban antagonisztikus ellentétben gyökerezik. Mint majd később rámutatok, ezzel a farkasnak sikerült ferde vágányra ninni a problémát.

M

ély lélegzetet vett az atya és a gyermek legnagyobb álmélkodására tovább folytatta a mesét.

— Nos, a farkasnak ez a célkitűzése aztán szubjektíve is gátolta Piroska tisztánlátását, főként az összefüggések kérdésében, é% igy juthatott el a farkas, a nagymama házához jóval korábban, mint annak bekövetkezésére esetleg Piroska számíthatott volna. Ott gyorsan leküzdötte a felmerült nehézségeket, és mély dinamizmustól áthatva helyezte a nagymamát jóhiszemű bizalmával együtt a gyomrába.

— És Piroska a nagymama házához érve elkövette a másik súlyos hibát. Nem ellenőrizte kellőképpen, hogy a kiáramló horkolás a nagymama alvásából fakad-e, vagy más tényezők idézik elő?! E helytelen felmérés egyenes következménye, hogy az éberség mellőzése folytán Piroska szintén a farkas gyomrába került.

— Nos, a vadász szerepe nem elhanyagolható ebben a kérdésben. Kiemelendő, hogy ö vágta fel a farkas bendőjét és tőle származott Piroska és a nagymama kiemelése a farkas ben- dőjéből. Amikor pedig kővel helyettesítette az imént kiemelt személyeket, ezzel éppen a farkas nehézségeit növelte. A nehézség növekedésére jellemző, hogy a forráshoz is alig tudott elmenni. Holott máskor ezt a problémát köny- nyűszerrel megoldotta, más alkalommal nyilván simán eljutott ehhez az objektumhoz. Végül is a nagymama és Piroska, de főként a vadász jó kooperációja következtében sikerült a farkas-problémát felszámolni.

Pétiké furcsán nézett édesapjára.

— No, mi az, nem tetszett a mese?

— De tetszett, csak nem nagyon értettem.

— Hogyhogy nem értetted?

A kisfiú feljebb húzta a paplant és san- /I dítva mondta:-XJ_ — Azelőtt olyan jól szoktad elmondani...?

— Jól?

— Hát... olyan... magyarul...!

Sasvári György