Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-10 / 34. szám
Ki a legcsinosabb menyecske? Lakodalom ecseri módra — Panna nénit Cukornak hívják Tudósítás a szecsői népviseleti díszesbálból Tápió mente A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1966. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK • • Otven belépési kérelem A mínusz 50 fillértől a 27 forintig — Zárszámadás a tápió- szentmártoni Kossuthban A beszámoló érdekes összeMég távol van a tápiósze- csői Damjanich Művelődési Ház népviseleti díszesbáljának kezdete, de egyre több kíváncsi ember tekint be a feldíszített terembe. Az elmúlt évek hagyományait követve, most is legszebb népi ruhájukban jönnek a lányok, asszonyok. Néhány új menyecske a művelődési ház igazgatójától kölcsönöz igazi, tápiószecsői ruhát. Egy szőke, ifjú férj a kölcsönzési időt hosszúnak tartva féltékenyen pislog az igazgatói iroda felé. Valószínű, hogy nem tudja, a közismert Sanyi bácsi — Ofella Sándor — felesége ilyen alkalommal mindig ügyeletes szolgálatot teljesít. Persze nem azért... Dósa Jánosné, a mindenkit szerető és a mindenki által szeretett Julis néni vidáman kalauzolja a legújabban érkező vendégeket. Saját költésű rigmusaival egy kis előműsort ad, jó hangulatot teremtve. Több mint tíz éve szorgoskodik a falu kulturális rendezvényein. Nagyon tud a szórakozni szerető emberek nyelvén beszélni. Lassan zsúfolásig megtelik emberekkel a színházterem. Türelmetlenül kíváncsi szemek szeretnék meghipnotizálni a színpadot, hogy csússzon félre a függöny és kezdődjék az előadás. Mindenki megkönnyebbülésére bevonulnak a megyei és járási védnökök. Gönczi Zsuzsa és Mohácsi HÍREK — Szalagavató volt szombaton, a nagykátai gimnáziumban. A négy IV. osztály több mint száz hallgatója tűzte fel kabátjára az 1962—1966 feliratú szalagot. — Bűnvádi eljárás indult magánlaksértés és rongálás bűntette miatt Halasi Ferenc tcalmási lakos ellen. Halasi különváltan él feleségétől. Egyik nap elment különélő felesége lakására; ott engedély nélkül behatolt az udvarra, majd a nála levő baltával a lakás ablakait betörte, úgy. hogy az ablakdeszkák is megrongálódtak. — Az ifjúság helye, feladatai a tsz-ben címmel tart előadást Pándon holnap este az ifjúság részére Dudok Pál. — A véradónapot Tápióbics- kén 24-én tartják meg, az általános iskolában. — Az fmsz szerepe a helyi lakosság ellátásában — ez a címe Ulviczki József előadásának, amelyet holnap este tart meg Tápiószelén az fmsz helyiségében. — Jól sikerült jelmezbált rendeztek a tápióbicskei kisdobosok múlt csütörtökön. — Faludi Imre tanácselnök holnap este az ifjúság részére tart előadást Tápiószentmár- tor.ban a művelődési házban, Háborús tűzfészkek a Földön címmel. — Farsangi jelmezbált rendeznek a tápióbicskei úttörők holnap az iskolában. Ma két községben, Tápiósá- gon és Tápiószelén ül össze a községi tanácsülés. Mind a Az ötödik találkozó 1962-re nyúlik vissza a kőbányaiak és a nagykátai járásból Kőbányára bejáró dolgozók szervezett kapcsolata. Ötödik találkozójukra 12-én, szombaton este nyolc órakor kerül sor Kőbányán a Pataki István Művelődési Házban. A találkozót műsoros est vezeti be, amelyen fellépnek: a bőripari dolgozók szakszervezetének központi kórusa, a nagykátai Bartók Béla Művelődési Ház és a kőbányai Pataki István Művelődési Ház együttesei, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár zenekara. A műsort reggelig tartó bál követi, amelyen a kőbányai Phantomas-együttes muzsikái, s nrnykátai népi zenekar ját- . fc. Judit népdalokat énekel. A szecsői népitánc-csoport következik, majd az ecseri népi együttes híres ecseri lakodalmasa. A lányok már gyönyörű ruháikkal is nagy sikert aratnak. Külön tapsot kap a menyasszony tizenhárom fehércsipkés szoknyája. Befejezésül, a tehetséges szecsői Katonka Lászlóné helyi jellegű nóták éneklésével úgy megtapsoltat ja a közönséget, hogy mindenkinek megfájdul a tenyere. A bált Gere Géza, a megyei pártbizottság munkatársa nyitja meg. Csámi Csaba cigányzenekara olyan talpalá- valóan húzza, hogy alig bírom visszatartani magam a tánctól. A táncolok között megtalálom a legújabb és — remélem, az ifjú férj nem haragszik meg érte — az egyik legcsinosabb menyecskét. Fiatal, néhány hónapos házasok. Először vannak népviseleti díszesbálban. — Mészáros Lászlóné, született Mészáros Mária vagyok mutatkozik be a fiatalasz- szony. — Nem testvér és nem rokon Mészárosok vagyunk — teszi hozzá magyarázókig a férj. — Hogy érzik magukat? — Nagyon jól. Takács Irma és Tóth Ferenc mint menyasszony és vőlegény tánc közben kicsit irigykedve néznek egy most érkező házaspárra. Nem szólnak, de biztosan mind a ketten egyre gondolnak, a házasságra. — Mikorra van kitűzve az esküvő? — Tavasszal szeretnénk ösz- szeházasodni — mondja Irma félénken, mintha titkot árulna el. — A legközelebbi nősök bálján mint nős ember szeretnék jelen lenni — mondja Feri, mint egy kívánságot. A látszat szerint ez a kívánság előbb teljesül, mint egy cttalálatos lottó. Éjfélig csak a népviseleti ruhás lányok táncolhatnak. Ezt a törvényt Kókai Ilona megszegte, vidáman táncol partnerével. — Nem figyelmeztették, hogy még nem táncolhat? — Egyszer már figyelmeztettek. Leállítottak és megfizettettek egy belépőjegyet, büntetésül. Mert valahányszor meglátnak a rendezők, mindig meg kell venni egy jegyet. — Akkor miért táncol tovább? — Mert nem én veszem a jegyet, hanem a partnerem. A ruhatár előtt a tízéves Tusák Ilona egyedül táncol. Leleplezem. — Mit keresel itt, hiszen mindjárt éjfél? — A nagymamával vagyok. Itt nem lát senki. Gyakorolom a táncot, hogy tudjam, mire menyecske leszek. Éjfél van. Csárdásverseny kezdődik. Hét pár nevezett be. A bíráló bizottságnak elég nehéz a dolga, mert minden pár igazán szépen, magyarosan táncolja a csárdást. Véleményem szerint az első helyet az két helyen az elmúlt évi költségvetést tárgyalják meg. Tá- pióságon ezenkívül még az adóügyi csoport számol be múlt évi munkájáról. Holnap Tápiógyörgyén és Újszilváson lesz tanácsülés. E két községben a termelőszövetkezetek zárszámadását vitatják meg. Tápiógyörgyén második napirendi pontként ugyancsak a múlt évi költségvetés szerepel. A nagykátai gimnáziumban az ifjúsági akadémia keretében Molnár Miklós, a televízió operatőre tartott nagy sikerű előadást, melyet ankét követett. Előadásában a filmkészítés mozzanatait mondta el. Korunkban természetes a film mind a moziban, mind a televízióban, s így érdekes, hogy miként készül. Az operatőr a cigányok életével foglalkozó ördögszekér Ofella Ágota és Walter János, a második helyet a Takács Irma és Tóth Ferenc páros érdemelné meg. No, de halljuk az értékelést! Jól tippeltem. A legszebb népi ruhák díjazása következik. Nagyon szépen van felöltözve Dósa Istvánná, László Piroska, Incze Sándor és Dósa Annuska. Egy idős néni kedvesen tolakszik a jegyzetfüzetemhez. — özvegy Horváthné vagyok, szecsőiesen Cukor Panna néni. Ne tessék haragudni, de egész éjjel csak ceruzával és papírral tetszik sétálgatni a táncolok között. Aranyos, táncoljon velem egy csárdást! — Szívesen, Panna néni, de csak akkor, ha elárulja, hogy miért becézik Cukornak? — Lánykoromban édes Annának hívtak, és az évek folyamán édesből Cukor lettem. Hajnal felé közeleg. Iszom egy pohárral — de csak a kedves olvasók egészségére! Urbán László Népművelési gyakorlat Hat egyetemista érkezett tegnap járásunkba, s tíz napot töltenek itt. Hárman Tá- piószentmártonba hárman Nagykátára jöttek, népművelési gyakorlatra. A fiatalok a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Állatorvosi Egyetemen és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanulnak. Jelentkeznek majd a járási KISZ-bizottságon, ahol megismerkednek az ifjúsági szervezet munkájával, különös tekintettel a népművelésre. A két községben felmérik a falu népművelési, kulturális helyzetét, megismerkednek a népművelési munkaterwel, segítenek a kulturális munkában, előadásokat is tartanak. Tegnap Budapesten, a megyei KISZ-bizottságon fogadták őket a járás népművelési és KlSZ-szervezetének vezetői. című filmjét sajnos nem tudta elhozni, ugyanis a kópia Hollandiában van. Az előadáson elég kevesen jelentek meg, s ezt csak a szervezés számlájára tudjuk írni. Akik viszont ott voltunk, sokáig fogunk emlékezni arra a pár órára, s várjuk a hasonló témával foglalkozó, további hasonlóan színvonalas előadásokat. Bolbás András Vasárnapi szám u nitban mezőgazdasági szakember tollából közöltünk írást a tápió- szentmártoni Kossuth Tízről. Most munkatársunk írásából ismerkedhetnek meg olvasóink a jól sikerült zárszámadó közgyűléssel, az eredményekkel. örömmel foglalkozunk isimét a szentmártoni- akkal, mert fejlődésről, előreSűrű, áthatolhatatlan köd. Zimankós idő, hajnali fél négy. Az emberek fázósan bújnak a kabátjuk gallérjába, és nagy léptekkel, birkózva a vastag hótakaróval, igyekeznek az állomás felé. Bejáró dolgozók. A mindennapos, megszokott látvány. Különbség csak az, hogy a cimborák, az együtt utazók csak úgy találnak egymásra, ha legalább fél méterre megközelítik egymást a tejszínű párásságban. így volt ez február 2-án is. A nagykátai vasútállomáson a vasutasok izgatottak voltak minden vonat érkezése előtt, mert a köd nekik is legalább olyan nagy ellenségük, mint az asztmás embernek. A hangosbemondó szüntelenül figyelmeztette az utasokat a vágányok között való tartózkodás veszélyére, de ettől függetlenül „jó kátai szokás” szerint az utasok a bejáró vonat vágányának mindkét oldalát ellepték, és úgy várták a 4 óra 50 perces vonatot Szolnok felől. A hangosbemondó ismét figyelmeztet és sisteregve, nagy gőzfelhőt engedve maga körül berobog a szolnoki a harmadik vágányra, amelynek — ismételjük —, mindkét oldalán hullámzik a tömeg. A szokásos pályaudvari lárma, mindenki igyekszik fel a vonatra, és két perc múlva már villan is az indítást jelző zöld fér.y, és a vonat elindul további útjára. Kihaladás közben egy fiatalember Ickiabál az ajtóból a forgalmistának, hogy a túlsó oldalon egy embert elütött a vonat. — Még csak ez hiányzik — gondolja magáhaladásról adhat számot a krónika. ☆ Az előző évek borús hangulatú, sőt indulatoktól túlfűtött levegőjű közgyűlései után most valami egészen más zár- számadási közgyűlés zajlott le a tápiőszentmártoni Kossuth Tsz-ben. Délelőtt tíz órákor a művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltő tagság előtt szólásra emelkedett a tsz elnöke, Berzsényi János, hogy beszámoljon az 1965-ös év munkájáról, küzdelmeiről és eredményeiről. Bevezetőjében ilyen kifejezéseket mondott: az 1965-ös év a konszolidáció, a munkához való jó viszony, a termelési kedv és a megszilárdulás éve. Szociális és kulturális téren, az oktatási munka területén fejlődés, a tervek maradéktalan teljesítése, jó szakvezetés mellett a testületi irányítás egysége, szilárdsága, felelősségvállalása — ez volt 1965. A Kossuth Tsz 5500 holdas birtoka megegyezik az egykori Blaskovich-uradalom területével. Amíg akkor egy ember élvezte annak hasznát, most 570 ténylegesen dolgozó és 230 nyugdíjas részesül ebből. A fiatalok száma lassan növekszik, Tápiószentmártonban már túl vannak a két évvel ezelőtti mélyponton. — Tízfajta növényféleségnél a tervet 10—50 százalékban túlteljesítettük. A cukorrépa felül adott a 20Q mázsás hol- dankénti átlagon. Négy hónapig sújtott bennünket a száj- és körömfájás, de az év végére az anyaállatok számában kihevertük az elhullásokat. Állattenyésztési túlteljesítésünk pénzben 450 ezer forintra rúg. ban a forgalmista — és máris rendőrt kerít, majd a mentőknek telefonál, akik sajnos nincsenek otthon, és azonnal rohanás a vágányok közé, a sérült felkutatására. Megtalálják, behozzák a vérző fejű embert a forgalmi irodába, miközben a rendőrség már intézkedett, hogy ha nincsenek a kátai mentők, akkor jöjjön Ceglédről a segítség. Míg a mentők megérkeznek, a vasutasok veszik ápolásba a súlyosan sérült Búzás László, Nagykáta, Vágóhíd u. 5. sz. alatti lakost, aki életének a 61-ik évét tapossa. A feje erősen vérzik, összefüggő, értelmes válaszokat nem képes adni, mindenképpen szabadulni akar, és utazni a munkahelyére. Közben megérkeznek a mentők, és beszállítják a ceglédi baleseti kórházba. Ismét elgondolkozunk az eseten. Jóllehet az 1965-ös nagykátai vasúti balesetek statisztikája kedvezőbb képet mutat az előző évinél, mégsem lehet szó nélkül elmenni a történtek mellett. A dolgozóknak egyszer és mindenkorra tudomásul kell venni, hogy a vasút nagyon veszélyes üzem. A vasutasok a hangosbemondót az utasok testi épségének a védelmében használják, és nem azért, hogy bosszantsák az utazóközönséget. Búzás bácsi most hosszú időre kiesik a munkából, sokáig nélkülözni fogja a családját. Mindez miért? Köny- nyelmű, nemtörődöm magatartás, a szabályok be nem tartása miatt. Van ennek értelme? Vajmi kevés! (pengető) hasonlítást tett 1964 és 1965 gazdálkodása között. íme néhány adat: a halmozott termelési érték 21 millióról 26 millióra, a bruttó jövedelem 8 millióról 12 millióra, a tiszta vagyon 15-ről 18-ra, a közös vagyon 27 millióról 33 millióra nőtt. A tagok személyes jövedelme 39 százalékkal növekedett, így az év végeredményben 27 forintos munkaegységértékkel zárult. Hadd írjunk ide néhány egyéni adatot. Az év pénzértékben jövedelme a háztáji nélkül — amely 4—5 ezer forintot tett ki — Balaska Jó- zsefnénél 34 ezer, Kocsis Sándornál 35 ezer, Kozma Mihály- nál 37 ezer forint. S ilyen jövedelműek tuoatszámra vannak, holott ezekben az összegekben a kedvezményesen kapott termények is szerepelnek, 70—180 forint mázsánkén- ti árkedvezménnyel a piaci árakhoz képest. Világos, hogy mindent összevetve, a 40 ezer forintos összegek könnyen kijönnék. Megemlíthetjük még a 17 éves Demény Sándort, aki a zárszámadás napján csaknem 13 ezer forintot vett fed munkájáért. Külön említést érdemel a tsz hízottsertés-értékesítése: 300 darab hízóval teljesítették túl a tervet és a szerződésüket. Berzsényi János szavait nemegyszer szakította meg a taps és a tetszésnyilvánítás. Megállapíthatjuk, hogy bízik a tagság a vezetésben, a szövetkezet pedig bizalommal nézhet jövője felé. Jelenleg ötven belépési kérelem vár elintézésre. Berzsényi János tanácselnökből lett tsz-elnök. Vasszor- galommal végezte el a tanács- akadémiát, a mezőgazdasági technikumot, tud az emberekkel bánni, hiszen közülük való. Egyszerű béresfiúból küzdötte fel magát mezőgazdasági szakemberré. Jó vezetői kollektívája van, a főkönyvelőtől a brigádvezetőig „egy karra’’ dolgoznak az elnökkel. És ez a vezetés mit produkált másfél év alatt? Amíg a munkaegység 1964-ben mínusz 50 fillérrel indult, addig menet közben feltornászták tíz forintra, majd 21 forintra, most pedig 27-re. Közben kigazdálkodtak jó másfélmillió forintot saját erejükből. Költségcsökkentéses, termelékeny gazdálkodással eltüntették a sokmillió forintos mérleghiányt, visszaszerezték az emberek munkakedvét, helyreállították a munkamorált — fel sem mérhető ma az az eredmény, ami az emberek gondolkodásában, megítélésében állt elő. A jó vezetés és gazdálkodás összeforrottsá- ga a tagság lendületével ma egy olyan bázis a tápiószent- mártoni Kossuthban, amelyre a szocialista mezőgazdaság valóban építhet. Várallyai Béla MOZIMŰSOR Nagykáta ma: szünnap, péntektől vasárnapig: Szerelmesek vannak köztünk. Tápiószele ma: szünnap, péntektől vasárnapig: Az éjszaka világa. Tápiószentmárton: ma: Többgyermekes agglegény, szombaton: Robin Hood új kalandjai. Tápiószecső ma: Ugrás a sötétbe, szombaton: Szerelmes biciklisták. Szentlőrinckáta ma: ötödikesek voltak, szombaton: Kérem a panaszkönyvet. Kóka ma: A Preludió akció, szombaton: 90 perc az élet. Pánd szombaton: Beáta. Tápióbicske szombaton: Néma barikád. Tápióság szombaton: Hajrá franciák. Farmos ma: A windsori víg nők, szombaton: Vörös és fekete I. Tápiószöllős ma: Szerelmesek vannak köztünk, szombaton: Kórterem. A DOBOS Foto: Deregán BALESET A költségvetések a tanácsülések előtt Forgatókönyvtől a vetítővászonig
