Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-02 / 51. szám

1966. MÁRCIUS 2.. SZERDA »*esT m revei ^'/ÍYrflJP :» Beruháuís A második ötéves terv or­szágos nagy beruházásaiból három, a megyében létesült. A Dunai Cement és Mészmű több, mint 2 milliárd Ft-os be­ruházással 1964. novemberében került üzembehelyezésre, itt közel 1300 fő talált munkaal­kalmat A Dunámén ti Hőerőmű Vál­lalat 2,8 milliárd Ft-os költség- előirányzatából 60 százalékot használtak fel, a teljes kapaci­tás egynegyedét helyezték üzembe. A Dunai Kőolajipari Válla­lat 2,9 milliárd Ft-os költség- előirányzatának közel felét használták fel a tervidőszak alatt. Üzembehelyezésre a tel­jes kapacitás egy harmada ke- rült j A két utóbbi beruházás tel­jes üzembehelyezése után mintegy 2300 fő foglalkoztatá­sát teszi lehetővé a megyében. Ezenkívül számos, a népgaz­daság szempontjából igen je­lentős ipari beruházás valósult meg, mint pl. az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT Váci Tv Kép- csőgyára, a Telefongyár bugyi telepe, a Forte Fotokémiai Ipar re­konstrukciója és a Híradástechnikai Anyagok Gyárának bővítése. A második ötéves terv idő­szakában tanácsi beruházások­ra közel 800 millió Ft-ot for­dítottak, évente átlagosan 19 százalékkal többet, mint 1960- ban. A kommunális beruházá­sok aránya 62 százalékról 71 százalékra növekedett. Lakásépítésre — évente át­lagosan — 9 százalékkal, egészségügyi beruházásokra 67.8 százalékkal többet fordí­tottak, mint 1960-ban. Az 1961—1965. éviekben mintegy 730 millió Ft értékű tanácsi beruházást helyeztek üzembe. A befejezetlen beru­házások állománya az 1960. év véginek több, mint kétszerese, az elmúlt évinél azonban mintegy 30 százalékkal keve­sebb. Ipar A második ötéves terv ideje alatt a megye szocialista ipara jelentős fejlődést ért el: 97,6 százalékkal növelte termelé­sét. A második ötéves terv alatt minisztériumi iparban 106,5 százalékkal, a tanácsi iparban 85,6 százalékkal, a szövetkezeti iparban 24,9 százalékkal, a szo­cialista iparban 97,6 százalék­kal növekedett a termelés. A megye vállalatainak fő profilját képező — főként a híradástechnikai, gépipari és építőanyagipari — termékek zömének termelése a második ötéves terv időszaka alatt je­lentősen megnövekedett: 1965-ben tizen hatszor több ipari célra készült mészkövet, hétszer több nyomtatott áram­kört, hatszor több híradástech­nikai trafót, öt és félszer több villamos kéziszerszámot, közel négyszer több ferritet, és két­szer több gördülőcsapágyat ál­lítottak elő, mint 1960-ban. 1965-ben az egy foglalkoz­tatottá jutó termelés 54,3 szá­zalékkal magasabb az 1960. évinél. A termelésnövekedést 65.9 százalékban a termelé­kenység növelésével érték el. Az 1960—1965 évek között a termelésnövekedés termelé­kenység növekedésével fede­zett hányada a minisztériumi könnyűiparban (36,8 %), a ta­nácsi könnyű- (35,6 %) és élelmiszeriparban (27,7 %) alacsonyabb az átlagnál. A minisztériumi önálló vál­lalatok 1965-ben 1890 millió Ft értékben exportáltak, 98,1 százalékkal többet, mint 1960- ban. Az exporttevékenység ilyen arányú fejlődését az tet­te lehetővé, hogy termékeink korszerűségben és minőségben megállják helyüket a külföldi piacokon. 1965-ben a megye szocialis­ta ipara 77 740 főt foglalkoz­tatott, 28,1 százalékkal többet, mint 1960-ban. A legnagyobb létszámnövekedés a miniszté­riumi nehéziparban (41,5 %) és a tanácsi könnyűiparban (52,2 %) volt. A szövetkezeti ipar 1965. évi létszáma nem éri el az 1960. évi átlagot. Az 1000 munkásra jutó al­kalmazottak száma a szocia­lista iparban az 1960. évi 237 főről 1965-re 230 főre csök­kent. A tanácsi ipar alkalma­zottainak száma 1965-re 50,6 százalékkal — a munkáslét­szám növekedését meghaladó mértékben emelkedett, főként BESZEDEK SZAMOK ES ADATOK it tneggnge a stntisstika tükrében A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése a második ötéves terv irányelveinek megvalósulásáról meny, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a társadalombiztosításba bevon­tak aránya 96—97 százalékra nőtt. Az egészségügyi intézmé­nyek fejlesztésére 1961—1965 években községfejlesztési alap­ból 29, állami beruházásból 45 millió Ft-ot fordítottak, évente átlagosan 10,2 százalékkal töb­bet. mint 1960-ban. Az orvosok száma 185-tel több mint öt évvel korábban, mely elsősorban a járóbetegel­látást befolyásolta kedvezően. A szakrendelőkben öt év alatt több, mint kétszeresére nőtt a teljesített orvosi munkaórák száma. A körzeti orvosi ellátás fejlődött. Egy körzeti orvosra 3207 lakos jut, 224-gyel keve­sebb, mint 1960-ban. 10 ezer lakosra 19,9 gyógyintézeti ágy jut. 2,7-tel több, mint 1960. év végén. Az állandó bölcsődék száma 54-ről 64-re, a férőhe­lyek száma 1691-ről 2091-re nö­vekedett. Művelődésügy Az 1961—1965. években ál­lami beruházásból 309 millió Ft-ot, községfejlesztési alapból 130 millió Ft-ot fordítottak kulturális célokra. Az óvodai férőhelyek száma 764-gyel nőtt, acz óvodáskorú gyermekek kb. 40 százalékának elhelyezé­sét biztosítja. Az ötéves terv­időszakban 228 általános isko­lai osztálytantermet létesítet­tek. A középiskolák számát 17- ről 33-ra növelték. A középis­kolai osztálytermek száma 37- tel több, mint öt évvel koráb­ban. Nagymértékben megnőtt az érdeklődés a középiskolák esti és levelező tagozata iránt. A tanulók száma 214 százalékkal, a sikeres érettségizők száma 97 százalékkal több, mint 5 évvel korábban volt. A tervidőszakban községfej­lesztési alapból 23, állami be­ruházásból 2 új művelődési otthont létesítettek. Minden városban és a községek 90 szá­zalékában működik ilyen jelle­gű népművelési intézmény. Gazdaságonként: másfél milliós vagyon­gyarapodás — Tagonként: 2500 forint jövedelemnövekedés A budai járás termelőszövetkezeteinek mérlege Buda környékén Is befeje­ződtek a termelőszövetkezeti zárszámadások, s mint a já­rási összesítőből kiderül, a 19 közös gazdaság sikeres eszten­dőre tett pontot. _Ez volt a járás első mér­leghiány nélküli éve. A rugalmas munkaszerve­zés, a nagyüzemi lehetőségek kihasználása, nemkülönben a termelőszövetkezetiek szorgal­ma a vártnál jobb eredményt hozott. Tovább erősödtek a gazdaságok, nagyobb mérték­ben növekedett a közös va­gyon és a tagság jövedelme. Az elmúlt évben a budai járás 19 termelőszövetkezetében — az előző esztendőhöz képest — 34 millió forinttal nőtt az állóeszközök értéke, míg a tiszta, tehermentes va­gyon 28 millió forinttal. Durván számolva ebből min­den egyes termelőszövetkezet­re átlagosan másfél millió fo­rintnyi vagyongyarapodás jut. Az úgynevezett forgóalap ér­téke eléri a 35 millió forintot, ebből a tavalyi gyarapodás 11 millió forint Hogyan alakult a tagok jö­vedelme? 1964-ben 12 720 fo­rint volt az egy tagra jutó já­rási átlag. Tavaly ez az összeg csaknem 2500 forinttal lett magasabb: 15 219 forint. Különösen jó esztendőt zárt — a korábbi évekhez képest — a nagykovácsi Vörös Haj­nal Tsz, a pilisvörösvári Uj Élet, a pusztazámori és a pá- tyi termelőszövetkezet. A toki Egyetértés Termelőszövetke­zetben új szociális alapszabályt fogadtak el a közgyűlé­sen s eszerint a szövetkezet már öregségi és rokkantsági jára­dékkiegészítést, fizetett sza­badságot, házassági, szülési, katonai bevonulási segélyt és egyéb szociális juttatást biz­tosít arra érdemes tagjainak. A budai járás leggyöngébb gazdasága jelenleg a törökbá­linti Uj Hajnal Tsz. S. P. Maglódi krónikaírók (Tudósítónktól) A Monori Járási Tanács végrehajtó bizottsága nemré­giben elrendelte, hogy a köz­ségi tanácsok vezessenek falu- krónikát. Maglódon, február 23-án alakult meg a krónika­író munkaközösség, melynek tagjai Kiss László vb-titkár, Velkei Árpád művelődési ott­hon igazgató, Pálfy János, a központi általános iskola úttö­rővezetője, Hunyadi Sándorné, a maglódnyaralói általános is­kola úttörővezetője, Tuba Já­nos, a gépgyár normása és Bobák Ferencné, az fmsz ad­minisztrátora. A krónikaírók elhatározták, hogy minden hónap ötödikén összegyűlnek, s közösen döntik el, mi kerül a díszkötésű albumba. A kö­vetkező ülés március 7-én lesz, amikor az év első két hónap­járól, januárról és februárról készített anyagokat vitatják meg, választják ki a krónika első lapjaira kerülő adatokat. —i — d Talajvédelmi fásítás a Rákos patak mentén A gödöllői járás dombos vi­dékén sok kárt okoz a Rákos­patak gyakori áradása és a ta­lajerózió. A gödöllői erdőgaz­daság ezért elkészítette a pa­tak járási területre eső részé­nek talajvédelmi tervét. Erdő- telepítéssel, a partszakaszok fásításával kívánják a károkat csökkenteni. A jóváhagyott terv megvalósításához hamaro­san hozzálátnak, s ennek során többek között Pécel határában 306. Isaszeg környékén pedig 281 hold területet fásítanak. dett. A tartós fogyasztási cik­kek forgalma is jelentősen, 50 százalékot meghaladó mérték­ben nőtt a második ötéves terv időszaka alatt. Több tar­tós fogyasztási cikkből ki­emelkedően többet adtak el az 1960. évinél. Pl.: két és félszer több porszívót, hétszer több hűtőszekrényt, kétszer több villany melegvíztárolót, hatvanötször több centrifugát, háromszor több televíziót stb. Város­és községfejlesztés Az 1961—1965. években 25 ezer lakás épült a megyében, 6,1 százalékkal több, mint a megelőző öt évben. A lákás- állomány 9,8 százalékkal na­gyobb, mint öt évvel koráb­ban, a 100 lakásra jutó lako­sok száma 361-ről 351-re csök­kent Az épített lakásokból növekedett a nagyobb lakó­területű és jobban felszerelt lakások aránya. Községfej­lesztési alapból közel 250 mil­lió Ft-ot fordítottak a közsé­gek, városok fejlesztésére. Eb­ből az összegből 79 km víz­vezetéket, 62 fúrott kutat, 50 km szilárd burkolatú utat, 383 km járdát, több mint 100 ezer m* területen parkot stb. létesítettek. Egészségügy A lakosság egészségügyi el­látásában a legfontosabb ered­* lez. A nagyüzemi gazdaságok­ban a nagyhozamú búzafaj­ták 1961—1965 évek átlagában a Bánkúdnál 2—3 q-val maga­sabb termést hasonló bizton­sággal produkáltak. így Pest megye is jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy az ország ke­nyérgabona szükségletét telje­sen hazai termésből elégítsék ki. A második ötéves terv idő­szakában — főleg 1965. évben — a főbb növények termésát­laga az összes gazdaságban nagyobb volt, mint a tervidő­szak kezdetén. termésátlag q/kat. hold 1960. év 1965. év 9,3 12,7 10.3 13,6 12.3 15,7 132,1 177,2 14,6 18,7 11.4 13,4 egy tehén évi tej hozama ál­lami gazdaságokban 2876 li­ter, mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben 2434 liter volt. Életkörülmények alakulása Megyénkben a második öt­éves tervben a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelmének növekedésé­re ható tényezők: a foglalkoztatottak számá­nak 24,7 százalékos, az átlag­bérek 11,5 százalékos, a béren felüli jövedelmek (nyugdíj, családi pótlék stb.) növekedé­se volt. 1965-ben a munkások és alkalmazottak reálbére 1960-hoz viszonyítva 7—8 szá­zalékkal nőtt. A fejlődés üte­me az öt év^ alatt nem volt egyenletes: a foglalkoztatott­ság és az átlagbérek is 1964-ig (de különösen 1964-re) emel­kedtek. A lakosság jövedelmének egy részét tartalékolja, így az egy lakosra jutó takarékbe­tétállomány az 1960. évi 215 Ft-ról 1965-ben 941 Ft-ra nö­vekedett. A jövedelem na­gyobb részét — egy fő 1960- ban 4731 Ft-ot, 1965-ben 6229 Ft-ot — a kereskedelemben vásárlásokra fordítja. A kis­kereskedelem forgalma 39 százalékkal nőtt a második ötéves terv időszaka alatt. Legnagyobb mértékben, 56 százalékkal a vegyesiparcik­kek és 42 százalékkal a bolti élelmiszerek forgalma emel­kedett. A forgalom növekedésének üteme az ötéves terv első há­rom évében növekvő, azt kö­vetően csökkenő tendenciát mutatott. A bolti élelmiszerek eladásának növekedéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a korábban önellátó fa­lusi lakosság mind nagyobb mértékben szerzi be élelmi­szerszükségletét a boltokból. A második ötéves terv az élelmiszerfogyasztás minőségi javítását úgy irányozta elő, hogy a húsfélék, zöldség-gyü­mölcsfélék, a tej-, tejtermé­kek és a tojás fogyasztása je­lentősen növekedjék. A la­kosság csaknem valamennyi élelmiszerféléből többet fo­gyasztott, mint a korábbi években. A vendéglátás forgalma 37 százalékkal nőtt a második ötéves terv időszakában, amely egyrészt az idegenfor­galom növekedésével kapcso­latos. A Dunakanyar egyre több látogatót vonz, azonban szállodai férőhely még nem áll megfelelő számban ren­delkezésre és lényeges válto­zás ezen a téren az elmúlt öt év során nem történt. Legna­gyobb mértékben — 56 szá­zalékkal — a vegyesiparcik­kek eladása nőtt meg, így 1965-ben a megyei lakosság kiskereskedelemben elköltött pénzének egyharmadát ezekre az áruféleségekre fordította. A vegyesiparcikkeken belül legnagyobb mértékben az épí­tőanyagok forgalma növeke­nyek összetétele kedvezőbb, mint 1960. évben, mert a fe- hérjedúsabb, értékesebb nö­vények irányába tolódott el. Egyes növénytermesztési ágazatok belterjes irányba fej­lődtek, melyet a nagyhozamú búzafajták termesztése — a nagyüzemi gazdaságok búza vetésterületének 69,3 százalé­kán — a kukoricaterület mint­egy 94 százalékán vetett hib­ridvetőmag használata, a vegyszeres növényvédelem ter­jedése, a nagyobb adagú mű­trágyafelhasználás, zöldség­kertészetek növekedése is je­Búza Őszi árpa Kukorica (májusi morzsolt súlyban) Cukorrépa Lucemaszéna Vöröshere széna A felvásárló szervek 69,6 százalékkal több kenyérga­bonát vásároltak fel, mint 1960-ban. A . felvásárolt ku­korica mennyisége 13,1 szá­zalékkal, a takarmánygabona 39,6 százalékkal kevesebb, mint 1960-ban. 1961—1965-ben közel 11 ezer kát. hold szőlőt és több, mint 11 ezer kát. hold gyümöl­csöst telepítettek a szocia­lista szektor gazdaságán 1960- hoz viszonyítva több mint kétszeresére növekedett a cse­megeszőlők aránya. GÉPESÍTÉS Jelentősen előrehaladt a mezőgazdaság gépesítése, az állami gazdaságok 510, a gép­állomások 530, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek több mint 1500 traktort és több ezer munkagépet vásá­roltak. A második ötéves tervidőszak végére a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek traktorállománya — 2791 db — több mint hétszeresé­re emelkedett, így a munkák többségét is saját traktor­állományukkal végzik. Növe­kedett a nagyüzemek gépesí­tési színvonala, különösen a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben, ahol több mint kétszeresére nőtt a 100 kát. hold mezőgazdasági területre jutó traktormunka. Lényegé­ben megoldódott a talajelő­készítés és a búzaaratás gé­pesítése. A kalászosok gépe­sítési színvonala állami gaz­daságokban 96, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­ben 79 százalékos. Főleg a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek nem tudták megol­dani a kukoricasZár-vágás és a csőtörés gépesítését. Állattenyésztés A második ötéves terv idő­szakában a nagyüzemi gaz­daságokban 27 271 szarvasmarha-, 97 554 sertés-, 44 150 juh-, 394 350 baromfiférőhelyet létesítettek. Az építkezések azonban még nem oldották meg a férő- helyhiányt. Az állati férőhe­lyek 24,2 százaléka nem, 37,6 százaléka pedig részben köz­művesített. A megye nagy­üzemi gazdaságai biztosítot­ták, hogy az állatállomány az elhelyezési nehézségek ellené­re se csökkenjen. A megyében 1965-ben 6,8 százalékkal több szarvas- marha, 34,3 százalékkal több sertés, és 98,2 százalékkal több juh volt, mint 1960- ban, azonban az állatsűrű­ség alacsony, 100 kát. hold mezőgazdasági területre 18,4 számosállat jut. A megye szarvasmarha-ál­lományának 60,6 százaléka, a tehenek 51,0 százaléka, a ser­tésállomány 35,7 százaléka, a kocáknak 50,6 százaléka a nagyüzemi gazdaságok tulaj­donában van. 1965. évben az adminisztratív alkalmazot­tak számának — 55,6 százalé­kos — növekedése miatt. 1965-ben a szocialista ipar­ban a munkások átlagos havi keresete 1584 Ft, 7,8 százalék­kal több az 1960. évinéL Építőipar A megye szocialista építő­ipara a második ötéves terv időszakában csak részben tel­jesítette az építőiparra vonat­kozó irányelveket A terme­lés és termelékenység emelé­se mellett a koncentráltság növelése és a határidők betar­tása is fontos feladat volt, ez utóbbit nem teljesítették kel­lő mértékben. A megye állami építőipará­ban a második ötéves terv időszaka alatt 16 millió Ft ér­tékű beruházást eszközöltek. Az évenkénti átlagos beruhá­zás 3,2 millió Ft volt. A szocialista építőipar sa­ját építési-szerelési munkái­nak értéke 1960-hoz képest az öt év alatt 52,5 százalékkal növekedett Az állami építőipar terme­lékenysége 34,8 százalékkal emelkedett a tervidőszak alatt A termelésnövekedést teljes egészében a termelé­kenység növelésével érték eL A szocialista építőipar ösz- szes foglalkoztatottainak szá­ma 1965-ben 3262 fő, 30,5 százalékkal több, mint 1960- ban. Az állami építőiparban számuk 1965. évben sem érte el az 1960. évi átlagot. A munkások átlagos havi keresete a második ötéves terv alatt a szocialista építő­iparban 7,4 százalékkal növe­kedett Az állami építőipar eszkö­zeinek koncentráltsága némi javulást mutat, mert a 100 ezer Ft feletti munkák átla­gos generálköltségvetési ösz- szege növekedett. Az állami építőipar létszá­mának koncentráltsága rom­lott Kedvezőtlen, hogy a be­fejezetlen építmények száma 26,1 százalékkal magasabb, az építőipari munkáslétszám 13,3 százalékkal alacsonyabb, mint 1960-ban volt. A termelés ütemessége nem javult a megye építőipari vál­lalatainál. Az elmúlt évek alatt az átadott létesítmények­nek közel felét a IV. negyed­évben adták át. A megye épí­tőipari vállalatainál is jellemző az elkészítési határidő be nem tartása. 1964-ig az összes át­adott létesítmények közel 60 százalékát határidő késéssel adták át. 1965-ben a 100 ezer Ft feletti új építmények, bő­vítések, átalakítások, lakóház felújítások és az 1 millió Ft feletti felújítások 61 százaléka készült el határidő után. A második ötéves terv idő­szakában az építőipari gépek száma 37 százalékkal, teljesí­tőképessége 118 százalékkal növekedett. Mezőgazdaság 1961—1965-ig a mezőgazda- sági tanácsi beruházásokra kö­zel 31 millió Ft-ot gépállomá­sok fejlesztésére több, mint 270 millió Ft-ot fordítottak. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek több, mint 570 millió Ft-ot építési beruházásokra és közel 500 millió Ft-ot mező- gazdasági gépek beszerzésére használtak fel. NÖVÉNYTERMESZTÉS A mezőgazdaságban a tulaj­donviszonyok megváltozásá­val létrejött a nagyüzemi gaz­dálkodás alapja. 1965. évben a szántóterület 97,9 százaléka a szocialista szektorhoz tartozott. A szántóföldi növénytermesz­tés szerkezete kismértékben változott. Növekedett a ke­nyérgabona, dohány, napra­forgó, zöldségfélék, csalamá- dé, silókukorica vetésaránya, a kukorica, burgonya, takar­mányrépa, szálastakarmányok rovására. A takarmánynövé­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom