Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-17 / 40. szám

Csempék — és ditiergé betegek Nemrég a tápiósülyi orvosi rendelőben jártunk. Az egybe­gyűlt betegek sérelmezték, hogy nem füti senki a rende­lő helyiségét. Látogatásunk idején az egyik anya védőleg borította kisgyermeke vállára a kendőjét. Egyik sarokban meg két fiatal leány fázósan bújt össze. Igaz. hogy a másik sarok­ban hevenyéiben odavetett csempéket látni. Pedig egy kis vaskályha beállítása is megfe­lelne a célnak. Minden jel ar­ra mutat, hogy a cserépkályha építést folyamatban van. Csu­pán még egy kis idő kérdése, hogy elkészüljön. Mit lehet tudni: mire az első napsugár betekint az ablakon, felépül már a szépen kicsempézett kályha is és duruzsoló melege a kis rendelő türelmes bete­geit kellemes hangulatba fog­ja majd ringatni... (krátky) HOHOMIDÉRI PEST MEGYE! HÍRLAP L Ö N K I A D A S A VIII. ÉVFOLYAM 40. SZÁM 1966. FEBRUAR 17., CSÜTÖRTÖK Kétszáz ember a víz ellen Éjjeli harangkongás — A piros autó elakadt a sárban Eddig: öt összedőlt ház Üllőn E C S E R E N az új sporttelep talaja — egyenetlensége miatt bajnoki mérkőzések játszására még nem alkalmas. Az egyesület vezetősége felhívással fordul ezúton is a sportolókhoz és sportbarátokhoz, hogy február 26-tól minden szombaton dél­után és vasárnap délelőtt a tereprendezési társadalmi munkában vegyenek részt minél nagyobb számban. Alattomos, sunyi módon osont át a víz a vasúti töltés alatt. Először persze össze­gyűlt, erőt gyűjtött a vasút túloldalán a mélyre ásott csa­tornában, hogy azután zúgva, buktatókon hörögve törjön az alvó falura. Kovács Jenő háza mellett tajtékzó dühvei, az Ady End­re utca felé vett irányt. Nem kímélt kerítést, kiskaput, térd magasságban átölelt házakat, betört konyhákba, szobákba. Éjjel 11 órakor szólaltak meg segítségkérőn Üllőn a félrevert harangok, s alig pár perc múlva a Vasadi utcai Szabó Gá­bor már futott a veszé­lyeztetett rész irányába. Mögötte Gregus Miklós ro­hant, Göbölyös Sándor már a lovait fogta a szódás kocsi elé, hiszen olyan helyen nagy szükség van homokra, földre. Jöttek a tsz-traktorosok is, Kövesdi Pál a falu túlsó ré­széről a tsz Sz—100-asával nagy ároknyitő ekét cipelt. A tanács független vezetői is mind ott voltak. Még kongtak a harangok, amikor már mintegy 200 ember ásta, mé­lyítette az árkot, térítette, irányította a pusztító víztö­meget. A ceglédi állami tűzoltó­ság nagy, piros színű ko­csija is megérkezett, se­gíteni azonban nem tu­dott, a nehéz szerelvény elakadt a sárban. A lánctalpakon mozgó Sz— 100-as új árkot nyitott a vas­út felé, a feneketlen sár azonban megkötötte a mélyen járó ekét. Az árok azonban NYARIDEZO Új kezdeményezés a kávai Haladás Tsz-ben Hideg, mostoha a föld Káva határában, ilyen területen nem lehet kertészkedni, csak senyved, kínlódik o növény, igazi termést azonban nem hoz, ráncos, talpas lesz még a sárgarépa is... Ez a tévhit alakult ki ebben a dirnbes- dombos kisközségben, ahol még annyi sárgarépa és gyö­kér sem termett, amennyi a vasárnapi húslevesbe elegen­dő. A múlt évben azután a „próba szerencse” elve alap­ján öt holdon, lénia egyenes sorokba szórták a vitaminban és cukorban gazdag sárgaré­pa szúrósszagú magját. Persze a tervezés is nagyon óvatos volt: 80 mázsára taksálták a leendő termést, s a mostohá­nak, hidegnek tartott föld 200 mázsa szép, mutatós répával jutalmazta a merész kezdemé­nyezést. Ebben az évben már bátrab­ban terveznek Káván is, s a sárgarépa mellett más kerté­szeti növényféleségek is ott­honra lelnek ebben a határ­ban, ahol egyébként bő ter­mést eredményezett a szorgos munka. — Búzából például 12 má­zsás termést vártunk, s a csép­ié si eredménylapok 15 mázsás átlagot mutattak. A Kauká­zusból ideszármazott és fosz­forban annyira gazdag borsó 35 holdon Írerek száz mázsá­val adott nagyobb termést, mint amennyi a tervekben szerepelt — mondotta Hajdu- csi Mihály, a tsz elnöke. S még hozzátette: — Reméljük, az új terményekkel is így lesz. (kiss) K i az az ember, aki egy év alatt egy szekrényre való aktát „termelt”, s egymaga in­tézi a járás gyermekvédelmi ügyeit? Akinek van egy tucat „motosza” — olyan elképzelé­sek, melyek már évek óta mo­toszkálnak a fejében. A statisztika, a sok-sok szám helyett vegyük sorra ezeket az elképzeléseket, hiszen amit dr. Fóthi László, a monori járás ÚTTÖRŐHARSONA Mende és Maglód-nyaraló nyerte a járási úttörő asztalitenisz bajnokságot lisch). 2. Pilis leányotthon, 3. Gyömrő Erzsébet telep. A fiúknál nem jutott a dön­tőbe a monori Kossuth iskola csapata, pedig hosszú éve­kig voltak járási elsők. A hat csapat közül a legkiegyensú­lyozottabb teljesítményt a maglód-nyaralóiak nyújtották. Végig egyenlő ellenfelei vol­tak minden csapatnak, s a döntő küzdelemben mindig felülkerekedtek. Az első he­lyet eldöntő Maglód-nyaraló —Ecser mérkőzésnek hamar vége lett. Ugyanis a magló- diak 5:0 arányban győztek. Az ecseriek a döntő idejére egy kicsit elfáradtak, s ezért szenvedtek ilyen arányú ve­reséget. Végeredmény: 1. Maglód-nyaraló (Piros, Sza­bó, Sereg) 2. Ecser, 3. Ve- csés központi, 4. Vecsés te­lep. összegezve, ha a színvonal nem is volt a legmagasabb, a fiúk és leányok lelkese­désből jelesre vizsgáztak. A sportszerűséggel egy kis baj volt a vasadi leányoknál, mert egy vitatott játszma után nem voltak hajlandók tovább játszani, ez nem volt éppen úttörőhöz méltó vi­selkedés. A verseny lebonyolításáért dicséret és köszönet illeti Kárpáthy György, Virányi László és Ábrahám Valé­ria elvtársakat és a megje­lent pedagógusokat. (Kér) lehetőség. A kisdobos tör­vényt is ismeri, szépen el is mondja. Arra a kérdésre, hogy vajon sikerül-e minden alkalommal betartani, kicsit megrántja a vállát. Ez azt jelenti, hogy általában sike­rül. De azt is jelenti, hogy van Pistinek egy rossz szo­kása — a vállrángatás. Tud is róla, de még nem sikerült leszoknia erről. S ekkor megbeszéltük, hogy felállít magával szemben egy 7. törvényt, leszokik a rossz tu­lajdonságokról. Nagyon tet­szett neki az ötlet. Egy titok­zatos törvény, amiről csak ő tud, de olyan törvény, ami­nek a betartása rá nézye kö­telező. Nem találkoztunk még azpta, így nem tudom, hogy mit jelent Pisti számá­ra a titkos törvény, de úgy gondolom, hogy sok pajtás között, akik egy titkos tör­vény alapján, ami csak rá­juk kötelező, sok-sok rossz szokástól szabadulhatnának meg. Próbáljátok meg. szerű, hogy évente 50—60 gye­reket vegyenek állami gondo­zásba. Nem szükségszerű, hogy 10—12 éves gyerekek lopnak, csavarognak. És bármennyire unalmas is — bármennyire ba- nálitásként hat is — ez a szü­lőkön múlik. Akik világra hoz­zák a gyereket, megkérdezik, megcsinálta-e a házi felada­tát, kimossák, kivasalják a ru­háját —, de elfelejtenek fog­lalkozni vele. Meg kell tanul­ni játszani a gyerekkel. Termé­szetesen — nem kampánysze­rűen, hanem folyamatosan — kell neki adnunk önmagunk­ból azt, amire éppen szüksége van. Szeretetet, megértést, ta­pintatot. Olyan környezetet kell te­remtenünk, ahová szívesen megy haza, ahonnan nem csá­bítja sok-sok izgalmas esemé­nyével az utca. Mert hiába ve­szik állami gondozásba azt a gyereket, akinek a fantáziát, a szórakozást, az izgalmat az ut­ca örök feszültsége, pillanaton­ként változó képe, izgal­mas eseményei jelentik — el­szökik. S talán valahol itt található meg a korai házasságok oka is. A szeretett, nyugodt otthonból nem valószínű, hogy tizennégy éves korban a házasságba me­nekülnének a fiatalok. <d) OLVASÓINK ÍRJÁK Sorkötelesek Maglód legnépesebb házá­ban, a Marx Károly út 33. szám alatt lakom. Kora reg­gel nagy sürgés-forgásra éb­redek. Tizennyolc-tizenkilenc éves, csinosan kiöltözött fiú­kat látok az udvarban lakó Papp Pityu társaságában, akiket egyébként jól isme­rek, óvodásaim voltak: Mé­hes Jancsi, Dulin Pista, Mándi Géza, Almási Pista, Danó Sanyi ... Kérdem a fiúkat: — lako­dalomba mentek, koszorús­legények lesztek, hogy kora reggel ilyen szépek vagy­tok? Dehogy, Erzsiké néni — fe­lelik. — Sorköteles legények vagyunk. Megyünk Monorra, a tanácsnál gyülekezünk. A tanácstitkár, Kiss László irá­nyít bennünket. Kérdezem: — Szeretnétek-e katonák lenni? Mindnyájuk nevében Papp Pityu felel: — Szégyellnénk, ha al­kalmatlanok lennénk, csak a frizuránkat sajnáljuk. Megnyugtatom őket, nem divat a kopasz fej az újon­coknál, elöl három, hátul két centi, annál jobban áll a félrevágott katonasapka. No, de már menniük kell, s csak a nótájukat hallom, amint távolodnak. Rivnyák Károlyné, Maglód Hétfőn délután a rnonori úttörők egy idős, tiszteletbeli tagtól, G. Oláh Sándor bácsi­tól búcsúztak. Az idős vete­rán, akit nyolc évvel ezelőtt avattak az akkori úttörők tisz­teletbeli tagnak, meghalt. Te­metésén me^'elentek a csa­patok képviselői, elhelyezték koszorújukat, és örökre bú­csút vettek tőle. SPORTJEGYZET MIÉRT ? FURCSA JÁTÉK A próbalap Pisti mindössze második osztályos tanuló, alig látszik ki az iskolapadból, de szép, kíváncsi nagy szeme és a kisdobos nyakkendő felhív­ja magára a figyelmet. A kis­dobos foglalkozáson a csapat névadójáról, Petőfi Sándor­ról beszélgetnek. A foglalko­zás végére, amit a tanító né­ni vezet, a jelenlevők tisztá­ban vannak azzal, hogy ők melyik csapatnak a tagjai, mit jelent a név előtt a szám és mit is kell tudni a név­adóról. Ekkor előkerülnek a próbalapok. A tanító néni be­írja nevét a megfelelő köve­telményhez. Ekkor kerül ke­zembe Pisti próbalapja. Már sok bejegyzéssel talál­kozom. Különösen két alá- > írásra leszek figyelmes. A $ 10. követelménynél az édes-$ anyja aláírása áll. Segítek az § otthoni munkában, így szól $ a kisdobosok követelménye. § , Ki tudná ezt valóban légin- ^ ‘ kább eldönteni? Senki más, 4 mint az édesanya. A 18. pró-5 ba igazolása szintén a szülők-§ re vár: Minden este és ^ reggel megmosakszom, fogat $ mosok. Ruhámat, cipőmet § rendbentartom. Pisti édes- $ anyja már ezt is aláírta. $ Örömmel mutatja a próba- $ lap többi oldalát is, már 4 csak itt-ott hiányzik egy-egy $ aláírás. A kirándulással kap- $ csolatos próba teljesítésére ^ majd tavasszal lesz nagyobbs Elkészült a megyei és terü- | leti labdarúgó-bajnokság ver­S senykiírása. Ezek szerint a ^ r ^ négy csoportban márciusban ^ lesz az első forduló. Néhány ^ meglepetésszerű dolog is van ■ | azonban a kiírásban. Az eddig $ Déli csoportban szereplő Ecser | és Gyömrő csapatát az Északi $ csoportba osztották be. Amint ; } azt hallottuk, az ecseriek ma- I ^ guk kérték, hogy oda helyez- | ^ zék őket. ^ A gyömrőiek azonban nem ^ nyugszanak bele a döntésbe. ^ Érthető, hiszen ez jelentős ^ többletkiadást jelentene a ^ sportkör számára. Hogy csak } egy példát említsünk: többek ^ között Nógrádverőcére is kel- S lene utazniok. Arról nem is 1-----­b eszélve, hogy egyetlen csa­pathoz sem utazhatnának a gyömrőiek „vonalban”. Furcsálljuk a megyei labda­rúgó szövetség döntését, an­nál is inkább, mert ezzel az intézkedésével a gyömröieket nagyban sújtja. Amint hallottuk, Gyömrő fellebbez a döntés ellen. (G. J.) MAI MŰSOR MOZI Úri: Ugrás a sötétbe. (Foto: Péterffy István) ^ Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szerető fér- s jóm, drága édesapánk és nagy- ^ apánk temetésén megjelentek, ^ részvétükkel fájdalmunkat enyhí- ^ tették, sírjára koszorút, virágot J helyeztek. Idős Oláh Sándomé és családja ^ Monor Vendégek a gimnáziumban Hétfőn a rnonori gimná­ziumba látogatott az Országos Tervhivatal néhány munka­társa. A vendégek elismerőleg nyilatkoztak a látottakról, majd Oláh István igazgatóval — többek között — az iskola bővítéséről és felszereléséről beszélgettek. A vendégek ké­ső délután vettek búcsút az is­kolától. (g.) A nősök bálja már hagyományos Ecseren. Ez évben Is a sportegyesület ren­dezésében tartják: szombaton, 19 órai kezdettel a tsz-kultúr- teremben. AKTÁK ÉS GYEREKEK Otthont teremteni mégis kész lett, s a pusztító víz vasárnap már a házakat elkerülve, megcsendesedve ömlött a főcsatornába. A segíteni akarás szép pél­dájának eredménye ez, amely megérdemli, hogy feljegyez­zük. A feltörő talajvíz egyébként eddig Üllőn öí házat döntött össze. De ha az időjárás ilyen nedves, esős marad, az i öreg, alap nélkül készült, agyagból döngölt házak közül többnek az összedűlésével kell I számolni. K. S. | Vasárnap Monoron az Ady Endre úti iskola tornatermé­ben bonyolították le a járási úttörő asztalitenisz csapat- bajnokságot. A döntőbe há­rom-három fiú és két-két leánycsapat jutott. A leányok küzdelme az első helyért igen érdekesen alakult Min­den csapatnak volt egy-egy győzelme, s így a szettarány végül is Mende javára dön­tötte a mérleget. A mendeiek a múlt héten Gyomron — a körzeti döntőn — vereséget szenvedtek a gyömröi Erzsé­bet telepi csapattól. Most azonban járási bajnokok let­tek. Amint elmondották, egész héten gyakoroltak, s így nem csoda, hogy az első helyen végeztek, megelőzve a pilisi leányotthon csapa­tát. Igaz, a pilisiekből hiány­zott Ábrahám Vali, aki ezút­tal az edző szerepkörét töl­tötte be, miután kinőtt az általános iskolás korból. Még az utolsó összecsapás is sok érdekességet tartogatott. Ha Pilis 5:l-re győz, ő a járási bajnok, ha 5:2-re, akkor Men­de, ha 5:3-ra, akkor pedig Gyömrő. Nos, az eredmény 5:2 lett, s így lett Mende a bajnok. Végeredményben di­cséretet érdemel a döntőn résztvevő minden csapat, mert szép színvonalas küzde­lem folyt az asztalokon. Végeredmény a leányoknál: 1. Mende (Ballai, Fazekas, Ing­gyámügyi főelőadója munkájá­ról, problémáiról elmondana, azt — ha nem is ugyanezekkel a számokkal illusztrálva — hallhatnám az Alföldön, vagy Heves megyében is. Ami speciálisan helyi prob­léma, az az a tény, hogy a Bu­dapest környéki községek túl­zsúfoltak. Egészen Pilisig — Vecsésen, Ecser en, Üllőn — többgyermekes, messziről ide­költözött családok szoronganak egy-egy kis helyiségben, mely csak a legjobb esetben fűthető. Hogy lehet ezeknek a szülők­nek a lakáskultúra előnyeiről, a helyes nevelés elveiről be­szélni? Mit tehet ebben az esetben a gyámügyi előadó. Lakást adni nem tud, minden rossz körülmények közölt élő gyereket állami gondozásba venni nem lehet. Hiszen egy- egy gyerek havonta 1500 fo­rintba kerül az államnak. A problémát csak az oldaná meg, ha több gyógypedagógiai iskola épülne, több gyógypeda­gógiai osztályt létesítenének. Csak anyagi eszközökkel lehet­ne ezen a helyzeten segíteni. Differenciált gyógypedagógiai iskolákat kellene létrehozni, hogy az árván maradt gyerek ne kerüljön egy iskolába csa­vargó, vagy éppen tolvaj társá­val. Hogy ne alakulhasson ki a nem ritka és nagyon káros „ta­pasztalatcsere” a tapasztalt és a — mondjuk — csavargásban kevésbé jártas gyerek között. Ez lenne a „gyógyítás” mód­ja” — de a „betegséget” meg is lehet előzni. Nem szükség-

Next

/
Oldalképek
Tartalom