Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-16 / 39. szám
Szentendre X. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1966. FEBRUAR 16., SZERDA ' A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA •. v, ‘; \ v-./ú ■ . MOTOROK A (mit, KAIÍCMÁl Évenként és fejenként 84000 forint - A Május 1. utcába költözik a járműszervíz Csaknem hét éve mindennapos, megszokott látvány, hogy a Duna-parton a Görög Kancsó szomszédságában a különböző nagyságú és típusú motorkerékpárok sorakoznak. Igaz, nem parkírozási céllá’, hanem mert raktár hiányában itt tárolja őket a Vas- és Kazánipari Ktsz Járműjavító részlege. Legutóbbi látogatásunkkor is mintegy hat motor- kerékpár várakozott érkezési sorrend szerint békés egymás mellett álldogálásban a szerelők gyógyító szerszámaira, hogy azután újra vidáman „re- pesztve” robogjanak tovább gazdáik követelte céljuk felé... Demeter János részlegvezető tájékoztatása szerint öt szakmunkás és két ipari tanuló foglalkozik a rakoncátlan vagy sérült motorkerékpárok rendbehozatalán. Itt-ott egy-egy kerékpár és gépkocsi is szerepel a páciensek között, sőt a műszerész szakmával kapcsolatos egyéb tennivalók, kisebb esztergálások, szivaty- tyúk javítása is gyakori az elvégzendő munkák sorában. Munkájuk zömét a közületi járművek javítása teszi, hiszen az egyre fejlődő politechnikus képzettség a legtöbb ember számára a kisebb hibák „házilag” történő „bütykölését” szinte általánossá tette. Ha mégis egyik-másik motortulajdonos a járműjavító beavatkozására szorul, kérését általában soron kívül elintézik. Tavalyi tervüket (84 000 forint fejenként) részben teljesítették csupán, mert a hozzájuk tartozó pomázi részleg kezdeti nehézségeivel birkózva nem tudta „hozni” a kitűzött tervet. — Tudjuk, hogy a Duna-part szépségét nem túlságosan emelte a szabadtéri motorraktár, de raktárhiányunkon csak így tudtunk segíteni .. Mint ahogy a szó legszorosabb értelmében „kinőttük” egész műhelyünket is — mondja a részlegvezető. Szerencsére rövidesen megfelelő, nagyobb helyre kerülünk, a Május I. utcába. Ott lesz már megfelelő raktárunk is, és dolgozóink tisztálkodási lehetőségei is jobbak lesznek. Örömmel hallottuk, hogy beneveztek a szocialista brigádok versenyébe. Az öt tagú Május 1. brigád szeretne a legjobbak között végezni ebben a nemes versengésben. Jól esett hallani azt is, hogy két ipari tanuFARSANG Az első „hivatalos“ cigi S/al:i'*:ivaüi a if i inná sin inban Farsang van, a bálok évadja! Szóljon báli tudósításunk ezúttal a legkisebbek, a kisdobosok farsangjáról, amelyet szombaton rendeztek a Baj- csy-Zsilinszky úti iskola „ösz- szes termeiben”. Igazi báli hangulat fogadott. Zeneszó, nyüzsgés, izgatott „bálmamák” és „bálpapák”, elegáns kislányok és kisfiúk, és sok-sok ötletes, színes, tarka jelmez... Mintha amolyan miniatűr Meseország elevenedett volna meg hirtelen körülöttünk: Csipkerózsikák, csizmás kandúrok, „félelmetes" tengeri rablók, vadnyugati fenegyerekek, díszes néger törzsfőnökök, indiánok, török háremőrök, apró menyasszonyok, sőt még a csillagos ég is képviseltette magát egy-egy nap, hold és bájosan mosolygó csillag képében. E báli délután fénypontja a félszáznál is több jelmezes^ hálózó felvonulása volt a bálterem falánál izgatottan szurkoló szülők és az árgusszemű zsűri előtt: vajon kinek a jelmeze érdemesül az első díjakat jelentő nagy tábla csokikra? A feltételek szigorúak voltak: csakis az számíthatott előkelő helyezésre, aki otthon, házilag készítette jelmezét, akinél a legtöbb ötletességet, egyéni megoldást tapasztalták. Végül megszületett a döntés: a legjobb három jelmez címét Runda Erika: Dérynéje, Eöry Gabriella: nap- és Kümmert Ági: menyasszonyjelmeze nyerte. De nem sokkal maradt mögöttük az almafa, a varázsló, a török lány és török fiú jelmez birtokosa sem. A gyerekek vidám mulatozását fáradtan, de boldog megelégedettséggel szívükben figyelték a bál rendezői: Angyal Zoltánné, Szöts Dénesné, dr. Véghelyi Tiborné, Mónoki Lászlóné, Szentkláray Márton tanárok és Benkovits György- nével az élen a lelkes, aktív, fáradhatatlan szülői munka- közösség tagjai. (horányi) lójuk is derekasan helytáll a munkában. Félévkor mindketten négyesre vizsgáztak. Az elsőéves kis Rozsnyai Laci, ahogy mestere, Demeter János mosolyogva említette, most ugyan még csak barátkozik a dolgokkal, mégis már nagyon ügyesen dolgozik. — Érdekes, szép szakmának találom és ezért még a legkisebb feladatot is örömmel, kedvvel végzem! — mondja a kék overallos szőke kisfiú és bizonyításként nagy buzgalommal, reperál egy sebzett gumitömlőt. Tehát, motorosok, figyelem! A Duna-partról elköltözik a járműjavító részleg a Május 1. utcába, rosszul viselkedő motorjaikat odavigyék majd! Így a Duna-part szegényebb lesz ugyan egy javitóműhely- lyel, de gazdagabb lesz egy szebbé vált sarokházzal. Horányi Sándor Tanácstagok fogadóórája Szerencsés Józsefné 17-én 16 órakor Telep u. 8. sz. alatti lakásán, Balogh János 18-án 16 órakor a pártbizottságon, Zábránszky Béláné 18-án 17 órakor, Iskola u. 4. sz. alatti lakásán, Szalay László I8-án 17 órakor Engels u. 8. sz. alatti lakásán, Seller András 18-án 18 órakor, Katona J. u. 22. sz. alatti lakásán választói részére fogadóórát tart. Kevés, kevés, kevés Ülés bölcsődeügyben Két orvos, két védőnő, a járás szociálpolitikai előadója, fiatal egészségügyiek, gyárakban dolgozók, édesanyák, vöröskeresztes aktívák ültek együtt a városi tanács egészségügyi osztályán késő estig. Az egészségügyi állandó bizottság ülésezett. Napirenden elsősorban a bölcsődei férőhelyek száma és az ezzel kapcsolatos kérelmek elbírálása szerepelt. Naponta kesergő, az illetékes helyeken kilincselő anyák közül háromnak a kérvénye feküdt a bizottság előtt. Az első kérelmező kétségbeesve adja elő, hogy mint takarítónő dolgozik, férje nincs vele, egyetlen eltartója kicsi gyermekének, akit a bölcsődében szeretne elhelyezni, mivel mellette nem tud munkába járni. A másik kérelmezőnek gyermeke kétszáz kilométerre távol, a nagymama gondozásában nevelkedik. A nagymama azonban termelőszövetkezetben dolgozik, mivel pedig a tavaszi munkák rohamosan közelednek, a gyermeSZENTENDREI RÉSZLET MOZIMŰSOR Ma a filmszínházban a Nyári bolondságok című francia—olasz filmvígjáték kerül bemutatásra. Vittorio Gass- man, Sandra Milo és Amadeo Nazzari láthatók a főszerepekben. Kísérőműsor: Don Juan. Csurgói Máté Lajos tusrajza Született: 1865. július 31. Szentendre népmozgalmi«! az anyakönyv tükrében MARADT A SZTARAVODA két már nem fogja tudni ellátni. A harmadik édesanya HÉV alkalmazott, hathónapos kisfiát kellene elhelyeznie, második férje nem szívesen látja, hogy három gyermekük közül az apróság útjában van az asszony folyamatos munkájának. Sajnos a tárgyalás, a legnagyobb jóindulat sem tudja megoldani a kérdést. Mind a három kérés méltányos és minden emberi megértést megérdemel, mégis teljesíthetetlen. A városi bölcsőde 40 gyermek részére tud csak helyet biztosítani. Mindezek ellenére jelenleg 47 a létszám. Szükség esetén a rendelkezések 15 százalékos túllépést engedélyeznek, de még így is, a jelenlegi létszám szerint, már egy gyermek „illegális” lakója a bölcsődének. Ne gondolja senki, hogy itt valami vaskalapos bürokráciáról van szó, vagy valami merev „adminisztratív” intézkedésekről, hanem arról, hogy a ténylegesen előírt ellátást (fél liter tej, hús, zöld főzelék stb.) csak az előírt létszám mellett tudják megfelelően biztosítani. Ha a keretet a létszám túllépi, az a gyermekek ellátásának rovására megy. De a gondozó és ellátó személyek létszáma is az előírt lehetőségekhez igazodik. A bölcsőde vezetőnője megrendültén mondta el, hogy bizony nem ritka eset, mikor az elkeseredett anyák azt mondják neki: reggel idehozom a gyermekemet, leteszem a kapuba és maguknál fogom hagyni. Anélkül, hogy a kérések jogosságát kétségbe vonnánk, ilyenkor eszembe jut egykori, tíz- tizenkét gyermekes nagyanyáink sorsa, akik közül sokan, napszámos keservvel nevelték gyermekeiket s szóba sem jöhetett bölcsőde, állami ellátás vagy egyéb ilyesmi. A kérvények sorsa felől mégis született döntés: az első megüresedett helyre ők kerülnek előjegvzésre. (horváth) Az állami anyakönyvek azt a célt szolgálják, hogy az egyes városok, községek lakosságának hiteles népmozgalmi adatait, a születéseket, házasság- kötéseket és haláleseteket, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat nyilvántartsák. Régebben az anyakönyveket az egyházak lelkészei vezették, a tridenti zsinaton 1563-ban rendelték el a házassági anyakönyvezést. Magyarországon az 1894. évi XXXIII. te. rendelte el az állami anyakönyvezést és az 1895. október 1-én lépett életbe. Az anyakönyvi utasítás rendelkezései szerint a születést, házasságkötést és a halálesetet abban az anyakönyvi kerületben kell anyakönyvezni, ahol az eset történt. A halálesetet, hí ban az anyakönyvi kerületben kell anyakönyvezni, amelyben a halottat a járműről leemelik. Fentiek szerint magától értetődik, hogy a szentendrei szülőotthonban született gyermekek a szentendrei városi anyakönyvi hivatalban vannak anyakönyvezve. Az elmúlt esztendőben a születési anyakönyvbe kétszáz- kilenc fiú és százhetven leány — összesen tehát háromszáz- hetvenkilenc születés van bejegyezve, ezek közül három eset ikerszülés volt. 1965-ben kilencvenkét házasságkötés volt a városban és egy házasság felbontása van bejegyezve az anyakönyvbe. A múlt évben hetvenhat haláleset fordult elő, ebből negyvenhat volt a férfi és harminc az járművön történik, abÉletkor szerint: 1 éves kora előtt meghalt 1 férfi 4 nő 10—20 év között meghalt 1 férfi — nő 20—30 év között meghalt 5 férfi — nő 30—40 év között meghalt 1 férfi — nő 40—50 év között meghalt 6 férfi 2 nő 50—60 év között meghalt 1 férfi 2 nő 60—70 év között meghalt 10 férfi 3 nő 70—80 év között meghalt 15 férfi 7 nő 80—90 év között meghalt 6 férfi 10 nő 90—100 év között meghalt — férfi 2 nő 46 férfi 30 nő Végül idekívánkozik az adat: él ma is városunk legidősebb Bár Szentendrén nincs anya- embere, Bogdányi Gyula, aki könyvezve születése, közöttünk személyi igazolványának tanúPismán vagy Pismány? Sok vita hangzott már el, sok vélemény alakult ki, mert írták is, meg írják is: Pis- mán és Pismány, így, kétféle módon. De végül is melyik a kettő közül a helyes? Egyik legszebb, vadregényes külterületünk elnevezésének eredete a török megszállás idejébe nyúlik vissza. „Pis- mán”, ez az eredetileg arab származású szó, a török nyelvben ma is „bánat”-ot jelent. A helyes írásmód tehát eredetileg „Pismán”, hiszen az „ny” hangot a török nem is ismeri. A török eredet bizonysága mellett szól az is, hogy a Pismán melletti völgyet Törökvölgynek, magát a Pis- mánt pedig Törökhegynek nevezték el az időközbeni magyarosítások során. Így lett az ősi Tyulcovácból Tyukos dűlő, s a Bucsina patak neve, a szegélyező bükkfák után Bükkös patak. Érdekes azonban, hogy ezek a magyarosítások nem minden esetben maradtak fenn. Vannak bevált és szokásossá vált elnevezéseink, mint a Tyukos, Bükkös, de vannak olyanok is, melyek magyarosítása nem fogant meg. Például az öreg Sztaravodát az idők során többször átkeresztelték. Volt már O-kút, Királyforrás, Szabadságforrás, mégis mindenki, szentendrei vagy régebben idejáró túrista, csak Sztaravo- dának nevezi. Ugyanakkor a többi szláv elnevezésű forrás nevei a köztudatból teljesen eltűntek. Elkopott a Belavoda és a Dobravoda elnevezés. A Belavoda megmagyarosított neve bevált, Fehérvíz, de azt már nagyon kevesen tudják, hogy a Dobravoda elnevezést a mai Lajosforrás és környéke viselte. Városunkban s különösen környékünket illetően a legtöbb helyelmevezés szerb, dalmát, török eredetű. Nagyon kevés a magyar eredet. A városban is alig akad, mint például a „nagyhíd” melletti Paprikahegy s az arra félvezető Paprika-bíró utca. Ráby Mátyás szereplését megelőzően volt a város bírája Paprika Péter, akinek földje és valószínűleg háza volt azon a dombocskán. H. L. megbecsülését. Beszél a még hátralevő feladatokról, eddigi eredményekről. — Mindezekhez kívánok nektek jó erőt, hogy együtt örülhessünk a jól végzett munka, a nagy erőpróba után! Most előlépnek a harmadikosok. Feltűzik a szalagot a végzősök ruhájára. „Jelöltekké” váltak. S ime az első „ajándék”. Ma este megengedett a cigaretta. Az első „hivatalos” cigi! Majd ismét felcsendül a dal. „Tavaszból hozza üzenetét a nyár!” A Szózat hangjaival ér véget a „hivatalos” ünnepség. A zenekar hangol. Kezdődik a tánc. A felszabadult, igazi mulatság. S bár a gondolatok mélyén van egy kis szorongó érzés, az érettségi, de utána mégis csak a beteljesülés örömét rejtő nyár következik. —ff Kinn az utcán tavaszt ígérő szellők kószálnak. A sárszurokká vált hómaradék figyelmeztet csak arra, még február van. De idebenn a Helyőrségi Klubban kiteljesedett tavaszi hangulat. Szalagavató. Kilenc- venhárman: huszonhat fiú, hatvanhét leány várja a „je- lölt”-té avatást. A terem zsúfolásig telve. Az izgatott zsibongás hirtelen megszakad. Felcsendül a Himnusz. Majd Porpáczy István igazgató lép a végzősök elé. Búcsúzik. Előtte kis asztalkán a kék-sárga szalagok, rajtuk a felirat „1962—1966”. — E szalag színe, szűkebb hazánk, városunk színe, a hazaszeretet, az otthon, a család jelképe. A szeretet, az alma mater, a munkahely iránt. — A továbbiakban méltatja a szülői ház szerepét, a szülők gondoskodását, a tanárok sága szerint 1865. július 31-én született. Kató György
