Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-24 / 46. szám

ma. FEBRUAR 24., CSÜTÖRTÖK K^Círtap 800 új traktoros Befejezéshez közelednek a ■aktoros tanfolyamok s lőreláthaitóain tavasszal a me­sében 800 új traktoros ezdheti meg a munkát. Lég­ibben a termelőszövetkeze- tkből jelentkeztek a szakma sajátítására, mellettük 64 ipállomási és körülbelül 200 i állami gazdaságokból vesz !szt a tanfolyamokon. Más /ekhez képest most sokkal ibb a fiatal, a hallgatók ibbsége jól szerepel s min- sn reménye megvan rá, igy sikeresen megszerzi az slevelet Időig 80 fiatal jelentkezett mezőgazdasági tanulónak Mezőgazdaságunk egyik gégetőbb problémája a akmunkás utánpótlás. A fel­ölt szakmunkásképzó-tanfo- amokra mindössze 121 fő ilentkezett megyénkben, an­il örvendetesebb, hogy a iO fiatal helyett 415 íratko- >tt be a szakmunkásképző- kólákba. A most végző ál- lános iskolások közül >67-re már 80 fiatal kö­rit szerződést a termelőszö- stkezetekkel. ■ anácskoztá a tsz-jogászok Cegléden a városi tanács agytermében tanácskoztak •gnap megyénk termelőszö- etkezeti jogászai. A Magyar Dgász Szövetség Pest megyei ervezetének tsz-szakosztá- ra rendezésében az új felvá- írlási árak, a szerződéses mdszer és az új gazdasági lechanizmus tárgykörébe tar- >zó problémákat vitatták ieg. Kontra és rekontra Mindenki javát szolgáló kontra és rekontra ez, bár — amikor bemondják — nem mindenkinek kellemes. A Gyapjúmosó és Szövőgyár po- mázi gyáregysége fonodájának termelési tanácskozásáról ké­szült jegyzőkönyvet lapozom, majd kontrák és rekontrák bemondóit kérdem: volt-e ér­telme annak, hogy szóltak? A papíron kívül — mely meg­örökítette szavaikat — mi bi­zonyítja vélemények, bírála­tok jobbat akarását? — Az L energiagépgyártá­si konferenciát március 9— 11 között rendezi a Techni­ka Házában a Gépipari Tu­dományos Egyesület. A há­romnapos tanácskozáson osztrák, olasz, NDK és NSZK szakemberek is részt vesznek. Somogyi József nemcsak az üzem tervteljesítéséről, a lét­számgondokról szólt, hanem személy szerint is dicsért és bírált. Beszélt a kettes sel- factoron történt fonalkevere­désről, s arról is, kit hogyan büntettek érte. A kontra jo­gosságát senki nem vitatta, de néhány rekontra is akadt: apróbb ügyek, de a gép mel­lett, a napi termelő munká­ban mégis jelentősek. Szmerek Lászlóné: — Vál­táskor sokszor találunk a gé­pen aláfont csévét; a selejtért a felelősség minket terhel, ho­lott a társ felel érte. Malárik Jánosné: — Csak végszükség esetén tegyék más gépre az embert, akkor megy a munka, ha a megszokott gép mellett állunk. Tamás József: — Jobban kell vigyázni a minőségre; a hátulról való bekötés rontja a minőséget, a dupla szálat sokkal nehezebb észrevenni. Péter Mária: — Mennyi a Vesta-anyag bére? Több ezer kilót lefontunk, de nem tud­juk, mennyi bér jár érte? Czimer Istvánná: — A nyol­cas kártolón észrevettem, hogy piszkos az anyag, szól­tam is a főművezetőnek, de ő csak leintett. Igv elmegy az ember kedve, hogy bármi miatt is szóljon. Szomik Piroska: — A gép alatt jó ideje feltörték a be­tont, hogy szerelnek. Azóta semmit nem csináltak. És ha baleset történik? Fórián Ilona: — Kevés a hüvelyes és abeúgos láda, sok­Nem bízhatjuk másra a megoldást Az utóbbi esztendők szeszélyes meteorológiai viszo­nyai közepette mind több esemény irányítja érdeklődé­sünket a vizek okozta károkra, veszélyekre. A hirtelen olvadás a nagy havazások után — mint idén is történt — hirtelen duzzasztja meg az eddig pataknak is alig tisztelt vízfolyásokat és ha nem vigyázunk, sok ezer hold terü­letet veszélyeztetnek: embert, értéket, állatot, felszere­lést. Az árnál is alattomosabban támad a belvíz. Szinte észre sem vesszük, csak amikor már összefüggő, vízzel bo­rított területek alakulnak ki egyik napról a másikra, ami­kor itt-ott megroggyant egy-egy út, cgy-egy házfal. Ügy tűnik, hogy romboló hatását nem is respektáljuk kellő­képpen és egy kissé késve látunk munkához. Mert nem elegendő, hogy szivattyúkat helyezünk üzembe, amelyek megkísérlik hamar eltávolítani a felgyülemlett vizet. Ad­digra a sarjadó vetés már megsínylette a rajta álló vizet, a föld kilugozódott táperejének pótlása nagy munkát és még több befektetést követel. Az elmúlt napok egyikén egy községi tanácselnök részletesen ecsetelte a falu és határának helyzetét, ahol nagy részt belvíz borít, s pusztít. Szavaiból kitűnt, hogy sokhelyütt hiányzik a gyors, hatásos és öntevékeny intéz­kedés, amely könnyíthetné a helyzetet. Az elvezetés útjá­ban például akadályok is felmerülnek, mint a szomszédos község vízgazdálkodási társulásával folytatott vita, az, hogy egy töltés alatt nem építhetnek, átereszt, mert nem kaptak rá engedélyt, pedig a természetes vízelvezetés csak így lenne biztosítható... ' Az az érzés támad az emberben, hogy egyesek a kér­dést nem ítélik meg olyan súllyal, amint az megérdemel­né. Talán azért, mert nem elsősorban érdekeltek, mert nem érzik a saját bőrükön? Ez az egyik, ami szembeötlő A másik, amiben pedig előbbre kell lépni: a helyi kez­deményezés. A belvizek megfékezése országos gond, de megoldása helyi ötletességet, intézkedést és munkát is fel­tételez. Számos vidékünkön például elhanyagoltak a víz­elvezető barázdák, nem végeznek rendszeres árkolásokat, még településeken belül sem. Pedig az eliszaposodottv a feltöltődött árkok maguk is sok bajt okozhatnak, vissza­tartják a vizet. Másutt ekével vagy kapával végzett árko- lás vezetheti le a szántóföldek felgyülemlett vizét, segít­het hozzá, hogy az ideiglenes tavak helyén hamarosan ve­tés zöldellhessen. Az öntevékenységet kell tehát hangsúlyoznunk, ami­kor a belvíz gondokat okoz egyes vidékeinken és a terv­szerű megelőző munkát, amely nem kis mértékben a he­lyi tanácsok és az érintett termelőszövetkezetek vállain nyugszik. Ha felsőbb utasításra várnak, ha a segítséget csakis az egyébként is lekötött vízügyi erőktől várják, avagy az időjárásra bízzák a megoldást, akkor bizony a belvíz okozta károkat máris ráírhatják — saját számlánk terhére. Molnár Tibor ♦ ♦ ♦ Adu: az egyenletes munka A kedvszegőt figyelmeztették A napló még gyengélkedik szór veszekedni kell érte, meg lopkodni egymástól. Találomra kiválasztott fel­szólalások, mégis, túlmutat­nak az egyéni „panaszon”. A jobb munkafeltétel — jobb munka. Kontra és rekontra váltásának célja az egyenlete­sebb — tehát kevesebb zökke- nőjű — termelés. De csak ak­kor, ha a szavakat követik a cselekedetek. kezletek jegyzőkönyvét is át­nézve, átlagként azt kapjuk: a dolgozók 95—98 százaléka ott van a tanácskozásokon, s egy- harmada — fele fiel is szólal! Minden üzem termelési érte­kezletén — s ebből igen jó hogy nem engednek — ott van a gyár gazdasági-, párt­ós szakszervezeti vezetőségé­nek képviselője. Somogyi József arról beszél, hogy sajnos, az üzemvezető ereje sokszor kevésnek bizo­nyul. Nemcsak a már említett sín-ügyben, másban is. A dol­gozók viszont ezzel nem sokat tőrödnek, rajta kérik számon, mi lesz már? A dolgozók vi­szont azt említik, hogy van­nak örökzöld ügyek, mint a méröládák — most végre már jó ideje van elég — meg a hüvelyes és abeugos ládák hiánya. Mert e két utóbbiból időről-időre megcsappan a készlet, s akkor mérgelődhet­nek. Ebben is, de abban is Befejeződtek a zárszámadások Nyitják a szőlőt, vetnek: a ceglédi járásban (Munkatársunk telefonje­lentése) Cegléd környékén a járás­hoz tartozó mind a húsz kö­zös gazdaságban megtartották már a zárszámadási közgyű­lést. Kónya Ferenc mező- gazdasági osztályvezető sze­rint a tavalyi mostoha körül­mények ellenére kedvezően alakult a ter­melőszövetkezeti gazdál­kodás járási mérlege. Tovább erősödtek a termelő- szövetkezetek, jelentékeny mértékben gyarapíthatták az úgynevezett közös alapokat, az előző évhez képest emel­kedett a tagok jövedelme if. Csupán egy termelőszövetke­zet — a nyársapáti Haladás Tsz — zárta hiánnyal az évet. Ez a gazdaság főként szőlő- termesztéssel foglalkozik, s a múlt év őszén a várt ter­mésnek csak töredékét tud­ták leszüretelni a peronosz- póra miatt Az utóbbi napok szokatla­nul kedvező időjárása a ceglédi járásban is mozgósította a mezőgaz­daság munkásait. Valamennyi termelőszövetke­zetben hozzáláttak a kinti te­endőkhöz. Ennek eredménye­ként többhelyütt már földben van a koraiak magja, a bor­só s a mák után megkezd­ték az őszi árpa vetését. Ahol a traktorokat nem bírja el még a föld, ott á fogatoké a szó. Kőcser, Törtei és Al- bertirsa homokosabb föld­jein tegnap is dolgoztak a szántó traktorok. A kertészkedő közös gaz­daságokban különösen nacv hasznát veszik a februári enyheségnek. Meggyorsították a meleg­ágyak készítését, ápol­ják a kikelt palántákat. Főképpen az a hőnyi József Attila Termelőszövetkezet kertészetében gyorsult meg a munka. Az utóbbi napok­ban benépesültek a Cegléd környéki szőlők is. Ahol a ta­lajviszonyok megengedték és engedik, hozzákezdtek a szőlő nyitásához. A gyümölcsösök­ben már javában metszenek és permeteznek. Tegnap ugyan gyorsan támadt zápo­rok váltakoztak a csendesebb áztató esőkkel, ennek ellenére, ahol csak lehetett, dolgoztak. s. p. van igazság, amit Somogyi Jó­zsef mondott. Mégis, a jegyző- könyv nyomán megejtett ,jiyo- ^ mozás” azt igazolja, amit az 5 üzem igazgatója így fogalma- zott: — Mind erősebben érvé- nyesítjük azt az elvet, hogy a ^ termelési tanácskozások való- 5 ban tanácskozások legyenek. § Kontra és rekontra váltako- ;i zása nemcsak ezt tanúsítja,^ hanem azt is, hogy kontrák és ő rekontrák bemondóé egyaránt S gazdagodnak a nyereséggel, a 5; termelési akadályok csökken- § tésével, az egyenletesebb miun- ^ ka megteremtésével. & Mészáros Ottó J Üt az életbe A termelési tanácskozáson elhangzott felszólalásokra — azok mondandójától függően — szóban vagy írásban vá­laszol az üzemvezető. A gyár szakszervezeti bizottsága rend­szeresen ellenőrzi, megtör­tént-e a válaszadás, s kielé­gítő-e az? Somogyi József üzemvezető szerint „csendes termelési tanácskozás” volt a szóbanforgó. És a sokféle bírálat, panasz, észrevétel? — Az lenne a baj, ha nem lenne. Ha hallgatnának róla. A tanácskozás valójában csak akkor éri el célját, ha nyílt, őszinte a szó: kontra és rekontra természetesen. És ha az emberek látják, hogy szavaik nyomán történik is valami. Nos, történt? Az aláfont csévélj: ügyé­ben — Szmerekné tette szó­vá — a válasz: jelentsék azonnal a művezetőnek, aki tartsa számon, jelezze a szak- mányvezetőnek. Ugyanakkor az idősebb dolgozók több megértéssel fogadják a kez­dőket: egy-egy aláíont csö­véből ne legyen napokra szóló harag. Fórián Ilona felszólalása | nyomán több lett a luda, s | a javítás is meggyorsult, § ugyanakkor több gondosság- $ gal kezeljék azokat, mert a $ dobálás miatt idő előtt tönk- $ rememnek. Szomik Piroska $ jogos panasza még nem nyert ^ orvoslást: az üzemvezető ^ többször is sürgette a kocsi- S; vezető sín leszállítását — emiatt törték fel a betont, a S régi kopott volt — dehát a § bürokrácia, ilyen meg olyan § kiutalás, profil stb. A gyártó § vállalat a negyedév végére S ígért Czimerné észrevétele § alapján a főművezetőt figyel- § meztették: tartsa jobban tisz- 5 leletben az emberek véle- § ményét Péter Mária felszó- $ lalása — a Vesta anyag § normája ügyében — a mun- $ kaügyi osztályon kötött ki, ^ az üzemvezető ott sürgette $ a normák gyorsabb megálla- ^ pítását, ugyanakkor a dolgo- $ zóknak azt is megmagyaráz- § ták, hogy a végleges nor- § mához szükséges a tényleges ^ termelés néhány adata is, ^ mert különben az elsietve ^ megállapított, — túl szoros^ vagy túl laza — norma «tó- ^ lagos korrigálást igényelne, ^ s ez nem jó dolog. Malárikné J is körültekintő választ kapott: § a hiányzások, s több esetben § a technológia vál tozása igény- ^ li az átcsoportosítást, s ez érthetően elsősorban a be­gyakorlott — tehát min­denütt jól helytálló — dolgo­zókat érinti; az üzemi és egyéni érdek olykor súrló- dik. Sokan csatlakoznak Németh Kálmán karbantartóhoz. Le­sik minden mozdulatát, ük valószínűleg a lakatos vagy a szerelő szakmát választják Lakatos Gyuszi második osztályos tanuló ma ötöst kapott júsági Mezőgazdasági Szövet­kezet. A felső tagozat 65 diák­ja gazdálkodik itt, három hola földön. Van sertés- és baromfi- tenyészetük is. Az év végi mér­leg mutatja a jó eredményt. Vajon azok között, akik éve­ken keresztül szeretettel' és hozzáértéssel művelték a föl­det, nevelték az állatokat, nerr akadnak olyanok, akik az in­tézetből kikerülve, továbbra is a mezőgazdaságban marad­nak? Megtudtam, hogy többen is szívesen mennének elsősorban a váci Kossuth Tsz-be. mive. ott ismerősként fogadnák őket. Az akadály: nincs munkásszál­lás, üzemi étkezde. Pedig megérné a váci Kos­suthnak, hogy ilyet létesítsen hiszen évről évre életerős fia­talokkal „gazdagodnának”. A közösséghez, munkához fegyelemhez szokott fiúkba:, biztosan nem csalódnának. Vajon Sárvári Antiból és Mészáros Feriből mi lesz? Kép és szöveg: Gábor Viktor A vácdukai fiúnevelőben jártam. Amolyan gyermekvá­ros ez, csak kicsiben, sokkal korlátozottabb anyagi lehető­ségekkel. 120 fiú talált itt ott­honra és az elsőtől a nyolcadik általános befejezéséig marad­nak az intézetben. Utána ... Igen, utána gimnáziumba, vagy iparitanuló iskolába helyezik el az itt végzett növendékeket. Hová? A lehetőségek nagyon korlátozottak. Bányász, vasas vagy építőipari tanulóknak mehetnek innen, mert csak ott kapják meg a részükre oly nélkülözhetetlen kollégiumi el­helyezést. Az intézetben nyolc szakkör működik, ezekből mindössze egy. a lakatos szakkör ad némi előkészítőt a jövőre. A többi: a színjátszó, a tűzoltó, a vörös­keresztes, vagy a bélyeggyűjtő szakkör, inkább csak szórako­zást, hasznos időtöltést bizto­sít. Ezenkívül van még: az Ií­A fonodában dolgozók — nemcsak az említett, találom­ra kiválasztott felszólalók, ha­nem mások is — amilyen jól élnek a termelési tanácskozás teremtette fórummal — az üzemi demokrácia valóban lé­nyeges tényezőjével — oly kevéssé kamatoztatják az „Ész­revételek, javaslatok napló- já”-t. Jó idő eltelik, míg egy- egy bejegyzés a lapokra kerül. Miért? — Legtöbbször szóban elintézi az ember a csip-csup ügyeket — mondják. Üj dolog ez, s legtöbben még idegenkednek attól, hogy tollat fogjanak, szóban köny- nyebbnek tűnik. Ezt bizonyít­ja a termelési tanácskozáso­kon tapasztalható aktivitási, hi­szen a korábbi termelési érte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom