Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-22 / 44. szám
Napirenden : a továbbtanulás, pályaválasztás PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Balesetmentes gépjárművezetés Az autóklub ceglédi csoportjához megérkeztek azok a kérdőívek, amelyeken a gépkocsivezetők 5—10 éves balesetmentes vezetésüket bejelenthetik. A kitöltött kérdőíveket, a rendőrségi igazolás után, legkésőbb április 14-ig kell a; autóklub helyi csoport jáho: visszajuttatni. A CEGLEPt JÁRÁS ES CE6LÉD VAROS RfcSZ X. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1966. FEBRUAR 22., KEDD Április első kiében szállítás Megszűnik az idényjelleg a téglagyárfásban Varga Ferenc, a téglagyár igazgatója, a következő tájékoztatást adta: — A téglagyár indulásra készen áll, azonban régi tapasztalat szerint — a jelenlegi enyhe időjárás ellenére — felelőtlenség lenne most beindítani a téglaiul (Tomcsányi Sándor felvétele.) zalékban emelkedett, ugyanakkor a termelőszövetkezetek árufelhozatala 25 százalékos csökkenést mutatott. A piaci összes árufelhozatal 39 százalékát értékesítették a termelőszövetkezetek. A szabadpiaci árufelhozatal értéke, napi átlagáron számítva, meghaladja a tizenhat és fél millió forintot. Piaci helyfoglalási díjakból a város bevétele 1965 évben 485 ezer forint, mérlegelési díjból 24 ezer, kerékpármegőrzési díjból pedig 323 ezer forint volt A hideg téli napok után a múlt pénteken volt az első igazi piaci nap városunkban. Még a déli órákban is sok vásárló volt a piactéren, s főként gyümölcsből volt igen szép felhozatal. Az árak azonban lassan-lassan az égig érnek, ... Zsong körülöttünk a piac, mely kicsi is, korszerűtlen is, sáros is, máskor meg poros, egyszóval a higiénia követelményeinek legkevésbé megfelelő. Tíz év óta beszélünk a piacrendezésről, de egy lépést nem jutottunk előbbre. Az egészség és a piaci rend érdekében kellene valami, anyagi eszközeinkhez illő megoldást találni, addig is, amíg a Kossuth tér végleges rendezése során városunk piacproblémája is korszerű megoldást nyerhet. <-u -n) gyártást mert a ki nem száradt tégla mínusz 5 fokos fagyban is tönkremenne, márpedig erre a tavasz végleges beállta előtt bármikor számítani lehet. Amennyiben azonban a meteorológiai előjelzés március elejére jó időt jósol — az idén lehetőleg március 5-én, de legkésőbb március 10-én megkezdjük a nyerstégla gyártását. Mikorra számíthat a város lakossága arra, hogy téglát vásárolhat? — Az időjárás alakulásától függően téglagyárunkból az első szállítmányokat április 10-e és 15-e között akarjuk indítani. Természetesen elsősorban városunk belvízkárt szenvedett lakosságát látjuk el téglával. Milyen korszerűsítésre számíthat az idén a téglagyár? — Örömmel közölhetem, hogy téglagyárunk az idén 9 millió 700 ezer forintos költséggel műszárítót kap, melynek segítségével megszűnik a téglagyártás idény jellege és már a jövő évtől kezdve a téli hónapokban is folyamatosan gyártunk téglát. A műszárító megépítése egyébként nemcsak a téglagyártás idényjellegét szünteti meg, hanem a gyártott tégla minőségét is nagymértékben megjavítja. Hány téglát gyártanak az idén? — Az elmúlt évi 12 millió 800 ezer téglával szemben ebben az évben 15 millió 100 ezer tégla gyártása szerepel tervünkben. A műszárító megépítése természetesen — a folyamatos gyártás következtében — lehetővé teszi az idei tervünk túlteljesítését (fzl.) A legifjabbak karneválja Hosszú hetek óta ez volt a beszédtéma a kisdobosoknál és az úttörőknél az őrsi és rajfoglalkozásokon, mikor lesz a városi karnevál? Vasárnap a Kossuth Művelődési Ház ízlésesen feldíszített emeleti termében valódi farsangi hangulat fogadta az összegyűlt, pajtásokat A jelmezesek külön gyülekeztek, s az öltözők irányában tűntek el, magukra ölteni a „maskarát”. Legtöbbjük szülői segédlettel változtatta ismeretlenné magát, hiszen az alkalomra készült jelmez csatjai, tűi, gombjai között jobban kiismerik magukat az anyukák. Szerpentin, konfetti, színes papírcsíkok, lampionok, papírsüvegek, álarcok és soksok piros nyakkendős pajtás. Egyszer csak hosszú sorban megjelennek a jelmezesek. Egyenként lépnek a színpadra, s külön-külön név szerint „bekonferálják” nevüket, iskolájukat, s félreértések elkerülése végett: mit ábrázol a jelmez. Egyenként léptek színre a jelmezes vetélkedők. Sok ügyes, ízléses elképzelés váltotta ki az összegyűltek elismerését, s a zsűri sem fukarkodott a pántokkal. Ötletes volt a fogkefe és az Overtoil, vidáman pattogott a kis cowboy pisztolya, helyes volt a Kossuth Tsz képviseletében megjelent kisöreg, aki fiatalokat akart toborozni a tsz-be. A városi karnevál jelmezbemutatója után a zene uralkodott a teremben, s vidáman táncoltak a pajtások. Délelőtt a kisdobosok zakatolása, délután a nagyobbak táncos szórakozása tette felejthetetlenné ezt a jól sikerült karnevált. (t—0 T ermelőszövetkezeti jogászok városunkban A Jogászszövetség termelőszövetkezeti tagozata február 23-án, szerdán a városi tanács nagytermében a termelőszövetkezeti jogászok számára a felvásárlási árintézkedésekről és az új gazdasági mechanizmusról tart vitaindító előadást. Az előadást vita követi, majd a különböző járásokból érkező jogászok városunk nevezetességeivel ismerkednek. A városnéző sétát Hídvégi Lajos helytörténeti kutató vezeti, s megtekintik a Kossuth Múzeumot is. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, ismerőseinknek, kartársainak, akik srzeretett drága jó férjem, édesapánk, testvérem: Jóasa Imre temetésén megjelentek. részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút. csokrot helyeztek. Külön köszönetét mondunk az Állami Biztosító Pest Megyei Igazgatóság dolgozóinak, a Ceglédi Állami Biztosító Kirendeltség dolgozóinak, az Újvárosi ref Egyházközségnek és a Sztáray énekkarnak küldött koszorúkért, özv. Józsa Imréné és gyermekei, Cseh István és neje Ezúton mondunk hálás köszöne tét rokonainknak, jő ismerőseinknek. jó szomszédainknak, akik szeretett jó feleségem, édesanyám és testvérünk: Dudás Istvánné. szül. Szepsik Etelka temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút helyeztek. Dudás István és családja 10 férfi és 4 női csapat, 17 férfi és 6 női páros indult. A verseny szép levezetéséért Tóth Istvánt, a járási asztalitenisz-szövetség elnökét dicséret illeti meg. Az igen nívós versenyen a következő eredmények születtek: Női egyéni: 1. Kovács Irén, Ceglédbercel, 2. Diószegi Lászlóné, Abony, 3. Székely Sarolta, Dánszentmiklós. Női páros: 1. Abony, 2. Al- bertirsa. Női csapat: 1. Abony, 2. Dánszentmiklós. Férfi egyéni: 1. Retkes Gyula, Abony, 2. Kókai László, Abony, 3. zuda Pál Ceglédbercel. Férfi páros: 1. Abony. Férfi csapat: 1. Abony, 2. Törtei. Vegyes páros: 1, Abony, 2. Dánszentmiklós. A rutinosabb csapat győzött Szombaton játszották le a Ceglédi Gimnázium tornatermében a Magyar Népköztársasági Kosárlabda Kupát a Ceglédi Gimnázium és a Csepel Autó NB II.-es csapatok közt. Mint várható volt, a nagyobb tapasztalatokkal rendelkező, rutinosabb és minden helyzetet kihasználó NB Il.-ben játszó csepeliek nyertek 100:36 arányban. — 62 — ka, kacsa, liba. Ebből egyéniek hoztak piacra 95 900 kilogrammot, a tsz-ek pedig 8800 kilónyit Hasonló volt a helyzet a tejtermék tekintetében is: 85 900 kilogramm áruból egyéni termelők szállítottak 61 500-at, a termelőszövetkezetek 24 400 kilót. Burgonyából a tsz-ek forgalmaztak többet. Értékesítésre került 6082 mázsa, ebből 2929 mázsa termett egyéni gazdaságokban, a termelőszövetkezetek burgonyaértékesítése 3153 mázsát tett ki. Zöldségfélékből eladásra került a múlt évben 14 257 mázsa, ebből 7570 mázsa a kiskertekben, udvarok szabad térségein, háztáji gazdaságokban termett. Gyümölcsből is hasonló a helyzet: a 9485 mázsa évi összeredményből az egyéniek 7107 mázsát értékesítettek a ceglédi piacon. S végül még egy jellemző adat. Tojásból a piacstatisztika összesen 129 000 darabot jegyzett fel. Az egész meny- nyiség a háztáji és egyéni gazdaságból származott Az év folyamán az egyéni árufelhozatal az előző évihez viszonyítva 23 száPéntek reggel fél nyolc. A kisvasút strandfürdő melletti megállóhelyénél csodálkozó hangon jegyzi meg valaki: — Na, máma nem maradt otthon senki Törteién, se Jász- kara jenón. Piacnap van Cegléden. A gazdasági vasút szinte szám- bavehetetlen számú utazója nagyobb részében a piacra igyekszik. Árut hoz, s utána bevásárol a helyi üzletekben. De ugyanúgy özönlik az ember és az áru Bércéiről, Szeléről, Nyársapáiról és Csemőből is. A városi tanács végrehajtó bizottságának a tanácsülés számára készített jelentése összefoglalóan tartalmazza a szabadpiaci árufelhozalal 1965. évi adatait. A jelentés megállapítja, hogy Cegléd város zöldség, burgonya, gyümölcs, baromfi, tejtermék áruellátását nagyobb részben a szabadpiaci árufelhozatal útján biztosítja. A statisztikai adatok szerint a múlt évben például baromfiból szabadpiacon értékesítésre került 104 700 kiló csirke, tyúk, puly1965-ben: tizenhat és fél millió forint értékű áru a ceglédi piacon Évek óta nem volt ilyen nagy mezőny az asztalitenisz járási spartakiád döntőn. A versenyt Gól! Lajos, a JTS elnöke nyitotta meg. örömmel nyugtázta, hogy hét község 37 férfi és 12 női versenyzője nevezett be, akik meg is jelentek a versenyen, Nyársapát és Kőröstetétlen kivételével, pedig Kőröstetétlen is benevezett. A járási döntőn ASZTALITENISZ: Nagy mezőny a ceglédi járási spartakiádon A belvíz következtében ösz- szeomlott és megrongálódott lakóházak újjáépítése, megjavítása nagy gondot okoz mind a tulajdonosoknak, mind a város vezetőségének. A városi TÜZÉP-telepen minden szükséges építőanyag rendelkezésre áll, téglából azonban egyetlen darab sincs. A félévi tantestületi értekezletek után a pályaválasztás kérdése kerül a nevelők szülők, pedagógusok érdeklődésének középpontjába. A: egyes családokban, pedagógus körökben, szülői értekezleteken ezt a problémát beszélik meg. Hasznosnak bizonyult a? idén az az ankét, amelyet a nő tanács szervezett a művelődési ház nagytermében. Részi vettek azon az általános és középiskolák igazgatói és a VIII. osztályos tanulók szülei, gondviselői. Sok szaktanács hangzott el az előadó és a felszólalók részéről. A pályaválasztás, a továbbtanulás és a munkábaállítás az ifjaknak, szülőknek, nevelőknek, de az egész társadalomnak fontos ügye. A fiatalok szerencsés vagy kevésbé szerencsés indulása kihat az egész életükre. A pályaválasztást a serdülő fiatal testi-szellemi képessége, hajlama, tehetsége, a szülők kívánsága és a társadalom igénye szabja meg. S ezek a tényezők nincsenek mindig összhangban, sokszor éppen keresztezik egymást. A tovább tanulni szándékozó fiatalok — ha megvan hozzá a tehetségük — városunk középiskoláiban fejleszthetik tovább tudásukat. De mi lesz azokkal, akik iskolákban nem tanulhatnak tovább? Ezeknek a 14—16 éves fiataloknak a munkába állításáról, elhelyezéséről is gondoskodnunk kell, mégpedig szervezett formában. Vannak közöttük olyanok is, akik az általános iskola elvégzése után 4—6 órás munkaidőben különböző vál- j lalatoknál dolgozhatnak. Tapasztalatunk szerint a legtöbben családi körülményeik, vagy gyenge tanulmányi eredményeik miatt vállalnak munkát. De vannak közöttük a VI—VII. osztályból kimaradt, túlkorosak is, akiknek az iskolai rendtartás a tanköteles kor betöltéséig engedélyezi ugyan a munkavállalást, de kötelezik őket arra, hogy a munka mellett tanulmányaikat is folytassák. Milliókat áldozunk a gyógypedagógiai intézmények működtetésére, ahol a csökkent képességű gyermekekből igyekszünk termelő munkát végző dolgozókat nevelni. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy Cegléden a gyengébb képességű fiatalok elhelyezkedésük során sok segítséget kapnak. Az eddigi megértő támogatás elismerése mellett azonban városunkban is szükség lenne olyan bizottság életre hívására, amely szervezetten mérné fel a továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeket. Az iskolákkal és szülőkkel együttműködve, a fiatalokat meghallgatva adna tanácsot a pályaválasztás és munkába állítás megkönnyítésére. Lénárt József igazgató A tartálygépkocsi hosszú út végén rövid pihenőre visszatért a ceglédi Tejüzem udvarára. Mielőtt zsákmányától, a magába szívott tejtől megszabadulna, az üzem laboránsa, Tóth Istvánná, mintát vesz a beérkező tejből, ellenőrzi minőségét. Elég képzeletben megrajzolni azt a területet, amelyet a vállalat három tartálykocsija és egy platós gépkocsija naponként befut. Abony, Farmos, Gyömrő, Pestimre, Ve- csés, Üllő, Nyáregyháza, Dánszentmiklós, Törtei és Kőröstetétlen által határolt területről szállítják be a napi 40 ezer liternyi tejet, összesen 28 község tartozik hozzájuk, s 54 termelőszövetkezettel van szerződésük tejátvételre. Az üzemben 23—25 ezer liternyi tejet dolgoznak fel naponként üzleti árusításra, s általában 12 ezer liternyit kellő zsírtartalommal, pasztő- rizálva szállítanak Rákospalotára, ahol csak palackozni kelL folyóirat keretei korlátozták a szerzőt. Örömmel és hálásan fogadtuk e füzetet, mert összefüggő és értékelő tanulmányt adott városunk szülötte munkájáról és nemes küzdelméről. A tanulmányt olvasva tisztán áll előttünk Várkonyi István. Tanulunk hibáiból, megbecsüljük példaadását és őrizzük kegyelettel emlékét. Pataki Ferenc Uj kiadással gazdagodott városunk helytörténeti irodalma. A Párttörténeti közlemények 1965. évi 4. száma különlenyomataként megjelent Farkas József: Várkonyi István című életrajzi feldolgozása. Ez a szerény külsejű tanulmány, a Ceglédi füzetek 15. száma, régi adósságot törleszt. Eddig is több helytörténész foglalkozott városunk szülöttével, Várkonyi István életének egy-egy szakaszával, de egész életútját átfogó és összefüggő tanulmányig nem jutottak el. Igényt elégített ki ez a kis tanulmány. Az utóbbi években számosán keresték fel a helyi Kossuth Múzeumot, hogy Várkonyi Istvánról, a századforduló forradalmi demokrata parasztvezéréről, annak életéről adatokat kérjenek, életével és politikai hivatalával közelebbről megismerkedjenek. összefogó és értékelő munka azonban eddig hiányzott A tanulmány bőséges jegyzetanyaggal követi Várkonyi István életét, Ceglédről a szolnoki temetőig. A 80-as évek végén kapcsolódott be a pjoiitikai életbe, s szinte élete végéig harcolt a szegényparasztság ügyéért. Ö volt az, aki Magyarországon először foglalta politikai programba a földosztást. Pártot alapított, s „földosztó” jelszava mozgásba hozta szinte az egész Tiszántúlt, különösen Szabolcs és Szat- már megye föld nélküli parasztságát, ahol valóságos ostromállapotot teremtett. A megdöbbent birtokosok és a kormány kegyetlen hajszát indított Várkonyi István ellen. Letartóztatták, elítélték, később már csak „Vácon ülő”-ként emlegették. Munkájában sohasem csüggedt, mindig újra kezdte a harcot. Igazi forradalmár demokrata volt. Egyetlen hibája, hogy a munkás—paraszt szövetség jelentőségét nem ismerte fel. Mozgalma így a munkásmozgalomtól elszakadva, a nagyarányú és hősies harcok ellenére sem érhetett el tartós eredményt. A tanulmány szerzője he- lyesen értékeli Várkonyi munkásságát, tartalmában azonban — nekünk ceglédieknek — kevés. Jó lett volna többet hallani a ceglédi földmunkás kongresz- szusról, a városunkkal való kapcsolatról, mert Várkonyi István Ceglédtől soha nem szakadt el. De tudjuk, és megértjük, hogy az országos Tanulmány Várkonyi Istvánról
