Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-20 / 43. szám
Megtisztelő feladat Az év első felében válogatják ki azokat a dolgozókat, akiket alkalmasnak tartanak arra a megbízatásra, hogy a párt fegyveres testületében, a munkásőrségben tevékenykedjenek. A munkásőrségen Sápi Lajos zászlóaljparancsnok az időszerű tennivalókkal kapcsolatban adott tájékoztatást. Elmondotta, az a céljuk, hogy az üzemi, vállalati munkásokon kívül egyre többen kerüljenek be a vezető beosztásúak közül is a testületbe. Újra be kell vonni a középes felső szintű gazdasági vezetőket a feladatok közvetlen megvalósításába. így kívánja ezt a szervezet egészséges működése s az a törekvés, hogy a munkásőrség a társadalom széles kereszt- metszetét képviselje. A testület tagjának lenni megtisztelő feladat, és soraikat nemcsak párttagokkal, hanem párton- kívüliekkel is bővíteni óhajtják. Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítása már az elmúlt évben megkezdődött. A műszaki káderek közül is többen helyet kaptak a testületben. Termelőszövetkezeti főkönyvelők, üzemi párttitkárok jelentkeztek soraikba. így megvalósul ismét, hogy a munkások maguk mellett találják politikai és gazdasági vezetőiket is s ez mindenképp ösztönző, példamutató számukra. Ebben az évben a parancsnokság az üzemi középkáderek bekapcsolódására is számít. A zászlóaljparancsnok azt is elmondotta, hogy azokon a munkaterületeken, ahol munkásőrök dolgoznak, könnyebb a gazdasági vezetés munkája, s tisztábban látják a tennivalókat. A munkásőrök munkahelyükön is nagyszerűen megállják a helyüket. Ennek ellenére egyik-másik komoly munkáslétszámú intézményből szinte alig került ki munkásőr, mint például a tanácsi dolgozók közül. Nagy hiányosság az is, hogy nem voltak tisztában az együttműködés lehetőségeivel. Az egészségügyi vezetés évek óta nem tud a zászlóalj főorvosa mellé második orvost beállítani, pedig ez a társadalmi munka rendkívül fontos lenne, mert az alakulat erősen igényli az egészségügyi szolgálatot. (—t—) PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1966. FEBRUÁR 20., VASÁRNAP Csökkent a balesetek szánta a mezőgazdaságban Balesetmentes év a Cifrakerti Állami Gazdaságban Cegléd város és a ceglédi járás területén az elmúlt évben nem történt halálos baleset a mezőgazdasági üzemekben. A munkásvédelmi felügyelőség 1965. évi jelentése annál figyelemreméltóbb, mert az előző években a halálos és csonkulásos balesetek 80 százaléka éppen a mezőgazdasági üzemekben .történt. — A munkásvédelmi felügyelőség 1962-ben kezdte munkáját, — tájékoztat Simon István munkásvédelmi felügyelő. — Ebben az évben Cegléden 14 halálos végű baleset volt a mezőgazdaságban. 1963-ban még mindig 8 halálos balesetet tartottunk számon. 1964- ben pedig három halálos végű' balesetünk volt. Minek tulajdonítható a balesetek számának csökkenése? — A munkásvédelmi felügyelőség évről évre mind több és több munkásvédelmi őrt képez ki mind a termelő- szövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban, akiknek feladata ellenőrizni a munkásvédelmi intézkedések betartását, és ha mulasztás van, figyelmeztetik a gazdaságok vezetőit a munkásvédelmi berendezések pótlására. Ezzel egyidőben a balesetveszélyes munkaterületeken dolgozók figyelmét felhívják a balesetmegelőzések módjára is. Ebben az évben arra törekszünk, hogy valamennyi mezőgazdasági munkabrigádban legyen munkásvédelmi őr, akiket megfelelő képzésben részesítünk. Természetesen a leghatásosabb védekezés az, hogy minden dolgozó és minden gazdasági vezető felelősséget erezzen munkatársai testi épsége megóvása iránt. Vannak-e példamutató üzemek a munkásvédelmi rendelkezések betartásában városunk és járásunk területén? — A termelőszövetkezetek közül legeredményesebben a ceglédi Kossuth, Vörös Csillag, Dózsa Népe, a ceg- lédberceli Egyetértés, az al- bertirsai Dimitrov és a törteli Rákóczi tsz-ben tartják be a munkásvédelmi előírásokat. Az állami gazdaságok közül a Cifrakerti Állami Gazdaság végzett legjobb munkát 1965-ben. Ebben a gazdaságban az elmúlt évben egyetlenegy baleset sem fordult elő. Éppen ezért az a tervünk, hogy a termelőszövetkezetek munkásvédelmi és tűzvédelmi megbízottait ebbe a gazdaságba visszük el két- három napos, oktatással egybekötött tapasztalatcserére. (— ssi) \X'Egy peres mgg tanulsága A munkaadót terheli a táppénz és az orvosi költség, ha nem tart ja be az óvórendszabályokat A Járási Építőipari Ktsz Cegléd, Bem utcai építkezésénél a ktsz egyik dolgozója — betonkeverőgép átszállítása közben — balesetet szenvedett, s ennek következtében Gazdag tavaszi program a törteli művelődési otthonban Törteién hagyománya van a színjátszásnak. A művészetkedvelő színjátszók műsorában színművek, zenés vígjátékok, operettek, drámák szerepeltek. A kulturális szemléken is mindig az elsők között voltak. A művelődési otthon felújítási munkái miatt egy ideig szünetelt a színjátszó tevékenység. Az új művelődési otthonban annál nagyobb kedvvel fogtak munkához az Ifjúsági Klub keretén belül. A régi színjátszók közül már csak hárman vannak: Mag István, Angyal Albertné és Tóth Ferenc. Az új együttes már az első előadáson kitett magáért: telt házban játszották Tóth Miklós Jegygyűrű a mellényzsebben című vígjátékát. A közönség tapsaival gazdagon jutalmazta játékukat. Eicséretet érdemel az együttes minden tagja: Mag István, Angyal Albertné, Mag Erzsébet, Petrovics János, Kecskés Rozália, Tóth Ferenc, Szendrei József, Dutkay Lóránt. A darab iránt nagy az érdeklődés továbbra is. Március 6-án Törteién megismétlik, majd márciusban és áprilisban Kőröstetétlenen, Ko- cséron, Nyársapáton és Jász- karajenőn is bemutatják. A művelődési ház február utolsó hetében gazdag programmal lép a törteli közönség elé: ma tartják a művelődési otthon hagyományos nagy farsangi bálját, táncversennyel egybekötve. Február 25-én az Állami Déryné Színház mutatja be a törteli művelődési otthonban a „Bolhabál” című zenés vígjátékot Február 26-án, a Hazafias Népfront községi bizottsága lengyel estet rendez, műsorral, filmvetítéssel. Utána a házastársak bálját rendezik meg, amelyen természetesen csak férjek — feleségükkel vehetnek részt. (b. j.) Zenés fejtörő címmel hétfőn este fél hét órai kezdettel — az Országos Filharmónia rendezésében — zenei vetélkedő lesz a Kossuth Művelődési Házban. Közreműködnek a ceglédi zeneiskola művész tanárai. Diákbérletek érvényesek. 29 napig táppénzes állományban volt. A SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóságának ceglédi kirendeltsége a kifizetett táppénzt és a gyógykezelési költségeket áthárította a ktsz-re azzal az indoklással, hogy a baleset a kötelező óvórendszabályok elmulasztása miatt következett be. Perre került sor, melynek során a ktsz azzal védekezett, hogy a sérült elméleti és gyakorlati balesetelhárítási oktatásban részesült. ktsz védekezését, ezért a fellebbezést elutasította és a Ceglédi Járásbíróság ítéletét jogerőre emelte. (-esi) KORAN KELŐ EMBEREK Mintegy 6000 ember utazik naponta munkahelyére városunkból és városunkba Hajnali három órakor a vasútállomás környékén — téli hófúvásban, tavaszodé éjszakák csepergő zizegésében — emberek jönnek, mennek. Kis koffer, aktatáska, ládika, szatyor van a kezükben vagy a hónuk alatt. Korán kelő emberek igyekeznek az egymás után pár perces különbséggel induló vonatokhoz. Az első munkásvonatok Budapestre indulnak. De a később induló szolnoki s nagykörös—kecskeméti vonatokra is sokan felszállnak. Az autóbusszal közlekedők még alhatnak. Hat-hét óra körül csoportosulnak a távolsági buszok megállóhelyein a munkába indulók. Előttünk fekszik Cegléd város tanácselnökének beszámoló jelentése a tanács 1965. évi munkájáról, mely — egyebek mellett,— részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy Cegléd milyen szívóhatást gyakorolt és gyakorol a környező községekben levő munkaerőfölöslegre. De ugyanakkor leszögezi a jelentés azt is, hogy a városunkból kijáró munkások száma is igen jelentős. Hivatalosnak elfogadható adat szerint a Ceglédről kijárók száma majdnem eléri az 1900 főt. Közülük a megyén belül — főként Budapesten, Szolnokon, Nagykőrösön, Kecskeméten — 571 személy dolgozik. De a megyén kívül is, főként az építő iparban 250 személy utazgat. A város területén kívül dolgozók 'között a férfiak vannak nagyobb számban, ötször annyi férfi dolgozik vidéki munkahelyen» mint nő.-oA közölt statisztika ' szerint 1564 iérfl^., gű 315 nő. kaerőhiány nélkülük nagyobb lenne. A legújabb felmérések szerint a Ceglédre járó dolgozók száma meghaladja a 4000 főt. Különösen az állami gazdaságok munkaerővel való ellátásában van nagy szerepe a környező községeknek, Abonynak és a Tápió melléki falvaknak. Ha az állami gazdaságokban dolgozó vidékiek létszámából levonjuk a Cegléd-Csemői Állami Gazdaság Csemő község területén levő üzemegységében dolgozó mintegy 300 főnyi nem ceglédi dolgozót, akkor is legalább 900 főre tehető csupán a bejáró állami gazdasági dolgozók száma. Ugyancsak jelentős számban foglalkoztatunk bejárókat a szövetkezeti iparban is. Az állami iparban 678, a helyi iparban 205, a gépállomáson 129, tsz-eink- ben 65 vidéki talált munkát. Egyéb üzemekben, intézményekben, közigazgatásban, s munkahelyeken 719 bejáró dolgozik. A vidékről bejárók között a férfiak vannak nagyobb számban: 2554 férfi, 1520 nő. A háziiparban dolgozók nélkül 740 körül lehet a rendszeresen bejáró női munkaerő száma. Érdekes adat az is, hogy az állami iparban foglalkoztatott mintegy 3000 dolgozónak 22,6 százaléka vidéki, a helyi iparban pedig mintegy 10 százalék az arányuk. A bejárás és kijárás sokrétű problémát jelent. Nemcsak családjogi, közlekedési problémákat okoz, hanem megélhetési vonatkozású s ennélfogva gazdasági jejle- vizsgálódást is igényel A kijárókhoz képest jelentősen nagyobb a környékből városunkba munkába járók száma. A jelenlegi munJASZ KARA JENŐ• Kisáihtienyésztési ankét Február 22-én, kedden délután 3 órakor a jászkarajenői községi nőtanács ankétot tart, amelyen a kisállattenyésztés lehetőségeivel foglalkoznak. A községben sok alkalmas terület van, amelyet libalegelőnek kialakíthatnak, hogy a jövőben több kacsát, libát nevelhessenek piacra a jászkarajenői asszonyok. A keddi összejövetelen díjakat osztanak ki azoknak az asszonyoknak, akik az elmúlt évben szép eredményt értek el a kisállattenyésztésben. a be- és városunkból eljáró mintegy 6000 ember helyzete. Ez a hatalmas embercsoport a napi 8 óra munkaidő mellett sok energiát és időt veszít el az utazással. Hány haszontalanul elfecsérelt óra van a naponkénti és hetenkénti utazgatások mögött? Naponként találkozunk ezekkel a korán kelő, későn fekvő emberekkel. Sorsuk aránytalanul nehezebb a „helyben” dolgozókénál, megérdemlik hát, hogy intézményesen segítsünk kulturális, szociális, gazdasági problémáik megoldásában. Sz. I. A járásbíróság nem fogadta el a ktsz védekezését, mert — mint megállapították — a gép átszállítását irányító dolgozó munkáját nem végezte elég körültekintően: tudott róla, hogy a balesetet szenvedett munkás fél szemére nem ^ lát, ennek ellenére hagyta ^ azon az oldalon dolgozni, me- ^ lyen — a szem hiánya miatt | — nem láthatott. Egyébként $ is ahelyett, hogy a munkát ^ irányította volna, maga is ^ részt vett a gép áthelyezésé- ^ ben, minek következtében ^ nem vette észre, hogy a sé- ^ rült a szűk munkahelyen vészé- ^ lyes helyzetbe került. A té- ^ nyék figyelembevételével a | járásbíróság az SZTK követe- $ lését megállapította a ktsz tér- ^ hére. A járásbíróság ítélete el- § len a ktsz a megyei bíróság- § hoz fellebbezett, mely ugyan- ^ csak alaptalannak találta a & tabánya, Tiszavasvári és a többi magyar város és község nevét. — Budapesten a múlt vasárnap a Zeneakadémián adtam koncertet, jövő vasárnap is ugyanott búcsúzom magyarországi vendégszereplésemtől. Hétfőn utazom haza. — Legkedvesebb műsorszámai? — Nagyon sok! Nehéz lenne választani. Mégis, ami a legközelebb áll szívemhez... Pe valea Prahovei (Práhova völgyében)... és dúdolja románul, mely rögtönzött magyar fordításban így kezdődik: „Hahó, hahó! — Prahova völgyében — Felesel a visszhang — Felettünk az ég zöld opál — Vár ránk Szinaja-Predeál.” Aztán a fekete-tenger-parti üdülőről dalol — Mamaiaról, mely olyan szép, hogy smaragd vizében fürdik, s legújabb szállodájának egyik szobájában lakik a szerelmes napsugár ... — Sok szép slágerszövegünk szól hazám szépségeiről, az ifjúságról, életünk egy-egy kedves mozzanatáról. Ezek az én kedt>enc slágereim ... Aztán vendéglátóira — az Országos Rendező Irodára — fordítja a szót: — Nem vendégnek, családtagnak éreztem mindvégig maMuhtár, hozzám! című szovjet filmet hétfőtől szerdáig mutatja be a Szabadság Filmszínház gam. Az ŐRI jól szervez, s olyan figyelmesek mindig hozzám. Remélem, a jövőben is lesz alkalmam eljönni Magyarországra, ahol nekem is annyi művészi élményben volt részem. — La revedere! A viszontlátásra! — búcsúztunk Gigi Margától. A műsor második részében aztán találkoztunk is újból: ő a színpadon, mi a nézőtéren. A „telt házban” legalább annyi tapsot kapott a ceglédi közönségtől, mint hazai művésztársai — Babják Márta, Mátray Zsuzsa, Hofi Géza, Korda György, az Atlantis gitáregyüttes s a konferanszié Murányi Lili. La revedere! Ferencz Lajos A „Sztárok és gitárok" estén — két műsorszám közötti konferanszié szünetében” — ilurányi Lili mutatott be Gigi Aarga művésznőnek, a Kos- uth Művelődési Ház parányi nűvészöltözőjében. — Németül, franciául vagy ngolul társaloghatnak — nondja a konferanszié, érté- emre adva ezzel, hogy Gigi íarga még nem beszél magárul. Én pedig anyanyelvén- románul mutatkozom be aki. A váratlanul hallott ro- tán beszéd meglepi, látom — ólesik, magam is figyelmeségnek szántam, ő is annak ér- i, még ha néha döccennek is jkamon a ritkán beszélt yelv dallamos szavai. — Bukarestben nevelkedtem- mondja — s csupán egy hóapja tartózkodom Magyaror- zágon. Repertoáromban azon- an magyar slágerek is szere- elnek a román, olasz és a <-ancia slágerszövegek mel- itt. — Magyarországi programi? — Vidéken turnéztam az Országos Rendező Iroda Sztá- ok és gitárok műsorával. Sok zép helyet bejártam az én na- yon kedves magyar művész- ollégáimmal. „Niregházá, Tá- íbánia, Tiszávászvári...” — rrolja anyanyelve törvényei- ez idomítva Nyíregyháza, TarAPSOLTUNK NEKI — BEMUTATJUK
