Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

Kertész „palánták" a palánták között X. EVÍ OL1AM 1966. FEBRUÁR 9.. SZERDA A K—42-NEK 40 MILLIMÉTER KELL Előadás az öntözéses zöldségtermelésről . Varga György aspiráns, tu­dományos munkatárs, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem kertészeti tanszékének munkatársa tartott eióadast az öntözéses zöldségtermesz­tésről. Elmondotta, hogy az ország öntözőit területeoől . lb—1/ százalékot tesz ki az öntö­zéses . zöldségterület, de ez értékben 3U—40 százalékai jelenti a zöldsegtermő terü­letekről származó értékek­nek. Régebben csak á pap­rikát és a káposztaféléket öntözték, újabban éj terjedő­ben van a zöldbab, uborka és paradicsom öntözéses leit rnesztése is. Az öntözés ha­tására nő az összes termés, cje ebből kisebb része ésik a korai szakaszra. A kísérletek tanúsága sze­rint az öntözés hatására a szárazanyagtartaiom 1—1.5 százalékkal csökken a paradi­csomnál. viszont a kataszt- rális holdra számított ösz- szes szárazanyag a nagyobb termés következtében mégis több mint kétszeresére nö­vekszik. Uborkánál az öntő- - zés növeli a szedésenkénti termésmennyiséget és ez elő- _ nyös az önköltségre. Az ön-I tözes növeli az áru dara­bosságát. átlagsúlvát. több lesz , az I. osztályú méretű áru. ■öntözés esetén fokogoltgbb növényvédőién) szükséges : a aombabetegségek kártétele ei­en.--öntözés alkalmazása ese­tén fokozottabb tápanyag- ellátás szükséges. Az a he­lyes. ha a talaj nedvesség- tartalmához igazodunk áz ön­tözési időpont megválasztásá­nál, továbbá figyelembe vesz- szük a virágzási időpontot. Uborkánál az öntözés ha­tására több virág kötő­dik. A harmadik, negye­dik, továbbá a nyolca­dik, tizedik szedés után nagyon jó hatású az erő­teljes öntözés uborkánál. Az uborka napi vízfogyasz­tása 3—3 millimeter között váltakozik, 30 foknál mele­gebb időben 5 naponkénti ön­tözése is szükséges lehet. Általában egy-egy esőztető öntözés alkalmával 40 mil­liméter vízadagolás ajánla­tos, az Öntözésre fordított ki­adásók az összes ráfordítá­sok 10—13 százalékát teszik ki, viszont a terméstöbblet 30—50 százalékos a zöldség­féléknél, mint nagy terme­lési értéket adó növények­nél. Átlagban 10—14 nap az ön­tözési forduló, de nagy meleg­ben szükséges lehet az ts, hogy 5—7 nap múlna meg kell ismételni az öntözést. Zöld­ségféléknél az alacscnynyomá- sú öntözőín ű legalkalmasabb, kis- vagy közép as intenzitású szórófejjel. A determinált pa­radicsomok öntözése június 15-től július 20-ig célszerű: 2 —3 alkalommal 40—40 milli­méter vizet adagolnak. A fái­dé termi nál t par adi csomóknál például K 42-nél június 13-től július végéig célszerű öntözni 3—4 alkalommal 40—49 milli­méter vizet. A folyamatos nö­vekedésű paradicsomoknál jú­nius 15-tól augusztus 20-ig célszerű az öntözés. A tavaszi vetésű uborkát június 15 és július 30 között fontos öntöz­ni 4—5 alkalommal. A nyári vetésű uborkát június 15-tőI 5—6 alkalom­mal szükséges öntözni, augusztus 20-ig. Zöldbab­nál célszerű a szakaszos vetés 2 hetes időközök­ben, virágzáskor feltétle­nül öntöznünk kell. 2—3 öntözéssel a termést biz­tonságossá tehetjük. A nyári vetésű zöldbabnál már vetéskor is szükséges az öntözés. A kísérletek bebizo­nyították. hogy öntözés hatásá­ra több lett a paradic-sombo- gyók. száma és állagsülya is, nagyobb a katasztráíis hol­danként! termés. Kecskeméti György hozzá­szólásában elmondotta, hogy kiváló eredményeket ért el uborka öntözéses termelésével. Sárgadinnyénél már nehezebb a hő és vízigény összehango­lása. Varga. György értékes elő­adását számos grafikon közre­adásával tette szemléletessé. Dr. Konrád Zoltán Közgyűlés A Rákóczi Termelőszövet­kezet pénteken reggel 8 óra­kor központi irodájában tart­ja az elmúlt év zárszámadó közgyűlését. A közgyűlésre két autóbusz indul 7 óra öt perckor és fél nyolckor. ÖREGEK KLUBJA Zuhogjon eső. hulljon a ■ kopogjmr’á-tögr'i'az abtakököii. ~ ŐR mivtöie; '4lt vatirrák. öreg. munkában keménye­det!. nehezedett kezek kul- csolódnak egymásba. Nyuga­lomban, ölbetéve, vagy az asztalra, fehér bajuszok alól okos, élettől tanult bölcses­ségei szavak hullanak ki, kapcsolódnak egymásba, tá­mogatják egymást, vagy ci- vódnak éppen. Fehér Laci bácsi, Járó Jó­zsi bácsi s mind a többiek, akik minden este beülnek a klubba, itt tárgyalják a vi­lág folyását. Hogy is volt, amikor...? így kezdődnek a történetele és kezdődnek az emlékezések. Idősek sajátja: Ház - bélyegből Beszélgetés az egyik legrégibb körösi filalelislával Patay Gáborral 50 eszten­dővel ezelőtt együtt jártunk a gimnáziumba. És nagy buz­galommal gyűjtöttük a bé­lyeget. Hogy külföldi bélye­geket szerezzünk, együtt szö- vegeztük az eszperantó nyel­vű leveleket, melyeket el- küldtünk Franciaországtól Kí­náig, a szélrózsa minden irányába. Én réges-régen, még diák­koromban abbahagytam a bé- lyeggyüjtést, Patay Gábor azonban ma is folytatja. A napokban erről beszélget­tem vele. — A ueiyeggyüjtés hasznos és tanulságos szórakozás — mondotta. Es komoly, ér­tékálló befektetés. Van úgy, hogy egy bélyeg egy év alatt, értéknövekedésével száz százalékot is kamatozik, s amellett növeli a gyűjtők látóköréi, földrajzi, néprajz: és természeti ismereteit. — Az 1930—1940-es évek­ben nagyban foglalkoztam a bélyeggyűjtéssel. Volt úgy. hogy 67 ezer különféle bé­lyeg volt birtokomban. Egy alkalommal egyszerre három­millió bélyeget adtam el. Elmondhatom, hogy a bé­lyeggyűjtésből, illetve eladásá­ból eredő jövedelmem segí­tett családi ház vásárlásá­hoz, annak bebútorozásához, és gyermekeim felnevelésé­hez. — Most már öregszem, s leépítettem a kereteket. Csak magyar bélyegeket gyűjtök, melyekből albumaimban van vagy hétezer féle, néhány 1372-es kőnyomatos is, melyekből egy sorozat 15 ezer forintot ér. És lassan elado­gatom őket, nyugdíjam pót­lására. — Nagykőrösön, a tanuló- ifjakat is beleszámítva, olyan ötszázan foglalkoznak bélyeg* gyűjtéssel. (kopa) ikutatni a múltban, tornáz­hatni 'á Fáradó 'Koponyát; ■hogy is, volt, amikor Í4-beh... vagy 44-ben ... s utána. Ülnek, csendesen beszél­nek, néha egymásnak ugra­nak, persze csak szóban, s kibékülnek ismét. Minden este összejönnek, hozzá tar­tozik az életükhöz. Ismerik egymást régről,. gondolatai­kat, furfangosságukat, hiszen egy föld szülte őket, közös sorsban teltek az évek, míg a szálfa derekú legényekből apát, hajlott hátú nagyapát formáltak. Hatvan, hetven, nyolcvan­öt évesek. Huszonötén, har­mincán vannak mindig. Ök a törzsközönsége a Hunyadi Termelőszövetkezet klubjá­nak. Minden előadás állandó hallgatói — a nyugdíjasok. Értük és nekik készült ez a klub. Kapuja előtt kemény­re taposva a hó, harmincöt pár csizmától. Autóslanfolyam KRESZ autó- és motorve­zetői tanfolj’am indul a mű­velődési házban hivatásos és nem hivatásos vezetők részé­re. Jelentkezni lehet a műve­lődési ház Irodájában. Foto: Gábor Istállóhigiénia Állandó téma a rádió és a televízió mezőgazdasági műso­raiban, az újságok mezőgazda- sági rovataiban. Megvalósítá­sa nem könnyű feladat, de a modern állattenyésztés elen­gedhetetlen feltétele. Erről a kérdésről tart elő­adást pénteken délután 2 óra­kor az agrárklubban dr. Ko­vács Ferenc, az Állatorvostu­dományi Egyetem állathigié­niai tanszékvezetője. Minden érdeklődőt, termelőszövetke­zeti állattenyésztőt vár az Ag­rártudományi Egyesület, SPORT Birkózás: Vasárnap rendezték Abony- ban az 1947—48—49-ben szü­letett birkózók megyei váloga­tó versenyét szabadfogásban. A nagykőrösi versenyzők ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tottak, S első helyet, 4 máso­dik helyet és 2 harmadik he­lyet szereztek. 48 kilogrammban 1. Mohá­csi József, S3 kilogrammban II. Tóth László, 62 kilo­grammban II. Mészáros And­rás 1950-es korcsoport. 1942-es korcsoport, nehéz­súly l. Szigeti Sándor, 74 ki­logramm: II. Susán Balázs, 66 kilogramm: II. Kovács László. 1948-as korcsoport 53 kilo­gramm: I. Sárost Tibor, 74 kilogramm: l. Ronkó Sándor. 59 kilogramm: I. Tóthpál László, 56 kilogramm: III. Szíj István, 53: kilogramm: III. Szigetvári Dénes. Ezek a ver­senyzők jogot nyertek a terü­leti válogató versenyen való részvételre, amelyet 12-én Szolnokon rendeznek. 1965: a sóm tsz mitíz éve — A Dózsa Termelőszövet­kezet 1965. évi gazdálkodásá­ra a tervszerű tjenség volt jel­lemző. 1965. év elején olyan terv készült, melynek teljesí­tése szinte lehetetlennek lát­szott — mondotta Klingl Jó­zsef, a Dózsa Termelőszövet­kezet elnöke. — A gazdaság 1964. évben a tagságnak valamivel több mint 6 millió forintot fizetett ki tag­részesedés címén. Az 1965. év­re- készített tervben először 9 milliót állítottak be.-— Az ősszel derült ki, hogy a gazdaság «' h.áV ci&íWeltteH' 'térről, á 7 mVJz'fä sm tudja étét ni. Btföíyssoitá a- terv tel­jesítését is, hogy az év elejé­től kezdve a száj- és köröm­fájás és a nagy mennyiségű belvíz alaposan hátráltatta a gazdaság eredményeit. — Legdöntőbb azonban az volt, hogy a gazdaság pénzügyi tervének kiadási (költség) ro­vatát az eredetileg tervezett magas tagrészesedéshez mér­ték. A termelőszövetkezet szin­te egyetlen termelési ágban sem tudta teljesíteni a terme­lési tervet. Megtudtam: a növényter­mesztésben csaknem kétmillió- nyolcszázezer. az állattenyész­tésben majdnem egy és fél­millió, a segédüzemekben százezer forint árbevétól- kiesés mutatkozott. A növénytermesztés csak részben tudta, pótolni a belvíz okozta károkat. Az állatállomány részére az elmúlt év fglyaviáii szinte sem­mi takarmány, sein abrak nem állt rendelkezésre. A takar­mányvásárlásra rendelkezé­sünkre bocsátott hiteit a ter­melőszövetkezet több mint egymillió forinttal túllépte. Köztudomású, hogy tavasz- szal mindig drágább a kukori­ca, mint ősszel. Súlyosbította ifiég ezt az is, hogy a drágán vásárolt kukoricát átlag lóO kilométer távolságról kellett Ivgzgfuvar óznunk. Kora ősszel már nyilvánva­lóvá vált, hogy a termelőszö­vetkezet nem tudja á kiadáso­kat fedezni. Ezért fordult elő az ősszel, hogy a tagságnak jái-ó munkadíjelőleget sem tudtuk kifizetni. Később állami segítséggel a munkabéreket, illetve előlege­ket decemberben kifizettük. Mi a kivezető út? Ha a ter­melőszövetkezet vezetői sokkal tervszerűbben, sokkal gazda­ságosabban irányítják a gaz­dálkodást. Ésszerű munka- szervezés, gépkihasználás na­gyot lendítene a gazdaság megerősödésében. Az elmúlt évektől eltérően sokkal jobban megalapozott vetéstervet be kell tartani, hogy a reális ter­mésátlagot elérhessük. Az évet állami dotációval kezdik és a törlesztések máso­dik félévre való prolongálása lehetőséget ad arra, hogy az új termésig fizetőképesek le­gyenek. A termelőszövetkezet 1965- ben a munkaegység-díjazásról a készpénzfizetésre tért át. Ez az jelentette, hogy bizonyos munkakörökben a keresetek aránya eltolódott. Egyes mun- „ kg-kövökben, .ahol a nuinka- ; egysegdíjnzás viszonylag ma­gas,, keresetet ; biztosított, !á készpénzfizetési rendszer be­vezetésé csökkentette a kere­setet. Ez főleg az adminisztra­tív , dolgozóiknál mutatkozott meg. A rendelet szerint a fize­téseket egy előírt minimum és maximum között kellett meg­állapítani. Ezért járult hozzá a termelőszövetkezet vezetősé­ge és a küldöttgyűlése ahhoz, hogy az adminisztratív dolgo­suk alkalmazotti munkavi­szonyba kerüljenek. (fehér.) Kukoricaüzérek Both Istvánná hat esetben járt Bács megyében és negy­venkét mázsa morzsolt kukori­cát vásárolt. A kukoricát a Rákóczi Termelőszövetkezet gépkocsiján hazaszállította és Nagykőrösön körülbelül har­minckét mázsát a vételárnál magasabb áron adott el. Erdélyi Lajos még 1964. év végén hat süldőt vásárolt az­zal, hogy meghíztál ja azokat és eladja. Háztáji kukoricája azonban elfogyott és miután egyik ismerősétől úgy hallotta, hogy Bácsbokodon olcsóbb a kukorica tehergépkocsival le­utazott Bács megyébe, ahol 220 forintos áron huszonöt mázsa kukoricát vásárolt. A kirándulást még négy esetben megismételte, s összesen negy­vennégy mázsa kukoricát vá­sárolt, amiből tizenhárom má­zsát Nagykörösön adott el. Nagy Antal né Pozsonyi Jó- zsefnétól tudta meg. hogy ér­demes lemenni kukoricáért Bács megyébe, mert ott ol­csóbb a kukorica. Both István­jával és Pozsonyi Józsefnéva! utazott le Bácsbokodra. Az el­ső esetben négyszáznyolcvan kiló- morzsolt kukoricát vásá­rolt 330 forintos áron és abból két mázsát 360 forintért adott el. Még hat esetben járt Bács megyében és minden esetben hat—hét—tíz mázsa morzsolt kukoricát hozott. Az utolsó út­ján tizennyolc mázsát vasáruit. Patonai Lajösné hét esetben negyvennégy mázsa kukoricái hozott. Pozsonyi Józsefné szintén a gépkocsivezetőtől kapta az ér­tesítést az előnyösebb beszer­zési forrásról. Ö nyolc esetben utazott Bács megyébe és az el­hozott harmincnyolc mázsa kukoricából harmincöt mázsát eladott. A bíróság az öt asszonyt üz­letszerűen elkövetett üzérke­désben mondta ki bűnösnek, Eidélyi Lajost pedig üzérke­désben. Both lstvánnét hat hó­napi javitó-nevelő munkára ítélte 15 százalékos bérelvo­nással. Erdélyi Lajos ezeröt­száz forint pénzbüntetést ka­pott. Nagy Antalné büntetése két hónap felfüggesztett sza­badságvesztés. Németh Amb- rusné három hónapi felfüg­gesztett szabadságvesztést ka­pott és négyszáz forint pénz- büntetést. Patonai Lajosné büntetése négy hónapi felfüggesztett sza­badságvesztés, Pozsonyi Jó- zsefnét öt hónapi javító-neve­lő munkára ítélte a bíróság tízszázalékos bércsökkentéssel. És befejezésül egyetlen kér­dés: a Rákóczi Termelőszövet­kezet tehergépkocsijának 1965. április, május, június hónapok­ban, a tavaszi munka dandárja idején semmi egyéb tenniva­lója nem volt, csak éppen az üzérkedők szállítása? Csak a láda 10 millió Megindult a zellerexport A nagyarányú hagyma- és sárgarépaexport sikere újabb exportlehetőséget nyitott a MÉK kirendeltségének. Megindul a zellergumó kül­földi exportja is. A MÉK-te- lepen ügyes asszonyok sikár- kefékkel tisztítják meg a föld­től a válogatott gumókat, me­lyeket 25 kilogrammos téte­lekben, zöld necczsákokba csomagolnak. Mint értesültünk, az első próba zellerszállítmányok mái­éi is indultak Nyugat-Német- országba. A MÉK-telep nagy forgal­mát beszédesen bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben a szállításokhoz több mint tíz­millió forint értékű ládát és egyéb göngyöleget használtak íeL, LOTTOZO-BRIGÁD nyert a múlt hónapban 45 381 forintot négyes találattal a ládagyárban. A hónap végén még egy négyes találatot értek el a városban, annak összege 52 497 forint volt. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Boldogság napja. Szovjet film. Korhatár nélkül megte­kinthető! Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és fél nyolc órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom