Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-05 / 30. szám

Szentendre X. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1966. FEBRUAR 5., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ,LEHETNE, LEHETNE* Panaszok nyomában ízbégen A lakosság véleménye, javaslatai — A tanács intézkedik Hatalmas szatyrokkal ra­kottá n tipeg előttem Erzsi néni. A szatyorban kenyér, és egyéb földi jó. — Hová Erzsi néni? — Ide a buszmegállóhoz — int a fejével. — Jól felpakolt. Engedje meg, hogy segítsek. Miért ci­pel ennyi mindent? Hiszen maguknál ízbégen is van bolt? — Van hát! De mit csinál­jak, ha például a kenyeret mindig csak úgy tizenegy óra felé hozzák és én akkor már nem érek rá megvenni? — Ez bizony hiba. — Hallhat még egyebet is, csak jöjjön ki ízbégre! Kimentem. Az élelmiszerboltba men­tem először. Sok féle áru kapható itt, még zöldségfélét is árulnak. Igen, az élelmi­szerboltban, majdnem az üz­let közepén, n,agy MEZÖKER- es ládákban, jó földesen. Megkérdeztem a boltveze­tőt, miért árusít itt zöldsé­get? Érdemes? Válasza: A vásárlók kérték, hogy zöldárut tartsunk, és hogy megéri-e, arra talán az októberi forgalmat említe­ném, ami zöldáruból kö­zel harmincezer forint volt. (Ugyanakkor az egészségügyi szerveknek a központ rendel­kezésére hivatkozott a bolt­vezető, mikor kifogásolták a zöldség tartását. — A szerk.) Megjegyzem, a kérdéses üz­lettől alig száz méterrz van a zöldséges szakbolt, ahol sár­garépától narancsig minden kapható — megfelelően tá­rolva. Bekopogtatok itt is ott is a házakba. Szeretném tudni, mi a véleménye a legilletéke­sebbeknek, a lakosoknak? A kenyérellátásra minden­ki egyformán panaszkodik. Valóban mindig későn, ti­zenegy felé hozzák a ke­nyeret. A minőség pedig ... És mi a vélemény az élel­miszerboltról? Bizony nem tetszik, hogy ott zöldséget is árulnak. „Ha élelmiszerüzlet, akkor ne árusítsanak oft zöldséget.” „Bizony ez nagyon egész­ségtelen, mert ha krump­lit mérnek, utána földes kézzel szolgálják ki a fel­vágottat, lisztet, cukrot.” „Azért van zöldségesbolt, hogy ott árusítsanak zöldsé­get!” „Inkább tartanának ve­gyesárut, minit régen, tűt, cérnát, gombot, hogy ne kell­jen azért is beútazni. „Hiába keresem, nem találom azokat a vevőket, akik kérték a zöld­ségáru tartását. Azok az asszonyok, akik nem a kocsigyárban dolgoz­nak, arra is panaszkodnak, hogy a bolt nagyon korán zár. Délután háromkor. A két izbégi bolt közül legalább az egyiknek délutánig nyitva kellene tartani. Sokan nem értik azt sem, hogy az italbolt, az „átalakí­tás” után, miért rukkolt ma­gasabb osztályba. Hiszen, csupán az történt, hogy most Az MSZMP városi alapszerve most készítette el féléves munkatervét. A vezetőség gondosan megbeszélte a ten­nivalókat. Tervbe vették, hogy a ve­zetőség minden szombaton délután három és négy óra között fogadóórát tart a vá­ros lakói számára. Szívesen meghallgatnak ilyenkor min­den hozzájuk fordulót, hogy segítséget nyújtsanak ügyes­bajos dolgaikban, meghallgas­sák esetleges panaszukat, ja­vaslataikat, észrevételeiket. Az első ilyen fogadónapot ma délután tartják, amikor segítokészséggel, szívesen vár­ják a jelentkezőket a Kossuth Lajos u. 5. sz. alatti helyisé­gükben. Te a dél túl tán Pompásan duruzsoló kályha a sarokban, hosszú asztalok mellett asszonyokkal telt a terein. A nemrég megalakult asszonyok klubja tartja ren­des havi klubnapját, teadél­utánját. Mutatóban akad há­rom férfi is. Egyikük, dr. Radványi Géza főorvos, a Tü­dőgondozó Intézet vezetője, a tbc-ről tart — nagyon szelle­mesen és családiasán, népsze­rű modorban — rövid elő­adást. Elmondja, hogy a veszedel­mes kór elleni védekezés első lépése: a csecsemőkori, feltét­lenül kötelező, s aztán három­hatéves korban megismétlen- dő nagyszerű hatású BCG- oltás. A második lépés a min­denkire ugyancsak kötelező er- nyőfényképszűrés, s a harma­dik lépés pedig — sajnálatos szükség esetén — az intézeti elhelyezés. Megtudjuk, hogy a város­ban mindössze kilencvenkét beteget tartanak nyilván. A főorvos azután kérdések­re válaszol. A kéziszerszámgyár dolgozó­nője elmondja, hogy a csiszo­lóműhelyben rengeteg port nyelnek. Radványi doktor felvilágosítja, hogy szakszer­kezet útján feltétlen gondos­kodjanak a kötelező porfogó tnaszk beszerzéséről. Kiderül, hogy a kérdező asszony erről temmit sem tud. Az előadás végetér. Pompás citromos teát hordanak körbe, melléje pedig édes és sós sü­teményeket tálal a városi nő­tanács minden kedves vendé­gének. Halasi József né, a nőtanács elnöknője bejelenti, hogy leg­közelebb, március hatodikén a nemzetközi nőnapot óhajt­ják megülni, a lényegesen na­gyobb befogadóképességű hon­védségi kultúrteremben. Ak­kor a férjeket és férfivendé­geket is elvárják. Megelőzőleg azonban még e hóban, a sza­bás-varrás tanfolyam befejez­tével batyubált rendeznek, amelyre minden asszony az általa elkészített, o tanfolya­mon megvarrt ruhájában fog megjelenni. H. L. Szauer Pál Megalakulásától, 1960-tól, tavalyi tartós betegségéig gondnoka, lelkiismeretes őre volt Cseresznyés úti turista- szállónknak és lelkes munká­sa volt idegenforgalmunknak Szauer Pál. A népszerű Pali bácsi most hatvannégy éves korában elbúcsúzott tőlünk örökre. Mi, szentendreiek is szomorú szívvel búcsúzunk barátunktól. viszonylag elfogadható kö­rülmények közt működik. A világítás jobb, a padló­ban nincsenek gödrök, a bútorzata viszont a régi, s a szennyvíz ugyanúgy az utcára folyik, mint ed­dig, a bagófüsf sem vál­tozott, mire hát az „előléptetés”? A fiatalok inkább egy presszót szeretnének, vagy egy „kultúrh&z félét”, ahol össze lehet jönni, beszélgetés­re éppúgy, mint táncra. KISZ- gyűléseket lehetne ott tartani. És még egy, filmet is „lehet­ne" vetíteni. Valamikor a kocsigyár kultúrtermében volt is ilyen, most azonban nincs. Panaszok, panaszok, jogos panaszok. így mondták el, így lát­tam és így írtam meg. Vető László (A cikkel kapcsolatban fel­merült panaszokat rövide­sen megoldják. A városi ta­nács mindent elkövet meg­szüntetésük érdekében. A tárgyalások már megkezdőd­tek, erről magunk is meg­győződtünk. — Szerkesztő.) Köszönet n KPM dolgozóinak Az utóbbi hetekben az egész országban zavarokat okozott a közlekedésben a rendkívüli időjárás, a nagy hóesés és hó­fúvások. A Szentendre környéki köz­úti dolgozók lelkiismeretes, jó munkája tette lehetővé, hogy Szentendre—Pilisszentlászló és Szentendre—Lajosforrás útvo­nalakon a faanyagszállítás fennakadás nélkül, zavartala­nul folyhatott. A KPM dolgozód megfeszített erővel végezték a hóeltakarítási munkálatokat ezeken a fontos szállítási út­vonalakon. Ezért az erdészet nevében köszönetemet fejezem ki a KPM dolgozóinak, akiknek szállításaink maradéktalan teljesítését köszönhetjük. Biró László erdészetvezető Propagandista konferencia Az MSZMP városi bizottsá­ga január 28-án konferenciát rendezett a város területén működő propagandisták részé­re. Járó József né osztályveze­tő megnyitója után Futár Jó­zsef, a pomázi Lenfonó üzem­gazdásza a népgazdaság hely­zetéről és az árpolitikai in­tézkedésekről beszélt. Utána dr. Antal Szilveszter, a városi tanács igazgatási osztályveze­tője tartott előadást a szocia­lista demokráciáról. A TANACSHAZA ELŐTT Rácz József tusrajza Megírtuk, intézkedtek Véget ért a kályhakálvária Tóth Tibor csobánkai lakos lapunk 1965. szeptember 18-i számában elpanaszolta, hogy 1964 szeptemberében vett egy Mekalor típusú olajkályhát, amelyet azonban már azon a télen sem lehetett használni. A kijelölt szervizből nem vol­tak hajlandók kimenni, hogy a hibát kijavítsák. Panaszára nem történt in­tézkedés. Ezért lapunk 1965. november 27-i számában felhívtuk a Belkereske­delmi Minisztérium illeté­keseinek figyelmét, hogy vizsgálják ki az ügyet és intézkedjenek. A Pest megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya 19öti. ja­nuár 15-én kelt levelében ar­ról értesítette a panaszost, hogy a Kisipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetségét fel­hívta, hogy a szóban forgó olajkályhát haladéktalanul ja­vítsák meg. És megtörtént a csoda: a szövetkezet szerelője január 28-án elvégezte a ja­vítást! A Tóth család felsóhajtott. Végre, a második tél vé­ge felé megfelelően műkö­dik az olajkályha. De felmerül a kérdés: Nem lehetett volna ezt hamarabb elvégezni? — tó Döntések - gyermekekről A gyermek és ifjúságvédel­mi állandó bizottság szerda esti ülésén huszonketten vol­tak jelen, s igyekeztek azokat a problémákat megoldani, amelyek a gyámhatóság elé kerülnek. Az első ügy: kérelem. A szülők október óta állan­dóan és sürgetve kérik az állami gondozásba vett gyer­mek gondozásának megszünte­tését. De kiderül: a gyermek már másodszor szökött meg az intézetből. Kiskorú társával négy betöré­ses lopást kísérelt meg. Ví- kendházat tört fel és országos körözés alatt áll. Mivel még tizenhat éven aluli, csak a zárt intézetben' történő elhe­lyezés, segítene, átmenetileg. Ezután a segélyek iránti ké­relmek elbírálása következett. Csak a leggondosabb helyszíni környezettanulmány, s min­denki őszinte véleménye alap­ján teljesülhetnek ezek a ké­relmek. Ilyen is akad. Hat gyermeke van a Pismányban lakó kérel­mező édesanyának, azonban rendszeresen már délben ittasan támogatják haza a Matrózcsárdából. Huszon­négy éves lánya nem dolgo­zik. Adható egyetlen forint ilyen kezekbe? De döntés szü­letik, hogy a három még kis­korú gyermek ügyében intéz­kedni kell. Azzal, hogy a négygyere­kes, egyedül kereső özvegy­asszony, s az ötgyermekes tü­dőbajos apa most, a nehéz tél­ben soron kívül kap méltá­nyos segélyt, mindenki egyet­ért. A nevelőszülői albizottság ismételten azzal a nyilvános kéréssel fordul a város min­den lakójához, hogy az, aki szereti a gyermeket, és körül­ményei megengedik, vállalja el egy gyermek eltartását, ellátását, akár véglegesen, örökbefoga­dással, akár időlegesen — a jogszabályokban megállapí­tott eltartási összeg ellenében. (Az ilyen szándékot a városi Kispéíer Mihály tanácsai alapján Minden sportszerető embert megdöbbentett Kispéter Mi­hálynak, a Bp. Honvéd veze­tő edzőjének, a volt többszö­rös válogatott labdarúgó-játé­kosnak tragikus halála. A ma­gyar sport egyik kimagasló alakját vesztette el a nép­szerű, kiváló sportemberben. A szentendrei sportolók szá­mára is nagy veszteség e nagyszerű labdarúgószakem­ber halála. Különösen az idei bajnoki idény nagy feladatai­ra készülődő Szentendrei Épí­tők labdarúgói fájlalják, hi­szen alig egy-két héttel a ha­lála előtt Sipos Ferencnek, a neves válogatott játékosnak társaságában Kispéter a szent­endrei sportegyesület vendége volt, s közel két órán át érté­kes felvilágosításokat, taná­csokat adott a labdarúgóknak. Kispéter Mihály ezt a szi­ves tanácsadást csupán első lépésnek tekintette és ígéretet tett arra, hogy rendszeresen meglátogatja majd az év fo­lyamán a szentendrei egyesü­letet, hogy „menetközben” is további útmutatásokkal, sőt csapatával, a Bp. Honvéd együttesével tréningmérkőzé­seken a gyakorlatban is előse­gítse a szentendrei labdarúgók fejlődését. Mint Melich János, az egye­sület titkára elmondotta, Kis­péter Mihály különösen két dologra hívta fel figyelmüket: az egyik: sohasem szabad la­tolgatni a mérkőzések előtt, hogy ez most fontos, vagy sem, hogy itt elég a döntet­len, majd legközelebb győ­zünk ... Minden mérkőzésre egyforma lelkesedéssel és el­tökéltséggel kell készülni. A másik dolog, amiről soha­sem szabad megfeledkezni: o tagtoborzás! A bajnoki küz­delmekre a labdarúgók már megkezdték az alapozást, és azt szeretnék, hogy a bajnoki rajtnál sok száz lelkes szur­koló előtt bizonyíthassák, hogy nincs hiba a felkészülés­ben és a lelkesedésben, s hogy Kispéter Mihály segítő szavai valóban termékeny talajba hullottak. Horányi Sándor tanács gyámügyi előadójánál (tanácsháza, I. em. 6. sz. szo­ba) kell bejelenteni.) Az állami intézetben való elhelyezés kötött létszámú. Több nevelőszülő kellene, de ilyen Szentendrén alig-alig akad. Pedig sokra lenne szükség! OLVASÓINK PANASZOLJAK ,, Tisztelt Szerkesztőség!" „Közkívánatra írjuk az -összes piaci árusok nevében: A piacon miért nem pucol­ják a havat, miért a hóban kell lerakni a portékát? Az adót és a helypénzt azért fi­zetjük, hogy a portékát a pisz­kos földre rakjuk? Ha nem intézkednek, akkor a minisz­tériumhoz fordulunk sok-sok aláírással és kérjük az igaz­ságos intézkedést!” Eddig tart a hozzánk inté­zett levél. Mivel ez már a má­sodik ilyen irányú panasz s megállapításunk szerint iga­zat, jogos sérelmet tartalmaz, érdemesnek tartottuk közzé­tenni! GÁZÜGY Nagy György, Nagy Lajos u. 4. szám alatti lakos pana­szolja, hogy január hetedikén végre, nagy örömére bekap­csolták hozzá a gázt. Cikkor de­rült ki, hogy a tavalyi felhí­vásra megvásárolt készüléké­nek sütője nem süt. A gázle- rakat vezetőjétől, Rózsánétól megtudta a javító vállalat pon­tos budapesti elmét. Azonnal írt, hogy a garanciális idő alatt gondoskodjanak a készült« helyreállításáról vagy kicseré­léséről. Mind a mai napig azonban levelét még csak válaszra sem méltatták. Pedig egész háztar­tását a gáztűzhelyre állította be. ORVOSI ÜGYELET Szombat déltől hétfő regge­lig a város ügyeletes orvosi szolgálatát dr. Göllner Pál körzeti orvos (Ignátovity J. u. 1.) látja el. Ezúton is felhív­juk az érdekeltek figyelmét, hogy sürgős járóbetegek ré­szére vasárnap délelőtt külön rendelést tartanak a Bükkös­parti körzeti rendelőben. Állatorvosi ügyelet. Vasár­nap a járás ügyeletes állator­vosa dr. Patócs András kör­állatorvos (Tahitótfalu). Az állatorvosi ügyelet a város te­rületére is kiterjed. MOZIMŰSOR Ma a filmszínházban Az alattvaló című, Heinrich Mann regényéből készült NDK filmet vetítik. A film korhatár nélkül megtekinthe­tő. Vasárnap a matinén a Rendőrf elügyelő című film lesz műsoron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom