Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

1966. FEBRUAR 6.. VASÄRNAP Mtcmt ^/Líviát) Iskola - mint egynémely dunántúli falu Nagykőrös rövidesen a ma­gyar konzervipar egyik leg­jelentősebb állomása lesz — ezt a. hírt hoztam magam­mal a minap a neves al­földi városból. Ezúttal nem­csak arról van szó, — ami egyébként már amúgy is is­mert dolog —, hogy felújít­ják, bővítik, jobb szó hí­ján; rekonstruálják a Nagy­kőrösi Konzervgyárat. Iskola is épül itt — ez most már megmásíthatatlan döntés! Ebben a városban lesz az ország egyik legna­gyobb konzervipari ok­tatási intézménye, az ipar­ág egyetlen szakközépis­kolája. Elöljáróban érdekes lehet héhány megjegyzés, mintegy az iskolaépítés indokául. Az utóbbi években nagy len­dületet vett hazánkban a konzervipar. A horizont tá- gabbra is nagyítható a me­gye határainál. A Nagykőrösi Konzervgyár 230 milliós re­konstrukciója csak részlet; Békéscsabán két esztendeje, Nyíregyházán egy éve mű­ködik új konzervgyár, s Debrecenben most kezdődik egy újabb hatalmas üzem építése. Az erősödő szövet­kezetek, gazdaságok — egy szóval; mezőgazdasági nagy­üzemek — mind több és több árut termelnek, s szük­ségszerű, hogy a termékeket tárolják, tartósítsák, ez pe­dig többnyire csak konzer­válás útján történhet. Fejlődtek azonban a fo­gyasztói igények is; ma már mi sem természete­sebb, hogy a különböző gyü­mölcsök, főzelékek télen, nyáron ott legyenek az asz­talon. Summázva a dolgot: a korszerű mezőgazdasági ter­melés szükségszerűen fellen­díti a konzervipart is. Ennyi — meglehetősen egy­szerű és vázlatos — bizo­nyítási eljárás után magától adódik • a kérdés; honnan veszi majd a konzervipar a szakembereit? Az elképzelé­sek már többé-kevésbé tisz­tázottak, döntések is szület­tek, melyeket nem volna cél­szerű itt részletezni — tudni­illik, hogy hol lesznek szak­munkásképzők, felsőfokú in­tézmények —, a lényeg ezút­tal; a konzervipari szakkö­zépiskola Nagykőrösre ke­rül. Tulajdonképpen az iskola már esztendők óta műkö­dik a városban, csak meg­lehetősen szegényes és szű­kös keretek között. Jelenleg 1000 diák, 700-as kollégium ♦ Tv a műhelyben és a termekben ♦ Országos intézet 60 millióért Nagykőrös a konzervipar egyik központja lesz szeptemberében átadják rendeltetésének az új kon­zerv- és hűtőipari szakkö­zépiskolát. Megközelíthető a dátum — az átadási határidő — így is; a mostani ötödikes általános iskolások már gondolkozhat­nak róla, hogy ha három esz­tendő múlva a konzervipari pályát választják — akkorra új, hatalmas iskola várja őket Nagykőrösön. Végezetül még csak annyit, hogy miért kerül ez az orszá­gos jelentőségű, nagy iskola éppen Nagykőrösre. Erre is lehet több magyarázatot talál­ni. Nevezetesen: itt is műkö­dik egy jókora konzervgyár, tehát az iskola egy jelentős üzem közelébe kerül. Továb­bá: Nagykőrös egy kicsit or­szágos középpontnak is te­kinthető, mindenesetre a köz­pontúsága vitathatatlan, ha azt tekintjük, hogy az itteni konzervgyár gyűjtőhelye lehet mind az északibb vidékek gyü­mölcstermésének, s az al­föld kertészeti termékei­nek. Marad azonban még egy do­log: a nagykőrösiek évek óta küzdelmet folytatnak ezért az iskoláért; egy kis tiszteletre méltó patriotizmus — legyen a városiban még egy neveze­A nagyüzemi kertészet sikere Az Alföld nagy zöldséges vidékén, a szentesi körzetben régóta húzódó vitát döntöttek el végérvényesen a termelő­szövetkezeti zárszámadások adatai. Sokáig tartotta magát ugyanis az a nézet, hogy a munkaigényes zöldségfélesé­gek termesztésében a nagy­üzem nem tudja felvenni a versenyt a kiskertekkel, a ház körüli parcellákkal. A szentesi közös gazdaságok ismételten bebizonyították a nagyüzemi kertészkedés jövedelmezősé­gét. A Felszabadulás Termelő- szövetkezet az elmúlt gazda­sági évben 120 holdon termelt zöldségféléket, s a holdan- kénti bevétel 53 000 forint volt. Ahol fóliás ágyakat is felhasználták, ott az átlagho­zam 60 000 forintra emelke­dett. Az eredmény azért is ki­emelkedő, mert olyan eszten­dőben érték el, amikor nagy küzdelmet kellett vívniok az időjárással. A közös gazdaság 120 holdja terven felül 3 000 000 forint tiszta hasznot adott. A szomszédos szentesi Árpád és Uj Barázda tsz-ek- ben ugyancsak 50 000 forintot meghaladó átlagbevétellel zár­ták az esztendőt a szabadföldi kertészek. Minden szénbányászt felszerelnek villamos fejlámpával A földalatti dolgozók egyik legfontosabb munkaeszközé­nek, a lámpának kicserélé­sét néhány évvel ezelőtt kezdték meg a hazai bá­nyákban. A régi típusú vilá­gító eszközök helyett a bá­nyászsisakra szerelhető ak­kumulátoros villamoslámpa rendszeresítéséhez fogtak hozzá. A villamos fejlámpá­nak nagy előnye a kézi lám­pával szemben, hogy mindr- két kezet szabaddá teszi, és fényét mindig arra a terü­letre veti, ahol a bányász munkáját végzi. Legnagyobb előnye azonban, hogy mint zártterű villamosvilágítás, teljesen sújtólégbiztos, tehát metángázos bányában idézhet elő robbanást. ÖTEN 800 KÖZÜL Megkérdeztük a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepének vezetőjét és üzemi bizottsá­gának elnökét, kit tartanak az üzem 800 dolgozója közül a legjobbnak. A felmerült sok név közül végül őket válasz­tották: sem Szamosvári József né Nyúlvadászat - hálóval Szabolcs-Szatmár megyében Lesz. Dékiss János a „puskás szezon” után meg­kezdődött az élővadbefogás. A vadásztársaságok 12, egyen­ként 1500 méteres nagy háló­ba kerítették a mezei nyála­kat és foglyokat. Két hét alatt egyetlen vadászfegyver sem dördült el Szabolcsban, mégis nagyobb volt a zsákmány, mint a tulajdonképpeni va­dászidényben. Rövid idő alatt megrakták a MAVAD ládáit és ketreceit élő foglyokkal és mezei nyálakkal. Összesen 11 000 nyúl és csaknem 10 000 fogoly került a vasúti vago­nokba. Műszőrme gyártását kezdik meg Szombathelyen Műszőrme gyártását kez­dik meg a Lakástextil Vál­lalat szombathelyi gyáregy­ségében. A tűzőgép, ame­lyen előállítják, már meg­érkezett Angliából, na-§ Árva Lajosné Egy öregember arcképéhez Gór Benő Először á bajusza tűnt fel. Ilyen bajuszt ritkán látni. Idegenforgalmi látványosság ez a bajusz. „Ezt nem lehet kihagyni" gondoltam. Kis kosárral jött, hajlottan, tö­rékenyen. Barázdált, boros­tától kivert arcát elfeketí­tette az idő. — Lefényképezhetem bá­csi?— kérdeztem és meg- illtarrí előtte, ö is megállt: — Mennyit fizet érte? — kérdezte csendesen. A gyakorlatias kérdés meg­lepett. — Semmit — mondtam. — Akkor ne fényképezzen Határ Erzsébet Végh Mikiósné Foto: Nádas Az idősebb nő: — Majd felfal a szemével. $ — Hájas... , —' t>e finnyás vagy! ; A fiatalabb: . j — Kocsival vannak. — Na és? Állami kocsi, 5 tem cés. — Még csak tizenegy. A testes: — Az a fiatal egész jó fa- $ it. Hehe ... Nem? A fiú úgy tesz, mintha a ; igaretta füstje kaparná a; zemét, dörzsöli. Zavarban j an. Mit feleljen ilyenkor $ z ember? A fiatal lány: — Maradsz? — Bolond vagy, most akarsz ) Imenni? Te mondtad, hogy ) nég csak tizenegy! — Na és? — Mit na és? — Úgy menjek be? Külön-5 ien is, hátha otthon van! z öreg? Tudod múltkor is 5 lekkora grimbuszt csapott... $ élelőtt többet meg se lás- $ on, a nyakára visszük a $ endőrséget... — Ugyan, egy húszastól $ söndben lesz. o 5 Most fel kellene állnod, s\ zt mondanod: — Polgár-) ársak — avagy uraim — $ nicsoda viselkedés ez? Hát ) Ilik ez munkaidőben? És úgy $ Italában is, munkaidőn túl, $ Ilik ez? Nem állsz fel édes 5 iám — mondom magamnak $ - mert: 1. bolondnak nézné- $ lek; 2. közölnék, hogy ne j nolesztáld őket; 3. rágalma- j ásért bajod lenne; 4. a tes-j es legalább három súlycso-! lorttal feljebb van nálad ... i Akkor a hölgyekhez: szív- ) »emarkoló szózat. Önök itt; ejáratják a női nemet, hát * iem becsületesebb ... Nem ; zólsz te nekik sem sem- > nit édes fiam — mond-> am újfent magamnak — mert! ik is bolondnak néznének;! endőrt hívnának, hogy tisz-! ességtelennek nevezted őket;) jánlatot tettél... Nem szóltam. Fizettem. S /fentem. Tizenegy tíz volt. ) Két óra huszonkettőkor a; Moszkvics még ott állt a > Margaréta előtt. Odabenn a! ■ezetője gyufaszálakból négy-! zögeket formált. Egyedül! 'olt, unatkozott. Még a ko-! sifűtésről sem beszélhetett) enkinek... Mészáros Ottó i adminisztrátor, kereskedelmi dolgozó, anyagbeszerző, s még mi minden. Szégyellő magad, 1 édes fiam. hogy ilyesmi meg­fordul a fejedben, intem le magam, s a cigaretta füstjé­be temetkezem. 1 G Moszkvics áll meg odakinn. 1 A vezető kiskabátban jön be, 1 utasa bőrkabátos. A vezető jó­képű fiú, az utas elhízott, nagy darab ember. Szuszog, övének csatja nagyot koppan az asz- * talon, amikor leül. — Két konyak. Egy fekete­Amikor az az asztalon áll. a feketét a fiú elé tolja, a két konyakot lélegzetvételnyi szü- ' nettel hörpinti fel. — A mindenit ennek a hi- 1 degnek. — Mondtam, hogy tessék már ! elintézni ... megfagy az em- 1 bér a kocsiban... negyedik hete rossz a fűtés ... — Mégse vesz kabátot! — Hát! Egész nap gyűrjem, tépjem? Az az egy kabátom van! Csend. A két asztal között ‘ ülök, mintha csak mértanilag kiszámították volna. Innét is, ! onnét is hallom, mit beszélnek. ’ Ahhoz viszont távol vannak ‘ egymástól, hogy ők is ugyan- ' így legyenek. Milyen jó szín­padi helyzet — somolygok ma­gamban. Nem sokáig. Elmegy 1 a somolygástól a kedvem. — Na látja! Egész jó két nő! ' Már felháborodnék a mon­datfűzésen, de másféle fűzés 1 köti le a figyelmem: — ... a fűtést... a rádió , azt mondta, hidegebb lesz. — Hagyja már a frászba! ’ Na, mit szól a nőkhöz. A fiú megnézi őket, szikrája ’ sincs benne a pimaszságnak. Megnézi, kész. A testesnek ‘ a két konyaktól már fény- j lik a képe. Belehecceli magát: . — Na, rendeljek nekik va- 1 lamit? A fiú hallgat. Különben is, 1 adhat ilyesmiben tanácsot a főnökének? A testes rendelne. A ki- - szolgálónő — kedves, szem- 1 üveges teremtés — élénken 1 tiltakozik. Ugyan kérem. El- 1 megy. A testes pukkad, le- 1 húzkodja magáról a bőrka- ! bátot, leteszi. A váci Margaréta eszpresz- szó. Odakinn tél. hideg, a meg­szokott utcai forgalom. Kisvá­ros. délelőtt. A függöny eny­hén piszkos, a kávé viszont jó. És meleg van. Mire a „ficé"- sektől idáig ér az ember, meg- gémberedik. Az L alakú helyi­ség függönnyel félig elválasz­tott részében enyhén kapatos társaság, jelenleg a nyolcadik sörösüveget szedi le az asztal­ról a kiszolgálónő. öten vám nak, két férfi, két nő s kedves arcú idős asszony. Vásárolni volt a család — mormolom magamban, s már nyertem is, mert a mellettük levő székek tele csomaggal. Vásárláshoz jár az áldomás. A sarokban vasutas. Unatkozik. Csizmájáról leolvadt a hóié, pocsolyában topog, szőrmés kabátját nem vette le. Izzad. O Csak a székre dobják a ka­bátjukat. huzigálják a puló­vert, fésülködnek. Cigaretta. — Féltizenegy. — Dólutáinos vagy? — Aha. — Én úrinő! Csak holnap megyék be. Csúsztatok. — Ja, aki megteheti. Két kávét kérnék. Az idő­sebb harminc körül. Kicsit gyűrött az arca. A másik húsz is alig lehet. Ö a délutános. Csinos, de ízléstelenül öltözik. Külön-külön minden jó rajta, de így együtt — borzalmas. I — Láttad már a térítőt... j No, ez már csendes vizű női j társalgás lesz. becsukhatom a I fülem. Különben sem illik. iMár-már rábeszélem magam, I amikor azt hallom: — No, ez is egy fej! Szende pislogás: vajon rám 1 néznék? Nem. A vasutas elbó- ! biskolt. Neki szólt. A követ- jkező mondat felébreszti elpil- ! ledő figyelmemet: i — Mit nézel ki belőle? I — Ebből? Nohisz! : Meet már jobban szemügy- ire veszem őket. Kérem tiszte- ! lettel — kérdem magamban — I ml az, hogy „mit nézel ki be- I lőle”? Csak nem ... A, dehogy, j hiszen nézzük csak: délutános, ; tehát lehet üzemi dolgozó, ke- ! reskedelmi alkalmazott, ren- i delőintézeti nővér... sok min- ) den. A másik csúsztat. Tehát: — mondta, de mintha hirte­len megbánta volna, hozzá­tette: — Legalább egy forin­tot tessék adni... Nem válaszoltam. Fény­képeztem. Amikor látta, hogy befejeztem, alázatos, halk hangon megismételte: — Egy forintot tessék ad­ni legalább... Két forintot tettem az el- szarusodott tenyerébe. Hónap vége lévén — nekem sem volt sokkal több. Nem köszönte meg a pénzt, hátat fordított és bebaktatott az élelmiszerüzletbe. N. P. a bírósággal egy épületben tanulnak a konzervipar le­endő technikusai; 333 diák. Hat tantermük van, s két előadóterem. A kollégium­ban mindössze 150 diáknak jut hely. Szűkös, minden­képpen szűkös lehetőségek. Pedig az érdeklődés nagy volna; erre a tanévre 200 fiatal jelentkezett, de csak 35 tanulót tudtak felvenni. Valamit az új iskoláról: A felépítés költségei 60 millió forint körfii lesz­nek. A ceglédi út mentén emelke­dik majd a csupa üveg, mo­dem intézet, amely egész ópü- letsorozat. Az iskola 1000 ta­nulónak ad helyet. A kollé­gium 700 személyes modem szálloda; négyágyas szobákkal, társalgókkal, tanulóhelyisé- gekkel. Építenek 24 tanter­met, számos gépműhelyt, tan­műhelyt. Hatalmas tornacsar­nok készül. Egyszóval: a ter­vezők a mai igényekhez mér­ten, valóban országos jelen­tőségű intézmény felépítését készítették elő. Az épülettöm­böket folyosórendszerek kötik össze, de ha mór modem el­képzelésekről beszélünk, az sem maradhat el, hogy ipari televízió is lesz az iskolában. A házi tv a műhelyeket és a tantermeket köti össze; egyik csoport gyakorol a műhely­ben, a másik csoport pedig a tanteremben a tv képernyőjén látja a munkafolyamatok Gyaraki Jenő, az iskola igazgatója — nagyon találóan — azt mondta: „1000 tanuló és a nevelők — az iskolánk na­gyobb lesz, mint megannyi dunántúli község”. Azám — város a városban. Nagy kérdés, hogy mikor készül el az iskola —, hogy mikor kezdik meg itt a tanítást. Az ilyen nagy építkezések megtervezése sem egyszerű dolog. Most a beru­házási program alapján már kirajzolódik előttünk a jövő képe, hogy milyen lesz az is­kola. Megint más dolog azon­ban a tervdokumentáció; az épületek kivitelezésének meg­tervezése. Ez a munka 1967. márciusában fejeződik be. Ugyanebben az esztendőben | — egészen pontosan: augusz- j tus 1-én — megkezdődik az : építkezés, s két év múlva a tervek szerint 1969. Virágvásár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom