Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-19 / 42. szám

1966. FEBRUÁR 19., SZOMBAT W*BT MEcrei Éjjeli menedékhely Cegléden Hétfőn este tíz óra félé ér­keztem meg a ceglédi pálya­udvarra. A város felől jövet Látható: a lipcsei vásáron a nagycsarnokba lép az ember, s innen kell menni a váróter­mekbe. Előbb egy jól fűtött keskeny helyiség következik, amelyből két ajtó is nyílik: az étterem és a kültúrváró. A padokon már sokan aludtak, mások kártyáztak, ettek, vagy méláztak — olvasó embert ta­lán kettőt láttam. Egy férfi hosszában elnyúlt a pádon, s igen változatos hangon adta vissza a levegőt, miközben mélyen aludt. Közben a kály­ha mellűi valahomnét feltá- pászkodott egy idősebb csiz­más ember, s a részegek sajá­tos módján elindult az étte­rem felé. Nekilódult néhány métert, aztán amikor már- már elesett, hirtelen megállt, felegyenesedett, aztán újra meglódult. Az étteremből né­hány másodperc múlva vissza­löktek. A részeg magyar kö­vetkezetes volt, újra bement, de újra kilökték. Harmadjára három katona hozta ki. Nevet­tek rajta, elvitték a sarokba, leültették, majd elaludt. Ek­kor egy kalapos szemüveges, idősebb ember telepedett le velem szemben. Csendesen ült egy darabig, de leesett a szem­üvege, s ahogy kotorászott Utána a kövön, akkor láttam, hogy ez is részeg. Kezébe ad­tam a szemüvegét, nehezen talált a két szára közé a fejé­vel. mikor végül sikerült meg­nézett, s azt kezdte hajtogat­ni, hogy sohasem lesz jóba ve­lem. Valahogy kibírom — mondottam neki — de nem figyelt rám, csak mondta a magáét. Honnan jön ez a »ok részeg? Az ajtón túlról, a nagycsar­nok felől duhaj nótaszó hal­latszott. Elindultam a hang irányába, de éppen megérke­zett a szolgálatos rendőr, fia­tal szakaszvezető — költöget- ni kezdte a horkolót. Fel is ébredt, de nem mozdult, még a szemét sem nyitotta ki, ha­nem hanyattfektében valami magyarnótára gyújtott. Ilyet még nem láttam. Végül az ötödik felszólítás­ra feltápászkodott: igazoltatás. Neve: Falusi Ferenc, Abony- ban lakik. — Miért nem dolgozik két hónap óta? — Minek az? — Velem jön! — mondta a rendőr. A nótaszó a büféből áradt. A büfé is a nagycsarnokból nyí­lik, mint a váró, de van egy bejárata a pályaudvar felől is. Keskeny talponálló. Az ének­lő, egy vasutas, 30 körüli em­ber. Mikor beléptem a pultra támaszkodott, később felegye­nesedett és kijelentette: — Ti urak vagytok mind és parasztok. Én senki se vagyok. — Aztán földhözvágta a sáp- kájáte Arrébb idősebb, kucsmás, pufajkás ember vitatkozott a büfésasszonnyal: nem szolgálták ki. Visszakapta a pénzét és ment a söréhez — egy korsó még volt neki. A feilon szembetűnő kiírás: „Huszonhárom órától hajnal háromig szeszes italt nem szolgálunk ki.” Ezek szerint a sör nem szeszes ital — gon­doltam —, mert ekkorra már fél tizenkettő volt. A pufaj- káshoz mentem: — Hová utazik? — Ide a Vadász utcába — mondta. Ceglédi, a vasútnál dolgo­zik a szertárban, most volt a fizetés, 12 korsó sört ivott itt a büfében hat óra óta. Egyéb­ként: 57 éves, az első felesé­ge tüdöbajban halt meg a háború idején, s most több­ször elsiratta. Később arról beszélt, hogy az oktató azt mondta reggel, az ivásból ered a legtöbb baleset, mégis egy olyan embert nyomott ösz- sze közülük a vonat, aki so­hasem ivott Elégtétellel ne­vetett a történethez. Ekkor egy újabb fekete tábla szövegét olvastam el: .„A pályaudvar területén és a várótermekben érvényes menetjegy vagy peronjegy Az éneklő vasutas — Szeszes ital-e a sör? A nótaszó a büféből áradt... nélkül senki sem tartózkod­hat. Az állomásfőnök.” Lehetett félegy, mikor meg­kerestem a szakaszvezetőt. — Mi lett az abonyi em­berrel? — Semmi — mondta. — Ha még egy hónapig nem dol­gozik, csak akkor lehet el­járni ellene. Különben bün­tetett, részeges, munkakerü­lő. Kérdezem, hogy szerinte szeszes ital-e a sör. — Igen, — válaszolt. — Akkor hogyan lehetséges az, hogy még most is mérik? — S mutatom, hogy isszák a sört — A mindenit! — A sza­kaszvezető elsiet s azzal jött vissza, hogy ezek a sörö­zők még 11 óra előtt vál­tották a blokkot. Szóval nem a sörmérés szünetel 4 óra hosszat, hanem a blokk-kiadás. Magyarul: fából vaskarika. A szolgálatos rendőr ezután igazoltatta az éneklő vasutast meg a pufajkást is; ceglédiek, semmi helyük itt, szigorúan rájuk parancsolt, hogy térjenek haza. Beleszóltam a beszélgetés­be, amikor a pufajkással tár­gyalt — A bátyja most kapta a fizetést, azt szórja. — Miért? Maga mikor kap­ja? — kötött belém egy vál­las, durva fiatal férfi, aki mellettünk hallgatózott A rendőrrel mentem ki a büféből, s elhúzódtam a váró­terem sarkába. Igaz, a riport akkor lenne élményszerű, ha végül engem is megvernének, dehát semmi készséget sem éreztem az áldozatra. Nem számítottam rosszul, mert két óra előtt öt perccel yalőban csattogást hallottam, kitört a vihar a büfében, lát­tam, hogy három rendőr sza­lad arra a nagycsarnokon át Ceglédiek verekedtek, egy kis mokány gyerekember kötött bele valami részeg falusiba. A mokány a Külső-Jászberé­nyi út 383. sz. alatt lakik, s a Ganz—MÁVAG-ban dolgozik. Határozottan érdekes indok­lást adott, hogy miért tartóz­kodik a pályaudvaron. Előző nap délutános volt az üzem­ben, s most délelőttös lesz, te­hát este jött és reggel megy — az éjszakát természetesen itt tölti. A szakaszvezető ké­sőbb azt mondta, nem tehet vele semmit, hetijegye van. Később, még három óra után is ott ácsorgott a büfében, ek­kor már ivott — hivatalosan is elkezdődött a szeszneműek mérése. Arra gondoltam, hogy jó munkát végez majd a fiú a Ganz—MÁVAG-ban. A verekedésbe egy rendőr őrmester is be­avatkozott. Sorban igtzoltatta a büfé vendégeit. Még jó néhány ceglédi került köztük: jól em­lékszem egy nagy fekete em­berre, aki nem tudta pontosan, hogy mikor is büntették utol­jára, és semmi rendelleneset nem látott abban, hogy mozi után kijött az állomásra sö­rözni. Az őrmester is kijelentette; hogy egy negyedóra múlva senkit sem szeretne látni a büfében. Ezzel elment. A szemüveges részeg, a munka­kerülő abonyi és néhányan akkor bementek a kultúrváró- ba, ahol nyugalomra tértek. Hosszan elnyúltak a padokon és ki csendesebben, ki hango­sabban húzta a lóbőrt. Ez tisz­tább hely az alvásra, mert ti­los az étkezés és a dohány­zás — erre a karszalagos ka­pus szigorúan vigyáz. A büfében, ahol három után mérik a szeszes italokat, meg­kérdeztem, hogy körülbelül mennyi a forgalmuk egy nap. — Mindig nyitva vagyunk. Huszonnégy órát — mondta a csaposasszony. — Itt állan­dóan mennek a vonatok. Jobb napokon 7 ezer forint a for­galom. Éjszaka vagy 4 ezer forint — Ma milyen nap volt? — Csendes — legyintett egy szolgálatos vasutas és meg­húzta a sörét Dékiss János 1 másodperc= 2480 művelet Annyi dolga sincs itt a kisasz- szonynak, mint egy modem tele­fonközpontban. Ha feltette a gép­re a szalagot, a többi már a ma­sina dolga. Az NDK elektronikus berendezése prog­ramokat készít, utasításokat ellen­őriz, a modern irányítástechnika minden akcióját képes magára vál­lalni. S mindezt olyan gyorsan, hogy a röpke egy másodperc alatt 2400 műveletet vé­gez el­Víz után gáz - Isaszegen Kívánságlista és községfejlesztés — Járdaépítés, újabb öröklakások Mint mindenütt, az év ele­jén Isaszegen is összeültek a falu vezetői, hogy megtárgyal­ják, mit szeretnének építeni ebben az esztendőben. A községi tanács végre­hajtó bizottsága a lakosságtól beérkezett kívánságok alapján állította össze községfejlesz­tési javaslatát, amelyet a jö­vő héten visznek tanácsülés elé. A listán sok kívánság — és sok lehetőség szerepel. Mint például járdák építése, utak, hidak, átereszek megja­vítása. Ezekre is jut pénz, 1966-ban 80, az elkövetke­zendő öt évben összesen négyszázezer formt. A községben már évekkel ezelőtt megalakult az ivóvíz­társulat. Eddig 24 kilométer hosz- szú vízhálózat épült s ebben az évben fejezik be a hátralevő 12 kilométeres szakaszt. Télire a község minden utcájában egészséges folyóvizet ihatnak. A lakos­ság most még a vízbeveze­tés költségeit fizeti. Mire a résziét letelik, újabb lépés­sel szeretnének előbbrejut­ni. Gázzal akarnak főzni, fű­teni. A községi tanács vb most adott megbízatást az il­letékes tervezőknek: 1968-ra készítsék el Isa- szeg földgázvezetékének terveit. Tavaly 34 darab OTP öröklakást építettek az új te­lepülésen. A megfelelő telkek kisajátítására a tanács száz­ezer forintot adott. A nyárra újabb 34 lakás építését ter­vezik, amelyhez a telket a községi tanács biztosítja. Új helyiségekkel bővül a monon könyvtár A monori járás közel tizen­négyezer kötetes könyvtára, amely a járás tizenhét közsé­gi könyvtárának munkáját is irányítja, még rég kinőtte azt a négy részből álló helyiséget, amelyet a községi tanácshá­zán kapott. Pásztor Antal, a könyvtár vezetője évek óta harcol tágasabb helyiségekért, azonban eddig eredménytele­nül, bár a járás is, a község is elismerte igényjogosultsá­gát A kérdést csakis építke­zéssel oldhatták volna meg, erre azonban nem volt fede­zet Az Országos Takarékpénz­tár az idén megkezdi Mono- ron egy nagyobb társasház építését, amelynek földszint­jén biztosít helyet fiókja szá­mára. A fiók jelenleg a járá­si könyvtár tőszomszédságá­ban működik, itteni helyiségei tehát fölszabadulnak. A járá­si tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén Szíj jártó La­jos vb-elnök javaslatára ho­zott határozatában felhívta a községi tanács végrehajtó bi­zottságát, hogy az OTP-fiók fölszabaduló helyiségeit bo­csássa a járási könyvtár ren­delkezésére. Ha ezeket a he­lyiségeket megkapja a nagy- forgalmú könyvtár, sokkal eredményesebben folytathatja az egész járásra kiterjedő kul túrmunkáját. Négyezernél több fiatal tanulhat szakaiét Pest megyében A megyei tanács munka­ügyi osztályának számszerű megállapítása szerint Pest megye területén az 1966/67. tanévre különböző ipari és mezőgazdasági tanuló isko­lák, valamint munkáltatók a szakmunkás-utánpótlás bizto­sítására 3800, általános és 420 középiskolát végzett, ösz- szesen 4220 fiatal jelentke­zését várják. Ebből a szám­ból lányok részére 1685 he­lyet tartanak fenn. A legtöbb ipari tanulót ter­mészetesen a Munkaügyi Mi­nisztérium fennhatósága alatt álló tanulóintézetekben oktat­ják. Ezekben 2155 szakmun­kásjelölt, csaknem felerész­ben, szám szérint 988 lány, sajátíthat el különböző ipari szakmát. Érettségi bizonyít­Építkezés - Takarékosság - Panasz Felesleges a határidői A megyei tanács végrehajtó bizottsága kötelezte a Ceglédi Építőipari Vállalatot, hogy 1966. január elsejére fejez­ze be négy termelőszövetke­zetben — a farmosi Üj Élet, az újszilvási Kossuth, a ceg­lédi Kossuth és a kakucsi Leninben — egy-egy száz fé­rőhelyes tehénistálló építé­sét. Már az ősszel nyugtalanító hírek érkeztek az építke­zés üteméről. November közepén felkeres­tük a három előbbi közös gazdaságot, hogy a helyszínen győződjünk meg, hol tarta­nak a munkával. A hírek igazinak bizonyultak, mind­három szövetkezetben, nagy lemaradást tapasztaltunk. A szövetkezeti vezetők ugyan­csak borúlátóak voltak a határidőt illetően, egyedül a vállalat főmérnöke, Söreg Pál volt derűlátó. Amikor azt kérdeztük, átadják-e ha­táridőre az épületeket, hatá­rozottan válaszolt: igen. Megígértük, hogy jelen le­szünk az átadásnál mi is. Azóta többször érdeklőd­tünk a termelőszövetkezetek­nél, mikor lesz az átadás. Legutóbb egy héttel ezelőtt, szinte egyöntetűen úgy vé­lekedtek az érdekelt szövet­kezeti vezetők, hogy esetleg május elején átvehetik az épületeket. Tehát öt hónappal a ha­táridő lejárta után! Jogosan vetődik fel a kér­dés: hát kell-e egyáltalán ha­táridő, ha a vállalat úgyis óik­kor adja át, amikor akarja! Hétmillió forint — zsebből Nagy erőfeszítéseket tesznek szövetkezeti gazdaságaink­ban azért, hogy növeljék a termelést, emeljék a tagság jövedelmét. Dicséretes ez az igyekezet, amelyet legtöbb­ször siker koronáz. Sajnos nem Ilyen egyértelmű a szö­vetkezeti vezetők és tagok törekvése, amikor a kiadások csökkentéséről, a takarékos­ságról van szó. A közelmúltban egy terme­lőszövetkezeti vezetők számá­ra tartott értekezleten esett szó arról, hogy a nem kellő körültekintés, milyen sok pénzt vesz ki a szövetkezet tagságának a zsebéből. Csak egy példa erre. Tavaly hétmillió forint büntetést fizettek ki a megye szövetkezetei az áramszolgáltató vállala­toknak. a tervszerűtlen villanyhasz­nálat miatt. Az áramszolgál­tató vállalatok ugyanis az egyenletes terhelés érdekében meghatározzák, hogy a közös gazdaságok melyik időszak­ban üzemeltethetik a villany- motorokat. Ha ezt az idősza­kot nem tartják be, jön a bün­tetés, amely ugyancsak növeli az áram díját. Ebben az esetben sem nagy dologról van szó, csupán any- nyiról, hogy rápillantsanak az órára, mielőtt elindítanák a motorokat. Mivel ezt nem te­szik. úszik a pénz. Tavaly például hétmillió forint. Ez az összeg teljes egészében a tag­ság jövedelmét csökkenti. Ér­demes ezen elgondolkozni. A MAVAUT mostohagyerekei Püspökhatvan és Ácsa köz­ségeket, január elsejétől köz­igazgatásilag a váci járáshoz csatolták. Ésszerű volt ez az intézkedés, mert ez a két köz­ség lényegesen közelebb van Váchoz, mint Gödöllőhöz, aho­vá a korábbi aszódi járás töb­bi községei most tartoznak. A püspökhatvaniak óizonban mégsem örülnek ennek, sőt hátrányosnak tartják, s iga­zuk is van. Rendkívüli nehézséget je- | lent a püspökhatvaniaknak 1 ügyes-bajos dolgaikban a já­rási székhelyre utazni. Ha vo­nattal akarnak utazni, kétszer kell átszállniok. Az utazási nehézségek megoldása pedig nem jelentene különösebb ne­hézséget Püspökhatvantól mind­össze 3—4 kilométerre van Ácsa. Innét naponta több autóbusz- járat is indul Vácra. Azt kér­ték és kérik ma is, hogy leg­alább az egyik, innét indul­jon. A MÁVAUT azzal utasí­totta el a kérést, hogy nem ki­fizetődő számára, mert kevés lenne az utas. Ezt egyébként még ki sem próbálták, tehát korai a vélemény. Hogy nem lenne kevés utas, azt egyéb­ként maguk a püspökhatva­niak állítják, akik sérelmezik a MÁVAUT álláspontját. Egyébként a tanács melegedőt is biztosítana a gépkocsiveze­tők és a kalauzok részére, to­vábbá megfelelő állomáshe­lyet Amíg kérésük megfelelően el nem intézők, úgy érzik a püspökhatvaniak, hogy ők mostohagyermekei a MÄ- VAUT-nak. — m. s. — ványt kérnek 75 lánytól és százhatvanhét fiútól. A kereskedelmi és vendég­látóipari vállalatok 231, köz­tük 146 leánytanuló számá­ra biztosítanak helyet Érett­ségit 17 lánytól és 21 fiú­tól követelnek. A földműves­szövetkezetek 58 kereskedel­mi, illetve vendéglátóiparí tanulót vesznek fel. A 37 leánytanuló közül héttől kí­vánják meg a középiskolai végzettséget és hat fiútól szintén. A tanácsok helyiipari vál­lalatainak 249 új tanulója közül csak 22 lehet leány. Három fiútól és hét leány­tól középiskolai végzettséget várnak. Tíz fiút az erdé­szetek képeznek ki szak­munkásnak, lányokat fel sem vesznek. A textilipar viszont kizárólag leánytanulót, még­pedig százharmincnégyet haj­landó foglalkoztatni. Az élel­miszeriparban szerződtetni kí­vánt 37 tanulóból azonban mindössze három lehet leány. A megye kisipari szövet­kezeteinél 347 fiatal sokféle szakma között választhat. A magánkisiparosok 604 ipari tanuló képzését vállalják. Csupán fiútanulókat vár­nak a megye állami gazda­ságai és a termelőszövetke­zetek a mezőgazdasági ipa­ri szakmák elsajátítására, és­pedig összesen 108-at. A megyében levő állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek mindössze 296 tanu­lót szerződtetnek az idén. mégpedig csupán hét szak­mában. Ebben az évben .il­lattenyésztés* szakmunkás'a- nuló-képzés csak a baromfi- tenyésztésben és a halászat­ban indul. Előbbiben csu­pán lányok számára van hely, harminchatot vesznek fel. Ezzel szemben halász- tanulónak kizárólag fiúk je­lentkezhetnek. Iskolájában részletes tájé­koztatást kaphat minden fia­tal, aki szakmunkás pályára óhajt lépni. Hasonlóképpen felvilágosítást nyújtanak a megye területén levő ipari- tanuló-intézetek, valamint tel­ki a lakhelyén vagy ahhrr köz°leső munkahelyen is ?■ deklődhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom