Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-24 / 46. szám

\ AMATŐR FILMESEK NYOMÁBAN Csilla baba meg a többiek Celluloid szalagok az utókornak Nem sokan tudják egyelő­re, hogy Cegléden is vannak amatőr filmesek — orvosok, pedagógusok, kisiparosok, a GELKA üzemvezetője és a tejüzem elektromos berende­zéseinek szerelője. A televízió adásaiban fi­gyelemreméltó helyet kap­nak a hobbyk. A lakásában csörgőkígyókat dédelgető em­ber vagy az a miskolci házas­pár, mely gyufaszálakból építette fel az Országházat De talán a leggyakrabban az amatőr filmesek szerepelnek, sokszor olyan színvonalas filmekkel, amik már nem­csak érdekességet jelentenek a nézők számára, hanem ko­moly művészi élményt is nyújtanak. Temesváry Mihálynál ta­lálkoztam Katona Sándorral is, a GELKA vezetőjével. Mindketten filmeznek. — Hogyan lesz valaki amatőr filmes? — Tavaly májusban szü­letett a kislányom, — magya­rázza Temesváry Mihály. Lehet, hogy a tv-bébi adta az ötletet Kislányunk szüle­tése után elhatároztuk, hogy veszünk kisfilmfelvevőt és Csilla babát időnként lefil­mezzük. Így került a cellu­loidszalagra néhánynapos ko­rában, amikor édesanyja elő­ször kivitte a parkba, s majd amikor először ült fel. Kö­rülbelül száz méter fehér-fe­kete és színes film készült eddig a kislányomról, s ennek a forgatási ideje körülbelül harmincöt perc. Szívesen filmezek családi eseményeket és filmszalagra kerül egy-egy érdekesebb vá­rosi esemény is. — Én a fotózással kezdtem, — veszi át a szót Katona Sán­dor. — Második gimnazista koromban ajándékba kap­tam egy Kodak boxot. Ezen készítettem első felvételei­met Persze, egyre tökélete- sitettem a fényképezést A Kodak után újabb gépeket vásároltam és nyolc eszten­deje annak, hogy teljes ér­deklődéssel az amatőr filme­zés felé fordultam. A film­felvevőgép nagyon hasznos és kedves úti társ hazai és külföldi kirándulásaimon. — Készült-e már a nyolc év alatt hosszabb méretű filmje? — Igen. Kéthetes Balaton körüli utamról készítettem amatőr filmet, amelynek a forgatási ideje körülbelül egy óra és a magyar tenger sok szépségét, nevezetességét si­került megörökíteni. — Nagyon költséges az amatőr filmezés? — Ha már megvan a felve­vő és vetítőgép, akkor már nem drága szórakozás. Csu­pán a nyersanyag és a filmek kidolgozásához szükséges anyagok kerülnek pénzbe. A laboratóriumi munkákat ugyanis magunk végezzük el. — Cegléden igen népes amatőr fotoklub működik. Nem lenne-e helyes ennek mintájára megalakítani az amatőr filmesek klubját? — Sokszor gondoltunk rá és feltétlenül hasznos lenne a klub megalakítása. Az időn­kénti találkozás alkalmat ad­na szakmai megbeszélésekre, és sok ötletet a további mun­kához. A filmek vetítése so­rán pedig technikai kérdése­ket tisztázhatnánk. Temesváry Mihály ezután levetítette a Csilla babáról ké­szült színes filmet. Környe­zet: a virágokban pompázó park. Főszereplő Csilla-baba, meg az édesmama, édesapa és néhány ismerős. A négyhó­napos apróságról készült film nem először, és bizonyo­san nem is utoljára, nagy si­kert aratott. Volna-e lehetőség arra, hogy az amatőr filmesek kol­lektív munkában megörökít­sék a város életének egy-egy eseményét, a városfejlesztés eredményeit? — Megoldható szép feladat, amit akkor lehetne megva­lósítani, ha megalakítanánk valóban az amatőr filmesek klubját. Egy kis hivatalos tá­mogatással a város életének egyébként feledésbe menő sok-sok eseményét lehetne megörökíteni az utókor szá­mára, — mondották az ama­tőr filmesek. Nem lebecsülendő kulturá­lis feladata lehetne ez a Kos­suth. Művelődési Háznak. (rossi) Hatvanforintos napidíj PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ÉS CE6LÉP VÁROS X. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1966. FEBRUAR 24., CSÜTÖRTÖK Y iíitoljjnk as imperialism üst! BÉKÉT VIETNAMNAK! Xttffijf/iji'í 1 esen iiliahoaittk a fiai alak a vietnami - agresszió ellen Kedd reggelre a város ut­cáin feliratokra lettek figyel­mesek a járókelők. A járdá­kon és házak oldalán fehérlő jelszavak, a boltok kirakatá­ba helyezett plakátok az ame­rikaiak embertelen vietnami háborúja ellen tiltakoztak. Délután 5 órakor a Kossuth Művelődési Ház emeleti ter­mében gyülekeztek városunk középiskolás fiataljai, tiltako­zó nagygyűlésre. A városi KISZ-bizottság tit­kára, Nagy Zoltán, köszöntöt­te a • megjelent vendégeket. Utána Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottsága tit­kára mondott beszédet. A színpadot békegalambbal és Békét a vietnami népnek! felirattal díszítették. A köz­ponti bizottság titkárának be­széde is ezeket a gondolato­kat tartalmazta. Kárpáti Sándor elmondotta, hogy a magyar ifjúság a leg­határozottabban elítéli az amerikai agressziót, s követe­li, szüntessék meg a terror­bombázást — Együtt érzünk a viet­namiakkal, s a világ min­den népének joga és kö­telessége megvédeni hazá­ját a betolakodó idege­nek ellen. Internaciona­listák vagyunk, a békét, barátságot, egységet kí­vánjuk, támogatjuk. A Magyar Filmgyártó Vál­lalat a városunkban készülő film további forgatásához is­mét statisztákat keres. Pén­teken és szombaton délután 4 óra és este 7 óra között a Kossuth Művelődési Ház irodájában jelentkezhetnek az érdeklődők. A statiszták 60 forintos napidíjat kapnak munkáju­kért a forgatási napokra. A KISZ Központi Bizottsá­ga titkárának beszédét nagy taps fogadta, majd a Mező- gazdasági Technikumot kép­viselő diák elmondotta: — Nem harcolhatunk fegyverrel, de tiltakozá­sunkat kifejezzük az amerikai követségre kül­dött levelünkben. A nyá­ri keresetünkből fejenként 300 forintot felajánlunk a vietnamiak segítésére. . A gimnáziumi tanulók fejen­ként 1 forintot ajánlottak fel. A 203. számú lparitanúló-in- tézet tanulói társadalmi mun­kát vállalnak, a gimnazisták csomagokat küldenek a viet­namiaknak. A ceglédi KISZ fiatalok táviratot küldtek a Dél-vietna­mi Felszabadítási Front buda­pesti irodájának, amelyben szolidaritásukat fejezik ki. A budapesti amerikai követségre tiltakozó táviratot küldtek, amely elítéli az agressziót, s követeli a vietnami békét. A ceglédi fiatalok tiltakozó leveleinek vaskos kötegét ad­ták át a KISZ Központi Bi­zottsága titkárának, arra kér­ve, juttassa el a megfelelő helyre. Szakkör a tanyán Abonyban a nagyjárási is­kola ismeretterjesztő köz­pont. A községtől távoli ta­nyákon még lámpafények pislákolnak esténként, de az iskolában már villany ég. Itt tartják kézimunkaszak­körüket a művelődési ház szervezésében a nagyjárási asszonyok. Jáger Teréz ve­zetésével. Az igen népszerű Teri néni elmondta, hogy 1964 janu­árjában indult meg a szak­kör néhány asszony részvé­telével, azóta számuk 33-ra emelkedett. Nagy szeretettel ápolják a népi hagyományo­kat. A rajzokat saját ma­guk készítik és másolják át az anyagra, így elevenedik meg a buzsáki, torockói, sár­közi, kalocsai asztalterítők, függönyök, párnák, falvédők, kötények, törülközők. Igen nagy kedvvel végzik ezt a munkát, s nem maradna el a foglalkozásról senki sem. Teri néni még elmondotta, hogy május második felében kiállításon szeretnék bemu­tatni egész évi munkájukat. Pólyák János ált iskolaigazgató A ceglédi Kossuth Múzeum egyik kiállítótermében még az ősszel ideiglenesen ösz­XSrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*/mrSSSSS/S/SSSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SS/SSSSSSSSS///SSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSYSSSSSSSSSSSSSSSSSSs Tízezer látogató .Míg az emberek bátorsággal nem bírnak' MÁRCIUS 7-EN indul a cipőgyári buszjárat Csaknem egy éve már an nak, hogy a Cipőipari Vál lalat a Szücs-telepi új üzem be költözött. Azóta sok se tét hajnalon, esős, lucsko időben, kemény hidegben kel lett a gyáriaknak a hossz utat kerékpáron vagy gys log megtenni. Beadványok, kérelmek, ja vasiatok tömegével keresté fel az illetékes szerveke lapunkban is nemegysze szóvá tettük: adjanak egy ú autóbuszt a városnak és mi előbb indítsák meg a rend szeres járatot a városköz pont és az új gyár közöt A hét elején jó hír érke zett. Az Autóbuszközlekedés Vállalat március hetedikétc kezdve átadja a forgalomnál az új járatot, ha elkészül , gyár előtt az autóbusz meg fordulásához szükséges, szí lárd burkolattal ellátott ko csiforduló. Elismerésre méltó gyorsa Sággal megtörténtek a szűk séges intézkedések. Beton szegélyt, fuvart a tanács ac a téglagyár az égetés utá: kimaradt szilárd törmeléke ajánlotta fel a forduló alja zatának. A vasúti pályafenn tartás adja a salakot. A ci pőgyáriak pedig, akik má: bemutatták építési tudomá nyukat az üzemi épületei elkészítésénél, most is jelent keztek társadalmi munkára Ahogy őket ismerjük — neki lendülnek műszak után é hetedikén reggel már autó busz viszi őket a gyárba. D. A postaigazgatóság válasza NYILVÁNOS TELEFON ÜGYBEN „A megyei hírlap (Cegléd Hírlap) 1966. január 18-i szá­mában „Az Alszegi úti tele ionról” című cikkében fog­laltakat megvizsgáltam. Értesítem, hogy a Gábor- féle nyilvános jellegű táv­beszélő ikerállomás megszű­nése alkalmával felszabadult ikervonalat — szolgálati ér­dekből — Cegléd város vonal­felvigyázója és az elosztórak­tár kezelését ellátó postás ré szére (Csolnak utca 4. szám szolgálati távbeszélőállomá felszereléséhez vettem igény­be. A szóbanforgó ikerállomá­sokhoz csatlakozó fővoná kiépítése mintegy 7500 fo­rint költséggel járt. Ez i költség mindenképpen fel­merül ezen a környéken, bár­ki részére történjen is iker­állomás bekapcsolás. A 82. sz. élelmiszerboltot a távbeszélő igényével kap­csolatos költségről írásban tájékoztattam' és a szükséges hitelkeret biztosítására, illet­ve befizetésére felkértem Időközben megérkezett a bolt felettes szervének (Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat) írásbeli válasza, mely szerint az építési költség nagysága miatt, a 82. számú boltba a távbeszélőállomás felszereléséhez nem járul hozzá. Fentiek szíves tudomásul­vételét kérem.” ★ A postaigazgatóság vála­szát tudomásul vesszük ab ban a reményben, hogy a pos­taigazgatóság napirendéi tartja a csaknem negyven­ezer lakosú Cegléd nyilvá­nos telefonhálózattal való el­látását, melynek keretéber majd az Alszegi útiak kérés« is teljesül. Szerkesztőség. A Fény a redőny mögött című új magyar bűnügyi filmet Hídvégi Lajos -'mutatja be a Szabadság Filmszínház február 24-től 27-ig. — Vádoljuk az imperializ­must, az amerikai vezető kö­röket a háborúért, a genfi egyezmény súlyos megsérté­séért, Észak-Vietnam terüle­tén folytatott barbár rombolá­sukért. — Az amerikaiak a felper­zselt föld politikáját alkal­mazzák. Mérges gázokat, nem­zetközileg tiltott vegyianyago­kat használnak szégyenteljes, hadüzenet nélküli háborújuk­ban. — Az imperializmus élősdi, ragadozó természetű, az egész emberiséget fenyegeti, s ma­gával rántaná az egész vilá­got, ha nem harcolnánk elle­ne következetesen. — Megmozdult a föld az imperializmus alatt — foly­tatta az előadó. A harc nem könnyű, de kimenetele kétségtelen. — A KISZ Központi Bi­zottsága a fiatalokhoz fordul, akik felelősséget éreznek a vietnamiak sorsa iránt Ezt kívánja tőlünk hazánk és minden nép érdeke. Minden kommunista fiatal kérjen szót, s leplezze le az imperializ­must! szeállított néprajzi anyagot helyeztek el bemutatásra. A ceglédi fekete földi gazdálkodásból származó, a ; képen látható eke az elmúlt ; század hatvanas éveiben ké- ; szült A nóta sem vélet- : len született: Szeretnék szán- \ tani, hat ökröt hajtani — ; mert valóban hat ökröt kel- ! lett az eke elé fogni. : A kiegyezés idejéből szár- : mazó eke és borona faré- | szét a paraszt, vasanyagát a | falusi kovács készítette. ! Ugyancsak látható a képen : a nyakba akasztott zsák, | amelyből a vetőmagot szórta > a határban a kézzel vető > földműves. > A múzeum kiállítását tíz- , ;ezernél többen tekintették «meg eddig. I I jött ide hetvenhét éves hajlott korára, terveibe akarta avat-! ni a felszabadított parasztokat, miképp lehetne jobban boldo- \ gulni egymást segítve. Mindenszentek napján költözött be aj Szív utcába. Elhatározta, hogy a maga emberségéből fog meg- \ élni, még pedig könyveiből. A kenyérsütögető asszonyok mel- > lett pakolt ki hetivásárokon a városháza előtt. Könyvet ott \ tőle ugyan nem vett senki, amit eladott, hét kötetet, az máshol > történt. Tarthatatlanná vált helyzete Cegléden. Megfagyott lábbal \ és megfogyott reménnyel hagyta el városunkat 1877-ben, a Tu- \ ríni Százak mozgalmas esztendejében. Egymaga járta be az utat, melyhez két generáció is kevés \ volt másoknak: jobbágyból lett mesterlegény, tanítóképzőt \ végzett népnevelő, huszonnégy éves fejjel gimnazista szolga-\ diák, házitanító és pesti egyetemi hallgató. Polgári forradal-\ márságunk plebejusi ágának nagyhatású alakja. Egyetlen em-\ bér a revolúcióban, akinek gondja volt a földekből kimaradt \ zsellérek milliós tömegére, követelve nekik a kétezer holdas j birtokok államosítását és kiosztását. Újságíró és életelveinek j gyakorlásáért kétszeresen börtönjárt népkönyvíró. „Az a kö- j zösség legderekabb tagja, ki a félelmet nem ismeri, ki az \ igazság fegyverével kezében megtámadja, amit rossznak is-! mer, kímélet nélkül figyelmezteti kötelességük teljesítésére : azokat, kik ezt elmulasztják. Míg az emberek bátorsággal nem! bírnak minden rosszat megtámadni, addig a sok mindenféle \ nyomorúság nemcsak nem szűnik, de sőt terjed”. Szelíd, öreg alakja naponta felrémlik előttem, ha általjá- \ rok hajdani standján a tanácsháza borbélyműhelyénél. Amint \ a keddi és pénteki sokadalomban árulja könyveit a földre te-\ rített újságpapírokon ott a kofák között, miközben előtte bal- X lagtak a népek mindenféle javakkal: csirkével, kappannal,^ lúddal, pulykával, zöldséggel, cipóval, vászonnal és új szer-J számmal, vállon általvetett fényes szárú csizmával, ki pipálva $ hallgatagon szemlélődve, ki tereferélgetve a szekere nyikor- \ gása, hajtólegények kiáltozása, most vett üstök és kondérok 5 kongása, hujángatások, vevőt csalogató rikkantások közepette. $ En még beszéltem a száz esztendős Nagy Sándor bácsival, l akkori fiatal tanítóval, ki látta a Népkörben Táncsics Mihályt, $ szót is váltott vele. Megsimogathattam kezét, mellyel az öreg\ apostollal valaha parolázott. Mondta, hogy Táncsicsnak fehér ; szakálla volt és hajlott háta. $ Hídvégi Lajos ' Táncsics Mihály Cegléden Házát és telkét elárverezték Pesten. Elhatározta, hogy vi­dékre költözik. Ceglédet választotta, ezt a várost, amelynek jobbágysága a legtöbbet kapta a magyar polgári forradalom­tól. Előzőleg vasúton jött egymagában lakást bérelni. Talált is erszényének megfelelőt. Már indult volna hazafelé felesé­gének megvinni a jó hírt, mikor eléállott B. Molnár Sámuel nagygazda azzal, hogy ád neki ingyen lakást, igaz ugyan, hogy kissé távolast esik o várostól, de csend és nyugalom van arra­felé, háborítatlanul szemlélődhet, heverhet, irogathat kedvére és a nép javára. Elfogadta. Akkor még nem tudta, hogy ta­nyásnak szegődött mint akárhány hajléktalan kétkezi napszá­mos. Az ígért semmittevés eleinte csak szerény jószágterelge­tésből állott, „lévén az uraságnak tanyáján mindenféle lábas­jószág, főképpen sok baromfi, sőt került oda sógorság, koma- ság, rokonság révén másoktól is kinyaralásra, nekünk is meg volt engedve aprójószágot tartani, mondhatom, szép mulatság volt messze dűlőkről a jószágot hazaterelgetni... midőn a ka­csák serege vizet keresni elszéledt... oz a szokás divatozva miszerint az aprójószágnak eleséget nem adnak, hanem csak kaparászva, bogarászva kell élődnie; s ha mikor a magunkénak eleséget akartunk adni, a majorság éhes serege a tért ellepte”. Alig, hogy ez ment, a gazda szépen megkérte még kezelni a kamrakulcsot, tartván egy falka hízónak való sertést, etetés­nél adja ki a cselédeknek. Nyári időben a gyümölcsösben gyo­mot kapált. Egy személyben volt: „heverő úr, gazdasági fel­ügyelő, mindenes cseléd, könyvíró és néptanító”. Szijj Károly újvárosi tanító ugyanis megbetegedett és az apró másodosztá­lyos fiúkat és leányokat egy hónapig helyette tanította. A Népkör tagsága naponta fél font húst fizetett neki a mészárosnál, de érte kellett menni, oda-vissza hat kilométert gyalogosan, ha nem akartak ebéd nélkül maradni. De fát már magának kellett vásárolnia. Vett is több alkalommal egy-egy kocsi tüzrevalót, mivel olyan messzire már nem vitték ki ne­ki, maga tolta zsákonként a tanyára rozoga kölcsöntargoncán \nbolyogva, meg-megállva, újra nekilendülve. Végül is elunta tanyási szolgálatát, mert hát nem ezért

Next

/
Oldalképek
Tartalom