Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-25 / 47. szám

Városunk zárszámadása Elkészült a város múlt évi zárszámadása. A tanács szak- igazgatási szerveinek, vala­mint különböző intézményei­nek, mint a kórház, szociális otthon, gimnázium, diákott­hon, zeneiskola, általános is­kolák gondnoksága, művelő­dési ház, városi kertészet és számos, nem önállóan gazdál­kodó intézmény (például a bölcsődék) 1965. évi költség­vetése együttesen a különbö­ző pótelőirányzatok engedé­lyezése után 55 348 907 forint­ra növekedett, a módosí­tott előirányzatot, a kiadási hátralékok figyelembevételé­vel a tanács 99,5 százalékra teljesítette. A múlt év a pénz­ügyi ellátottság, valamint a költségvetés végrehajtása te­kintetében zavartalan ,és ki­elégítő volt. A tanács a múlt év során az intézmények üzemeltetésén kívül útfelújí­tási és épületkarbantartási munkákra is jelentős összege­ket fordított. A költségvetésből igazgatási célokra az összkiadás hat szá­zalékát, a gazdasági ágazatok­ra 23,5 százalékot, szociális és egészségügyi célokra 37,9, kul­turális feladatokra 32,5 száza­lékot, és rendbiztonsági cé­lokra 0,1 százalékot fordítot­tak. Az elmúlt évben a pénzügyi osztály 31 274 adókivetést esz­közölt. Az együttesen kezelt közadók tiszta bevétele 8 600 627 forint volt, mely ösz- szegből a községfejlesztés cél­jaira 1 614 719 forintot hasz­náltak fel. A községfejlesztési alap külön költségkivetése a társadalmi munkákkal együtt 4 millió forint volt. Az éves adóbevételi tervét a pénzügyi osztály 102,4 százalékra telje­sítette. Az adómorál általá­nosságban javulóban van, bár még mindig akadnak olyanok, akik adótartozásaikat év vé­géig nem rendezték teljes egé­szében. Az év folyamán az előző évhez viszonyítva emel­kedett a zálogolások és az illetményletiltások száma, bár zálogtárgy elszállítására nem került sor, mert a hátraléko­sok a transzferálás előtt rész­ben vagy egészben rendezték tartozásaikat. Zenei fejtörők Az Országos Filharmónia rendezésében február 21-én, hétfőn este zenés fejtörővel egybekötött hangverseny volt a Kossuth Művelődési Ház nagytermében, főként diák hallgatóság részvételével. Ez ■'írolt a negyedik s egyben az utolsó ilyen természetű elő­adás, mely hivatva volt nagy mesterek remekművein ke­resztül bemutatni a zenetörté­net fejlődésének főbb voná­sait, illetve arányait. Az elő­adások szép sikerrel és jelen­tős látogatottság mellett zaj­lottak le. Egy-egy előadáson 500—550 volt a jelenlevők lét­száma, ami ilyen természetű műsorok esetében jelentős si­kernek számíthat. Műsorszámokat Varga Ká­roly ismertette, aki a rádió, illetve televízió ifjúsági zenei fejtörőit szokta vezetni. A bemutatott darabok előtt egy­szerűen, lényegre törően igye­kezett a hallgatóságnak meg­magyarázni egy-egy mű szép­ségét, jelentőségét. Az utolsó előadáson a zeneiskola taná­rai szép hangversenyszámok­kal szerepeltek. Számtalan al­kalommal megállapítottuk, hogy a zeneiskola tanárai egyben művészek is, akik előadásaikkal is hivatásuk ne­mes célkitűzéseit szolgálják. Valamennyien őszinte igyeke­zettel szolgálták most is az est célkitűzéseit. Liszt-művek. Blodek, Debussy, Bartók, Bach művei szerepeltek a műsoron. A gimnázium leánykórusa kü­lön említést érdemel, Liszt Ferenc „A munka himnusza” című művét adta elő Béres Károly zeneiskolai igazgató vezényletével. A megrendezésre került ze­nei „Ki mit tud?" verseny során 15 mikrobarázdás hang­lemezt és sok kisebb ajándé­kot kaptak a szerencsés nyer­tesek, akik kimagasló tudá­sukkal értek el jó helyezése­ket. Sz. I. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1966. FEBKüAit 25., FENTEK „Nem lesz jó ez a csatorna" Állandó szivatty a Gém utca és kornyéke Talán nincs a városnak olyan mély része, mint a Mi- zsei út jobb oldalán a Sáska utcától kezdődő körzet. Az elmúlt hetek belvízgondja ezt a városrészt sújtotta a leg­jobban és voltak olyan éj­szakák, amikor szinte senki nem mert a házban aludni. — Megszabadultunk a szesz­főzdéi árok mindent elöntő bűzfelhőitől, de talán jobb lett volna a régi baj, mint ez az új. Elkészült a fedett csatorna. Elfolyik a kenyérgyár, a szárítóüzem szennyvize, de itt maradt a minden há­zat összedőléssel fenye­gető talajvíz, — mondják a higgadtabbak. A többség a csatornaépítőket hibáztatja. — Mondtam, hogy nem lesz jó ez a csatorna, — bosszanko­dik Keszthelyi tanácstag — de nem hallgattak rám. — Most aztán itt az örök veszedelem. Tavasszal a hóolvadás, nyáron a záporok öntik el a mélyen- fekvő utcákat. Mit lehetne tenni? A „törteli expressz46 Cegléd—Vigadó megállóhely reggel negyed nyolc körül. Messziről hallatszik a „törteli expressz” dudája. Most járhat a Béke térnél. A fotós felméri a helyzetet, merről kapja lencsevégre a Hetenként kétszer, a hetipia- cos napokon megismétlődik vándorlásuk. Ilyenkor a piaci portékákon kívül az üzletek­ben is sokat vásárolnak, ügyes­bajos dolgaikban is ekkor jár­nak el. Az SZTK rendelőinté­— A talajvíz elvezetése gra­vitációs úton ezen a települé­sen szinte lehetetlen, de a bel­vízveszély nem leküzdhetetlen — tájékoztattak a tanács mű­szaki osztályán. A probléma az, hogy nincsenek korlátlan anyagi lehetőségeink és egy- egy terület minden gondját csak több éves következetes munkával lehet megoldani. A Gém utca és a többiek a környéken olyan mélyen fekszenek, hogy a belvizet és esővizet csak átemelés­sel lehet eltávolítani. A víztelenítési terv szerint a szeszfőzdével szemben a Mi- zsei úti árok legmélyebb pont­ján állandó szivattyút kell be­építeni. A költség viszonylag nem nagy, a megoldás viszont végleges és megbízható. A mai nyilvános tanácsülés az idei tapasztalatok alapján bizonyára megszavazza a szi­vattyúház építési költségét. Ezt kéri és várja sok-sok ag­gódó és a tanácsban bizakodó választó a Gém utca környé­kén. D­Járási NEB-ülés Abonyban Nyolcnapi szünet után szé­les körű tapasztalatcserével egybekötött megbeszélést tar­tott a járási népi ellenőr­zési bizottság az Abonyi Községi Tanács kis tanács­termében. A baráti légkörben lefolyt összejövetelen a járás 26 köz­ségi népi ellenőrzési csoport- vezetője vett részt, hogy tá­jékoztatást kapjon az elmúlt évi munka eredményeiről és megbeszélje — egyeni ta­pasztalatainak figyelembe vé­telével — a további felada­tokat. Széchenyi János, a járási NEB vezetője, ismertette a fo­lyamatban levő intézkedése­ket, melyekkel egységeseb­bé és szervezettebbé kívánja tenni a járás területén mű­ködő csoportok munkáját. En­nek keretében 11-ről 9-re csökkentik a bizottsági tagok számát, visszavonják a nem kielégítően dolgozó népi el­lenőrök megbízását, a vizsgá­latba fokozottan bevonják a helyi munkatársakat és azo- i nos vizsgálatok esetén kiér­tékelés végett megküldik a községi NECS-eknek az ösz- szefoglaló jelentéseket. A múlt évi vizsgálatok so­rán kilenc vezető állású és egy beosztott ellen indítot­tak fegyelmi vizsgálatot, egyetlen rendőrségi feljelen­tés történt, s egy esetben kártérítést szabtak ki. A vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság bejelentéseivel segíti a NECS- ek munkáját. Névtelen beje­lentés mindössze egy esetben történt. A népi ellenőrzési csopor­tok összetétele jó. Min­denütt van elegendő mező- gazdasági, ipari, kereskedel­mi és számviteli szakember. Hiányosságként említhető, hogy a járás területein mind­össze 17 százalékot tesz ki a népi ellenőrök aránya. Kö- röstetétlenen egyáltalán nincs nő a népi ellenőrök között. Az ellenőrzési munka ered­ményessége érdekében a jö­vőben csökkentik az előre "be­tervezett vizsgálatok számát és nagyobb teret engednek a helyileg jelentkező problé­mák kivizsgálására. Fejlesz­tik a helyi aktívahálózatot. Dr. Somodi István községi párttitkár és Karmacsi Gás­pár megyei kiküldött felszó­lalása és a vita után a részt­vevők meglátogatták a köz­ségi zeneiskolát, szociális otthont, fürdőt. A tapasz­talatcsere kereskedelmi egy­ségek megtekintésével ért vé­get. (dajka) MA: NYILVÁNOS TANÁCSÜLÉS Cegléd Város Tanácsa ma délelőtt 9 órai kezdettel a vá­rosi tanács nagytermében nyilvános ülést tart. Főbb napirendi pontok: Je­lentés a Ceglédi Városi Tanács és VB 1965. évi mun­kájáról és az 1966. évi főbb feladatokról. Igazgatási áb. munkájának megtárgyalása, valamint bejelentések, indít­ványok. Harapós ember — A Múzeumi Ismeretter­jesztő Központ és a ceglédi Kossuth Múzeum rendezésé­ben február 27-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel „A magyar munkásmozgalom története” címmel kiállítás nyílik. A megnyitó beszé­det: Hegedűs József, a vá­rosi tanács vb-titkára mondja. Kovács Péter 30 éves segéd­munkás 1964 óta már négy­szer változtatott munkahe­lyet. Utolsó munkahelyéről — a gyöngyösi BELSPED-től — 1965. november 16-án ke­rült el, ahol a vállalat igaz­gatójának leharapta a fülét. Ezután Cegléden helyezkedett el a BELSPED alkalmazásában. December 30-án búzát szál­lított a malomba, s a malom előtt a síkos úton a lovak megálltak, s nem bírtak to­vább menni a nagy teherrel. Kovács — a járókelők meg- botránkoztatására — ütlegel­ni kezdte a lovakat, trágár szavak kíséretében. A kiálto­zásra kiment a malom igaz­gatója, és figyelmeztette Ko­vácsot, hogy hagyja abba az állatok kínzását, majd ő kér másik lovat segítségül. Az igazgató bement az irodá­ba telefonálni, s telefonálás közben ott termett Kovács, aki először lökdösni, majd üt­legelni kezdte az igazgatót. Kovácsot a kihívott rendőr azonnal őrizetbe vette és bekísérte a rendőrségre, ahol a hétfőn lefolytatatott tár­gyaláson 30 napra ítélték a durva, magáról elfeledkezett embert. kedd reggeli piacosokat. Köz- zet kezelésein is megtalálha- ben a Széchenyi útról a Köz- tők. társaság utcára kanyarodva Délután már csomagokkal muzsikálnak a vonatkerekek. gyülekeznek a fürdő előtti Az ifjabbak meg sem vár- megállónál, s mikor a vonat ják, míg a melegkútnál a kis „befut”, gyakran a paklikocsi- Diesel kerekei utolsót döccen- ba bútorfélét, egyéb terjedel­' ........ ™.................................. ............. •>; : n ek, már a kanyarban leug­rálnak a mozgó szerelvényről. Ök a gyorsabbak, a bejáró diá­kok, akik nemcsak a piacos napokon jönnek, hanem hétfő­től szombatig mindig — a szü­netek kivételével. Ma azonban „kosaras ün­nep” van, s erre — megfele­lően felszerelve érkeznek a törteli, tetétleni, karai asszo­nyok. Igaz, hogy Törteién és Jászkarajenőn is van piac, de úgy látszik, a ceglédinek nincs párja. mes tárgyakat raknak fel az új tulajdónosok. Télen, nyáron hetenként kétszer így utaznak az apró, s a megnövekedett forgalomhoz szűk kocsikban a karaiak, te- tétleniek, törteliek, piacosok. A diákok hosszú sorban vonul­nak a gimnázium felé, meg a Rákóczi úton, elvegyülve az állomásról jövő berceliekkel, irsaiakkal, s a piacon már a nyársapáti buszosokkal és a csemöi vonatosokkal is talál­koznak. (tamasi) Népművelés Jászkarajenőn, 1966 i. Annak a népművelőnek, aki becsülettel el akarja látni feladatát, faluhelyen sincsen könnyű dolga. Sokat kell tal­palnia, érvelnie, szerveznie, hogy esténként a sok helyen még gyéren világított, sáros utcák lakói elinduljanak a kultúrház felé. A jászkarajenői kultúrház mozgékony, sok ötletű igazga­tójának már sikerült elérnie, hogy hétköznapokon is a köz­ség kulturális központjává váljon a művelődési ház. A szakköri szobák, a klubte­rem nem áll üresen, a rend és a tisztaság nem csukott ajtó­kat, hanem rendes, fegyelme­zett látogatókat jelez. — Amikor munkatervet ké­szítettem, arra törekedtem, hogy a falu lakosságát foglal­kozás, kor és nem szerint minden rétegében bevonjam az itt folyó kultúrális életbe. — Ügy gondoltam, a legki­sebbekkel kell kezdenem. Va­sárnap délelőtt nincs, aki a kisgyermekkel foglalkozzon otthon, hiszen az édesanya há­zimunkáját végzi, az édes­apa is elmegy otthonról, s ilyenkor sem óvoda sem nap­közi nincs — mondotta Kato­na István, a művelődési ház igazgatója. — így határoztam el a múlt évben, hogy vasárnap délelőt­tönként óvodai mesedélelőttöt rendezünk. Erre eljönnek az óvódásokon kívül az alsótago­zatos kisdobosok is. Rendsze­rint a papák is elkísérik ki­csinyeiket. Ilyenkor diafilme­ket vetítünk vagy a tv gyer­mekműsorát mutatjuk a gye­rekeknek. Jó kapcsolatom van az óvónőkkel és a pedagógu­sokkal. A foglalkozások naplója bi­zonyít. Tavaly 32 alkalommal, összesen’ 986 gyermek vett részt a vasárnap délelőtti ösz- szejöveteleken, s rajtuk kívül a szülők, akikre nem terjedt ki a statisztika. Az idén hét alkalommal tartottak mesedél­előttöt, . s 27—74 között moz­gott a megjelent apróságok száma. Kis műsorokat is összeállíta­nak időnként ezekre az alkal­makra, legutóbb játékos „Ki mit tud”-ot rendeztek a kis­dobosoknak. A vasárnapi foglalkozáso­kon és a művelődési házban helyet kapó zeneiskolán kívül is gondoskodnak a kisdiákok látogatásáról. Általános nehézség a nép­művelésben a műkedvelő cso­portoknál, színjátszó-, népi­tánc- és egyéb szakköröknél, hogy a fiatalok egy bizonyos életkorhoz érve kiválnak a közös munkából. A katona­kötelesek katonának, a lá­nyok egy része férjhez megy. A kezdőkkel sok idő eltelik, mire a lelépök helyére kerül­hetnek. Az igazgató ezen kíván se­Ezútor» mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, a Cipő­ipari Vállalat vezetőségének és dolgozóinak, a Vörös Csillag Tsz vezetőségének és tagságának, a Lábbeükészítő Ktsa vezetősé­gének és dolgozóinak, akik szeretett férjem, édesapám, nagy­apánk és dédnagyapánk, Gyu- ra László váratlan elhunyta alkalmával, részvétüket nyilvání­tották, a temetésén megjelenítek, sírjára koszorút és virágot he­lyeztek. özv. Gyura Lászlóné, özv. Kiss Józsefné és a gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak. Jó ismerő­seinknek. a Rákóczi Tsz. vezető­ségének és munkatársaknak, akik szeretett jó férjem, édes­apánk. nagyapánk, Mihály Jó­zsef tsz.-dolgozó temetésén meg­jelentek, részvétüket nyilvánítot­ták. sírjára koszorút helyeztek, özv. Mihály Józsefné és a gyászoló család. gíteni a legügyesebb nyolca­dikosok bevonásával. Nekik már ez a belépőjük a későbbi évek rendszeres szakköri, cso­portbeli munkájához. így biz­tosítja az előképzést és az utánpótlást például az irodal­mi szakkörnél, amely az iro­dalmi színpad tagjait hivatott később kiegészíteni. A munkába minden tagot bevon, mindenkinek feladatot ad, mindenkire számít. így történt meg, hogy a színját­szók egyszerre két darabbal készülnek, mert többen kima­radtak a szereposztásból, s ök is igénylik, hogy a többiekkel dolgozhassanak. Most a három felvonásot vígjátékot, a Makrancos há­zasok című darabot tanulják, a többiek április 4-re egyfel- vonásossal készülnek. A ren­dezői feladatot az igazgató társadalmi munkában látja el. 30 vagon takarmányrépa eladó Érdeklődni lehet Zsámboki Petőfi Tsz-nél. Köszönetnyi Ivánítás: Molnár Ferenc, szeretett jó fiam és testvérünk elhunyta al­kalmából nyilvánított részvéte­ket, a temetésén való megjele­nést és a küldött koszorúkért ezúton mondunk hálás köszöne­tét. Külön köszönetét mondunk az Élelmiszeripari Vállalatnak és a Hiísbolt dolgozóinak, volt mun­katársainak a temetésén való megjelenésükért és a küldött koszorúkért. Id. özv. Molnár Jánosné és családja. Tamasi Tamás (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom