Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-17 / 40. szám

nai megyei 1966. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK ATHEN—PÁRIZS Magyar hetek Párizs legnagyobb áruházá­ban, a Printemps-ben „Ma­gyar ízlés” címmel kerül sor gazdag árubemutatóra. A francia fővárosban a május 5-én kezdődő magyar hetek időpontja egybeesik a párizsi nemzetközi vásárral. A nagy­áruházban — amelyet na­ponta átlagosan kétszázezer vásárló keres fel — a fran­ciák által kedvelt magyar sző­nyegek, herendi porcelánok, ötvösmunkák, modern kerá­miák, parasztcserepek, szőt­tesek, hímzések széles válasz­tékából nyílik kiállítás. A ceglédi pedagógusok évi egymillióval több fizetést kapnak A bér- és árintézkedések so­rán rendezték a pedagógusok fizetését is. Aradi Tivadar, a Ceglédi Városi Tanács műve­lődési osztályának gazdasági felügyelője elmondotta, hogy országszerte 350 millió forintos összeget tesz ki a pedagógusok fizetésének emelése. Ebből a pénzből Cegléden 38 óvónő, 208 általános iskolai nevelő, 18 napközi otthonban működő pedagógus, 17 kisegítő iskolai tanár és két gyors- és gépíró iskolai nevelő részesül, összesen 283 személy. Havonta 63 468 forinttal több a jövedelmük a felsorolt pedagógusoknak, amely egy év alatt 761 ezer 616 forintot tesz ki. Ha a megyei besorolású gim­náziumi, zeneiskolai és diák­otthoni tanárokat is a már em­lített pedagógusok mellé sorol­juk, akkor kiderül, hogy az évi fizetéstöbblet egymillió forin­tot. jelent a ceglédi nevelőknek. KARAMBOL Foto: Csepregi LEVELEK A BÖRTÖNBE A címzett egy tizenöt éves lány, ezért nem írjuk ki a ne­vét. A pillanat azonban, amit most megörökítünk, két na­gyon magányos emberke éle­tének fordulópontja lehet „Drága kis csillagom, édes kis feleségem! Öröm­mel tudatom veled, hogy megkaptam az új sparhel- tet a házkezelőségtöl...” Nem a felesége. Törvény .Szerint nem, mert egy 15 éves lány házasságát a tanács nem engedélyezheti. Teri árvagye­rek, nevelőintézetben élt, itt a megyében, Pomázon. Egyszer- csak azonban fogta magát és megszökött. Megtalálták, visz- szavitték, rendesen viselkedett megint, de aztán ismét csak kisurrant a kapun. Egy ilyen „kirándulás” alkalmával is­merkedett meg Pistával, ösz- szeköltöztek, s kisebb-nagyobb megszakításokkal egy évet él­tek együtt. Kérték a házassági engedélyt: a gyám, a gyermek- otthon javasolta is, de hát ki­jött a papír az elutasításról. „... Olyan boldogok vol­tunk és egyszerre szétrom­boltak mindent azzal, hogy elvittek. De ne félj, nem hagylak el, megteszek ér­ted mindent, amit csak tu­dok ...” Rendőrök vitték el a lányt, nem is az intézetbe, hanem egyenesen a megyei börtönbe. Az volt a vád ellene, hogy több mint ezer forinttal meg­károsította a társadalmi tulaj­dont. Szökései alkalmával ugyanis mindig magával vitte az intézettől kapott új ruhá­kat, amikor azonban vissza­hozták, rongyokban, férfiru­hákban jelent meg. A törvény írott betűi nem tűrhetnek ilyesmit. „Hiába akarnak minket elszakítani, ez nem fog si­kerülni nekik.. Kik azok a „nekik”? Pél­dául az állam, amely árvasága óta — bár vannak rokonai — gondoskodott Teriről. Szép in­tézetben adott neki otthont pótló hajlékot, nevelők foglal­koztak vele, szeretettel, s szakmát is tanulhatott volna A bírónőben mély nyomot hagyott ez a felfogás. A tár­gyaláson olyan zárkózottan viselkedett a lány, alig lehe­tett belőle egy pár szót kihúz­ni, s mint a sündisznó, úgy próbált védekezni, ha „táma­dás” érte. .. Remélem nincs sem­mi bajod. Hétfőn voltam az igazságügyi orvosszakértő­nél. Azt mondja, hogy a jövő héten menjek be a bí­róságra, ott megmondják az eredményt. A terhessé­gi papírra nagy szükségünk van. Ha ez meglett vol­na, akkor az engedélyt is megadták volna ...” Nincs meg, nem lett meg, s ez különben sem befolyásol­ná a határozatot. Az a tanács állásfoglalása, hogy inkább a kicsit is intézetben nevelik rendezett körülmények között, mintsem megbízhatatlan kör­nyezetbe engednék. A fiú per­sze fogadkozik: szeretne ő gyereket 21 éves fejjel is. Al­bérletben lakik, szülei külön- váltan élnek már régen; na­gyon egyedül van ő is ebben a hatalmas városban. A gyár­ban megfelelő a vélemény ró­la, segédmunkás, keresete is rendes, úgy érzi, hogy csalá­dot tud alapítani. Annál is inkább, mert ők ám nagyon szeretik egymást „A ruháidat elhoztam az intézetből. Végre kiadták. Kimostam és kivasaltam mindenedet és tisztán el­raktam. A tárgyalásodon ott leszek, remélem, ki fog­nak engedni.. Nem engedték ki. Öt hóna­pot kapott, igaz, annak nagy részét már letöltötte előzetes­ben. Amikor a fiúval beszél­gettem, bizonygatta, megvár­ja a lányt. írja is neki; „... Nem csallak meg, ne félj. Rajtad kívül senki más nem érdekel. Ha ki­jössz, meg fogsz győződni róla, hogy nem jártam egy lánnyal sem .. — Nem valami szokványos eset — jegyzi meg a bírónő. Valóban nem az. Van annak alapja, hogy a törvények any- nyira ellenzik ilyen fiatal em­berkék házasságát, az ő esetük azonban kivétel lehet, hiszen nem gyakori az sem, hogy egy fiatal párt ilyen sok alkalom­mal tegyen próbára az élet. Volt vizsga, amelyen megbuk­tak, másokon átjutottak. A legnagyobb és legfontosabb próbatétel viszont most kö­vetkezik. „Ha lesz beszélő, beme­gyek hozzád. A kis Kató (Pista húga. A szerk.) üd­vözöl. Többet nem írok, légy jó. Sokszor csókol, ki sokat gondol rád: férjed, PISTA...” Bemegy-e valóban? Meg- várja-e? Lehet, hogy már egy hónap múlva kiszabadul a lány, június 15-én betölti ti­zenhatodik évét, s akkor meg­kaphatják az engedélyt Benedek B. István Korszerűsítik a balatoni üdülőket Tízmillió forintos költséggel korszerűsítik a dél-balatoni SZOT üdülőket. A balatonlel- lei Május 1. üdülő berendezé­seit újakkal cserélik ki. Több helyen a konyha, az étterem és szállodai rész átalakítására, felújítására kerül sor. Kiegé­szítik a könyvtárakat és a szórakozást nyújtó felszerelé­seket. Zamárdiban gyors ütem­ben épül a hat nagy pavilon­ból álló, ötszáz személyes gyermeküdülő. A fiatalok az előző fizetés­rendezés alkalmával jártak jobban. Most a bérrendezési lista közepétől, a középkorosztálytól fölfe­lé emelkedik erősebben a fizetés. A jövedelem növekedése a ké­pesítéstől és a szolgálatban el­töltött évek számától függ. Átlagosan egy pedagógus ha­vonta 240—250 forinttal kap magasabb fizetést, mint koráb­ban. Ez azt jelenti, hogy kö­rülbelül 15 százalékkal emel­ték a nevelők bérét. A besorolások már befeje­ződtek, s február 18-án már a maga­sabb összeget fizetik ki a város pedagógusainak is. Elhunyt Escher Károly fotóművész Életének 76. évében sú­lyos betegség után szerdán el­hunyt Escher Károly fotómű­vész, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze, a ma­gyar fotózás doyenje. Sze­mélyében a Magyar Fotómű­vészek Szövetsége egyik ala­pítóját, a Képzőművészeti Alap pedig tevékeny mun­kását, nagy tudású tagját ve­szítette el. Az elhunytat a Magyar Fo­tóművészek Szövetsége és a Képzőművészeti Alap saját halottjának tekinti. A temetés időpontjáról később intézked­nek. — A világon megjelenő napilapok együttes száma 8500, együttes példányszá­muk 312 millió. Svédország­ban jut a legtöbb napilap egy emberre. könyvespolc Harsányt János '. Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen Egyre terebélyesedő hadtör­ténelmi irodalmunkban jelen­tős helyet foglalnak el a ha­zánk felszabadulásával kapcso­latos munkák. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb történelmi okmánygyűjteményét adta ki a Zrínyi Katonai Kiadó Harsányi János hadtörténész szerkeszté­sében, „Magyar szabadsághar­cosok a fasizmus ellen” címen. A kötet lapjain — a doku­mentumok tükrében megisme­ri az olvasó a magyar antifa­siszta mozgalom fejlődését A Batthyány örökmécsesnél 1941. október 6-án rendezett háború­ellenes tüntetéstől, a partizán­harcokon keresztül, az 1945. ta­vaszán a szovjet hadsereg ol­dalán harcoló magyar antifa­siszta hadosztályokig egy egész történelmi korszak arculata bontakozik ki. Ez a néhány esztendő nagyobb változást hozott a magyar nép tör­ténetében, lelkületében és gon­dolkodásában, mint az előző évszázadok. Hadifogoly-naplók, beszámo­lók, parancsok, bírósági jegy­zőkönyvek és különböző jelen­tések alapján válik ismertté az a történelmi változás, amely arra készteti a szovjetellenes háborúba kényszerített magyar hadsereg katonáit, és tisztjeit, hogy a hadifogolytáborokban követeljék az új, antifasiszta magyar hadsereg megszervezé­sét. És amikor ezek a kísérle­tek meghiúsulnak a velejéig reakciós horthysta tábornokok és törzstisztek aknamunkája miatt, ezrek és ezrek vállalják a fasizmus elleni harcot a kü­lönböző partizánosztagokban. Kovpak és Naumov szovjet; valamint Szatanovszki len­gyel partizánparancsnok egysé­gében, és sok más helyen is küzdöttek magyar partizáncso­portok. A magyar partizán- mozgalom történetében külö­nösen jelentős helyet töltenek be azok a dokumentumok, me­lyek az XJszta és a Nógrádi partizánegységek harcát mu­tatják be. A dokumentumgyűjtemény különösen jelentős része az, mely az ellenállási mozgalom tevékenységét mutatja be. Ság- vári és Bajcsy-Zsilinszky End­re harca és hősi halála, az új­pesti és kőbányai partizánok bátor támadásai, valamint a katonai ellenállási mozgalom tragikus bukása bontakozik ki a vészbíróságok jegyzőkönyvei és a megsárgult visszaemléke­zések lapjairól. Már a jövőbe, az új típusú hadsereg megteremtése felé mutatnak azok a jelentések és sajtószemelvények, melyek a szovjet hadsereg oldalán har­coló Budai önkéntes Ezredről és az új magyar hadsereg első hadosztályainak megalakulásá­ról szólnak. 1945. februárjának ágyúdör­géstől hangos napjain íródtak azok a parancsok és jelentések, melyek megmutatják az első önkéntes századok megalakulá­sát. részvételüket a budai utcai harcokban, majd a vár elleni győzelmes rohamban. Más je­lentések nyomán megismerjük, hogy 1945. tavaszán milyen ne­hézségek között szerelték fel az eUő ezredeket, de megis­merjük azt a nagy hazafias mozgalmat, mely úgy a tobor­zásnál, mint az új demokrati­kus magyar hadsereg ellátásá­nak biztosítására bontakozott ki a már felszabadult ország­részekben. Harsányi János dokumen­tumgyűjteményében jelentős helyet kapnak a különböző európai országokban alakult magyar ellenálló és partizán- csoportok is. A Zrínyi Katonai Kiadó „Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen” című kiadvá­nya jelentős állomása hazai történelmi irodalmunknak. Mindenki számára igen érde­kes és hasznos olvasmány. Keserű István Muzsikáló ház Egyes i~a~..értők szerint a világ legfényűzőbb palotája az indiai Tajpurban van és „A szelek palotája” nevet viseli. A márványpalota ab­lakaira, kapuira és kiugró köveire kis hangszereket akasztottak, több mint négyezret. Amikor a szél fúj­ni ke- " a ház harangjáték­szerű zenét hallat. A férfinak nem akaródzott szólni. Ha szól, t; visszaszól neki az asszony, kész a veszekedés. ^ — Mindig ilyen voltál — hallotta az asszonyt megvető kerepelését — gyáva... — Beszélj csak... — sóhajtott az ember. \ — Menj már és mondd, hogy tűnjön el a fe-\ né be. í — Ugyan ... ugyan§ — Ez volt mindig ... nekem kellett min- \ dent... ezért volt a hiányom is ... § — Miért csináltad? Ki kérte? — kezdett^ perzselődni az ember. Az asszony nem vála^\ szolt, nyitott szemmel, hanyatt feküdt, nagyon\ szerencsétlennek érezte magát, s arra gondolt ha férfi volna, most megmutatná annak a ré-§ szegnek odakinn. ^ Az közben visszaült a padra s mintha ereje, § hangja sohasem fogyna tovább perlekedett. ^ A földszint kettőben felébredt a csecsemő, ^ sírni kezdett, az asszony idegesen csitítgatta A férfi magára kapta a ballont, indult hogy§ fejbeveri a részeget. Hirtelenharagú emberi volt. § Az asszony utánakapott. — Maradj... $ — Mit gondolsz meddig hallgatom ezt aga)-§ dolást? § — Ne menj.... bajod lesz... — Talán megruház, mi? — nevetett a férfi^ elégedetten, mert tetszett neki, hogy az asz-\ szony félti. ^ — Maradj... — fogta még mindig a karját^ az asszony — tudod, milyen, aki részeg... ^ — Ne félj... nincs annak ereje... odébbló-fc dítom, kész... $ — Aztán rendőrség, jegyzőkönyv, mászkál-fc hatsz ide-oda ezt akarod? A férfi elgondolkodva lépett egyet, de már§ kevesebb akarattal. Az asszonynak igaza lehet.\ Csupa kellemetlenség. Minek? Az a részeg eI-§ megy majd magától is, lehetetlen, hogy itt éj-$ szakázzon, tél van, hideg van ... Pár pillanat múlva eloltották a villanyt. $ Másnap délelőtt két asszony tárgyalta az§ eseményt. Aztán nem esett több szó a részegről. Bende Ibolya Athén legelőkelőbb szállo­dájában, a Hilton Hotelben március 14-én kezdődnek a „Magyar hetek”. Érdekes lesz a Magyar Testnevelési és 3porttanács kiállítási anyaga, amely a magyar szempontból dolgozta fel az olimpiák tör­ténetét. Ezenkívül megnyílik i Kulturális Kapcsolatok In­tézetének gazdag grafikai, kis­plasztikái és kerámiakiállítá­sa, továbbá a népművészeti ás campingkiállítás. A Hilton Szálloda éttermét erre az idő­re magyar vendéglővé alakít­ják át, magyar szakácsok, cukrászok, cigányzenekar és természetesen az ételspeciali­tások vonzzák majd a vendé­geket. Az athéni magyar hetek programjához tartozik az a j gyógyszeripari kongresszus és | ;zakbemutató, amelyet a ter- rek szerint a MEDIMPEX ren- iez. A programban továbbá langverseny és különböző nagyar filmek bemutatása is szerepel. ' Chaplin j é< az ideggyógyászat | i ^ : Chaplin egyszer azt | mondta Simeonnak, a híres 5 ; Írónak: ; — Higgye el, minden % \ ember többé-kevésbé ideg- ^ í beteg. Maga is, én is. Ami- ^ ! kor érzem, hogy baj van a ^ ! lelki egyensúlyommal, esi- ^ ! nálok egy filmet. Maga § t meg ilyenkor új regényt ^ ! ír. Ezért nincs szükségünk ^ ! ideggyógyászra. \ — Ha meggondolom, § > hogy ezért még fizetnek is § j nekünk ... — dünnyögte § ! Simeon. l'frssssssssssssss/ss/ssss/s////sssssssss}$ A RÉSZEG Éjjel két órakor elnyújtott kiáltozás verte fel a lakótelep csendjét — valami énekféle volt, de nagyon artikulátlan dallam, inkább csak kísérlet a nótázásra. — Egy részeg... — gondolta elnézően aki felébredt, hát istenem, ivott, fejébe szállt, éne­kel. Az elnyújtott kiáltozás azonban tartósnak bizonyult, nem szűnt meg, inkább erősödött, s ahogy a sarki házhoz ért, megrekedt, ottma­radt. Egy pad volt a ház előtt, nyárról felejtet­ték ott, arra ült le a részeg, már nemcsak énekelt, beszélgetett is, veszekedett egy látha­tatlan ellenféllel hangosan, acsarkodva. A földszint háromban ébredtek föl legelő­ször. Az asszony ült fel az ágyon szívdobogva, azt hitte, hogy az ő ura kiáltozik. Az álom narkotikumában arra gondolt, ami, sajnos, eléggé gyakran előfordult, hogy most jön haza az ember, dörömböl az ajtón. Aztán jóleső me­legség futotta el, halkan horkolt a másik ágy­ban a férje — hát, persze, itthon van, haza­jött — az az ember, az a részeg odakinn ide­gen, hadd daloljon, hadd kiabáljon. Es olyan jóízűen, olyan édesdeden aludt el megint az asszony, mintha altatódalt dúdoltak volna a fülébe, simogató, szép melódiájú altatót. A részeg közben rugdosni kezdte a kaput. Kitartóan rugdalta a vékony, üveges ajtót, le­hetetlen, hogy fel ne ébredjenek rá a hétal­vók is. — Hallod? — rázta meg egy elsőemeleti sző­ke asszony a férjét —, ugye mondtam. :. — Mit... — próbált megmaradni az álom mélyvizében az ember. — Hogy ne jöjjünk ide lakni, a város szé­lére, a város peremére, egyszer még ránktörik az ajtót, elviszik azt a kis pénzt... A pénzt, amit keservesen összeszerzett amíg egyedüli vezető-alkalmazott volt egy KÖ­ZÉRT boltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom