Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-10 / 34. szám

Pénteken: Nacionalizmus és hazafiság címmel február 11-én este 6 órakor az Újvárosi téli esték keretében Zsuffa Béla tart előadást az újvárosi könyvtár helyiségében. A járdán motorozott Hódos János Pál 24 éves al- bertirsax lakos, mezőgazdász, egy deci pálinkát fogyasztva motorozott Albertirsa köz­ségben. A vasútállomásnál gimnazista tanulót vett fel motorkerékpárjára és a sá­ros Kolozsvári úton a járdán folytatta útját. A szabályta­lan közlekedés eredménye volt, hogy amikor a járdán gyalogosokat akart meg­előzni, a villanyoszlop és a motorkerékpár közé szorult Hódos János és pótutasá­nak a lába. Ennek következ­tében a pótutas 8 napon túli, Hódos János 8 na­pon belül gyógyuló sérülé­seket szenvedett. — A Ceg­lédi Járásbíróság Hódos Já­nos Pált foglalkozás köré­ben elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan ve­szélyeztetés miatt nem jog­erősen 4 hónapi börtönre és ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását a bíróság há­rom évi próbaidőre felfüg­gesztette. (— esi) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE X. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1966. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Megkezdődtek a második félév előadásai a marxizmus-leninizmus esti egyetemen A félévi vizsgákkal lezá­rult az első félév, és ezen a héten kerül sor a második félév első foglalkozására a marxizmus—leninizmus esti egyetemén. A dialektikus materializ­mus alapjainak elsajátítá­sáról a beszámolón adtak számot a hallgatók. Erről az eredményről tájékoztatott az esti egyetem egyik tagozat- vezető tanára, Rákos Imre. Elmondotta, hogy az idén jobb eredményt sikerült el­érni, mint az előző tanévben. A hallgatók többsége jó fel- készültséggel jelent meg a vizsgákon. Különösen azok­nak a beszámolója volt si­keres, akik az esti középfo­kú iskolára is járnak. — Hallgatóink a mar­xista filozófia alapismereteit elsajátították, tudományo­sabban megalapozott világ­nézettel rendelkeznek. — Az első évfolyam hall­gatói két csoportból tevőd­nek össze, járásiak és váro­siak. A 32 városi hallgató­ból álló csoport 4.2-es ta­nulmányi átlagot ért el. Kö­zülük tizenegyen jeles ered­ménnyel szerepeltek, s csupán ketten kértek vizsga­halasztást. — Nagyobb lemorzsolódás nem történt. Hiányzás, mu­lasztás csak elvétve akad. A rendszeres jelenlét, felkészü­lés megmutatkozott a vizsgá­kon is. Az esti egyetem hallgatói a második félévben a törté­nelmi materializmussal is­merkednek meg. Munkájuk már könnyebb lesz, mint az előző félévben. Kezdenek kialakulni azok a módszerek, amelyek segítik a felkészü­lést, jó volt a vizsgák előtt tartott konzultáció és a ta­nulmányi szabadság, amely módot adott a tanulásra. Élenjárók és sereghajtók Zárszámadási közgyűlések Nehéz esztendő — vagyongyarapodással a cealédi Kossuth Tsz-ben — De jó lenne, ha sok ilyen ta­gunk lenne! — mondotta Szálkay István a csemői Rákóczi Tsz elnö­ke. És felemlíti Fa­kan Józsefet, aki 444 munkaegysé­get szerzett az el­múlt gazdasági évben. De nem sokkal maradt le mögötte Hupka János 433 munka­egységgel. Oldal Pál 421 munka­egységgel dicse­kedhet. De az asz- szonyok sem ma­radtak le. Nagy Mária 406 mun­kaegységet, Fa­kan Istvánná 382 munkaegységet szerzett. Vannak-e szo­cialista brigádok a tsz-ben? — A hattagú Dobó Katica bri­gádunk össztelje­sítménye 2052 munkaegység. Azt vállalták, hogy a kötelező kilenc- száz munkaegysé­get ezerötszázra túlteljesítik. Az eredmény 228 szá­zalékos teljesítés. A Volán-brigád­nak ugyancsak hat tagja van. A kötelező ezerkét­száz munkaegysé­get száznyolcvan százalékra vállal­ták teljesíteni, de 278 százaléknál kötöttek ki, vagy­is pontosan 3339 munkaegységük van. És a sereghaj­tók? Eyen is akad, — jegyezte meg az elnök. —- Persze, kis számmal. Kis Antal 74, Pákozdi Istvánná 36 mun­kaegységet teljesí­tett. Fityó Mária 73 munkaegységé­vel 2520 forint családi pótléktól esett el, mert an­nak kifizetéséhez legalább nyolcvan munkaegységet kellett volna tel­jesítenie. A kertészetben viszont vannak olyan nyugdíjas tagok, mint Kiss József, aki 232 munkaegységet vagy Kozák Péteri aki 224 munka­egységet szerzett az elmúlt évben. (— ssi) Ökölvívóink a Szegedi Dózsa Kupa Emlékversenyen A hagyományos Szegedi Dó­zsa Kupa Ökölvívó Emlékver­senyen hét csapat — az NB I. B-s Pécsi Honvéd, Pécsi Dózsa, Székesfehérvári MÁV; a területi bajnokságokon sze­replő Ceglédi VSE, Szegedi VSE, Szegedi Dózsa és a Hód­mezővásárhelyi Vasas — ököl­vívói vettek részt Színessé tette a mérkőzéseket, hogy a Kétéves az iskolatelevízió A Magyar Televízió két év­vel ezelőtt, 1964. február 5-én kezdte meg az iskolatelevízió rendszeres adásait. A kétéves jubileum alkalmából a Ma­gyar Televízió székházában sajtótájékoztatót tartottak, amelyen elmondották, hogy kezdetben körülbelül 600—800 készülék volt az iskolákban, ma pedig már mintegy há­romezer televíziókészüléken nézik a műsorokat a diákok. Városunkban az általános iskolákban 9, a gimnáziumban 2 és a diákotthonban egy te­levízió működik. magyar „B” válogatottból Ha­rangozó, Magyar, Gulácsi és Rózner is öklözött. Az igen szép számban megjelent néző- közönségtől a ceglédi fiúk is sok tapsot kaptak. Eredmé­nyek: Ifjúságiak harmatsúly­ban: 2. Pataki. A mérkőzést vezető szegedi bíró határozot­tan részre hajló volt Pataki­val szemben. Felnőtt harmatsúly: 3. Se- metka, aki az est legnagyobb mérkőzését vívta a válogatott Harangozóval. Félnehézsúly­ban: 2. Homoki, aki Gulácsi- tól kapott ki, de egyike volt a legszebb összecsapásnak. Sajnos, hogy Gencsi szemsé­rülés miatt kénytelen volt fel­adni. míg Hörömpő és Kiss László szép küzdelmek után estek ki. — sz — VÁROSHÁZA - TANÁCSHÁZA lentkezését Ha a felvétel nem sikerül, vagy csak elő- felvétellel veszik fel, akkor érettségi után tölti le ka­tonaéveit. Türei Ferenc harmadéves esztergályostanuló. Az Egye­sült Villamosipari Gépgyár­ban tanulja a szakmát. Mi­nél előbb szeretné letölteni a katonaidőt. Az MHS-ben gépkocsivezetői tanfolyamra jár. Titkos vágya, hogy a honvédségnél is gépkocsira kerüljön. Klajkó Mihály a földmű­vesszövetkezeti áruházban el­adó. A tizennyolc éves fia­talembert még nem köti a család. Ha letölti katonaide­jét, ráér a nősülésre gon­dolni. Ö rádiósokhoz sze­retne kerülni. Január 31-én kezdődött az összeírás, s február 24-ig tart Addig elkészül a ka­tonai nyilvántartásba vétel. A behívott fiatalokkal egyé­nenként és közös foglalko­záson beszélgetnek, tájékoz­tatják őket honvédelmi kö­telezettségeikről, tennivalóik­ról. A fiatalok most ismerked­nek a katonai tudnivalók alapjaival. Lesznek köztük továbbtanulók, ők szolgálat- halasztást kapnak, a többiek­nek lehetőségük van arra, hogy még az idén megkezd­jék katonai kötelezettségeik teljesítését. A kiegészítő parancsnokság­nak az a kérése a fiatalok­hoz, hogy az összeíráson ka­pott eligazítás szerint jelen­tési kötelezettségüknek és egyéb honvédelmi kötelezett­ségeiknek pontosan tegyenek eleget, mert ezzel hazafias kötelességüket teljesítik, egy­ben elkerülik a törvényes intézkedések szükségességét. Délután három óra. A fia­talokkal való foglalkozás be­fejezéshez közeledik. Az egyik százados még egyszer összefoglalja a honvédelem­mel kapcsolatos tudnivaló­kat. Felhívja a figyelmüket, hogy a mai nappal egy újabb feladattal bővült állampol­gári kötelességük. Közben helybeli fiúkkal beszélgetek. Ungureán László negyedikes gimnazista. Gyer­mekorvosnak készül, a sze­gedi egyetemre adja be je­Evek óta a ceglédi Kos­suth Művelődési Ház fogadja be a járás és a város ösz- szeírásra, sorozásra beidé­zett fiataljait. A bejárati ajtó felett ilyenkor felirat köszönti az összeírásra, so­rozásra érkező fiatalokat. Most is megjelentek a hir­detmények a városban és a községekben, amelyek hírül adták, az 1948-ban szüle­tett fiataloknak mikor és hol kell jelentkezni. polgármester indítványozta, mondja ki a közgyűlés egy Cegléden felállítandó főgim­názium alapításának, illetve megvalósításának szükségessé­gét. Dobos János nyugalma­zott főmérnök 75 000 forintos alapítványát már pár évvel előzőleg megtette, de mezőgaz­dasági jellegű középiskolát akart Cegléden létrehozni. Gubody javaslatát a közgyűlés elfogadta, és Dobos János is módosította eredeti elgondolá­sát, s az általa felajánlott ösz- szeget 100 000 forintra kiegé­szítve, azt egy gimnázium cél­jára adományozta. A közgyű­lés az alapítvány mellé újabb 100 000 forintot biztosított. A városháza megépítése óta több mint hetven év telt el. A belső szárny fölé a negyvenes években még egy emeletet húztak. A nagy tatarozás te­hát igen időszerű. A tanácsháza hivatali helyi­ségei ma rendkívül zsúfoltak. Talán csak egy korszerű iroda­ház felépítésével lehetne meg­oldani az épületben jelenleg bent levő vállalati irodák ki- költöztetését. Sz. L sál Márkus és Illés közös ter­ve alapján épült meg a mai tanácsháza. Az épület eredeti költségvetése 120 000 forintról szólt. A fundamentum ásását és az alapok lerakását 1899 augusztus havában kezdték. A Kossuth Múzeumban néhány eredeti foto őrzi a nagy épít­kezés e kezdeti szakaszának emlékét. A hivatali ügyintézés az építkezés ideje alatt a Puskin utca 18. szám alatt levő, s a nap szóhasználata szerint mai napig is „kisvárosháza” elne­vezésű épületben folyt. Ez az épület viszont 1800 körül épült. Kosáríves kapujának zárókövén a város címeréből is­mert oroszlán az 1954. évi meg­gondolatlanul végrehajtott át­alakítás előtt is látható volt. Jelenleg csak a nagykapu kül­ső része maradt meg az utcai front eredeti kiképzéséből. Az új városháza épületében az első közgyűlést 1903. február 2-án tartották Fontos tárgysorozati pont sze­repelt az ülés napirendjén. A s a mai napig is városképi jel­legű, masszív épület. A régi városháza is ennek az épületnek a he­lyén állott Alacsony, föld­szintes épület volt. Nyitott, faoszlopos folyosóján hosszú lócák nyúltak el. Ezeken ültek, vártak, beszélgettek az ügyfe­lek, és különösen a nyári „uborkaszezonban” a tisztvi­selők is. Az épület mögött ha­talmas istálló állt, amelyben a város lovai voltak elhelyezve. Az új városháza építésének előmunkálatai 1899 tavaszán kezdődtek. A kikül­dött bizottság jelentette a köz­gyűlésnek, hogy a bíráló bi­zottság a Balázs Ernő buda­pesti építész által készített tervet javasolta első díjra, de megvételre ajánlotta Márkus Ágoston és Illés Gyula buda­pesti építészek tervét is. Né­hány nem lényeges módosítás­A hőmérő heteken keresztül napközben is fagypont alatti hőmérsékletet mutatott, ami­kor a tanácsháza épületében kőművesek vonultak s végez­ték a kisebb-nagyobb javíta­nivalókat, hogy utána a meg­kopott falakat a festők vará­zsolják kifogástalan szépre és tisztára. A múlt évben hírt adtunk arról, hogy a tanácsháza külső homlokzatának felújítási ter­vét is elkészíttette a város s talán már ebben az évben megkezdik a munkálatokat. Az épület nemrégen készült bádogtetejét karácsony heté­ben másodszor is olajfestéssel látták el, hogy az időjárás vi­szontagságai ellen a bádogle­mezeket megvédjék. E nagy tatarozási, illetve fel­újítási munka láttán fellapoz­tuk a régi könyveket s megál­lapítottuk, hogy Gubody Fe­renc polgármestersége idején, az ő városfejlesztő és város­szépítő terveinek eredménye­ként jött létre ez a hatalmas, Dózsa Népe Tsz.: Részesedésük megközelítette az előző évit volt ebben a gazdaságban is. Ennek következményeként — de ennek ellenére is! — sike­rült úgy gazdálkodniuk, hogy 33 forint 20 fillért oszthattak egy-egy munkaegységre A nehéz évet záró közgyűlé­sen csaknem teljes létszám­mal megjelent a tsz három­száz főt megközelítő dolgozó tagsága; annyian, hogy be sem fértek a kultúrterembe. So­kan az udvaron voltak kény­telenek végigállni a közgyű­lést, melyen egyébként a tsz elmúlt évi munkaversenyében kitűnt legjobb munkacsapato­kat megjutalmazták, (ferencz) A ceglédi Dózsa Nepe Ter­melőszövetkezet közgyűlésén Radosza Miklós elnök beszá­molójában elhangzott gazda­sági mutatók közül — akarat­lanul is — két számot jegyez­tem meg magamnak a legéle­sebben. Mind a kettő az egy tagra jutó részesedést mutat­ja: 1964-ben 17 ezer 494 fo­rint, az elmúlt évben pe­dig 16 ezer 947 forint ju­tott átlagosan egy tagra. Ez egyben azt is mutatja, hogy 1965-ben csak 547 forinttal ke­restek — átlagosan — keve­sebbet a termelőszövetkezet tagjai, mint az előző évben. Márpedig a Dózsa Népe Tsz elnökének beszámolójából sem hiányzott a száj- és körömfá­jás, a belvíz és egyéb termé­szeti csapások felemlegetése. S az sem, hogy e károk következtében egymilliónégyszázezer fo­rint értékű terméskiesés Mint már lapunkban jelez­tük, a ceglédi Kossuth Tsz is az elmúlt szombaton tartotta zárszámadó közgyűlését. To­kaji András tsz-elnök beszá­molójában elemezte az elmúlt év gazdasági eredményeit. Részletesen foglalkozott az új gazdasági mechanizmus fokozatos bevezetése során a tsz-re háruló feladatokkal, az önálló tervezés előnyeivel és ezzel párhuzamosan mind a vezetőkre, mind a termelőszö­vetkezeti gazdákra háruló na­gyobb felelősséggel. Az elmúlt gazdasági évről szólva az elnök megállapítot­ta, hogy — a szokatlanul esős év, a fellépő állatbetegségek következtében — sem a nö­vénytermesztésben, sem az ál­lattenyésztésben nem sikerült teljesíteni az évi tervet. A nö­vénytermesztésben egész sor növényfajtából kevesebb ter­mett a vártnál, viszont borsóból, lucernamagból, őszi takarmánykeverék­ből, magrépából, dugvány- répából a tervezettnél lé­nyegesen jobb termést ta­karítottak be. Ezeknek a pénzbevételei né­mileg javították az egyéb nö­vényfajták terméskiesése kö­vetkeztében előállott bevételi hiányokon. Az állattenyésztés­ben csupán a száj- és köröm­fájás mintegy 1,2 millió forin­tos bevételi hiányt eredmé­nyezett, amit viszont a hizla- lási tervek túlteljesítésével el­lensúlyozott részben a közös gazdaság. A terméskiesések ellenére a tsz tiszta vagyonának értéke 1964-hez viszonyít­va több, mint egymillió forinttal, az állóeszközök értéke pedig mintegy két­millió forinttal növeke­dett. Az elmúlt évben megkezdték a tsz 33 erőgépből s a hozzá szükséges régebbi s az 1965-ben 855 ezer forint értékben be­szerzett munkagépekből álló gépparkjának önálló javításá­hoz a karbantartó műhelyek felszerelését Az év közben végzett, illetve megkezdett je­lentős beruházások, karban­tartások, villamosítás és víz- hálózatbővítés ellenére sincs túlterhelve a tsz állami hite­lekkel. S bár lemaradtak a tervezettől, mégis szép eredmény, hogy az elmúlt gazdasági évre 32 forintot fizethettek mun­kaegységenként. Ez az eredmény — mint a eszámoló is megállapította — tagság jó munkájának kö- zönhető. Kibontakozóban van tsz-ben a szocialista brigád- tozgalom is: négy brigád a övénytermesztésben, kettő edig a traktorosok között lakúit. Az elnöki beszámoló után az llenőrző bizottság, a szociális s kulturális bizottság jelen­esét hallgatta meg a közgyű­ís. Honvédelmi kötelezettségeikkel ismerkednek a fiatalok Február 24-ig tart a katonai összeírás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom