Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-23 / 45. szám
nir ME érti '^/fírlan 1966. FEBRUAR 83., SZERDA Háromszáz ezüstpénz a patakmederben A Borsod megyei Hernád- petri község patakmedrében egy iskolás fiú kavicsszedés közben, összetört cserépedényben, 300 darab ezüst- pénzt talált, s azt beszolgáltatta a miskolci Herman Ottó Múzeumnak. A múzeumban megállapították, hogy a tízfilléres nagyságú, egy milliméter vastagságú ezüstpénzek nagyobb részét I. Ferdinand verette nem sokkal királlyá koronázása után. A régi érmék között lengyel eredetű, Ulászló korabeli pénzt is találtak. A dénárokon levő évszámok alapján a múzeum kutatói megállapították, hogy tulajdonosa 1544. körül rejthette el a törökök elöl. Víz alatt a Szent Márk tér Velencében a csatornákban felduzzadt víz miatt a motoroshajók már nem fémek el a hidak alatt, víz alatt áll a velencei Szent Márk tér. KENNEDY ÖZVEGYE NEM MEGY FÉRJHEZ Az utóbbi időben olyant híresztelések terjedtek el, hogy Antonio Garrigues, Spanyol- ország szentszéki nagykövete feleségül veszi Jacqueline Kennedyt. A követséghez „közelálló körök” most határozottan cáfolják a híreszteléseket. KÖNYVESPOLC Megszólalt a legilletékesebb Leslie R. Groves: Az atombomba születése Valóban a legi lletékesebb: Leslie R. Groves dandártábornok — ma nyugdíjas altábornagy — a Manhattan- program •— irányítója, vezetője, feje stb. volt Nem gúnyból tettük a felsoroltak után még az stb.-t is: Groves valóban az az egyetlen ember, aki mindent tud az amerikai atombomba megszületéséről, bár könyvében nem mindent mond el... Amit elmond azonban, legalábbis annak zöme, olyasmi, amit csak ő mondhat el. Az ő kezébe futott össze minden szál, akár az Egyesült Államok elnöke, akár a tudományos irányítást ellátó Oppenheimer profesz- szor kevesebbet tudott, ismert — s joggal írhatjuk: tudhatott, ismerhetett! — mint ez a tipikus katona, aki úgy érezte, s érzi, hogy élete csúcsa, tevékenysége koronája ez a bomba. A történelem eddig ismert legpusztítóbb fegyvere. Korszakot nyitó felfedezés szülötte, mely elsőként fegyver formájában lépett a történelem porondjára, s ma is állandó fenyegetésként lebeg az emberiség feje felett. Groves kezdettől ott állt a kormányrúd- nál: teljhatalmat kapott, s ezt fel is használta. Elismerésre méltó búzgalommal és szervező készséggel szolgált egy ügyet, mely — történelmi ítélet ma már! — rossz ügy volt. Groves ugyanis nemcsak a bomba elkészítését szorgalmazta, hanem — ledobását is! Csepeli turisták a budai hegyekben: % napoztak, mint a legmelegebb kánikulában Indulásra késsen a ceglédi téglagyár Megszűnik az idény jelleg — 9 millió 700 ezer forintért szárító Április első felében: szállítás Szinyavszkijt kizárták a Szovjet írószövetségből Napozás ebéd után A csepeli turisták a minap tartották hagyományos álarcos farsangi báljukat a nagyvillámi turistaházban. A természetet kedvelő martinászok, öntők, hengerészek családjukkal együtt nagy sétát tettek a csodálatosan szép vidéken. Este a bálon a zenét kedvelő munkatársakból alakult, immár híressé vált „Felicia” együttes szórakoztatta őket a legfrissebb lett- kiss és twist számokkal. A vidám társaság bál után hajnalban ébresztőt tartott az erdőn és „kijózanító” túrán vett részt. Egy kis bemelegítővei, valódi kisüstir>el koccintottak a pihenő helyeken. J ól meghúzták a bütyköst, hogy olyan erőben érjenek célba, mintha nem is táncolták volna végig az éjjelt. Az OSZSZSZK írószövetségének moszkvai titkársága egyhangúlag kimondta, hogy Szinyavszkijt, „aki tollát szovjetellenes körök szolgálatába állította”, kizárja a Szovjet írószövetség tagjai közül. A belvíz következtében ösz- szeomlott és megrongálódott lakóházak újjáépítése, megjavítása nagy gndot okoz mind a tulajdonosoknak, mind Cegléd vezetőségének. A városi TÜZÉP-telepen minden szükséges építőanyag rendelkezésre áll, téglából azonban egyetlen darab sincs. Varga Ferenc, a téglagyár igazgatója a következő tájékoztatást adta: — A téglagyár indulásra készen áll. De régi tapasztalat szerint — a jelenlegi enyhe időjárás ellenére is — felelőtlenség lenne most elkezdeni a gyártást, mert a ki nem száradt tégla mínusz 5 fokos fagyban is tönkremenne. Már pedig erre a tavasz végleges beállta előtt bármikor számítani lehet. Amennyiben azonban a meteorológia előjelzés március elejére jó időt jósol — akkor március 5-én, de legkésőbb 10-én megkezdjük a nyerstégla gyártását. — Mikor vásárolhat téglát a város lakossága? — Az időjárás alakulásától függően az első szállítmányokat április 10. és 15. között akarjuk indítani. Természetesen elsősorban városunk belvízicárt szenvedett lakosságát látjuk el téglával. — Milyen korszerűsítésre kerül sor önöknél. — örömmel közölhetem, hogv gyárunk az idén 9 millió 700 ezer forintos költséggel műszárítót kap, amelynek segítségével megszűnik a téglagyártás idény jellege, és már a jövő évtől kezdve a téli hónapokban is folyamatosan gyártunk téglát. A műszárító megépítése egyébként nemcsak a téglagyártás idényjellegét szünteti meg, hanem az áru minőségét is nagy mértékben megjavítja, — Hány téglát gyártanak az idén? — Az elmúlt évi 12 millió 800 ezerrel szemben ebben az évben 15 millió 100 ezer tégla gyártása szerepel tervünkben. A műszárító megépítése termé- .lesen — folyamatos gyártás következtében — lehetővé teszi idei tervünk túlteljesítését. (fzl) „Bedolgozóból" — tsz-tag Új belépők a budai járás tsz-eibe Érdekes jelenségre hívta fel a figyelmünket Risnyovsz- ky József né, a nőtanács budai járási titkára. De adjuk át a szót neki: — Az elmúlt napokban öt községben vettem részt a termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Mind az öt községben azt tapasztaltam, hogy az asszonyok tízesével kérik felvételüket a termelőszövetkezetbe. — Például? — Például a sóskúti Béke Tsz zárszámadásán tizenegyen jelentkeztek felvételre: tíz asszony és egy férfi. Az ürömi Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben felvett tíz új tag közül kettő volt férfi, a többi nő. De sorolhatnám tovább, a járás többi községeit is. — Mi a magyarázata, hogy éppen most szánták rá magukat ezek az asszonyok, akik évek óta „bedolgozók” voltak, a belépésre? — A legfőbb ok gazdasági természetű: a termelőszövetkezeti tagok SZTK-biztosítá- sának kiszélesítése, és a termelőszövetkezeti nyugdíj olyan vonzerő, aminek a bedolgozó asszonyok sem tudnak ellenállni. A másik ok abban rejlik, hogy ezek az asszonyok is mindinkább igénylik a beleszólás jogát a közös ügyekbe, ilyen jog pedig csak a tsz-tagot illeti meg. A harmadik ok: a szövetkezetek megszilárdulása, gazdasági eredménye. Az asszonyok úgy látják, érdemes belépni: megtalálják a számításukat! ny. é. NAPI NEGYVENEZER LITER TEJ a ceglédi tejüzemben tei, és Kőröstetétlen által határolt területről szállítják be a napi 40 ezer liter tejet, összesen 27 község tartozik hozzájuk, s 54 termelőszövetkezettel van szerződésük tej- átvételre. Az üzemben 23—25 ezer liter tejet dolgoznak fel naponként üzleti árusításra, s általában 12 ezer litert — kellő zsírtartalommal, pasz- törizálva — szállítanak Rákospalotára, ahol csak palackozni kell; Futball! % fáknak tilos a szakáll Az amerikai labdarúgószövetség megtiltotta a játékosoknak, hogy szakállt viseljenek. Az óvatossági rendszabály nagyon aktuális volt, mert a heves vérű futballisták, kihasználva azt a körülményt, hogy a játékszabályokban erre nincs semmiféle utasítás, gyakran sza- kállon ragadják az ellenfelet. A bajuszviselést viszont továbbra is engedélyezik, mivel — a labdarúgó-szövetség vezetői szerint — az ellenfelet bajúszon ragadni már sokkal körülményesebb. ! Zsíros kenyér A bálba „tévedt” turista A kislány fölnyalabolta mackóját, mely akkora volt, mint ő maga, egy \ székre tette, kiskanállal egy darabka | fát nyújtott neki, és ezt mondta: S — Tessék! Egyél szépen! > A mackó figyelemre sem méltatta e í szavakat. Üvegszemével meredten né- ^ zett a levegőbe. ^ A lányka megcsóválta a fejét. $ — Ejnye, ejnye! Nem akarsz enni? § így bizony sovány leszel, te kis csacsi! § Ekkor, úgy látszik, mást gondolt. ^ Apukájához lépett, aki az asztalnál ol- ^ vásott. | — Apu, kérek zsíros kenyeret — § mondta. § A férfi fölnézett. ^ A szobát a késő délutánok narancs- § sárga színe festette meghitté. Az abla- § kon át a kerti fák hajlongó lombjait le- ^ hetett látni. | — Várj egy kicsit, Agikám, mindjárt $ jön anyu! § Ágika szerette, ha kívánságát nyom- ^ ban teljesítik. ^ — Nem, apu! Most adjál! § Ez a türelmetlenség vagy makacsság § nem tetszett az apának, de fölkelt és a $ konyhába sietett, hogy minél hamarább $ túl legyen a dolgon. Mint a férfiak ál- $ tálában, ő sem szeretett edények, lába- ^ sok között keresgélni. $ A kenyeret azonban nem találta. $ — Hát, Agikám — mondta a szobába $ lépve —, nincs kenyér. Elfogyott. Anyu- ^ ka mindjárt itthon lesz, ő biztosan hoz ^ magával. $ De ez nem nyugtatta meg a kislányt. $ Finom kis arca durcás lett. Talán nem ^ hitte el, amit mondtak neki, azt gondolta, becsapják, vagy nem tudta elképzelni, hogy a kenyér, ha szeleteket vágnak belőle, előbb-utóbb elfogy. Elég az hozzá, hogy kérését megismételte. — Értsd meg, hogy nincsen — mondta az apa. — Nem vagyok varázsló, hogy azt mondjam: „csiribi-csiribá!” — és már itt is a kenyér, megkenve zsírral vagy lekvárral. Ágika ekkor nagy szemét apjára emelte, és komoly hangon kérdezte: — Apu, te mért nem vagy varázsló? — Ne beszélj ilyen butaságot! — De igazán, apu, ha varázsló lennél, akkor nekünk nagyon jó dolgunk lenne. Nem kellene semmit se venni, és mégis megvolna mindenünk, amit csak akarnánk! — Jó, jó, menj szépen játszani! — És a zsíros kenyérrel mi lesz, apu? — Ejnye, hát még mindig nem értetted, hogy nincs egy darabka sem? A kislány hátrább ment, egészen a szekrényig, leült a sámlijára, és már- már elpityeredett. Hogyan keltene megmagyaráznom, hogy mi az a „nincs”? — töprengett az apa. Ekkor hirtelen egy ötlete támadt. Odament a kis szomorkodóhoz, megsimogatta a fejét és bánatos hangon mondta: — Baj van, Ágikám! Ügy fáj a hasam, hogy az csuda! Mit gondolsz, miért? Talán én is éhes vagyok? A kislány fölemelte a fejét. — Ügy van, apukám! — helyeselt csaknem jókedvűen. — Biztosan éhes vagy! Enned kellene egy kis zsíros kenyeret. — Eltaláltad! Légy szives, hozd be a kenyeret! Ágika, mintha egész idő alatt csak erre várt volna, gyorsan fogta a sámlit, kivitte a konyhaszekrényhez, fölállt rá, és keresgélni kezdett. Fürgén kutatott, zörgött a lábasok, fazekak, tányérok között. Mindenbe belenézett, mindennek mögéje nézett. Nagyon komolyan csinálta, mintha be akarta volna bizonyítani, hogy ő már nem is olyan kicsi, ő már segíteni is tud. Nem érdekelték a díszes porcelánok, a sótartó, a kávédaráló s egyéb furcsa dolgok, melyeket máskor örömmel kézbevett volna, hogy közelebbről is megvizsgálja őket, eljátszogasson velük. Most csak a megbízatására gondolt De a kenyér csak nem bukkant elő. Leszállt a sámliról, kihúzgálta a fiókokat, aztán visszatologatta, és széttárt kézzel állt apukája elé, aki a küszöbről nézte. — Apu, nincsen kenyér! — Az nem lehet! Csak nem akarod behozni! — De igazán nincsen, apu! — mondta egészen komolyan. Az apa azonban csak nem akarta elhinni. — Lehetetlen! Meg kell keresned! Nagyon éhes vagyok! A kislány végigjáratta szemét a konyhaszekrényen, s határozott hangon mondta: — Értsd meg apu, hogy nincsen! Anyu mindjárt hazajön, és hoz magával. Várj türelemmel! — Tényleg hoz? — Hát persze! Majd meglátod, hogy igazat beszélek. Ebben a pillanatban mozdult a kilincs, kinyílt az ajtó és belépett a fiatalasszony, kezében élelmiszerrel tömött kosár. Legfölül ott nyújtózkodott egy szép, frissensült, kétkilós kenyér. Agika apukájához fordult: — Látod, apu, igazán itt a kenyér! Te pedig azt hitted, hogy hazudok. Fürtös Gusztáv A víkend szenzációja a napozás voit. Délben 24 fok meleget mértek a kilátó tövében a sütkéreztek, ahol a férfiak, gyerekek derékig vetkőzve barnították magukat szalonna, meg rablóhús sütése közben. Az igaz, hogy a fehérbőrűében a füst gyanús színt hagyott, de ezzel együtt boldogok voltak, mert úgy napoztak Viseg- rád fölött, mint a legforróbb kánikulában, noha a völgyben, a szakadékok mélyén, a nyúlvgrató bokrok alatt még hó lapult. A tartálygépkocsi hosszú útja végén rövid pihenőre visszatér a ceglédi tejüzem udvarára. Mielőtt „zsákmányától” megszabadulna, az üzem laboránsa, Tóth Istvánná, mintát vesz a beérkező tejből, ellenőrzi minőségét. Elég képzeletben megrajzolni azt a területet, amelyet a vállalat három tartálykocsija és egy platós gépkocsija naponként befut. Az Abony, Farmos, Gyömrő, Pestimre, Vecsés, Üllő, Nyáregyháza, Dánszentmiklós, TörÉs szenvtelen precizitással jelölte ki a kísérleti nyúl szerepét játszó városokat, akkor, amikor Japán kapitulációja napok kérdése volt, amikor katonailag felesleges és oktalan tett volt a bombák le- dobása, de amikor erőfitogtatásként az amerikai militariz- mus képviselői nagyon is szükségesnek ítélték. Groves rendkívüli alapossággal ábrázolja azt a mechanizmust, amely végső termékként kibocsátotta az atombombát, s precízen azt az ellenőrző, mindent-mindenkit szemmel tartó apparátust, mélyet el hárí tásnák neveztek. Minderről a katona nyersességével szól, s nem rejti véka alá azt sem, hogy célja az volt: a világ urává, törvényhozójává tegye hazáját az új, rendkívüli erejű fegyver segítségével. E tekintetben tiszteletreméltó Groves őszintesége: az olvasó nem kommentárokból, hanem első kézből ismerheti meg azokat a hatalmi terveket, világuralmi elképzeléseket, amelyeket a Grovesek — s nem kevésbé a mögöttük álló monopóliumok urai — szövögettek, s melyekért nem kíméltek anyagiakat, sőt — százezrek életét sem. Természetesen japán százezrek életét... A szerző természetesen igazoltnak tartja a bombák ledobását, s e nézőpont hatja át állásfoglalását más kérdésekben is. Éppen ez teszi jelentőssé az e témakörrel foglalkozó munkák közül: bepillantást nyújt eddig hét lakat alatt őrzött kulisszatitkokba, > ugyanakkor világosan és fél- reérthetelenül megfogalmazza íz imperialista ka tonai de©! ó- jia véleményét. Elrettentő és mélységesen antihumánus vé- emény ez, s éppen ezért volt ielyes vállalkozás kiadni a íönyvet Jó példája annak, íogyan érvelnek meggyőzően :1 lenfeleink — a mi igazunk neilett. (Kossuth Könyvkiadó) (m. o.)
