Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-10 / 34. szám

évfolyam, 34. szám 1966. FEBRUAR 10., CSÜTÖRTÖK RAB AZ ISKOLAFOLYOSÓN Fpícr a 'Toldisokntíl — !9ß9~bvn költösnck A bejáróknak nehéz dolguk ran A folyosón emberek vár­nak, ügyvédek jönnek, men­nek, rabot visznek kihallga­tásra, (nem kifejezetten sze­rencsés az ügyészség, bíró­ság és az iskola „házassága”), s közben diákok veszik ket­tesével a lépcsőfokokat, ta­nárok sietnek órára — dél­előtt van a Toldisoknál. Az igazgatói irodában kel­lemes meleget ont a kály­ha, az asztalon jegyzetek, békés egymásmellettiségben a statisztikákkal. Félévi ered­mények húzódnak meg a számoszlopok mögött. A Tol­di Miklós szakközépiskola és az iparitanuló iskola eredményei. — Gyengébbek — látszó­lag — mint a gimnáziumoké. Az iskolai átlag 2.98 — így Gyaraki Jenő igazgató. A szakközépiskolán belül, a konzervesek 3.13-as átlagot, a baromfisok 2.65-öst produ­káltak. — A diákotthonban lakók eredményén meglátszik-e a kollégiumi élet hatása? — A konzerves kollégis­ták 3,4-et, a baromfisok 3.03-at értek el. Ez válasz a kérdésre. A kollégiumban élőknek több idejük jut a tanulásra (még ha szűkén is vannak). A bejárók — Kecs­kemét, Cegléd, Kőcser és Tör­tei ad diákokat — helyzete sokkal nehezebb. Gyakorla­tilag két, két és fél óra jut a napjukból tanulásra. Van olyan diákunk, aki hajnali 5 órakor indul el otthonról és este 8 zaér. óra is van, mire ha­— Hány bejárója van az is­kolának? — ötvenegy diákunk Kecs­kemétről jár át busszal vagy vonattal. Tizenheten a kör­nyékről. Huszonöt externá- tusban lakó növendékünk is van. — Ez természetesen részben magyarázza a gyengébb ered­ményeket, de mi a legsúlyo­sabb ok? — A gimnáziumban nin­csenek szaktárgyak. Nálunk a tanulók az általános kép­zést szolgáló tárgyakon kí­vül, több szakmai tárgyat is tanulnak. Ezenkívül sok időt vesz el a gyakorlati képzés is. A fent említettekre egyet­len orvosság van, illetve lesz majd — az új iskolakom- bimát. — Van remény rá? S ha igen, mikorra készül el? — Az Országos Tervhiva­tal elfogadta, jövő év augusz­tusában hozzákezdenek az építkezésekhez. 1969. októ­berében kell átadniuk az építőknek. Nagy szükség van rá. — Jövőre 30 bentlakás osztály és egy iparitanuló­osztályt kell pluszként indí­tanunk. Elhelyezésük nagy gondot okoz. A kollégium­ban ugyanis alig lesz eb­ben az évben üresedés. — Azt hallottuk, hogy megszűnik a baromfis kép­zés. — Csak két év múlva. Most két osztályunk van, ők még leérettségiznek, de új osz­tályt nem indítunk. Decem­berben rendezték az iskolák „arcát”, mi a konzerv és hűtőipari képzést kaptuk meg. — Márciusban itt rendezik az élelmiszeripari iskolák or­szágos versenyét konzerv szakon. Milyen reményeket táplálnak? — Remélünk, öt éven ke­resztül a mi diákjaink nyer­ték Néha két csapatot is indítottunk. Idén egy is ne­hezen áll össze. Vérmes re­ményeink nem lehetnek... A „lehetnek”-be berreg be­le a csöngő ... Az igazgató úr órára megy, egy tárgyalásról kitódulnak az emberek. Dél van. Bányász Hédi MEGMUTATOM EN AZ UBORKÁBAN PÉNZ VAN Egy kis, alacsony emberről mondja Ványi Ambrus kerté­szeti technikus: — Most csi­náltam meg neki a vállalási szerződéseket. Évek óta a leg­szorgalmasabb vállalónk itt a Dózsa Termelőszövetkezetben. És a vállalt munkákat becsü­lettel el is végzi. A többit hadd mondja el idős Kispru- mik Péter saját maga. — Az idei 2 hold kukoricát, 1 hold krumplit és 200—200 négyszögöl cukor- és takar­mányrépát vállaltam, ezenkí­vül a tavalyi 200 négyszögöl uborka helyett az idén 800 négyszögölre szerződtem. — Biztosan megvan az oka, hogy megnégyszerezte a tava­lyi uborkát? — Mindig észrevettem, hogy az uborka minden évben jól jövedelmezett.. Tavaly 200 négyszgöl területen 6 ezer fo­rint árú uborkát árultam. Az idén a 800 négyszögölön 25 ezer forint árú uborkát akarok termelni. — Rájöttem, hogy az ubor­kában pénz van! Alaposan megmunkálom, gondozom, és ha beválik a számításom, az biztos, hogy jövőre egy egész Holdat vállalok. A lassan már 60 éves ember hisz a sikerben. Kívánjuk, hogy sikerüljön! (fehér.) Sátor helyett Néhány esztendő óta min­den nyáron KlSZ-munkatábort szerveztek az állami gazdaság féketei központjában. A tá­borba utalt diákleányok az el­múlt években eredményesen vettek részt a gazdaság kerté­szeti munkáiban. A feketei KISZ munkatábor jelentőségét méltányolva — mint Kirnkopf Lászlótól, az ál­lami gazdaság megbízott igaz­gatójától értesültünk —, a tá­bort korszerűen kiépítik. Az idei táborozásra érkező leá­nyokat már nem sátrak., ha­nem rendes lakószobák várják. A munkálatok másfél millió forintos költséggel június 10- ére készülnek el. A feketei KISZ-táborba két­száz vidéki diákleányt várnak, akik a ' gazdaság 350 holdas kertészetében a bab, uborka, paprika és paradicsom meg­munkálásában és szedésében fognak segédkezni. k. MULATUNK MA A MOZIBAN? Ha ezernyi klarinét... Ze­nés csehszlovák filmkomé­dia, a Vlach zenekar közre­működésével. Korhatár nél­kül megtekinthető! Széles­vásznú. Kísérőműsor: Sport, szép­ség, melódia. Előadások kezdete: S és fél 8 órakor. Verseny a legszebb magnófelvételért A pénteki (február 11-i) szeszmentes délutáni teán, a Kőrisfában nemes vetélkedőre kerül sor. Minden olyan fiatal benevezhet, akinek magneto­fonja, illetve szép felvételei vannak. A legszebb felvételt a hely­színen díjazzák. IST ALLOHIGIENIA Holnap (pénteken) dél­után 2 órakor a művelődési ház I. emeleti termében dr. Kovács Ferenc egyetemi ta­nár tart előadást az istálló- higiéniájáróL Tűzdelik a karalábét és a paprikapalántát 600 ezer tápkockát gyártanak a Szabadság Termelőszövetkezetben A Szabadság Termelőszövet­kezet Központi kertészetében az időjárástól függetlenül, ál­landóan szorgos munka fo­lyik. Kint kocsikkal hordják a trágyát és a földet. Alapoz­zák a melegágyakat. Bent az üvegházakban már szépen zöldell és növekedik a saláta, a karalábé- és a paprikapa­lánta. Az üvegházak egyik szár­nyában a brigád asszonytagjai, Hegedűs Lászlóné, Tényt Já­nosáé és a többiek karalábé­palántát tűzdelnek. 220 kis pa­lántát ültetnek el egy kis sza­porítóládába. — Ebben a ládikában — mondja Tényiné — erősödnek a palánták, míg át tudjuk ül­tetni a tápkockákba, amelye­ket azután hollandi, majd fó­liaágyakba rakunk és remél­hetőleg már április második felében megkezdjük a karalá­bé „szüretelését”. A másik üvegházszámyban ugyanígy a kis paprikapalán- tákat tűzdeli Kecskeméti Lászlóné, Koroknál Istvánná és a brigád többi asszonytag­ja. Ezek a paprikapalánták is tápkockákba s hollandi, majd fóliaágyakba fognak ke­rülni Egy másik helyiségben már gyártják a tápkockákat egy villanyerőre berendezett pom­pás géppel, mely minden órá­ban egy-másfélezer kész föld­kockát tesz a futószalagra. A gépet Danka Mihály bri­gádtag „eteti”. Elmondja, hogy a tápkocka anyagát rostált, érett trágyás melegágyi föld­ből, tőzegből és pihent lucer­naföldből keverik. A kocká­kat Tekes Ambrus brigádtag és Sz. Tóth András gazdasági gyakornok rakják ládákba. Sz. Tóth a múlt évben végezte el jó eredménnyel a mezőgazda­sági technikumot s az ősszel a kertészeti főiskolára megy, s addig a termelőszövetkezetben gyakornokosikodik. Végül Kecskeméti László brigádvezetőtől megkérdezzük, hány darab tápkockát gyárta­nak? — Hatszázezer darabot — mondja. (kopa) BAL A Szabadság Termelőszö­vetkezet az alszegi klubban bált rendez február 12-én (szombaton) este. ESTE AZ ORSZÁGÚTON Foto: Gábor Hasznos tanácsok egy szelet disznósajt ürügyén Disznótor, osztrák módra Disznótoros idő! Nézzük meg, hogy csinálják Auszt­riában. Passau környékén turistáskodom. Június eleje. Bauer Würtleingernél lakom. Náluk télen és nyáron is vágnak disznót. Vagyis fél­évenként. Egyik vágás a má­sikig elég. A nyári disznó sem romlik meg, mert úgyis káposztáshordóba kerül. Végignéztem egy ölést. A kétmázsás halálra ítéltet né­hány, fejére irányított fej­szecsapással hangtalanul le­terítették. Utána kényelme­sen, a szokásos helyen meg­lékelték. Vérét felfogták. Azután a kimúlt jószágot nagy teknőbe hengerítették. Szőrét gyantaporral beken­ték és megkopasztották. Utána kiguritották egy desz­katákolmányra, ahol bárddal lefejezték. Majd a törzsét négy egyenlő darabra vág­ták. Aztán az egészet levit­ték a pincébe. Az aznapi munka ezzel véget ért. Csa­lódottan álltam. Nem értem. — Kész? — kérdeztem. — Öh, nem! Holnapig hül­ni hagyjuk. A húst akkor lehet feldolgozni — mondot­ta Würtleinger bácsi. Ma csak a Blutwurst, a véreshurka készül el... Kiválasztott egy megfelelő hosszúságú belet, félretette. A többit tőkén a kisbaltával összedarabolta s a baromfiaknak szórta ki. — A maradék bélben lesz a véres hurka — mondta az öreg. Elkészítésére nem vol­tam kíváncsi, de a bekül­dött kóstolót nem fogadtam el. Este a Stube-ba bemen­tem ugyan, éppen elköltöt­ték a hurkát. Széles, meg­elégedett mosollyal kínált hellyel az öreg és elibém tolta a kétliteres körtemust­tal töltött cserépkorsót: — Trink! „Tunkoltam”. Másnap a pincéből felho­zott, öt darabból álló disz­nót bőröstől, szalonnástól, húsostól, csontostól, mértani pontossággal 10 centiméter vastag szeletekre vágták. A hússzeletek alaposan besóz­va káposztás hordókba kerül­Lazára töltik a sajtot, nem megfelelően kötözik. Nincse­nek figyelemmel a főzésnél a készítmény vastagságára. Sok­szor a belső, úgynevezett „maghőmérséklet” nem ele­gendő a csírák elpusztítására. — Előfordulhat, hogy az előfőzés után más gyártmá­nyoknál kimaradt nyers tölte­lékdarabok kerülnek az j anyagba. A lepréselés célja, hogy a levegőt kipréselje a sajtból és ennek érdekében gyakran meg is szúrkálják a burkolóanyagot. A disznósajt­nál mindig hideg füstölést kell alkalmazni. A sajt általá­ban a gyorsfogyasztású cikkek közé tartozik. De ennek elle­nére is hasznos, ha a disznó­sajtot nem tartjuk plusz 4 fokon felüli hőmérsékleten. — Amikor a disznósajtot felvágjuk, mindig gondosan nézzük meg a metszéslapot. Hézagos, lyukacsos, könnyen széteső, szúrós szagú, sava­nyú ízű disznósajtot ne fo­gyasszunk. Az ilyen a legtöbb esetben romlott, de majdnem mindig gyanús. Mivel a két- háromkilós sajtok nem fogy­nak el egyszerre, javaslom, hogy a megmaradt darabot tartsuk hűtőszekrényben és néhány napon belül használ­juk fel. — Egyetlen szelet disznósajt is súlyos következményekkel járhat? — A mérgezésnek súlyos következménye lehet. Ezen túl anyagilag sem olcsó dolog. Orvosi költség, mentők, kór­házi ellátás, gyógyszerek, a munkából való kiesés. Csupa komoly költség, ami bizony sokszor százszorosa is lehet az egyetlen szelet disznósajtnak. Ennyi a tanulsága ennek a szemre jelentéktelen esetnek, amely sok nyugtalanságot je­lentett egy ember és egy csa­lád életében. S a háttérben ott van az a kis darab, rom­lott disznósajt. szülői Értekezlet Ma este 6 órakor szülői ér­tekezletet tart a konzervgyár azok részére, akiknek fiai, lányai 6 órás munkavi­szonyban vannak a gyárral. Az előző érdekes értekezle­tek eddig is sok hasznos ta­náccsal zárultak VÁGOTT BAROMFI árusítását kezdték meg a földművesszövetkezet 17-es (mozi melletti) boltjában. Fodrászverseny a KlOSZ-ban Az idén Nagykőrösön is tartanak fodrászversenyt. Vasárnap délelőtt a KIOSZ székházában kerül sor a szép frizurák készítőinek vetélkedésére. C IG ANY B AL A hónap végén a Központi Étteremben cigányhált ren­deznek. Ezen fellép Boros Jo­lán népdalénekes. Még csak újsághír sem lett belőle, csak úgy egyszerűen suttogják a jól értesültek, hogy néhány nappal ezelőtt disznósajtmérgezéssel kórház­ba szállítottak valakit. A be­teg azóta túl van a veszélyen. Valószínűleg már otthonában lábadozik. A probléma azon­ban mégis figyelmet érdemel, hiszen a közhit mérget vesz arra, hogy a házi készítésű hentesáru abszolút tiszta, azt nyugodtan megeheti az em­ber. Nem fenyegeti semmi­féle veszedelem. A példa mást igazol és a konkrét eset kapcsán hallgat­tam meg az élelmiszerhigié­nikus szakállatorvos vélemé­nyét — Százszámra vágják a ser­téseket a háztartások. Min­denütt készítenek ízes, fűsze­res disznósajtot meg is füs­tölik és a család tagjai azzal fogyasztják, hogy a házi ké­szítésű disznósajttól senki meg nem betegedhet. Az elő- főzés, a betöltött sajt újabb főzése, a füstölés, a hideg csupa olyan körülmény, ami jól tartósít. Ennek ellenére, ha ritkán is, de akad példa arra, hogy disznósajtmérgezés­sel, vagy annak gyanújával kórházba kell valakit szállíta­ni. — A disznósajt alapanyaga olyan részekből kerül ki, mint a fejhús, belsőségek, bőrkék. Ezeknek a megtisztítása nem mindig kifogástalan. Sokszor a nyersanyag előfőzése sem ki­elégítő.' Lehetséges a fűszerek szennyezettsége és magas csí­ratartalma. Baj lehet a bur­kolóanyag tisztaságával is. nek és ugyanúgy lecsavar­ják, mint nálunk a káposz­tát. Az így eltett hús levet ereszt és a hűvös pincé­ben soha sem romlik meg. És ami a legérdekesebb — nekem sokkal jobban ízlett az a hús sütve, főzve is, mint a frissen sült disznó- pecsenye. Innen szedegetik ki, szeletenként ezt a csemegét a következő vágásig. Szalon-, na, tepertő, zsír, kolbász, son- : ka nem létezik. Van ugyan egy füstölt hús i féle — a Rauchfleisch. Ez i a következő disznóvágásig a; hordóból el nem fogyott; Zalzfleisch — sózott hús —, j amit aztán a kéménybe köt- j nek fel füstölésre. Néha egy ] évig is a füstön felejtik. Sj mivel mindenütt fenyőfával i fűtenek — ezeket a huso-\ kát fényes, koromfekete fe- j nyőszurokréteg vonja be.] Szemre nem valami ennivaló j látvány. De megvágva vaj] finomságú, hófehér belseje \ van a szalonnájának és me- ] sés fenyő illatú zamatja. Mindkét fajta hústól po- \ cokká hízom, ha nem jövök i haza idejében! i (fehér) «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom