Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-04 / 29. szám

Uj vezetőség a labdarúgó-szakosztály élén Január 1 ófa fari a felkészülés A Talajjavító Vállalat kul­túrtermében gyűltek össze szerda este a labdarúgó- szakosztály tagjai, hogy ér­tékeljék az 1965-ben elért eredményeket, meghatározzák az 1966. évi feladatokat és megválasszák a szakosztály új vezetőségét. Junó Ferenc szakosztályvezető ismertette az 1965. évi eredményeket amelyek — NB II-be való feljutás mellett — a szak­osztály tagjainak nevelése terén is megmutatkoztak. Részletesen foglalkozott a hi­bákkal is. A beszámolóhoz többen hozzászóltak. Dr. Bencsik Mi­hály, a járási tanács elnöke, a következőket mondta: — Olyan hangulat uralkodott a bajnokság megnyerése után, mintha a csapat kiesett vol­na valamelyik osztályból. En­nek oka elsősorban az volt. hogy a vezetőség más irányú elfoglaltsága miatt nem tá­jékoztatta megfelelően a köz­véleményt és natívon sok kó­sza hír terjedt el. Hozzászólt még Elekes Jó­zsef edző. aki a csapat je­lenlegi felkészültségével fog­lalkozott. Elmondta, hogy a csapat már a 25. edzésnél tart, a fiúk lelkiismerete­sen végzik az edzéseket, és ha az idő engedi és a pálya le lesz takarítva, már vá­sárnál) edzőmérkőzést ját­szanak a helyi Honvéd együt­tesével. Darányi László, a II. csapat edzője, a helyi edző­ket foglalkoztató problémák­ról beszélt A felmerült kérdésekre és javaslatokra Száraz Mihály szaktanácsadó adta meg a választ. Ilyen nagy össze­fogás — mint mondotta — a labdarúgósport érdekében még nem volt a városban. A csapat négy új játékossal erősödik, melyek a bajnok­ság elején 2—3 meccs után már játszhatnak. Göncöl Gé­za az Abonyi TSZ SK-ból, Tóth János volt ceglédi já­tékos Budapestről jött haza, Bodnár László az Ercsi Ki­nizsinek volt a kapusa. Fo­lyamatban van még egy bal­szélső igazolása, aki ifjúsági válogatott volt. Ezután megi'álasstották a szakosztály új vezetőségét. Elnökségi tagok: a honvéd­ség részéről Szabó János al­ezredes, Mészáros Ferenc al­ezredes, Munczer István őr­nagy, Száraz Mihály, dr. Ben­csik Mihály, Szalisznyó Ijász- ló, Joó Ágoston, Varga Ernő, dr. Mártont Géza. Szakosztályvezetőnek Ba- logh Sándort választották. Helyettesek: Csurgai József. Junó Ferenc. Szabó János, Szigetvári Ferenc őrnagy, Oszterman István. A szak­osztály propagandistája Kecs­keméti Mihály. Intézők: I. csapat: Bakosi László. II. csapat: Marton László. III. csapat: Kobak István, úttö­rőcsapat: Pintér Sándor. Kecskeméti Mihály ZENÉS TELITALÁLAT A lottókocsi naponként nagy mennyiségű. szel­vényt adott el. A vásárlók betértek a totó-lotto ki- rendeltségbe is, zsúfolásig meg­töltötték az üzle­tet. s .. ..... ‘"'A bizományo­sadéi és postások nagyobb tételeket vittek szét és ad­tak el, mint más­ító)'. Késő éjsza­kába nyúlt a be­érkező szelvények rendezése a kiren­deltségen. Rekord forgalom. Ma délelőtt a Kossuth Művelő­dési Házban ki­lenc órakor kez­dődik a sorsolást .megelőző műsor. De még „műsoron kívül" kerül sor­ra a szeren­csés Halász Ká­roly négytalála- tos szelvénytulaj­donos nyeremé­nyének kifizetése. A műsorban, amelyet Zenés te­litalálat, s egyben vidám tanácsadás — vetélkedővel címmel mutatnak be. fellép Ambrus Kyri és' Aradszky lAszló Balassa Tamás kíséreté­ben. A . vetélkedő játékvezetője Pá­los Miklós lesz. Az 5. játékhét sorsolására pont­ban tíz órakor ke­rül sor. Elhanyagolták gyermekeik gondozását Nagy László alkalmi mun­kás, 34 éves; nyársapáti la­kos a nyársapáti Haladás Tsz- ből kilépett, majd mint szer­ződéses munkás helyezkedett el a Pincegazdaságnál. Ezután állandó munkát nem vál­lalt, alkalmi munkából havi 500—600 forint keresete volt. Felesége, kisgyermekei miatt nem vállalhatott ál­landó munkát. Öt gyerme­kük volt, a legkisebb 2, a legidősebb 8 éves, de a leg­elemibb ellátást és gondo­zást sem biztosították gyer­mekeik részére. Nagy Lász- íóné is több esetben leitta- sodott, lakásuk tisztántartá­sáról nem gondoskodott, a gyermekeket nem gondoz­ta, hónapokon keresztül a gyermekekre nem is mosott. A községi tanács 1965. ok­tóberében intézkedett a gyermekek állami gondozás­ba vételéről. Nagy Lászlót a Ceglédi Járásbíróság ifjúság elleni bűntett miatt — nem jogerősen — egy évi bör­tönbüntetésre ítélte. Nagy Lászlóné 8 hónapi börtön- büntetést kapott, de annak végrehajtását a bíróság 3 évi próbaidőre felfüggesztette, tekintettel arra, hogy az asz- szony várandós állapotban van. (— esi) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ÉS CE6LED VAROS R RE X. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1966. FEBRUÁR 4., PÉNTEK A CEGLÉDI PETŐFI TSZ-BENJ 40 forint 40 fillér - egy munkaegységre — Sok nehézséget okozott a mezőgazdasági munkákban és az állattenyésztésben az el­múlt évi rossz időjárás és a járványos megbetegedések, en­nek ellenére mégis sikerült teljesítenünk, amit vállaltunk — mondotta a ceglédi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, Csata István, a zárszámadó közgyűlésen tartott beszámo­lóján. Ezt követően az elnök rész­letesen ismertette az elmúlt év gazdasági eredményeit, feltár­ta a tapasztalatokat, összegez­te a végzett munkát. A növénytermesztésben globális tervüket 118 szá­zalékra teljesítették. A szőlőt a peronoszpóra és a lisztharmat támadta meg, a napraforgót a galambkár telje­sen tönkretette. Kukoricából 121 százalékos tervteljesítést érteik el, jól sikerült a burgo­nyatermelés is. Állattenyésztési tervüket 108 százalékra teljesítették. A jár­ványos megbetegedések jelen­tős kieséseket okoztak ebben a közös gazdaságban is. de megtalálták a módját, hogy el­lensúlyozzák a lemaradást. El­sősorban a sertéstenyésztőket illeti dicséret, akik terven felül száz hízott sertést adtak át az Állat­forgalmi Vállalatnak. — A gazdasági élet reform­ja jelentős a mezőgazdaságban is. Igaz. hogy nőtt a termelő­szövetkezetek önállósága, de ezzel együtt nőtt felelőssé­günk is. Arra kell töreked­nünk, hogy a közös és a ház­táji gazdaságokból minél több árut adjunk az ország ellátá­sára — mondotta Csőid ist- ván. A tagság szemléletének is fejlődnie kell, hogy az „enyém, tied, övé" helyett a mienk fogalma , honcsuljon meg a szövetkezeti nyelvben, s akkor, kevesebb lesz a kártétel, a fe­gyelmi eljárás és magasabb az egy munkaegységre való kifi­zetés. Az 1964. évi 35 forintos munkaegységértékkel szemben — az év sok nehézsége elle­nére — az elmúlt évre 40 forint negyven fillért fizettek munkaegységenként. A termelőszövetkezetnek min­den reménye megvan arra, hegy tovább fejlődve a követ­kező években átvegye a vezető helyet a város termelőszövet­kezetei között. Az elnöki beszámolót az el­lenőrző bizottság elnökének, Kozma Pálnak jelentése kö­vette. amelyben ismertette az elmúlt évben végzett ellenőr­zések eredményét. A szociális és kulturális bizottság jelenté­sét Boldizsár István olvasta fel a közgyűlésnek. A termelőszövetkezeti tago­kon kívül a meghívott vendé­gek is felszólaltak. Tóth Fe­renc, a városi végrehajtó bi­zottság tagja elmondotta, hogy az eredmények mellett van­nak még termelést gátló té­nyezők is a termelőszövetke­zetben. A tagság saját érdekén túlmenően a közös érdeket is tartsa szem előtt. Hangsúlyoz­ta a politikai nevelőmunka szükségességét, az általános és szakmai műveltség elsajátítá­sának jelentőségét. Szeleczki Mihály, a városi pártbizottság első titkára el­mondotta. hogy örül a szép eredményekkor,.rs;;|aírielyekért elismerés illeti a'termelőszö­vetkezet vezetőségét és tagsá­gát. A figyelem most a terme­lőszövetkezetekre irányul. A folyamatban levő gaz­dasági intézkedések lehe­tőséget nyújtanak arra, hogy a termelőszövetkezeti parasztság kereseti lehe­tősége egyre inkább meg­közelítse a munkásságét. A dolgozók anyagi helyzeté­nek javulásával remény lesz arra is, hogy egészséges vissza­áramlás indul a termelőszö­vetkezetekbe. Drága bélyegek Szabó Izabella 22 éves, abo­nyi lakos, az Abonyi Községi Tanács alkalmazottja volt. Feladatához tartozott a jár- latlevelek kezelése. Az ille­tékbélyegeket — 10 000 fo­rintos ellátmány erejéig — a postától kellett igényelnie. 1965. október végén a2 Petrence Gábor kemény, férfias lépésekkel dübörgőit be a színpadra. Olyan lendü­lettel, hogy a súgólyuknál alig tudott lefékezni. Az előlege­zett taps a megjelenésének szólt és még feljebb tápász- kodott, amikor az énekes be­mondta: — Részlet Erkel Bánk bán című operájából. Csak három ismétlés után szabadult. Utána nagy haca- cáré következett. A dáridó megremegtette az ablakokat, s ha lehetett volna, talán meg is emelgette volna a kultúr- ház nagytermének mennyeze­tét. Gyönyörű reggelre világoso­dott. A fák ágait vastag zúz­mara bársonyozta.. A csípős hidegben kopogott a csizmasa­rok alatt a föld. A kultúrott­hon igazgatója türelmetlenül rázott egy elázott magyart. Nem tudott lelket verni belé. — Mi bajod vele? — fordult oda Petrence Gábor. — Bellér. Disznót vágnánk. Az üstben azóta forr a víz. Az asszonyok már megdarál­ták a fűszert, pukkadozik a DISZNÓÖLÉS rizskása. De most mit csinál­junk? — Hívjatok másik beliért! — Ilyenkor? Amikor min­den utcában három-négy he­lyen vágnak. Petrence Gábor ajkához emelte a poharat. Lehajtotta a három decit. Majd hirtelen talpra állt. — Mehetünk! — Hová? — Hát disznót vágni! Az igazgató lódult utána. Az utcán eléje került és hosz- szú lépésekkel igyekezett az alvég felé. Tízperces szellőzés után frissen értek a helyszín­re. Petrence az oldalszobában lehányta magáról a szmokin­got, magára kapott valami ócska nadrágot, rossz mel­lényt és kilépett az udvarra. Pillanatok alatt lekapták a hízót. A művész ügyesen for­gatta a fapörkölőt. Könnyen ment a szétszedés. A darálás egy kicsit elhúzó dott, mert a házi húsdaráló — Meg vagyok győződve, hogy a jövőben még jobb ered­ményeket érnek el a tagság és vezetőség jó együttműködésé­vel — fejezte be felszólalását a városi pártbizottság első tit­kára. A közigyűlés végül tagfelvé­teli kérelmekben döntött, majd a jutalmakat adták át. IGAZA VAN Sz. G.-né olvasónknak, ami­kor levelében felháborodik azon, hogy némely közületi tulajdonban levő ház előtti járdán vastag jégtakaró kép­ződött immár az el nem ta­karított hóból. Fel is sorol né­hányat: a „Csillag-ház”, a járásbíróság épülete, az „SZTK, az „Ungvári-ház”, de még a piacteret is megem­líti. A „névsort” magunk is kiegészíthetnők jó néhány- nyal, de minek? Van szabályrendelet, ami­nek nemcsak betartása kö­telező, hanem a betarta­tása is. S minthogy ezeket a szabályrendeleteket nem öncélúan, hanem a közösség, a lakosság érdekében hoz­ták, érthető, hogy a köz­ügyek iránt mindinkább ér­deklődő emberek szóvá te­szik, ha azok élettelen papí­rok maradnak. Tegnap egy másik olva­sónk jött be szerkesztősé­günkbe — ugyancsak a jár­dákról el nem takarított „jégpáncél” miatt. Jogos kérésüket szívesen továbbítjuk. (ferencz) Kerékpárokat lopott, iskolákat, lakásokat fosztogatott Sárközi Anna foglalkozás nélküli harmincéves lány, részben Szolnok megye, rész­ben a ceglédi járás területén, a boltok előtt őrizetlenül ha­gyott kerékpárok közül ötöt ellopott. Ezenkívül besurrant az iskolákba, lakásokba, s ami elmozdítható volt — ellopta. Az udvarokon száradó fehér­neműket is megdézsmálta. A Nagykátai úton egy lovasko­csiról a lópokrócot emelte el. A veszedelmes tolvajt a rend­őrség a lakosság segítségével kerítette kézre. A Ceglédi Já­rásbíróság egyévi börtönre ítélte és egv évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta. (-esi) A CEGLÉDI PIACON Literszámra hozzák a tejfölt a „háztájiból”. A háziasszo­nyok azonban csak „decijével” méretik a csészébe a friss tejfölt Cegléden az utolsó „köteles” Gál Ferenc. Műhelyéből minden kikerül, ami spárgából fonható háztartási szük­ségletre A kesztyű sem rossz üzlet a ceglédi piacon — különösen a gazdáj5n,>,r Jakab Zoltán felvétele abonyi postahivatalnál a megrendelő könyvben 100 db 10 forintos címletű ille­tékbélyeget igényelt. — pos­tai alkalmazott tévedésből 10 Eorintos helyett 100 db 100 forintos illetékbélyeget adott ti. — Szabó Izabella észre­vette a postai dolgozó téve- iését, de nem szolgáltatta vissza a tévesen kiadott bé. yegeket. A keletkezett 9000 forint többletet magának megtartotta. A postánál ellenőrzéskor kiugrott” a 9000 forint liány. A megindult vizsgálat »órán Szabó Izabella beis­merte tettét és elmondotta, rogy a pénz nagyobb részét ?1 költötte, míg 3600 forint ér­tékű bélyeget a vizsgálat megindulásakor elégetett. Családja a postának 4000 fo­rintot megfizetett, a további liány megtérítésére kötele­zettséget vállaltak. A járlatlevélkezelőt a ceg- édi bíróság — nem jogerő­ien — 4 hónapi börtönre és 500 forint pénzmellékbünte­tésre ítélte. (—esi) Hálás köszönetünket fejezzük ki okonainknak, ismerőseinknek és ; kedves szomszédainknak, akik zeretett jó édesanyánk, özv. Kis- íyörgy Jánosné szül. Pataki Zsó- ia temetésén megjelentek, rész­ltüket nyilvánították, sírjára ko- zorút helyeztek. Külön köszöne- et mondunk a Húsipari Vállalat ertéstelep dolgozóinak a temeté- én va’ó met* jelenésük ért és a :0Ha,l ’ért. Kisgyörgy János és családja nem győzte. Petrence töltötte a kolbászt. A sózás is ment, mint a karikacsapás. Három óra táján minden a helyén. A kolbászok rúdon száradtak, a tepertő friss sült szaggal le­helte be a kamrát, a disznó­sajt két tégla alatt pukkado- zott és a hurkaszálak az aba- lében fürödtek. Petrence a disznótorban az asztalfőn ült. Sem az ételt, sem az italt nem sajnálta ma­gától. Nagy dáridó után hajnalban kisérték ki a vasútra. Már a kocsi legalsó lépcsőjén állt, amikor az igazgató odahúzó­dott mellé. — Te Gábor! Honnan érted te ilyen nagyon ezt a mester­séget? Esküszöm, ilyen finom hurkát-kolbászt még életem­ben nem ettem. ; Az énekes kevélyen kihúzta: magát és kidüllesztett mellé-i bői hangosan dörögte: — Hát honnan? Első segéd voltam öt évig Gyulán. Nyil­vánosan először egy kultúr- -----rryen énekeltem. így let T ?ra ' nekes. Rossi Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom