Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

Tavaszi munka a földeken A kedvező időjárás követ­keztében megkezdődött a ta­vaszi munka a földeken. Já- rásszerte már mintegy 400 holdon végezték el a tavaszi szántást. Elvetettek 40 hold mákot, 210 hold borsót, 50 hold tavaszi árpát. Megkez­dődött a paradicsom és pap­rikamagvak vetése is. A já­rásban mintegy 1000 ablak alatt kikeltek a karalábpalán- ták. Az abonyi József Attila Tsz-ben mintegy 120 ezer karalábpalántát ültettek ki tápkcckába. A város termelőszövetke­zeteiben is hozzákezdtek a tavaszi munkákhoz. A Vö­rös Csillag Tsz 38 holdon, a Táncsics Tsz 5 holdon vetett zöldborsót. A tsz-ek kertésze­teiben 106 hollandi ágyat és 1040 négyzetméter melegágyat készítettek el. Mintegy 4000 négyzetméternyi terüjeten salátát, retket, karalábét, pap­rikát, paradicsomot, káposz­tát és sárgarépát vetettek. A Dózsa Népe Tsz-ben tápkoc­kákba kiültettek 6000 papri­ka-, 4000 paradicsom-, és 1500 karalábépalántát. A Tán­csics Tsz kertészetében 5 ágy paradicsom, 3 ágy papri­ka tűzdelését és 7 ágy sa­láta kiültetését végezték el. A Vörös Csillag Tsz-ben ja­nuár elejétől folyik a pa­lántanevelés. Jelenleg már mintegy 50 ezer saláta, 50 ezer karaláb, 6 ezer paprika és 15 ezer paradicsompalán­tát nevelnek tápkockákban. (—ez) Valami nem stimmel Már az ébredésnél tapasz­taltam valami rendellenessé­get. Bármily furcsán és szo­katlanul hangzik, az éb­resztőórám pontosan csen­getett. Gyorsan kiugrottam az ágyból. A nadrágot gondosan ösz- szehajtva a szék karján ta­láltam. Csodálatos! A cipőfűző nem szakadt el, pedig amúgy magyarosan megcibáltam. Érdekes! Irén nem kér­dezte meg, nincs-e véletle­nül egy húszasom — du­gaszban. Bámulatos! A reggeli ké­szen várt az asztalon. A csé­sze aljára nem ülepedett a zacc, a vajnak nem éreztem margarin ízét! Hűha! A busz percnyi pontossággal érkezett. A bélyegző óra sem ütött mellé. Hihetetlen! Az igazgató kar­társ fogadta a köszönésemet. Sőt, még azt is megkérdez­te, hogy vagyunk. Már mint, hogy én hogy vagyunk? S micsoda meglepetés! A gépírónő nem tupírozott ép­pen akkor, amikor diktálni kezdtem. Tessék megkapaszkodni! Az üzemi konyhán nem kellett várni. A gulyáslevesben leg­kevesebb négy szem hús úsz­kált. S valódi baracklekvár íze volt annak, amivel a pa­lacsintát megtöltötték. Nem igaz! A boltban azonnal sorra kerültem. A sniclit az eladó félretette, egész kenyeret szegett meg a kedvemért. Elképesztő! Az italboltban pontosan a hitelesítésig kap­tam a konyakot. Hát ez mit jelent? Irén nem kérdezte meg, merre csavarogtam, de a vacsora nyomban az asztalon párol­góit. Jaj! Jaj! Az anyósom meg­jegyezte, festeni sem lehet szebb és jobb férjet, mint amilyen én vagyok. Vacsora után lehúzódtam a fotel sarkába. Senki sem zavart, nyugodtan elgondol­kodhattam. CEGLÉD! PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS ÉS CEGLEDVARÖs RfeSZSRE X. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1966. FEBRUAR 27., VASÁRNAP Várospolif lkai interpellációk AZ ÉV ELSŐ NYILVÁNOS TANÁCSÜLÉSÉN Tanulságok - feladatok á gépjavításban Az év első nyilvános ta­nácsülésén a tanácstagokon kívül számos érdeklődő és vendég is megjelent. A helyi párt- és államhatalmi vezető­kön kívül jelen volt Varga Péter, a megyei tanács elnö­ke is. Az elnöki megnyitó után több tanácstag interpellá- ciós kérdést intézett a végrehajtó bizottsághoz és a szakosztályok veze­tőihez. Simon István tanácstag a Puskaporos utca állapotáról, Kovács Pál a gázcseretelep és a Talajjavító Vállalat mögötti terület rendezésének ügyében tett fel kérdéseket. Pallos Im­re tanácstag a belvízsújtotta házak tulajdonosainak nevé­ben, téglaügyben, Keszthelyi Ferenc a Várkonyi István ut­cai csatorna és a Gém utca talajvizének elvezetése ügyé­ben interpellált. Dr. Kerekes Tamás javasolta, hogy a Be­loiannisz utca helyett a Köztár­saság utcát kövezzék ki, Mol­nár József autóbusz-megálló építését kérte a Körösi út és a Vett út találkozásánál, Száraz Mihály pedig javasolta, vonják felelősségre a Do­A Talajjavító Vállalat ceglédi gépüzemének udvarán dolgozik ez a mozgódaru kocsi. A nagyobb alkatrészek, anyagok, motorblokkok szál­lítását így oldják meg üzemen belül a különböző műhelyek között. Háttérben a befejezéshez közeledő csarnok látszik, amelyben új DT szerelőszalagot állítanak munkába hány utcai járda megron­gálod. Az interpellációk elhangzá­sa után Szelepcsényi Imre ta­nácselnök terjesztette be a végrehajtó bizottság és a szakosztályok 1965. évi mun­kájáról és az 1966. évi felada­tokról szóló beszámolóját. Ezután Tálas Jánosné, a né­pi ellenőrzési bizottság éves ellenőrzési tervét, Csernák Lászlóné az igazgatási állandó bizottság tevékenységét is­mertette. Kiss András, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának titkára a lakáskiutalások intézé­sére alakítandó albizott­ságról szólt, mely a nyilvá­nosság bevonásával dönt majd a lakások elosztásá­ról. Bárdos Endre az albizottságok tevékenységének összehango­lását javasolta. Felszólalt a vitában Varga Péter, a megyei tanács elnöke is. Méltatta a városfejlesztés eddigi eredményeit, a lakos­ság társadalmi tevékenységét és az igazgatási állandó bi­zottság társadálomnevelő sze­repét A tanácsülés ezután meg­hallgatta Erős János rendőr- kapitány beszámolóját a köz- biztonság helyzetéről és hatá­rozatokat hozott a községfej­lesztési járulék fizetésével kapcsolatos egyéni kérelmek, valamint a községfejlesztési alap éves tervének módosítása ügyében. Végül a szakosztá­lyok vezetői válaszoltak az in­terpellációkra. D. A VÁROSI part-végre- HAJTÖBIZOTTSÁG e heti ülésén a Ceglédi Gépjavító Állomás elmúlt évi munkáját és ez évi feladatait tárgyalta meg. Az előterjesztett jelen­tésből, nem kevésbé a vitában résztvevő végrehajtó bizottsá­gi tagok szavaiból megállapít­ható volt, hogy az elmúlt év­ben sok kifogásolni való akadt a mezőgazdasági erő- és mun­kagépek javítása körül. Nem egy termelőszövetkezet — és nem is egy esetben — tette szóvá a gépjavítások idejének elhúzódását, s több példa em­líthető a munka minőségének rovására is. Ezek a tények, amiket maga a gépjavító ál­tal összeállított jelentés is lényegében önkritikusan elis­mer. A TERMELÉS OLDALÁ­RÓL NÉZVE valóban elsőren­dű érdek az, hogy a gépek folyamatosan dolgozhassanak a földeken. S jogos kívánság az is, hogy az elromlott gépet minél gyorsabban javítsák meg, minél kevesebb ideig es­senek ki a termelő munkából. Pontos számadatokkal nehe­zen ellenőrizhető, s éppen ezért eddig keveset figyeltünk rá, mennyi veszteséget okoz mázsákban és a forint bevé­telben az egy-egy erőgép ké­sedelmes kijavítása miatt el­maradt őszi mélyszántás. A szerdai vitában a ceglédi Vö­rös Csillag Tsz-t említették példának, ahol mintegy hét­száz hold őszi szántás maradt el amiatt, hogy nem javítot­ták meg idejében a gazdaság két DT—54 erőgépét. A terme­lőszövetkezetek vezetői termé­szetesen azt nézik, hogy a ja­vításra átadott gép nem tér vissza a barázdákba arra az időre, amikorra nekik ott nél­külözhetetlenül szükségük van rá. Emiatt aztán bizalmatlanná válnak a gépjavító iránt, vita vitát követ — s ahogy mon­dani szokták — megromlik a kapcsolat a két szerv között. Annak ellenére, hogy mind­kettőnek azonos az érdeke és célja: a szocialista mezőgazda­ság termelésének növelése. IGAZSÄGTALANOK vol­nánk azonban, ha nem szól­nánk azokról az okokról, amik a gépjavítási munkában két­ségtelenül meglevő hiányossá­gokat az elmúlt évben kivál­tották. Nem mentségül, s még­Március 7-én járási asszony találkozó Alig másfél hét van hátra, s addig a nőtanácsok készü­lődnek a nemzetközi nőnap megünneplésére. Ez alkalom­ból az idén, március 7-én Ceglédbercele n a művelődé­si házban rendezik meg a já­rás asszonyainak találkozó­ját, melyre szovjet és lengyel asszonyokat is meghívtak. A járási asszonytalálkozón Csohány Gabriella írónő, a Magyar Nők Országos Taná­csának tagja tart előadást. Az ünnepséget kulturális program egészíti ki. A járási rendezvény mellett helyi nőgyűlések megszervezé­sére is sor kerül, ahol az ün­nepi megemlékezés mellett a nőtársadalom tagjai tiltakozá­sukat is kifejezik a vietnami agresszió ellen. —gi csak nem is magyarázatul. Té­nyek ezek is. Egy részük a gépjavító állomások szervezeti átalakulásával kapcsolatos, vagy anyagellátási hiányosság, más részük viszont a terme­lőszövetkezetek számlájára ír­ható. * A fejlődés üteme és iránya írta elő azt, hogy a gépállomá­sokat gépjavítókká szervezzék át. Ezzel viszont több átmene­ti nehézség is együttjárt. A fo­lyamatos gépjavítási és egyéb — a gépjavítók profiljában megmaradt — munka végzése közben kellett az átszervezést lebonyolítani. A gépek átadá­sa a tsz-eknek, a munkaerő és a munkafolyamatok átcso­portosítása mind-mind időt vont el a munkától. Az átszer­vezett gépjavító feladatköre bővült: húsz termelőszövetke­zet erő- és munkagépeinek ja­vítása, a gyenge tsz-ek mező- gazdasági munkáinak végzése, s valamennyi tsz számára pe­dig a gabona betakarítása tartozik fő feladatai közé. Csaknem ezzel egy időben kel­lett megszervezni a szakosított szalagszerű javítást is. A NEHÉZSÉGEKET te­tézték a termelőszövetkeze­tek is. Szükségtelennek tart­juk felsorolni név szerint is az eseteket. Elegendő, ha a leg­inkább kifogásol hajtó maga­tartásokról, a helytelen szem­léletből adódó eljárásokról, s azoknak a Gépjavító Állomás munkájára való káros hatásá­ról szólunk. Általános tapasz­talat volt, hogy a termelőszö­vetkezetek nem szerződtek a szükséglet szerint az erő- és munkagépek javítására, ké­sőbb pedig szerződésen kívül igényélték ezit. A leszerződött tsz-ek is gyakran nem a szer­ződésben meghatározott idő­ben vitték szervizre a gépeket, hanem csak akkor, ha már teljesen .,lerobbantak”. A gép­javítóknál hol munkatorlódás, hol üzemen belüli munkanél­küliség keletkezett. A MINDKÉT OLDALON előforduló hibák felemlegeté­se vitát záró céllal — tanul­ságként történt. A pártbizott­ság segítségével a Gépjavító Állomás már korábban hatha­tós intézkedéseket tett a nála jelentkező hibák megszünteté­sére. Kiragadott példaként említjük meg, hogy fokozot­tabb gondot fordít a szerelők szakmai képzésére, lévén ez egyik legfontosabb előfeltétele a jó minőségű gépjavításnak. Nem lebecsülendő az a szak­mai tanácsadás sem, amit a gépek állagának megőrzéséhez nyújt a termelőszövetkezetek­nek. Ezek és több más intéz­kedés megtétele jogosan váltja ki a bizalmat miden érdekelt­ből, hogy az idén kevesebbet állnak majd a gépek a javító­csarnokokban, de több mun­kát végeznek a földeken. Eb­ben viszont elsőrendű segítő­társaik — már csak önmaguk érdekében is — a termelőszö­vetkezetek kell hogy legye­nek. . Ferencz Lajos :w//////////////////////////////y//w//////iy///^^^ A dömper átadás előtt áll. A szerelők a munka utolsó szakaszát végzik, utánahúzzák a csavarokat, ellenőrzik a befejezett javítást (Népművelés Jászkara jenén, 1966 NAPIRENDEN: — Valami nem stimmel! Felborult a világ rendje! Egész napon át nem volt okom a bosszankodásra. kerülni, hogy a különböző té­makörű előadásokat mindig ugyanazok a hallgatók üljék végig. Jobban lekötik a hallga­tók figyelmét az érdeklődési körüknek és munkájuknak megfelelő ismeretterjesztési alkalmak. Helyes lesz, ha a klubveze­tők is maguk tesznek javas­latot, milyen előadásokat igé­nyelnek a klubtagok. A vitat­kozóéi hajlandóság már kiala­kult. Három alkalommal nem tudott minden felvetett kérdést megválaszolni, mert el kellett utaznia, s így későbbi időpont­ban kell befejezni, lezárni a kibontakozó, vitát, vélemény- cserét. A színházi előadásoknak nem kedvez a téli időszak. A nagyterem téli fűtése nem megfelelő, az öltözők kicsik. Az időjárás javulásával három színházzal, a kecskeméti Kato­na József, a szolnoki Szigligeti és a Déryné színházzal veszi fel a kapcsolatot az igazgató. Március elejére tervezik az újszerű próbálkozást, a három színház fiatal művészeinek ba­ráti találkozóját a jászkaraje- női klubok tagjaival. Elsőnek a szolnoki színház fiataljai lá­togatnak el a községbe. A Jcultúrház igazgatója, Ka­tona István bekapcsolódik a dolgozók iskolájának szervezé­sébe is. A tervekben szerepel egy kérdőíves felmérés, amely­nek az a célja, hogy megálla­pítsák, a felnőttek hány osz­tályt végeztek, hány személy­nek kell előkészítő tanfolya­mot szervezni az általános is­kolai oktatás megkezdése előtt. A termelőszövetkezetekben ezt a felmérést a párt- és KJSZ- szervek közreműködésével végzik el. A művelődési ház helyet biztosít az előkészítő tanfolyamnak, jó az együttmű­ködés az általános iskola peda­gógusaival. Hasonlóképpen felmérést, majd tanfolyamot készítenek elő az analfabéták számára is. Az igazgató „nagyot mar­kolt.”, amikor összeállította munkatervét. A járási népmű­velési felügyelő, Márky Péter, gyakran felkeresi a .községi művelődési házat, sokat segít. A termelőszövetkezetek is szív­ügyüknek tekintik a tanyai is­kolákban kibontakozó népmű­velést. A kibontakozást azonban meg­gyorsíthatná, ha a tevékeny, lelkesedő igazgató munkáját még többen segítenék, akár társadalmi munkában, akár hi­vatalból. Tamasi Tamás (Vége) III. Az ismeretterjesztési tervben szereplő előadásokon kívül a jászkarajenői művelődési ház­ban folyik a polgári védelem előadássorozata, a Vöröske­reszt 12 előadásból álló elsőse­gélynyújtó tanfolyama. Az előadásokhoz filmvetíté­sek kapcsolódnak, s a témához tartozó könyvekből helyszíni kiállítást rendeznek, együttmű­ködve a községi könyvtárral. A könyvtár és a művelődési ház úgy szeretné, ha a klubok tagjai beiratkoznának a könyv­tárba, s a könyvtári olvasók is közelebb kerülnének a mű­velődési házhoz, a rendezvé­nyek rendszeres látogatói len­nének. A termelőszövetkezetekben komplex előadásokat is tarta­nak Ilyenre került sor, amikor a takarmányozásról, állategész­ségvédelemről volt előadás. Az igazgató kísérletet tervez a jövő évadra. Négy-négy elő­adássorozatot, amelynél — he­lyi előadók esetében — maga az előadó is szervez. Ha pél­dául a termelőszövetkezet me­zőgazdásza tartja az előadást, megbeszéli a brigádvezetökkel, kiknek javasolja meghallgatni a szakelőadást. Így sikerül el­árut, nem gondoskodnak előre-\ csomagolt áruról, pedig a jobb$ áruelőkészítés gyorsabb kiszol-$ gálást eredményezne. A vizsgálatok alkalmával; olyan árucikkeket is találtak,\ melyek beszerzését a boltve-\ zető nem tudta igazolni. Az is! előfordult, hogy a boltban $ palackozott szeszesitalt bon-! tottak fel és fogyasztottak, ; Máshol árdrágítást is észlel-$ tek. A vétkesek ellen a WEB! szabálysértési feljelentést tett.\ A népi ellenőrzési bizottsági javasolta, hogy azoknál a! boltegységeknél, ahol nincs le- J hetőség az eladó- és raktártér! bővítésére, korszerű, új áru-\ állványokat szerezzenek be, si legalább így könnyítsék meg; a vásárlók gyors kiszolgálását.! (peresztegi) i A járási-városi népi ellenőr­zési bizottság februári ülésén a külterületi lakosság áruellá­tásának helyzetével foglalko­zott. A népi ellenőrök 15 boltegy­ségben tartottak vizsgálatot és próbavásárlásokat. Megálla­pították, hogy az ellátási kör­zet lakosságát a szükségletnek megfelelően ellátják élelmi­szerrel és háztartási cikkekkel. A' áruforgalom növekedett, de a boltok eladó és raktártere nem változott. Több egység­ben nincs lehetőség az áru szakszerű tárolására, nagyobb áruválaszték bővítésére. A meglévő raktárak nincsenek felszerelve a szükséges áll­ványzattal. Több boltegységben szaksze­rűtlenül csoportosítják az A külterületi lakosság áruellátásának helyzete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom