Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-05 / 30. szám

MONOB*vnm A PEST MEGYE I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM ____________________________1966. FEBRUAR 5., SZOMBAT M érlegen a SERVÁLL A harmadik év alapja + A T ÖV ÁLL megszületése Nyolcuk közös vagyona - nyolcmillió Mire költi a pénzét a tsz-tag? Elégedett arcok — 26 000 forint a borítékban A tehenészek öröme KOMOLY ZENE — CSAK FIATALOKNAK Két óra kellemes szórako­zás. Ez jellemezte Mpnoran a gimnáziumban és Gyomron a járás-i művelődési házban megrendezett komoly zenei előadást. A budapesti fúvós­ötös tagjai először Monorra látogattak. A gimnázium kul­túrtermében élénk érdeklődés előtt folyt le a hangverseny. A konferanszié szerepét Jeney Zoltán fuvolaművész látta él, aki egyben a fúvósötös tagja is. ö mutatta be a többi mű­vészt is. Szeszler Tibor oboa, Meizl Ferenc klarinét, Hara László fagott és Medveezky András kürtművészt. A „bemutatkozás” után Farkas Ferenc műveiből hall­hattunk részleteket. Kedves meglepetése volt a műsornak Alföldi Mária, az Országos Filharmónia rádió­énekesének vendégszereplése, őt ugyanis nem jelezte az előzetesen kiadott prospektus. Az énekesnő Gershwin-ope- rákból adott elő részleteket. Az utolsó szám után zenés fejtörőre került sor. Az elő­zőekben már hallott zeneda­rabokat kellett eltalálni. A helyes megfejtők egy-egy könyvet kaptak. A műsort a lelkes közönség vastapssal jutalmazta. Ez az előadás is bizonyítot­ta, hogy ifjúságunk érdeklő­dik a komoly zene iránt. Ezt tapasztaltuk az előadás után is, amikor a megjelentek már a márciusi operahangverseny­ről beszéltek, amelyen a KISZ Központi Művészegyüttesé­nek szimfonikus zenekara Három évvel ezelőtt a járás három tsz-ében fertőző sertés- betegség puszította el az álla­tokat. Ezekben a közös gazda­ságokban három évig nem tud­tak sertést tartani a járvány után. A járás vezetői töpreng­tek. Nem terhelhetik meg a többi tsz-t azzal, hogy a járás­ra „kiszabott’ sertésmennyisé­get a szerencsésebb tsz-ekkel „termeltessék” meg. Akkor támadt az ötlet: ml lenne, ha nyolc tsz összeállna, s csinálnának egy sertéstelepet, ahol „nyolcuk” sertésszükség­letét világra segítik, felneve­lik. A gondolatot tett követte, s a döntés után azonnal hozzá­fogtak az építkezéshez. De, hogy az épületek is időben el­készüljenek — létrehozták a TÖVÁLL-t, melynek első mun­kája a sertéstelep fiaztatóinak kooaszállás elkészítése volt. Alig kezdődött meg az épít­kezés. már meg is kötötték a szerződést a Dabasi Állami Gazdasággal. A kocákat tehát biztosították, s akkor -már azon izgultak, hogy készen legyenek az épületek is, ahol a kocákat elszállásolják. Mert a megvásárolt állatok már anyai örömök elé néztek, amikor megérkeztek a ser­téstelepre. Az új épületet malacsivítás avatta fel. Az építkezés két esztendeig tartott. Az igazi lakókon és a telep dolgozóin kívül mindig volt 70—80 vendég is, akik maltert kevertek, faiakat emeltek, tetőt cserepeztek. Meg kell mondani, bármennyi­re hasznos is volt a tevékeny­ségük. a telep igazi lakossága — a malacok, a kocák, s a sertéstársadalom erősebb ne­mének képviselői — rossz szemmel nézték a nyüzsgést. A -tavalyi esztendő már a csend jegyében zajlott le. Az építkezések befejeződtek — s most már csaknem nyolc­millió forint értékű beru­házással büszkélkedhetnek a telep szülei, a nyolc vál­lalkozó szellemű tsz. Érthető, hogy a SER VALL zárszámadó közgyűlése ebben az évben jó hangulatban- zaj­lott le. Mert a számokból kide­rült, hogy: míg 1964-ben 207 kocával rendelkeztek az év vé­gi záráskor, 1965 végén ez a szám 279-re növekedett. 1964- ben 1567 malacot választottak le. 1965-ben 3155-öt. A vállal­kozás második évében egy kiló hús előállítási költségé "20,21t forint volt. a múlt évben 23,5 forint. Nőtt a fia-lási átlag és csöüvüent az elhullás. 1984-ben egy kiló súlygyara­podáshoz 5,67 kiló abrakot használtak fel, a múlt évben 5,22 kilót. 1965-ben a vállalkozás sta­bil éve volt. És az első év, amikor a társult tsz-eknek tudtak „adni” is. Annyit, hogy a nyáregyházi tsz-ben pél­dául a kapott összeg 1,50 forinttal növeli egy-egy munkaegység értékét. Szijjártó Lajos, a járási ta­nács elnöke, a vállalkozás lel­kes támogatója és patrónusa — a beszámoló meghallgatása után így jellemezte az 1965-ös esztendőt: — Háromesztendős küzde­lem után ez volt az eilső mér­legünk, mely azt mutatja, ér­demes volt ezt a vállalkozást létrehoznunk. Villanyfény szűrődik ki a Gyömrői Spartacus Sport­egyesület központi épületé­ből. Amikor belépünk a nagy­terembe, a focisok pingpong­meccset játszanak. Az asztal­nál Fehér Laci és Tóth Jancsi „gyűri” egymást. Ahogy elnézzük őket: az asztali- tenisz is legalább úgy megy mindkettőjüknek, mint a fo­ci... Az óra mutatója kö­zeledik a hat óra felé. Meg­érkezik Lázár Gyula, a nép­szerű „tanár úr”, a csapat edzője, és az öltözőbe in­vitálja a fiúkat. Mi az edzőhöz fordulunk kérdéseinkkel: — Mi a véleménye a csa­pat tavalyi szerepléséről? — Őszintén megmondom, nem számítottam arra, hogy idekerülésem után mindjárt ilyen jól szereplünk. Pilis és Ecser ellen mintaszerűen játszott a csapat. Később, sajnos kiütközött a fiúk erőnléthiánya, s ezért volt a megtorpanás, összegezve: elégedett vagyok a tavalyi 6. hellyel. — És az idén? — Én is azt tartom, a jó szereplés előfeltétele az idő­ben kezdődő alapozás. Nos, mi is igyekeztünk ezt szem előtt tartani. Január köze­pén tartottuk az első ed­zést. Azóta hatszor tartot­tunk foglalkozást. — Mit csinálnak az edzé­Szerdán reggeltől kezdve a sülyi Virágzó Tsz tagjai egyre sűrűbben látogatták meg a központi iroda helyi­ségét. Bálint Jánosné pénz­táros mosolygós arccal fo­gadta a dolgozókat. Elébük tette a készpénzfizetési jegy­zéket, melyet mindenki bol­dogan írt alá. Mikor éppen Csáki Imre sertésgondozóra került a sor, a pénztáros nem sokat keresgélt, hanem egy­szeriben átnyújtotta neki a legvastagabb borítékot. Cso­dálkozva tömörültünk kö­réje. A borítékban sok-sok piros hasú bankjegy sorako­zott. A pénztáros nem ke­vesebb, mint 26 000 forin­tot számolt le a sertésgondo­zó előtt. Nyomban megkér­seken és hányán vesznek részt azon? — Először 2400—2500 mé­tert futottunk, később ez a szám 3900-ra emelkedett. Futás közben különböző erőnléti gyakorlatokat végez­tünk. Útirányunk a mag- lódi elágazásig vezetett. A nagyobb erőnlétűek felsza­ladtak még a volt kisállo- másig. Általában 20—22-en vesznek részt az edzésen. Örömmel mondhatom, az el­ső csapatbeli játékosok csak­nem mindegyike ott van az edzésen. — A leg szorgalmasabbak? — Tóth Károly, Fitos László és Végh Károly egyetlen ed­zésről sem hiányzott még. De a többiek között is akad, aki csak egyszer vagy két­szer hiányzott. — A további tervekről? — Gyorsítjuk az edzések ütemét. Egyre többször ke­rül majd elő a labda is, a já­tékosok nagy örömére. Az MNK-ban kivívtuk a tovább­jutást. Szeretnénk jól szere­pelni a kupában. — És a bajnokság? — Mondanom se kell, hogy az idén szeretnénk a tavalyi­nál még jobban szerepelni a bajnokságban. Nem titkol­juk: az első három között szeretnénk végezni. Persze ehhez az kell, hogv a játé­kosok között meglegyen a kollektív szellem és taná­pet vesz, azután a ruházati cikkek közül válogat. Az egyik fiam ugyancsak itt dolgozik a termelőszövetke­zetben. Jelenleg Monorra jár traktorostanfolyamra, ö is igen meg van elégedve. A nyáron szintén szépen ke­resett Bozóki Sándor takarmá- nyos a következőket mondja: — Feleségemet egy vil­lanytűzhellyel leptem meg, 2350 forintba került. Por­támra most vezettettem be az ipari áramot. Ezután vil- lanydarálógépet szándékozok beszerezni. — Én 18 000 forintot kap­tam most kézhez — veszi csait megfelelően hajtsák végre. Úgy érzem, ez a terv kissé nehéznek látszik, de minden esetre nem elérhe­tetlennek. A játékosok az edzővel „út­rakelnek”. A mai adag is több, mint három kilométer. Mire visszatérnek, lesz már fél kilenc is. Hiába, a si­kert nem adják ingyen, még Gyömrőn sem! (gér) Ügyeletes orvos Gyömrőn dr. Balogh Sándor. Monoron dr. Bathó László (ke- fegyár), Pilisen dr. Czinder Bálint, Üllőn dr. Csik Pál, Ve- csésen dr. Sejben László tart ügyeletet vasárnap. — Ügyele­tes gyógyszertár Monoron, a? Ady Endre úti, Vecsésen a Já­nos utcai. MAI MŰSOR Mozik Ecser: A katona apja. Gomba: Egy krumpli két krumpli. Gyöm- rő: Többgyerekes agglegény. Maglód: Sándor Mátyás (széles­vásznú). Mende: Mese a 12 találat­ról. Monor: Ha ezernyi klarinét ... (szélesvásznú). Nyáregyháza: Elv­társak. Pilis: Kérem a panasz­könyvet. Tápiósüly: A hazug lány. Tápiósáp: Szökésben. Űri: Zöldár. Üllő: Zöldár (szélesvász­nú). Vasad: A tizedes meg a töb­biek. Vecsés: Vízivárosi nyár. működik közre... g- j. A szavalóverseny eredményei Hírt adtunk arról, hogy Magó László, Gyurcsán Sán- Vecsésen rendezték meg a dór. VII. Országos Szavalóverseny megyei elődöntőjét. Eredmé­nyek az általános iskolások csoportjában: Csömör Zsófia (központi) és Bartos Borbála (felsőtelep) az első helyezést megosztva kap­ták. Második Magó Edit (fel­sőtelep) és Götte Márta (Mar­tinovics téri) szintén megoszt­va. Harmadik Pápay Mária (Martinovics téri), negyedik Kirtyán Etelka, ötödik Jáger Éva. Gimnázium és felnőtt cso­port: I. Szulyovszki Ágnes, II. Teszári László és Ripp Erzsé­bet, III. Regős Ágnes. Külön dicséretben részesí­tette a zsűri Katrinecz Lász­lót és Fogarasi Katalint. Jól szerepeitek még: Varga Judit, Az atyafi átballagott a csú­szós úttesten a monori fő­téri MÁVAUT-állomáshoz. Ködös volt a táj, reggel ne­gyed hat körül járhatott az idő. — Kérem szépen, közleke­dik ma a fél hatos pándi járat? — kérdezte az arany- sújtásos forgalmistától. Az felnézett egy könyvből, majd így válaszolt: — Ilyen járat nincs, kérem, csak háromnegyed hétkor megy Pánd jelé a nagyká- tai autóbusz. Az atyafi megköszönte a felvilágosítást, majd bosszan­kodva visszaballagott a túlsó oldalra, ahol a megállóban már többen várakoztak. Gon­dolta — megkérdezi a jelen­levőket, hogy ők mire vár­nak. A „pándi malmos”: — A félhatos pándi autóbuszra! A „gombai hentes”: — Szintén, kérem. Az atyafi: — Hát mégis megyen ez a járat? Többen egyszerre: — Per­sze, hogy megy, azonnal jön a vasútról. — De nekem azt mondták a forgalmi irodában... — bizonygatná információit a kisöreg, de leintik ... — Ugyan... mit tudják azok ott bent! Mi utazunk rajta, mi csak tudjuk — és nyugalomra intik a kisöre- get. Jött is a busz pár pilla­nattal később, és a kisöreg boldogan helyezkedett el az ülésen. De még Gombán is azt hajtogatta: — „Hű az árgyélusát, ha a forgalmis­tára hallgatok!.. Reméljük, a verseny győz­tesei megállják helyüket a szolnoki döntőn is, s kívánjuk, öregbítsék a vecsési szavalok jó hírnevét. Varga Ferenc Nem azonos Mayer Józsefné, aki „A tárgyalóteremben: Laza volt az ellenőrzés” című cikkünk­ben szerepel és akit hat hó­nap, valamint a korábbi hat hónap felfüggesztett szabad­ságvesztés végrehajtására ítél­tek, nem azonos azzal a Ma­yer Józsefnéval, aki Monor, Baross Gábor út 7. szám alatt lakik. Akkor bizony lemaradt vol­na! De mit számít egy-két óra a MÁVAUT-nál, ha sű­rű köd van? Legfeljebb alibit a tájé­kozatlanságra! (ő—ő) „Készíti a mézeskalács szíveket...” (Gábor Viktor felvétele) (d. m.) * 6 PAROS-BAL A maglódd művelődési ott­hon ma este nyolc órai kez­dettel rendezi meg az immár hagyományos páros bálját A kitűnő hangulatról a köz­kedvelt pilisi tánczenekar gondoskodik. Büfé és ruhatár is a vendégek szolgálatára áll. Belépődíj páronként 30 forint, kísérőnként 10 forint Mindenkit szeretettel vár és hív a művelődési otthon veze­tősége. NÉPSZERŰ ORVOS — nagyszámú hallgatóság Buga László doktornak, a rádió népszerű orvosának előadását Üllőn a betegsé­gek megelőzéséről több mint 250-en hallgatták végig. aeztuK toie, nogy mennyi munkaegységet ért el, és mi­re költi vajon eat a rengeteg pénzt? Csáki Imre a vastag bo­rítékot betette belső zsebé­be, majd megfontoltan a kö­vetkezőket mondta: — Munkaegységeim szá­ma meghaladja az ezret. Fe­leségemmel együtt már ko-. rá reggeltől késő estig lel­kiismeretesen gondozzuk az állatokat. Fáradozásunknak most kapjuk meg a jutal­mát. Év közben is felvet­tem több mint tízezer forint készpénzt. Hogy mit csiná­lok a sok pénzzel? Hát ké­rem, van három lányom és három fiam. A leányok sze­retnek szépen öltözködni. Én megadok nekik mindent, ami módomban van, csak rendesen viselkedjenek. Fe­leségem most egy mosógé­FIGYELÓ Megelőzni a baleseteket! Csaknem valamennyi közsé­günkben van egy-két olyan épület, ahová naponként elég sok ember jár. Autók, buszok, motorosok pedig néhány mé­terre gz épület előtt közleked­nek. Nagy és sok a baleseti ve-' szély. Gyömrőn a moziból té- len-nyáron az onnan kiözönlő tömeg az úttesten vonul el, vagy át a túlsó oldalon levő betonjárdára. Péteriben na­ponként a tsz udvaráról kiszá­guldó lovaskocsik, erőgépek sok gondot okoznak az autó- buszvezetőknek, s nem egy­szer szereztek „meleg perce­ket” más gépjárművek veze­tőinek. A felsorolt példák mellett még igen sok helyen hasonló a helyzet (Maglód, Ecser, Men­de, Vecsés iskolák, Üllő Gyömrő útkereszteződés, Mo- nori-erdő vasútállomás, Pilis, tanácsháza...) Helyes lenné a "baleseti ve­szély, megelőzése érdekében ezeken á helyeken figyelmez­tető táblákat, vagy gyalogát­kelőhelyeket kijelölni. Megelőzni a baleseteket, fel­hívni a figyelmet a baleseti veszélyekre mindenki feladata, különösen most, amikor egyre nő a gépjárművek száma. A fenti tábláik felállításával át­kelőhelyek kijelölésével azon­ban nem szabad sokáig várni. Meg kell tenni, amíg nem ké­ső! BM kocsiszerelő. — Havonként hatvan munkaegységet tel­jesítek. Most majd mosó­konyhát építek, később pe­dig egy fürdőszobára kerül sor. Nemsokára négy tehenész keresett fel bennünket. Első­nek a legidősebb: Takács András nyilatkozott Elmon­dotta, hogy feleségével együtt békésen, megelégedetten éli öreg napjait. Miután minde­nük megvan otthon, elhatá­rozták, hogv postára viszik a pénzüket. Tavaly húszezer forintot helyeztek takarék­ba. Szerencsére nem történt különösebb baj, így pén­zük éppen ezer forintot ka­matozott. Nem akarnak sen­ki segítségére szorulni, ezért most is takarékba rakják a pénzüket. Benkó Gábor ugyancsak betétkönyvet vált, és postára adja pénzét. Sza­bó István tavaly kezdett épít­kezni. A hátsó lakásba már beköltöztek. Most pénzüket a ház teljes rendbehozatalá­ra fordítják. Papp János te­henész maradt utoljára. — Az én borítékomban — mondja — 20 000 forint volt. Rögtön teljesítettem felesé­gem régi vágyát, vettem egy televíziót. Legnagyobb boldogságunk most az, ami­kor együtt van esténként az egész család: feleségem és a három kisgyermekem. Sze­retettel lesik mind az öten a televízió képernyőjét. Most pe­dig azt mondom, úgy van rend­jén, hogy nemcsak a feleségem, hanem az én kívánságom is teljesüljön. Nagyon fáj a fogam egy motorkerékpárra. Hogy teljes legyen a boldog­ságom, még e héten azt is megvásárolom! Krátky László Húsz kilométer — hat edzésen Akik minden foglalkozáson ott vannak ----- Cél; bejutni a megyei első osztályba ----- Gyömrői labdarúgók között J ÁR VAGY NEM JÁR ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom