Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

4 1966. MÁRCIUS 13., VASARNAP „Nem les , mindent elintézek66 Kűlarcsai „színjáték“ két felvonásban — Hol játszódik a harmadik? — Hová lett 500 mázsa termény? — Építő­A Hazafias Népfront terveiről, a feladatokról Ahogyan a megyei titkár látja anyag, kedvezményesen — A főagronómus összekötte­tései — Utolsó szín: a megyei bíróságon A figyelmet érdemlő ,színjáték” nagyszámú szereplőgár­dájából az utolsó felvonás rendezői csak huszonhetet soroltak föl név szerint. Közülük kétségtelen, hogy egymást szorosan követve, négyen játszották a főszerepet. Ezért hát rövidre fo­gott ismertetőnkben, elsősorban és különösen róluk lesz szó. S természetesen a cselekményről, amelyet a népes statisztériá­tól kísérve, ők bonyolítottak. SZÍNHELY: Kistarcsa köz­ség. ezen bedül az Uj Barázda Tsz, a kerepesi állami termény­raktár és a V1LLERT, illetve a 45. sz. Építőipari Vállalat kistarcsai építkezése. IDŐ: 1962-től kezdve, az 1965-öt is magukba foglaló évek. TÉMA: a társadalmi tulaj­don nagymértékű károsítása. MÓDSZEREK: sikkasztás bűnszövetségben, lopás, üzlet­szerű üzérkedés, orgazdaság, felbujtás hamis tanúzásra. CÉL: harácsolás, egyéni ha­szonszerzés, munka nélkül. FŐSZEREPLŐK: Mészáros József, a termelőszövetkezet harminchat éves főagronómu- sa. Kurucz Tibor, a Pest me­gyei Terményfelvásárló V. har­mincöt éves raktárosa, Sréder Istvánná, a tsz negyvennyolc éves raktárosa, Zsiák József, az építővállalat negyvenéves mű­vezetője. EK- felvonás 1962. nyarán, aratás előtt, a íőagronómus felkereste a kere- pesi terményraktárost és beje­lentette neki: az Üj Barázda Tsz vezetősége őt bízta meg a kalászosok raktárbaszáliításá- nak irányításával. Az első ga­bonaszállítmánnyal ismét el­ment, Sréderné, a tsz-raktáros kíséretében. Bejelentette; hogy a tsz nevében az asszony vég­zi az ellenőrzést. Még aznap újból megjelent az utolsó, fu­varral. Ekkor azt közölte: le­raknak 1Ö mázsa árpát, és 10 mázsa rozsot, ez az ő járandó­sága. Mészáros kérte, külön helyezzék el a számára. Ku- rucz megtette neki, s ezeket nem vételezte be. Másnap már azt kérte a főagronómus: a mé­rések eredményét ne vezesse be azonnal a mérlegelési nap­lóba, csak jegyezze egy külön papíron. A raktáros megtette. Mészáros Srédernével tárgyalt arról is: milyen mennyiséget jegyeztessenek be és mennyi fölösleget hagyjanak a magtik számára. Minden nap keve­sebbet jegyeztek, mint ameny- nyit ténylegesen szállítottak. Kurucz ezt is megtette. Így gyűjtögették szépen, va­gonszámra a „fölöslegeket”. Ösztájt megtárgyalták az ér­tékesítést. Kurucznak aggá­lyai voltak, de Mészáros meg­nyugtatta. Nem lehet semmi baj, ő a főagronómus, s min­dent elintéz. Hivatkozott nem létező minisztériumi és jfirási kapcsolataira, de egyben azért tanácsolta; Kurucz ne készít­sen semmilyen feljegyzést, ne­hogy egy váratlan ellenőrzés során azt megtalálják. És az állami raktárost e szavak meg­nyugtatták. Hiszen nem volt ő kezdő, tízéves működése alatt nagy gyakorlatra tett Az idei év a Hazafias Nép­front számára is új feladatokat hozott. Ezekről beszélgettünk dr. Sánta Annával, a népfront Pest megyei titkárával. — A népfrontmozgalom je­lentősége, szerepe változatlan, fő feladata is az emberek szo­cialista tudatának formálása. A magyar társadalomban ma már teljes egyetértés uralkodik a béke, a gazdasági erősödés kérdéseiben. Az egyetértésen belül azonban fokozatok van­nak, attól függően, hogy ki­nek milyen a felkészültsége. Alapvető, hogy mindenkivel megértessük a szocialista er­kölcs, a közösségi szellem fej­lődése, a hazafiság és az inter­nacionalizmus szükségességét. És amikor ezekről beszélünk, rá kell mutatnunk a soviniz­mus és a nacionalizmus okai­ra. káros hatására, mint az igazi szocialista közösség meg­teremtésének akadályaira. Ide kapcsolódik mindaz, amit a „békemunkáról” szeretnék el­mondani. A békeagitáció a népfrontmunka lényeges terü­lete, mert így jutunk el a leg­több emberhez. A* rádió, a te­levízió és a sajtó, valamint az általános műveltség emelkedé­se növelte az emberek látókö­rét, s mind jobban érdeklőd­nek a külpolitika kérdései iránt, amelynek alakulása nem közömbös számunkra. A viet­nami háború elleni tiltakozás, az agresszió elítélése, a bonyo­lult nemzetközi kapcsolatok megvilágítása a fő feladatunk. Erősítjük a népek közötti ba­rátság érzését, amelynek alap­ja mindenkor: a magyar— szovjet barátság. Fejleszteni akarjuk a köz­ügyek iránti felelősséget, szo­rosabbá tenni a párttagok és a párton kívüliek összefogását Arra törekszünk, hogy tovább erősödjék a munkás—paraszt szövetség, segítjük az egységes tsz-parasztság kialakulását. — Ezeket az elvi cél­kitűzéseket a Hazafias Népfront megyei bizott­sága milyen gyakorlati módon valósítja meg? — Fontossági sorrendet nem tudnék felállítani, de azért azt hiszem, mégis a tömegpoliti­kai munkát kell elsőnek te­kinteni. A TIT-tel együttmű­ködve még eredményesebbé szeretnénk tenni a tudomá­nyos ismeretterjesztés kötött és kötetlen formáit. Sok még a fehér folt itt Budapest fa­lai alatt is, és a természettu­dományos alapokon álló mű­veltség sem általános. — És a fiatalság? — Ügy érezzük, sok a ten­nivalónk ezen a téren. Állást foglalunk és főleg segítséget nyújtunk a szülőknek az egy­séges nevelési elvek kialakítá­sában. Ismertetjük az okta­tási reform legfőbb célkitűzé­sét: a munkáranevelést. A pá­lyaválasztási tanácsadókon az ifjúságot a szakmunkáskép­zés felé irányítjuk. Kiemelten foglalkozunk a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok mellett működő aktívahálóza­tok tevékenységével. — Az 1966-os év nagy gazdasági változásokat ígér. Ezzel kapcsolatban van-e a népfrontmoz­galomnak tennivalója? — Igen. Elhatároztuk — is­mét csak a más tömegszerve­zetekkel közösen — az év folyamán közgazdasági, mező- gazdasági és társadalompoliti­kai témájú előadásokat, anké- tokat és vitákat szervezünk, tehát fórumot adunk a gazda­sági irányítás átfogó reform­jának. Oly módon ismertetjük az összefüggéseket, hogy az végrehajtásra mozgósítson. Ezzel kapcsolatban állandóan ismertetjük az ötéves terv cél­kitűzéseit. — Még egy utolsó kér­dés. Hogyan alakult a tanácsok és a népfront­bizottságok kapcsolata. Igénylik-e a népfront segítségét? — A közéleti demokratiz­mus kiszélesítésére a legjobb út a tanácsokkal való együtt­működés, amit a tanácstör­vény is biztosít. A megyei ta­náccsal összefogva negyed­évenként közös megbeszélést tartunk a járási-városi állan­dó bizottsági elnökökkel, és a népfrontaktívákkal. Tapaszta­lataink jók. Már eddig is so­kat tettünk közösen, például a községfejlesztési munkáért, és továbbra sem akarunk lema­radni. A lakosság jobb ellátá­sa érdekében állandóan napi­renden tartjuk a helyi iparpo­litika harmadik ötéves terve­zetét. — Végül még azt szeretném elmondani — fejezte be tájé­koztatóját dr. Sánta Anna —, hogy jövőre általános tanács­tagi és országgyűlési képvi­selőválasztások lesznek, ame­lyekre lassan megkezdjük az előkészületeket. K. M. TANÁROK FILMEZIK A DIÁKOKAT Az oroszlányi József Attila iskola tanárokból álló opera­tőr gárdája filmre veszi az iskola úttörőinek életét, munkáját. A filmet bemutat­ják majd a szülőknek, hogy lássák hogyan töltik a gyer­mekek az iskolában szabad idejüket. Miskolcon épül fel az ország legnagyobb vidéki állami áruháza A Miskolci Tervező Válla­latnál megkezdték az ország legnagyobb vidéki állami áruházának tervezését. A csaknem 40 000 légköbméteres és 49 millió forintba ke­rülő létesítményt Miskolc ke­reskedelmi központjában he­lyezik el. A hegedű hangja betölti a termet. S az ifjú koncertmes­ter áhítattal húzza a vonót. A többi hangszer váltakozva felelget; a fiatalok szimfoni­kus zenekara játszik. (Kép az L oldalon.) A közönség elmélyülten hallgat. Egyik-másik a fiata­labb nézők közül maga is a zene s egyik vagy másik hangszer ismerője. Ez a hét­végi koncert szívmelegítő szép élmény. Ám ha nemcsak egy-egy arcot, hanem az egész termet figyeli a szem­lélődő, szomorúan látja, hogy sok szék üres. Miért nem jöttek, nehéz lenne megmon­dani De egy kicsit lehan­goló látni azt a sok ambíciót, szívet-lelket, fél közönség előtt. Most a csellósokon a sor. Szép mély hangjuk énekelve száll. Muzsikus és közönség átadja magát a zene mindent betöltő szépségének. A kí­vülálló minderről csak eny- nyit tudott: Nagykátán az ifjúsági bérletsorozat egyik előadásán a KISZ szimfoni­kusok zenekara koncertet adott. Gábor felv. .Hét végi koncert gálatban. öt Zsiákék külön kedvelték. Italos ember lévén ugyanis hagyta magát „ken­ni”. Nos, késő este, amikor Dósa István traktoros megér­kezett — „természetesen” a tsz gépével — Ambrus bá’ diszkréten kikapcsolta a rakó- ' dás helyén a villanyégőket, és elment másfelé „ellenőrizni.’' Olyan jó volt a két „cég” kö­zött az együttműködés, hogy amikor más alkalommal Zsiák vagy Süsük szerettek volna egyet-mást hazavitetni, teher­autót Mészárostól kértek, s kaptak is. Tsz-autó vitte ha­za hát a hullámpalát, tölgy­faparkettát, fénycsőarmatú­rát, mozaiklapokat, hangszó­rót — szóval azt, amire szükség volt. Ez a Zsiák egyébként gaz­daságosan gondolkodó ember. Mint főnöknek, az volt a kedvenc szavajárása; „Ha fi­zet, hozzájárulok”. És fizet­tek neki. Többek között akkor is, amikor Gyárfás László kötrógépkezelő egy szombat- vasárnap a tsz-vízvezeték építésénél dolgozott Zsiák a hozzájárulásért egy ezrest vá­gott zsebre. összesítés: a fent leírt és még egyéb módon értékesí­tett építő- és más anyagok értéke: 87 738 forint. Ehhez jön még a Budapestvidéki Postaigazgatóság 9600 forin­tot érő 24 darab villany- oszlopa, amit két melléksze­replő; Kolozsvári János és Dósa István elvittek ma­gukkal. Harmadik felvonás A színhely ezúttal nem ; Kis tárcsa és Kerepes, hanem $ Budapest. Mégpedig a ta- J valyi nyár végi lebukás és $ vizsgálat után — amit még ! Mészáros felbújtása a hamis $ tanuzásra, sem tudott meg- ! akadályozni; a főszereplők és $ az őket követő néhány na- $ gyón is aktív statiszta szá- j mára a megyei börtön, a Mar- 5 kó. ! A harmadik felvonást azon- ; ban már nem a kistarcsai ; színjáték résztvevői rende- ; zik, hanem a Pest megyei $ Főügyészség, amely 35 sű- ; rűn gépelt oldalon elkészítet- j te a vádiratot és már át is ! küldte a bíróságnak. Itt ke- ! rül majd sor az utolsó jele- 1 net lejátszására, amelyre ! összesen 102 szereplőt hív- ! tak meg A függöny csak a Pest me- ; gyei Bíróság ítéletének el- ) hangzása után gördül le. Hetesi Ferenc Pál 5 ! szert. Bonyolította addig is a maga kis üzleteit. Például a környező községekben is sokan tudtak róla, hogy a kötelező földadó fejében gabona helyett szívesen elfogad 700—800 fo­rintokat. így azután a nagyobb volumenű üzlet miatt sem ke­veredett önmagával lelki konf­liktusba. De sok álmatlan éj­szakája Mészárosnak és Sré- dernének sem lehetett. Meg is egyeztek a raktárossal a része­sedésben. A kalászosok mázsá­ját, egységes áron 300 forintért értékesítették, a befolyt pénz 30 százalékát Kurucz kapta, a fennmaradó 70 százalékot a fő­agronómus és a raktáros-asz- szony. A három főszereplő — mi­után az első szezon jól sike­rült — a következő évben is­mételt. De ekkor már Ku­rucz részesedése 40 százalékra emelkedett. Az üzlettársak megállapodtak abban is, hogy egymás tudta nélkül nem szállíttatnak „fölösleget”. Ám még a zsiványbecsület is hiányzott Mészárosból és Své­deméből; ott csapták be egy­mást, ahol tudták, külön is kötöttek üzletet Kuruczcal. ö egyébként ugyancsak nem vá­logatott; a gödöllői tangazda­ság árpáját is megvámolta, és széles körben értékesítette az Üj Barázda Tsz „feleslegeit”. Ügy gyűltek a vevők hozzá, Csömörről, Kistarcsáról, Mo­gyoródról és Kerepesről, mint ahogyan a gyűjtögető méhecs­kék a. virágba borult akácos­ba. Mint azok a mézet,' úgy vitték az emberek az olcsó gabonát, szemestermést Né- hányan kiérdemelték, hogy a nevüket föl jegyezzük: B. Csa­ja Mihály, Agárdi László, Druck Sándor, Sleisz János, Bátovszky Antal, Janicz Jó­zsef, Költő Aladár, Pásztor Lajos, Szakos Antal, 50—30— 20 mázsányi terméshez jutot­tak kedvezményes áron a kö­zös tulajdonból. A rekordot a kistarcsai Csaja ért el 250 és a csömöri traktoros Bá­tovszky, 120 mázsával. Ok mindannyian — de még so­kan mások is — tudták a ter­mények eredetét; hiszen azok a Terményforgalmi Vállalat nyomtatott zsákjaiban kerül­tek „forgalomba”. Summa-summárum: a há­rom főszereplő összesen 521,5 mázsa terményt búzát, árpát, rozsot és tengerit sikkasztott el, és 106 ezer forinttal károsí­totta meg csak a kistarcsai. Üj Barázda Tsz közösségét. j Második felvonás Két évvel később kezdődött^ az elsőnél. A szín is változott,; az előző szereplők közül azon- $ ban többen itt is „fölléptek”, ! Itt lépett be, Zsiák József a! 45-ös Építőipari Vállalat mű- $ vezetője. Kistarcsa határában ! ugyanis a VILLÉRT raktár-) helyiségeket építtetett a válla-; lattal. A raktártelepen nagy-; mennyiségű építő- és villamos- j sági anyagot tároltak. Amikor; Zsiák a már folyamatban levő! munkához került vezetőnek,! helyettesével, Süsük József! gépkezelővel egyetértésben! meghirdette a faluban: nálukj különböző építési anyagokat) olcsó pénzért lehet vásárolni.) Cement kellett a vállalat 5 egyik sofőrjének? Kapott. Mé-s száros főagronómusnak vil-! lanyarmatúrákra volt szüksé-! ge? Egy kis terményért, né-! hány százasért — kapott B.! Csaja is jött; ő állványpalló, j drótfonat és locsolótömlő „ki-! utalásban” részesült. Mészáros) és Csaja egyébként itt is so-j sokat voltak színen, vissza-i visszatértek. Egyik „legszebb”! akciója volt a főagronómus- ; nak, amikor a részére 70 pal- j lót és 10 mázsa cementet el-; szállítottak. Aznap „éppen” j Volt Ambrus éjjeliőr volt szol- i

Next

/
Oldalképek
Tartalom