Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-10 / 34. szám

Ki a legcsinosabb menyecske? Lakodalom ecseri módra — Panna nénit Cukornak hívják Tudósítás a szecsői népviseleti díszesbálból Tápió mente A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1966. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK • • Otven belépési kérelem A mínusz 50 fillértől a 27 forintig — Zárszámadás a tápió- szentmártoni Kossuthban A beszámoló érdekes össze­Még távol van a tápiósze- csői Damjanich Művelődési Ház népviseleti díszesbáljának kezdete, de egyre több kíván­csi ember tekint be a feldíszí­tett terembe. Az elmúlt évek hagyományait követve, most is legszebb népi ruhájukban jönnek a lányok, asszonyok. Néhány új menyecske a mű­velődési ház igazgatójától köl­csönöz igazi, tápiószecsői ru­hát. Egy szőke, ifjú férj a köl­csönzési időt hosszúnak tart­va féltékenyen pislog az igaz­gatói iroda felé. Valószínű, hogy nem tudja, a közismert Sanyi bácsi — Ofella Sándor — felesége ilyen alkalommal mindig ügyeletes szolgálatot teljesít. Persze nem azért... Dósa Jánosné, a mindenkit szerető és a mindenki által szeretett Julis néni vidáman kalauzolja a legújabban érke­ző vendégeket. Saját költésű rigmusaival egy kis előműsort ad, jó hangulatot teremtve. Több mint tíz éve szorgosko­dik a falu kulturális rendez­vényein. Nagyon tud a szóra­kozni szerető emberek nyel­vén beszélni. Lassan zsúfolásig megtelik emberekkel a színházterem. Türelmetlenül kíváncsi sze­mek szeretnék meghipnotizál­ni a színpadot, hogy csússzon félre a függöny és kezdődjék az előadás. Mindenki meg­könnyebbülésére bevonulnak a megyei és járási védnökök. Gönczi Zsuzsa és Mohácsi HÍREK — Szalagavató volt szomba­ton, a nagykátai gimnázium­ban. A négy IV. osztály több mint száz hallgatója tűzte fel kabátjára az 1962—1966 felira­tú szalagot. — Bűnvádi eljárás indult magánlaksértés és rongálás bűntette miatt Halasi Ferenc tcalmási lakos ellen. Halasi különváltan él feleségétől. Egyik nap elment különélő fe­lesége lakására; ott engedély nélkül behatolt az udvarra, majd a nála levő baltával a lakás ablakait betörte, úgy. hogy az ablakdeszkák is meg­rongálódtak. — Az ifjúság helye, felada­tai a tsz-ben címmel tart elő­adást Pándon holnap este az ifjúság részére Dudok Pál. — A véradónapot Tápióbics- kén 24-én tartják meg, az ál­talános iskolában. — Az fmsz szerepe a helyi lakosság ellátásában — ez a címe Ulviczki József előadásá­nak, amelyet holnap este tart meg Tápiószelén az fmsz he­lyiségében. — Jól sikerült jelmezbált rendeztek a tápióbicskei kis­dobosok múlt csütörtökön. — Faludi Imre tanácselnök holnap este az ifjúság részére tart előadást Tápiószentmár- tor.ban a művelődési házban, Háborús tűzfészkek a Földön címmel. — Farsangi jelmezbált ren­deznek a tápióbicskei úttörők holnap az iskolában. Ma két községben, Tápiósá- gon és Tápiószelén ül össze a községi tanácsülés. Mind a Az ötödik találkozó 1962-re nyúlik vissza a kő­bányaiak és a nagykátai járás­ból Kőbányára bejáró dolgo­zók szervezett kapcsolata. Ötö­dik találkozójukra 12-én, szombaton este nyolc órakor kerül sor Kőbányán a Pataki István Művelődési Házban. A találkozót műsoros est vezeti be, amelyen fellépnek: a bőripari dolgozók szakszer­vezetének központi kórusa, a nagykátai Bartók Béla Műve­lődési Ház és a kőbányai Pa­taki István Művelődési Ház együttesei, az Egyesült Gyógy­szer- és Tápszergyár zenekara. A műsort reggelig tartó bál követi, amelyen a kőbányai Phantomas-együttes muzsikái, s nrnykátai népi zenekar ját- . fc. Judit népdalokat énekel. A szecsői népitánc-csoport kö­vetkezik, majd az ecseri népi együttes híres ecseri lakodal­masa. A lányok már gyönyö­rű ruháikkal is nagy sikert aratnak. Külön tapsot kap a menyasszony tizenhárom fe­hércsipkés szoknyája. Befeje­zésül, a tehetséges szecsői Katonka Lászlóné helyi jelle­gű nóták éneklésével úgy megtapsoltat ja a közönséget, hogy mindenkinek megfájdul a tenyere. A bált Gere Géza, a megyei pártbizottság munkatársa nyitja meg. Csámi Csaba ci­gányzenekara olyan talpalá- valóan húzza, hogy alig bírom visszatartani magam a tánc­tól. A táncolok között megtalá­lom a legújabb és — remé­lem, az ifjú férj nem harag­szik meg érte — az egyik leg­csinosabb menyecskét. Fiatal, néhány hónapos házasok. Elő­ször vannak népviseleti dí­szesbálban. — Mészáros Lászlóné, szüle­tett Mészáros Mária vagyok mutatkozik be a fiatalasz- szony. — Nem testvér és nem ro­kon Mészárosok vagyunk — teszi hozzá magyarázókig a férj. — Hogy érzik magukat? — Nagyon jól. Takács Irma és Tóth Ferenc mint menyasszony és vőle­gény tánc közben kicsit irigy­kedve néznek egy most érkező házaspárra. Nem szólnak, de biztosan mind a ketten egyre gondolnak, a házasságra. — Mikorra van kitűzve az esküvő? — Tavasszal szeretnénk ösz- szeházasodni — mondja Irma félénken, mintha titkot árul­na el. — A legközelebbi nősök bál­ján mint nős ember szeretnék jelen lenni — mondja Feri, mint egy kívánságot. A látszat szerint ez a kívánság előbb teljesül, mint egy cttalálatos lottó. Éjfélig csak a népviseleti ruhás lányok táncolhatnak. Ezt a törvényt Kókai Ilona meg­szegte, vidáman táncol part­nerével. — Nem figyelmeztették, hogy még nem táncolhat? — Egyszer már figyelmez­tettek. Leállítottak és megfi­zettettek egy belépőjegyet, büntetésül. Mert valahányszor meglátnak a rendezők, mindig meg kell venni egy jegyet. — Akkor miért táncol to­vább? — Mert nem én veszem a jegyet, hanem a partnerem. A ruhatár előtt a tízéves Tusák Ilona egyedül táncol. Leleplezem. — Mit keresel itt, hiszen mindjárt éjfél? — A nagymamával vagyok. Itt nem lát senki. Gyakorolom a táncot, hogy tudjam, mire menyecske leszek. Éjfél van. Csárdásverseny kezdődik. Hét pár nevezett be. A bíráló bizottságnak elég ne­héz a dolga, mert minden pár igazán szépen, magyarosan táncolja a csárdást. Vélemé­nyem szerint az első helyet az két helyen az elmúlt évi költ­ségvetést tárgyalják meg. Tá- pióságon ezenkívül még az adóügyi csoport számol be múlt évi munkájáról. Holnap Tápiógyörgyén és Újszilváson lesz tanácsülés. E két községben a termelőszö­vetkezetek zárszámadását vi­tatják meg. Tápiógyörgyén második napirendi pontként ugyancsak a múlt évi költ­ségvetés szerepel. A nagykátai gimnáziumban az ifjúsági akadémia kereté­ben Molnár Miklós, a televízió operatőre tartott nagy sikerű előadást, melyet ankét köve­tett. Előadásában a filmkészí­tés mozzanatait mondta el. Korunkban természetes a film mind a moziban, mind a tele­vízióban, s így érdekes, hogy miként készül. Az operatőr a cigányok éle­tével foglalkozó ördögszekér Ofella Ágota és Walter János, a második helyet a Takács Ir­ma és Tóth Ferenc páros ér­demelné meg. No, de halljuk az értékelést! Jól tippeltem. A legszebb népi ruhák díja­zása következik. Nagyon szé­pen van felöltözve Dósa Ist­vánná, László Piroska, Incze Sándor és Dósa Annuska. Egy idős néni kedvesen to­lakszik a jegyzetfüzetemhez. — özvegy Horváthné va­gyok, szecsőiesen Cukor Pan­na néni. Ne tessék haragudni, de egész éjjel csak ceruzával és papírral tetszik sétálgatni a táncolok között. Aranyos, táncoljon velem egy csárdást! — Szívesen, Panna néni, de csak akkor, ha elárulja, hogy miért becézik Cukornak? — Lánykoromban édes An­nának hívtak, és az évek fo­lyamán édesből Cukor lettem. Hajnal felé közeleg. Iszom egy pohárral — de csak a ked­ves olvasók egészségére! Urbán László Népművelési gyakorlat Hat egyetemista érkezett tegnap járásunkba, s tíz na­pot töltenek itt. Hárman Tá- piószentmártonba hárman Nagykátára jöttek, népműve­lési gyakorlatra. A fiatalok a budapesti Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen az Állat­orvosi Egyetemen és a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen tanulnak. Jelentkeznek majd a járási KISZ-bizottságon, ahol meg­ismerkednek az ifjúsági szer­vezet munkájával, különös te­kintettel a népművelésre. A két községben felmérik a falu népművelési, kulturális hely­zetét, megismerkednek a nép­művelési munkaterwel, segí­tenek a kulturális munkában, előadásokat is tartanak. Tegnap Budapesten, a me­gyei KISZ-bizottságon fogad­ták őket a járás népművelési és KlSZ-szervezetének vezetői. című filmjét sajnos nem tud­ta elhozni, ugyanis a kópia Hollandiában van. Az előadáson elég kevesen jelentek meg, s ezt csak a szervezés számlájára tudjuk írni. Akik viszont ott voltunk, sokáig fogunk emlékezni arra a pár órára, s várjuk a hason­ló témával foglalkozó, továb­bi hasonlóan színvonalas elő­adásokat. Bolbás András Vasárnapi szám u nitban me­zőgazdasági szakember tollá­ból közöltünk írást a tápió- szentmártoni Kossuth Tíz­ről. Most munkatársunk írá­sából ismerkedhetnek meg ol­vasóink a jól sikerült zár­számadó közgyűléssel, az ered­ményekkel. örömmel foglal­kozunk isimét a szentmártoni- akkal, mert fejlődésről, előre­Sűrű, áthatolhatatlan köd. Zimankós idő, hajnali fél négy. Az emberek fázósan bújnak a kabátjuk gallérjá­ba, és nagy léptekkel, birkóz­va a vastag hótakaróval, igye­keznek az állomás felé. Bejá­ró dolgozók. A mindennapos, megszokott látvány. Különb­ség csak az, hogy a cimborák, az együtt utazók csak úgy ta­lálnak egymásra, ha legalább fél méterre megközelítik egy­mást a tejszínű párásságban. így volt ez február 2-án is. A nagykátai vasútállomáson a vasutasok izgatottak voltak minden vonat érkezése előtt, mert a köd nekik is legalább olyan nagy ellenségük, mint az asztmás embernek. A han­gosbemondó szüntelenül fi­gyelmeztette az utasokat a vá­gányok között való tartózko­dás veszélyére, de ettől füg­getlenül „jó kátai szokás” szerint az utasok a bejáró vonat vágányának mindkét oldalát ellepték, és úgy vár­ták a 4 óra 50 perces vonatot Szolnok felől. A hangosbemondó ismét fi­gyelmeztet és sisteregve, nagy gőzfelhőt engedve maga körül berobog a szolnoki a harmadik vágányra, amelynek — ismé­teljük —, mindkét oldalán hullámzik a tömeg. A szoká­sos pályaudvari lárma, min­denki igyekszik fel a vonatra, és két perc múlva már villan is az indítást jelző zöld fér.y, és a vonat elindul további út­jára. Kihaladás közben egy fiatalember Ickiabál az ajtó­ból a forgalmistának, hogy a túlsó oldalon egy embert el­ütött a vonat. — Még csak ez hiányzik — gondolja magá­haladásról adhat számot a krónika. ☆ Az előző évek borús hangu­latú, sőt indulatoktól túlfű­tött levegőjű közgyűlései után most valami egészen más zár- számadási közgyűlés zajlott le a tápiőszentmártoni Kossuth Tsz-ben. Délelőtt tíz órákor a műve­lődési ház nagytermét zsúfo­lásig megtöltő tagság előtt szólásra emelkedett a tsz el­nöke, Berzsényi János, hogy beszámoljon az 1965-ös év munkájáról, küzdelmeiről és eredményeiről. Bevezetőjében ilyen kifeje­zéseket mondott: az 1965-ös év a konszoli­dáció, a munkához való jó viszony, a termelési kedv és a megszilárdulás éve. Szociális és kulturális té­ren, az oktatási munka te­rületén fejlődés, a tervek maradéktalan teljesí­tése, jó szakvezetés mellett a testületi irányítás egysége, szi­lárdsága, felelősségvállalása — ez volt 1965. A Kossuth Tsz 5500 holdas birtoka megegyezik az egykori Blaskovich-uradalom területé­vel. Amíg akkor egy ember élvezte annak hasznát, most 570 ténylegesen dolgozó és 230 nyugdíjas részesül ebből. A fiatalok száma lassan növek­szik, Tápiószentmártonban már túl vannak a két évvel ezelőtti mélyponton. — Tízfajta növényféleségnél a tervet 10—50 százalékban túlteljesítettük. A cukorrépa felül adott a 20Q mázsás hol- dankénti átlagon. Négy hónapig sújtott ben­nünket a száj- és köröm­fájás, de az év végére az anyaállatok számában ki­hevertük az elhullásokat. Állattenyésztési túlteljesí­tésünk pénzben 450 ezer forintra rúg. ban a forgalmista — és máris rendőrt kerít, majd a mentők­nek telefonál, akik sajnos nincsenek otthon, és azonnal rohanás a vágányok közé, a sérült felkutatására. Megtalál­ják, behozzák a vérző fejű embert a forgalmi irodába, miközben a rendőrség már intézkedett, hogy ha nincse­nek a kátai mentők, akkor jöjjön Ceglédről a segítség. Míg a mentők megérkeznek, a vasutasok veszik ápolásba a súlyosan sérült Búzás László, Nagykáta, Vágóhíd u. 5. sz. alatti lakost, aki életének a 61-ik évét tapossa. A feje erő­sen vérzik, összefüggő, értel­mes válaszokat nem képes ad­ni, mindenképpen szabadulni akar, és utazni a munkahe­lyére. Közben megérkeznek a mentők, és beszállítják a ceg­lédi baleseti kórházba. Ismét elgondolkozunk az eseten. Jóllehet az 1965-ös nagykátai vasúti balesetek statisztikája kedvezőbb képet mutat az előző évinél, még­sem lehet szó nélkül elmenni a történtek mellett. A dolgo­zóknak egyszer és minden­korra tudomásul kell venni, hogy a vasút nagyon veszélyes üzem. A vasutasok a hangos­bemondót az utasok testi ép­ségének a védelmében hasz­nálják, és nem azért, hogy bosszantsák az utazóközönsé­get. Búzás bácsi most hosszú időre kiesik a munkából, so­káig nélkülözni fogja a csa­ládját. Mindez miért? Köny- nyelmű, nemtörődöm maga­tartás, a szabályok be nem tartása miatt. Van ennek ér­telme? Vajmi kevés! (pengető) hasonlítást tett 1964 és 1965 gazdálkodása között. íme né­hány adat: a halmozott ter­melési érték 21 millióról 26 millióra, a bruttó jövedelem 8 millióról 12 millióra, a tiszta vagyon 15-ről 18-ra, a közös vagyon 27 millióról 33 millió­ra nőtt. A tagok személyes jövedel­me 39 százalékkal növekedett, így az év végeredményben 27 forintos munkaegységértékkel zárult. Hadd írjunk ide néhány egyéni adatot. Az év pénzér­tékben jövedelme a háztáji nélkül — amely 4—5 ezer fo­rintot tett ki — Balaska Jó- zsefnénél 34 ezer, Kocsis Sán­dornál 35 ezer, Kozma Mihály- nál 37 ezer forint. S ilyen jö­vedelműek tuoatszámra van­nak, holott ezekben az összegekben a kedvezményesen kapott termények is szerepelnek, 70—180 forint mázsánkén- ti árkedvezménnyel a piaci árakhoz képest. Világos, hogy mindent összevetve, a 40 ezer forintos összegek könnyen kijönnék. Megemlíthetjük még a 17 éves Demény Sándort, aki a zár­számadás napján csaknem 13 ezer forintot vett fed munká­jáért. Külön említést érdemel a tsz hízottsertés-értékesítése: 300 darab hízóval teljesítették túl a tervet és a szerződésü­ket. Berzsényi János szavait nemegyszer szakította meg a taps és a tetszésnyilvánítás. Megállapíthatjuk, hogy bízik a tagság a vezetésben, a szö­vetkezet pedig bizalommal nézhet jövője felé. Jelenleg ötven belépési kérelem vár el­intézésre. Berzsényi János tanácsel­nökből lett tsz-elnök. Vasszor- galommal végezte el a tanács- akadémiát, a mezőgazdasági technikumot, tud az emberek­kel bánni, hiszen közülük va­ló. Egyszerű béresfiúból küz­dötte fel magát mezőgazdasági szakemberré. Jó vezetői kol­lektívája van, a főkönyvelőtől a brigádvezetőig „egy karra’’ dolgoznak az elnökkel. És ez a vezetés mit pro­dukált másfél év alatt? Amíg a munkaegység 1964-ben mínusz 50 fillér­rel indult, addig menet közben feltornászták tíz forintra, majd 21 forintra, most pedig 27-re. Közben kigazdálkodtak jó másfélmillió forintot saját ere­jükből. Költségcsökkentéses, termelékeny gazdálkodással eltüntették a sokmillió forin­tos mérleghiányt, visszaszerez­ték az emberek munkaked­vét, helyreállították a munka­morált — fel sem mérhető ma az az eredmény, ami az embe­rek gondolkodásában, megíté­lésében állt elő. A jó vezetés és gazdálkodás összeforrottsá- ga a tagság lendületével ma egy olyan bázis a tápiószent- mártoni Kossuthban, amelyre a szocialista mezőgazdaság va­lóban építhet. Várallyai Béla MOZIMŰSOR Nagykáta ma: szünnap, péntek­től vasárnapig: Szerelmesek van­nak köztünk. Tápiószele ma: szünnap, péntektől vasárnapig: Az éjszaka világa. Tápiószentmárton: ma: Többgyermekes agglegény, szombaton: Robin Hood új ka­landjai. Tápiószecső ma: Ugrás a sötétbe, szombaton: Szerelmes bi­ciklisták. Szentlőrinckáta ma: ötödikesek voltak, szombaton: Kérem a panaszkönyvet. Kóka ma: A Preludió akció, szombaton: 90 perc az élet. Pánd szombaton: Beáta. Tápióbicske szombaton: Néma barikád. Tápióság szomba­ton: Hajrá franciák. Farmos ma: A windsori víg nők, szombaton: Vörös és fekete I. Tápiószöllős ma: Szerelmesek vannak köztünk, szombaton: Kórterem. A DOBOS Foto: Deregán BALESET A költségvetések a tanácsülések előtt Forgatókönyvtől a vetítővászonig

Next

/
Oldalképek
Tartalom