Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-11 / 59. szám

A jó hangulat teremtői NINCS MAR MESSZE A TAVASZ, itt az idő, amikor megélénkül a határ, és a falu népe szorgalmasan, jó kedv­vel megkezdheti tennivalóit. A múlt év sok tapasztalattal járt. Bebizonyosodott, hogy a mostoha időjáráson, a nem éppen kedvező körülménye­ken is kifoghat a jó szervezés, a jó munka, az akarás, az emberek helytállása. S ez a tapasztalat egyaránt tanulsá­gos a szövetkezetek vezetői és tagsága, nemkülönben a tsz- pártszervezetek számára. A múlt esztendő sok pél­dát szolgáltatott a gazdasági és a pártvezetés helyes együtt­működésére. Bebizonyosodott, viszont az is csak együtt és csak akkor képesek jó ered­ményt biztosítani, ha mind­ketten sajátos feladatukat látják el. Tavaly sok olyan tsz volt még, ahol nem si­került tisztázni, mi is a szö­vetkezeti kommunisták igazi feladata. Mindenki a munka lázában égett, mindenkit a gazdasági eredmények, ten­nivalók foglalkoztattak, s közben másodlagossá vált, hogy milyen gondok gyöt­rik az embereket, ki hogyan vélekedik, kit mi foglalkoz­tat, mi izgat, mi veszi el a kedvét a munkától. A nagy munkában a kommunisták közül is csak kevés olyan volt, aki az emberek világnézeti- szellemi épülésével is törő­dött volna. Kevés akadt, hi­szen a párttitkárt, s a kom­munisták színe-javát is fő­ként a sarabolás, az egyelés, a kapálás, a betakarítás ezer teendője kötötte le. ök is csak ezzel foglalkoztak, nemegy­szer a gazdasági vezetők in­tézkedéseit segítve, de olykor keresztezve is. NEM ARRÖL VAN ITT SZÓ, hogy a pártszervezet, a falusi kommunisták serege ne törődjön a gazdasági te­endőkkel, ne izgassák a ter­melés részfeladatai. Nagyon is kell, hogy törődjenek ve­le. A növénytermesztésben dolgozó kommunista például legyen első a kapálásban, mutasson példát a legapróbb tennivalók elvégzésében is, de mégsem csak ennyi a kommunisták dolga. Nem veszhetnek el csak ilyen ten­nivalókban. Nekik két-há- rom lépéssel előbbre kell lát- niok, mint a többieknek. A kommunistáktól nemcsak azt várja a közös élet, hogy vi­har előtt elsőnek fusson szénát gyűjteni. Még in­kább azt, hogy jó előre már társait is felkészítse az eset- j leges viharra, a nehézségek- j re. Olyan közszellemet, han­gulatot teremtsen maga kö­rül, amelyben becstelenség­nek hat a közöny, a közös ér­dekek semmibe vétele. A pártszervezet, a falu kom­munistái a gazdasági célokat nem azzal szolgálják helye­sen, ha elnökkel, agronómus- sal vitatkoznak, hová -és mi­kor vessék a burgonyát. En­nek eldöntése elsősorban a gazdasági szakemberek dol­ga. A pártszervezet akkor áll hivatala magaslatán, ha a ki­jelölt helyre, a megszabott időben, kedvvel dolgozó, a közös célt megértő embere­ket sorakoztat fel. NEM KÖNNYŰ FELADAT EZ. Nem egyszerű dolog a jó politikai közérzetet, a jó közhangulatot, a munkaked­vet megteremteni, megértet­ni, hogy szorgalom, áldozat- vállalások nélkül nincs bol­dogulás. Egyáltalán nem könnyű dolog. Néhány kom­munista talán ezért válasz­totta a könnyebbet: maga fu­tott, maga végezte el mások helyett a tennivalókat. Eddig sem volt ez jó meg-, oldás, de ma már különösen kevés. A tsz pártszervezete nem tűzoltómunkára való, hanem arra, hogy szervesen benne éljen a közvélemény­ben. Politizáljon, élessze a vitaszellemet. Kutassa a ba­jok okát, az esetleges rossz hangulat eredőit. Bátran lépjen fel a visszásságok, a rágalmak, a rossz indulatú hí­resztelések ellen, mindenféle kishitűséggel szemben. A bri­gádokban, a munkacsapatok­ban is állandóan segítsen le­vonni az eredmények és a hi­bák politikai tanulságait. Gond­ja legyen rá, hogy minden tsz- tag a gazda önérzetével kezd­hessen mindennap munkába. Legyen a gondolatok, az ér­zések, a nézetek és a vélemé­nyek formálója. Tervezze és irányítsa az eseményeket, ne­hogy a hangulatok sodorják a kommunistákat is. EZ A PARTSZERVEZETEK, a falusi kommunisták igazi tennivalója. Lótás-futás, a gazdasági vezetők dolgaiba való belekapkodás helyett okos, megalapozott és köz­vetlen politikai nevelő, agi- tációs munka. Ezt aztán szí­vósan és határozottan. (Kékesdi) CEGLÉD! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HinULLJ X. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1988. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Tíz tonna szárított alma paprikapehely exportra Javítják a szeszfőzdét * április közepén almapálinka Egyik legjövedelmezőbb üze­me városunknak a Szesz- és Szikvízipari Vállalat. A ceg­lédi gyümölcs szárítva és „cseppfolyósítva”, s a külön­böző szárított zöldségek ízlé­ses nylon csomagolásban és műanyag dobozokban vagon­tételekben hagyják el az or­szág területét, jó hírnevet sze­rezve a magyar élelmiszer- iparnak és — városunknak is. S ha már a hírnévről szóltunk — kötelező udvariasságból is — hadd említsük meg, hogy annak megszerzésében első­sorban a ceglédi asszonyoknak és lányoknak van a legna­gyobb szerepük, minthogy az üzem 630 dolgozója közül 450 a női nemhez tartozik. Ezek a fürge női kezek tisz­títják, készítik elő a gépi mun­kára, a szárítóba, csomagoló- ba a legkülönbözőbb gyü­mölcs- és zöldségféléket. S ha egy-egy szállítmány megérke­zik a külföldi piacokra — min­den dicséret, ami a gyártmá­nyokat illeti, egyben a ceglédi nőknek is szól. — Legutóbbi szállítmá­nyunk az elmúlt szom­baton indult útba a Szov­jetunióba: tíz tonna szá­rított alma — tájékoztat Fehérvári János, gyáregységvezető. Előzőleg né­hány nappal Montreálba kül­döttünk ugyancsak tíz tonna paprikapehelyt. Milyen pálinka csurog jelen leg az üstökből? — érdeklőd­tünk az üzem eredeti terméke iránt. — Semmilyen. Ez azt jelenti, hogy ősz előtt nem csurrannak meg az üs­tök? — Dehogy is nem — tiltako­zik a gyáregységvezető. — Hatvan vagonnyi cef­rénk még kifőzésre vár. Jelenleg azonban nagyjavítás alatt van a szeszfőzde, de rö­videsen végzünk a munkála­tokkal és április közepén a kellemes ízű almapálinka csu­rog majd az üstökből. Exportra? — Nem. Az egész tételt a Budapesti Likőripari Vállalat­nak adjuk át — további fel­dolgozásra. (ferencz) Két tehén «— hat borjú Ritka szerencse örvendez­tette meg — majdnem egy időben — két baranyai ter­melőszövetkezet állatgondo­zóit: mindkét helyen hármas ikerborjak láttak napvilá­got. Az országos hírű gerdei Béke Tsz-ben az évente több mint hétezer liter tejet adó „Zsuzsi” egy bika- és két üszőborjút ellett, a lánycsóki Csillag Tsz „Vilma” nevű te­hene pedig három üszőbor­júnak adott életet. A hat új­szülött állat együttes súlya elléskor 140 kilogramm volt. Gazdátlan lottó nyeremények A lottó 5. heti tárgynyere- mény-sorsolás alkalmával há­rom ceglédi lakos jutott nyereményhez. A szerencsés nyertesek közül azonban csak a mosógép és centri­fuga nyertese jelentkezett. Gazdáját várja az 1 815 783 számú szelvény, mellyel egy kétezer forintos éléskamra­utalványt és a 712 899 szel­vény, amelyen egy „Karóra duó”-t vehet át az elfeledke­zett nyertes. Jelentkezési ha­táridő: március 20. SPORTHÍR A CVSE labdarúgócsapata a szerdai edzőmérkőzésen a Budapesti BVSC csapatától 3:0 arányú vereséget szenve­dett. „Csontos és Kökény sé­rülése miatt nem játszott a 'eg'édi csapatban. A ceglédi Vörös Csillag Tsz szerdán adott át az Állatfor­galmi Vállalatnak tíz hízott szarvasmarhát és hat hízott növendékbikát belföldi értéke­sítésre. Előző napon viszont olaszországi exportra harminc­hat hat-hat és fél mázsás nö­vendékbikát szállított a ter­melőszövetkezet. — Ez volt a Vörös Csillag első idei nagyobb szállítmá­nya hízott szarvasmarhából. A termelőszövetkezet egyébként erre az évre kétszázhúsz szarvasmarha hizlalására szer­ződött, melynek egy részét ugyancsak exportáljuk, a töb­bit a belföldi piacra szállítjuk — mondották az Állatforgal­mi Vállalatnál. Javító-nevelő ítélet után is lopott 1965. október 6-i számunk­ban „Ez aztán portás! Lopott holmik — leltárjegyzékkel” — címmel megírtuk Váróczi Jó­zsef 21 éves lakatos üzemi lo­pását. Váróczi Józsefet akkor a Ceglédi Járásbíróság javító­nevelő munkára ítélte. A fia­talember ezután is tovább folytatta a sok pénzt igénylő könnyelmű életmódot, amihez a fizetése kevésnek bizonyult. Egy alkalommal meglátta — éjfél volt már —, hogy egy há­zaspár elkísérte távozó vendé­geit, mintegy ötven méterre a háztól. Váróczi József besur­rant a lakásba, s onnan a férfi zakóját, a benne levő személyi igazolvánnyal, 600 forinttal, egy ébresztőórát és egyéb in­góságokat ellopott. — A rend­őrség gyanúja a sokat éjsza­kázó és költekező Váróczi Jó­zsefre terelődött. Valóban, az ébresztőórát, a zakót és a töb­bi tárgyat megtalálták nála, a lakásán. A házkutatás során egy ko­rábban eltűnt kerékpár dina­mója is előkerült, aminek alapján Váróczi József kerék­párlopása is kiderült. A Ceglédi Járásbíróság Vá­róczi Józsefet jogerősen egy­évi börtönre ítélte és a köz­ügyek gyakorlásától egy évre eltiltotta, s egyben a koráb­ban kiszabott javító-nevelő munka börtönre változtatásá­ról is intézkedett. (— esi) Megszületett az első Imperiál-utód A Bábolnai Állami Gaz­daság dióspusztai ménesé­ben napvilágot látott a nagy hírű Imperiál első utóda. Az 53 kilós, 109 centimé­ter magas csikó sárga szí­nével anyjára, Good Luck- ra, küllemében pedig apjára hasonlít. Apja jegyeit — a homlokán levő hókát és a fehér „harisnyákat” — nem örökölte. A dióspusztai mé­nesben még további tizenki­lenc Imperiál-utód születését várják. Válaszolt a Vendéglátóipari Vállalat A Ceglédi Hirlap 1966. már­cius 3-i számában „Csokoládé­krém korommal” címmel ol­vasólevél jelent meg. A cikkel kapcsolatban közöljük, hogy a szállítás higiénikusabbá téte­le érdekében süteményszállító autót állítottunk be. Ennek el­lenére a fűtési szezon ideje alatt előfordulhat, hogy a sü­teményekre — minden óvatos­ságunk ellenére — korom száll, míg az árut a kocsiból az üz­letbe viszik. Az eladók termé­szetesen helytelenül jártak el akkor, amikor nem cserélték ki a csokoládékrémet. Ezért az üzlet dolgozóit figyelmeztetés­ben részesítettük, akik ígéretet tettek arra, hogy máskor ha­sonló eset nem fordul elő és a jövőben a vendégekkel udva­riasabbak lesznek. Dr. Hajdú Endre igazgató Megjegyzés: az árut le is le­het takarni, s akkor sem ko­rom, sem az állandóan jelen­levő por nem száll rá, amíg a gépkocsiból az üzletbe viszik a süteményeket. Szerkesztőség. A tavaszi gépszemlék hete ez a hét mind a járás, mind a város termelőszövetkeze­teiben. A járásban két, a vá­rosban pedig egy brigád végzi a gépek műszaki el­lenőrzését. A négytagú bri­gádokban — a gépjavító állomás, illetve a tanácsok gépészeti szakemberein kívül — részt vesz a járási-városi munkásvédelmi felügyelőség és a tűzoltóság egy-egy kép­viselője is. A járás területén az elmúlt napokban Abony, Jászkara- jenő, Törtei, Kőröstetétlen, Albertirsa, Kőcser termelő- szövetkezeteiben már meg­tartották a gépszemléket. Ma Csemő három tsz-e, hol­nap pedig a nyársapáti tsz- ek és a törteti Rákóczi Tsz kerül sorra. A városban elsőnek az Al­kotmány Tsz-ben tartották volna meg a gépszemlét, hét­főn azonban a tsz nem ké­szítette fel a gépeket, s ezért március 17-re új határidőt adott a bizottság a gépek kijavítására. Túl vannak már a gépszemlén a Dózsa és a Kossuth tsz-ben. A bizottság ma a Lenin Tsz-t, holnap a Petőfi, 14-én a Táncsics, 15- én a Vörös Csillag tsz-t keresi fel és végül 17-én az Alkotmány Tsz-ben fejezi be az idei tavaszi gépszemléket. Ma este 7 órakor Űjvárosban Paraszt mozgalmak Cegléden címmel Pataki Ferenc törté­nész tart előadást az „Újvá­rosi téli esték” sorozatban. Tekintettel a megkezdődött tavaszi munkákra — az ed­digi hatórai kezdéstől elté­rően — a nagy érdeklődés­re számot tartó előadást este 7 órakor kezdik az újvárosi könyvtárban. Tűs és vís eSi&n 3500 tűzveszélyes kémény — Jól dolgoznak az önkéntes tűzoltók SH ü Egy évvel ez­előtt, látogatá­sunk alkalmával erősen emelkedő irányzatú tűzkár­statisztikáról kap­tunk tájékoztatást a tűzrendészet já­rási parancsnok­ságán. Kocsis Jó­zsef százados, az alosztály vezetője, akkor különösen a gyermekjáték­ból eredő tűzese­tek nagy számá­ra hívta fel a fi­gyelmet. Mint megtudtuk, a gyermekek által előidézett tüzek a későbbiekben sem csökkentek. Mivel foglalkoz­nak most tűzol­tóink? Magyar Ferenc százados, tűzren­dészet! előadó vá­laszolt: — Vizsgáljuk és ellenőrizzük a különböző lé­tesítményeknél a megelőző tűzvédelmi készültséget. Ah­hoz, hogy lakosságunk is tel­jes biztonsággal tartózkod­hasson otthonában, a lakóhá­zaknál is meg kell szüntetni a tűzveszélyt. Elsőrendű köve­telményként említhetem meg a fűtéssel, világítással kap­■ Kéménytüzet jeleztek. A modern, nagytel­jesítményű gépjárműfecskendők bevetése nélkül is sikerült a tüzet megfékezni csolatos tennivalókat, mert az itteni tűzeseteket ezek okoz­zák. Felmérésünk szerint Ceg­léden és a járásban mintegy háromezerötszáz kémény ál­lapota kifogásolható. Ha hoz­zátesszük még a gyújtóeszkö­zök és robbanóképes folyadé­kok — benzin, petróleum, gáz­olaj — elterjedt használatát, elmondhatjuk, bizony van még tennivaló hatóságnak és lakosságnak egyaránt. Nagy Kálmán főhadnagy a készenléti őrség parancsnoka. Tőle érdeklődtünk a másik károssá váló elem, a víz pusz­tításáról. — Ügy hiszem, ezen a té­ren végzett munkánk eléggé közismert — válaszolta kérdé­sünkre. Ahol közvetlen vízve­szély van, mindenkor segítsé­get nyújtunk. Csaknem na­ponta , sor kerül ilyen termé­szetű * „bevetésekre”. Mun­katársaink közül néhányan még a tiszai árvédelemnél is közreműködtek. A belvizek­kel kapcsolatban meg kell je­gyeznem, hogy a talajvíz je­lenlegi állása mellett céltalan próbálkozás a városi pincék­ből való vízszivatás. Az apa­dás után viszont az ivóvízkén használt ásott kutak fertőtlení­tésével kapcsolatos vízsziva- tások adnak meglehetősen sok feladatot a tűzoltóságnak. Mi a helyzet a járás közsé­geiben? — kérdeztük befeje­zésül. — A járási tűzesetekhez mindenkor, a vízszivatások- hoz pedig indokolt esetekben vonulunk ki. Nagy segítsé­günkre vannak itt a községi tűzoltótestületek. Abony, Jászkarajenő, Nyársapát és Albertirsa önkéntesei a ren­delkezésükre álló eszközökké példás módon kiveszik részü­ket az ár- és belvízvédelmi munkálatokból. j. z. A Dózsa Tsz alagsorban levő kultúrtermét hordozható kis­motorfecskendővel víztelenítik a tűzoltók Tarsoly Julianna és Patak Benő 1966. március 12-én szóm bat délután fél 5 órakor tartják esküvőjüket a ref. nagy tempi óm­ban. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretet! nővérünk: Kozma Julianna te­metésén megjelentek és részvé­tüket nyilvánították, sírjára ko­szorút helyeztek. Dr. Nagy Re- zsőné és Kozma Etelka. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokon aiinknak, jó ismerőse íniknek. jó szomszédaiinknak akik férjem és édesapánk, nagy apánk: Kovács János eLhunyd alkalmából részvétüket nyilván* tották, a temetésén megjelent eb sírjára koszorút helyeztek, öz j Kovács Jánosné és a gyászod család. Hízott szarvasmarha hazai piacra és Olaszországnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom