Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

1966. FEBRUÁR 16.. SZERDA •-«SST MEGYEI ^Vfcip :* Tanácskozás az OKISZ-ban Kedden az OKISZ vezető­ségének kibővített ülésén az MSZMP Központi Bizottságá­nak, a gazdaság irányítási rendszer reformjával kapcso­latos kiinduló irányelveiről tanácskoztak. A tanácskozá­son részt vett és felszólalt Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Erdős József, az OKISZ elnöke vitaindítójában fog­lalkozott azokkal a kérdések­kel, amelyek az irányelvek tükrében megjelölik a szövet­kezeti ipar feladatait. — KGST-rekord. A Mis­kolci Pamutfonóban az egy dolgozóra jutó 151 kilométer hosszúságú fonaltermeléssel a legnagyobb termelékenysé­get érték el a KGST-országok hasonló rendeltetésű üzemei között. Krónika, napjaink alkotó emberéről A honismereti akcióbizott­ságok munkája rövid idő alatt közismertté vált Pest megyé­ben Két éve alakultak, hogy megörökítsék a felszabadulás óta eltelt idő eseményeit. Az elgondolásnak már kezdetben nagy sikere volt. A gyűjtésben húszezren, az akcióbizottság szervezé­sében kétezren, míg a ha­talmas élményanyag rend­szerezésében ötszázan vet­tek részt. Ily módon százötven község­ben készült el ez a dicséretes munka. A tanulmányok nem tudományos igényességgel ösz- szeállított monográfiák, nem levéltári és más hivatalos ada­tokra támaszkodó írásművek, hanem a történelem formálá­sában részt vett emberek visz- szaemlékezései. Az érdekes, sok apró részletet megvilágí­tó munkák olvasása után a Hazafias Népfront Pest megyei Farsang és tánczene Farsang van, bált bál követ. Egyetlen szombat estén tízez­rek táncolnak szerte a megyé­ben, elsősorban fiatalok. Je, je je... — recsegi itt is, ott is, amott is a zenekar, pengi a gitár és zengi a bál­terem. Fárasztó és idegesítő. Nem a hivatásos zenészek, hanem elsősorban a gomba­módra alakuló amatőr tánc­zenekarok kedvelik ezt a ri- koltozó zenét. És a megye legtöbb báljában amatőr tánc­zenekarok játszanak. — Fél esztendővel ezelőtt hetvenöt amatőr tánczenekar, illetve kisegyüttes szolgáltat­ta a zenét a bálokon — tájé­koztat dr. Kelemen Endre, a megye tánczenei referense. — Ez háromszáznegyvénötf ze­nészt jelent Közülük talán hetvennek van működési en­gedélye ... S ami szintén ér­dekes : a háromszáznegyven­öt zenész közül mindössze öt játszik hegedűn, zongorista harminckettő, gitáros hatvan­három, dobos pedig hetven­kettő ... Másfél hónappal ezelőtt megyei tánczenei szakbizottság alakult Célja: megtalálni a módját a képzetlen amatőr tánczenészek továbbképzésé­nek. — Nem könnyű feladat — ^ mondja dr. Kelemen Endre. ^ — Első lépésként járási klub- ^ napokat kívánunk rendezni a járási székhelyeken, ahol § szakelőadással, a zenekarok ^ közötti tapasztalatcserével, § elemző kritikával szeretnénk ^ segíteni ezeknek az együtte- ^ seknek a fejlődését Ugyan- ^ akkor részletes, sok színű mű- ^ sorjavaslatot állítottunk összeg részükre. Kiadványunk már % nyomdában van, rövidesen § megjelenik. Persze, ez csak a ^ kezdet. A távolabbi cél a ^ rendszeres zenei oktatás, a ^ működési engedély megszerző-^ se. Ahogyan ezt a nagykátai ^ járásban csinálják. ^ Az Országos Szórakoztató- ^ zenei Központ nagykátai járá- ^ si elnöke Chmely Ödön, aki 5. egyben a helyi művelődési ház ^ igazgatója is. — Tizennégy zenekart, száz- ^ hat tánczenészt tartunk nyil- ván a járásban. Ezeknek ^ mindössze két százaléka hiva- ^ tásos zenész, a többi csupán ^ mellékfoglalkozásként muzsi- jv kál. Közülük hetvenegyen ^ játszanak rendszeresen. A ti- ^ zennégy zenekar közül nyolc ^ Beatles-típusú gitáregyüttes. ^ Három esztendővel ezelőtt a S művelődési ház zenetanfolya- § mának keretében kezdték el ^ az amatőr tánczenészek kép- ^ zését. Aki a szeptembertől jú- ^ niusig tartó tanfolyam leg- $ alább két esztendejét jó ered- ^ ménnyel elvégezte, az egész ^ járás területére szóló működé- ^ si engedélyt kapott. $ — Tanfolyamunk célja $ 5 — mondja Chmely Ödön —, t ezek a fiatalok ne csak hang- $ szertulajdonosok, zenészek is legyenek! Ezért úgy állítot­tuk össze a tanfolyam temati­káját, hogy abban a zeneesz­tétikától kezdve az összhang- zattani, hangszerelésbeli és zeneelméleti kérdéseken át a színpadon való mozgásig és a helyes műsorpolitikáig min­den szerepel. A zenekarok hatása visszatükröződik a táncolok egész viselkedésében. Ha csak rikoltozást hallanak és ugrándozást látnak a zené­szektől, így táncolnak ők is. A százhat tánczenész kivé­tel nélkül tagja a tanfolyam­nak. — Szorgalmuk indokolt — jegyzi meg csendesen a műve­lődési ház igazgatója —, mert elsősorban azokat a zenésze­ket közvetítjük ki, akik rend­szeresen eljárnak a foglalko­zásokra és eredményesen sajá­títják el az ott tanultakat. Csak dicséret illeti a nagy- kátaiak ilyen irányú kezde­ményezését. A tanfolyam si­keres munkája azonban aka­ratlanul is felveti a kérdést: miért nem rendeznek hasonló tanfolyamokat a tánczenészek részére a megye többi járásá­ban? P. P. Elnöksége jóváhagyta azt az elgondolást, hogy a honismereti akeióbizott- ságok falukrónikaíró-kö- rökké alakuljanak át. A köröknek az elkövetkező öt évben, felszabadulásunk 25 éves évfordulójáig, legfőbb fel­adata lesz, hogy megörökítsék a mai falu életét, eseményeit, mindennapját. Feljegyzik majd a termelőszövetkezet fejlődésé­nek állomásait, a közgyűlése­ket, a főbb építkezéseket, a termelési eredményeket és a tagok jövedelmének alakulását. A falukrónikákban nyoma lesz az életmód, a politikai és társadalmi élet változásainak. Szólnak az esküvőkről, a név­adó ünnepségekről. Figyelem­mel kísérik a községből elke­rülő, magasabb iskolát végzet­tek sorsát, a művelődési ház kezdeményezéseit. Itt kapnak helyet a bevonulásról, leszere­lésről, a pályaválasztásról és a faluba érkező külföldiek láto­gatásáról szóló sorok. A feldolgozott anyagot évenként különböző gyűlése­ken ismertetik a lakosság min­den rétegével, hogy az esetleges helyesbítésre módot adjanak. A falukrónikaíró-körök szer­vezése mindenképpen hasznos. Az emberek önmaguk élete fi­gyelése közben jobban megis­merik szűkebb hazájukat és maguk is többet tesznek váro­suk, községük fejlesztése érde­kében. Egy év helyiipar Egy esztendő sok érdekes­séget ígérő programjáról beszélt Branovics Ferenc, a Pest megyei Tanács ipari osz­tályának vezetője. Az újság­íróval folytatott dialógus minden megyei lakost érint. Ezért lett a beszélgetésből nyilatkozat. íme a legfonto­sabbak. — Általános elv: a beruhá­zások java részét a lakosság jobb ellátására hasznosítjuk. A fennmaradó összegeket elsősorban szociális és mun­kavédelmi célokra. A szak- szervezettel karöltve meg­vizsgáltuk a tanácsi iparban dolgozó munkások helyzetét s ezek ismeretében igyek­szünk javítani. Mindmáig kis összegekkel, spontán, szerve­zetlenül modernizáltunk. Ezekután a fontossági sor­rendet betartva segítünk. — Halljunk valamit új létesítményekről. — Egy kicsit előbbre la­pozva örömmel számolok be arról, hogy végre eldőlt az ér­di kenyérgyár sorsa. Négy év múlva napi 49 tonna ke­nyeret sütnek a nagy mére­tű pékségben. Innen látjuk el Érd és Százhalombatta környékét, Fejér megye hét települését, de Nagytétényt és Budatétényt is, tehát a fővá­ros egy részét. — Csakhogy addig sok nap lepereg életünkből. — Általános kívánság a kenyér minőségének javítá­sa. Egy-egv helyen pillanat­Harom határ kenyere — Hőforráson mosoda Pipaszalag — Nagykáta bőrdíszmű várományos Ismét Vácott rendezik a helyiipari tanulók versenyét 1964-ben Vácott rendezték meg Pest megye helyiipari tanulóinak versenyét 1965- ben Gödöllő volt e szép ver­sengés színhelye. Idén — feb­ruár utolsó hetében----ismét V ácott kerül sor a „Szakma kiváló tanulófa” címért folyó megyei verseny megrendezé­sre. A verseny ünnepélyes meg­nyitáséra február 25-én kerül sor. Itt Tari Kálmán elnök- helyettes mond beszédet, majd a verseny 200 részvevője ko­szorút helyez a Konstantin téri szovjet hősi emlékműre. Délután a 204-es számú szak­munkás tanuló intézet lesz az írásbeli verseny színhelye. Szombaton tartják a gyakor­lati versenyeket. Előreláthatólag a legna­gyobb érdeklődés a nyilvános női fodrászversenyt és bemu­tatót kíséri majd. Ezt a Lenin úti művelődési házban rende­zik. Este itt értékelik majd a kétnapos versenyt és itt kerül sor az eredményhirdetésre. Reggelig tartó farsangi iparos­bállal fejeződik majd be helyi- ipari tanulóink idei versenye. Papp Rezső „Életünk és a stress“ Selye Jánosnak, a Kanadá­ban élő magyar származású professzornak „Életünk és a stress” című világsikert ara­tott műve az Akadémia Kiadó gondozásában ismét megjelent magyar nyelven. nyilag rosszabb a pékáru, mint azelőtt. Az új eszten­dővel megkezdjük a fokoza­tos korszerűsítést. Pontos és fontos útmutatónk a sü­tőüzemeknél végzett műsza­ki dokumentációs vizsgála- tak eredménye. Azt hiszem, ez újdonság, ilyen tudomá­nyos felmérést, kutatómun­kát nem végeztek még. Egyébként az elkövetkező na­pokban sütőipari szállítási szakemberekkel tanácsko­zunk, hogy gyorsan megszün­tessük a bosszantó késedel­meket. Találunk megoldást! Legjelentősebb lépés a váci kenyérgyár építése. Sürgető a Dunakanyar igényei miatt is. Ezért kérjük a 25-ös Építő­ipari Vállalatot, hogy még ez évben kezdjen az alapok megvetéséhez. — Visszatérő téma a hű­sítő ital. — Helyi igényt és idegen- forgalmat egyaránt szem előtt tartva helyezzük üzem­be a nagymarosi szikvíztele- peket. A vácit is moderni­záljuk. Ez idén — legalább ezen a vidéken — kevesebb lesz az ilyen jellegű panasz. — Gyarapodik-e a Pest megyei Patyolat? — őszre elkészül az új vá­ci mosoda. Éppen ideje. Elődjét állította le, majd en­gedélyezte ideiglenes üzemét a Szakszervezetek Mérvéi Ta­nácsa, s a Könnyűipari Mi­nisztérium illetékese. A ré­gi helyett kifogástalan, kor­szerű patyolatot építünk. A természetes forró vízzel ren­delkező Cegléden, Nagykő­rösön és még néhány telepü­lésen törpe mosodák létesíté­sét tervezzük. Ma a megye legtávolabbi pontjairól is Gödöllőre, Szentendrére, Vác- ra kell hordani a vegytisztí- tásra, illetve mosásra váró holmit. — Üjabb üzemek? — Üjnak is mondhatom, de az igazsághoz közelebb áll, ha egyesítésről, összevonásról be­szélek. Szentendrén alugrafi- kai központot létesítünk. Soly­máron, Szentendrén és Buda- pes'en is dolgozott egy-egy el­hanyagolt megyei részleg, most valamennyi egy helyre kerül. A szentendreiek saját brigádjukkal, a maguk erejé­ből emelnek falat az új üzem­nek. Majdhogynem az egész országot kiszolgálhatják ezen­túl. A Ganz Vagongyár álom- vonataitól a tengerjáró hajó­kig és villanymotorokig, min­denféle fém feliratos tábla elő­állításával foglalkoznak. — Ha jól tudom Ceglé­den is centrum készül? — A tanácsi konfekcióipar szabászata e héttől kezdve már Cegléden dolgozik. A fő­városban működő részleg ösz- szeolvadt a Ceglédi Ruhaipari Vállalattal. A jövőben na­gyobb tételeket, kevesebb költséggel állíthatunk elő... Helyi jellegű szervezési akciót bonyolítottunk le Nagykőrö­sön. Osztályunk munkatársai megvizsgálták a faárugyár munkáját, s elkészítették ipar­szervezési javaslatukat. Az ed­dig ráfizetéssel összeállított bútorokat ezentúl szalagsze- rűen gyártják s ez nyereséget hoz. És bizony a korábbi, kez­detleges, manufakturális mód­szerek helyett szalagra, auto­mata gépre került a híres nagykőrösi pipa is. — Maradt-e még jelentő­sebb érdekesség? — Sokáig folytathatnám, de kettőt még szívesen megemlí­tek. Az egyik távlati prog­ram: Nagykátán szeretnénk bőrdíszmű részleget életre hozni. Kistarcsán már úgysem tudunk bővíteni, s rengeteg színes műanyagtáskát rendel kül- és belföld. Nagykátán vi­szont helyet is biztosítanak. Igaz, hogy cserében ötszáz be-, illetve benn dolgozó jutna biz­tos kenyérkeresethez. Felépíté­sével évi 150 milliót produkál­hatnánk csak Nagykátán. — S a másik téma? — A szentendrei kéziszer­számgyár reszortja, hogy ellás­sa az Ikarus székesfehérvári telepét, rugókkal. Itt is éssze­rűbb és kifizetődőbb import helyett az önellátás. A három­millióért emelendő új részleg­ben évente 8 millió értékkel több járműrugót állíthatnak elő ... Mondom, mindez a hosszú sor egy része csupán — igaz a legjelentősebb. Az esztendő nagy feladatai közé tartozik, hogy a tanácsi ipar itt-ott költői rendetlenségét a kor követelményeinek megfe­lelő sorba állítsuk, ráncba- szedjük. Új munkaalkalmakal teremtünk vele, s lehetőséget a termékek olcsóbb, pontosabb előállítására. Tóth György Y's"""sss/ssrsssssssssssfssfssssssssssssrmsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sss/ssssssssssssssssssssssssssfsfssssssssssssrssssssssssssfrsssssssssssssssssr/sssss,sfssssssssfssjsssssssssssssssssssssssssssssss. légi költségvetés-gazdálko­dási rendszerünket megsza­badítsa a fejlődést fékező bék­lyóktól. A tanyák népe felemelkedéséért Csemő új megyei tanács­tagja dr. Sánta Anna, a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, jogi doktor, 1961-ben végezte a? egyetemet, akkor ügyész lett Budapesten, fiatalkori bű­nözők ügyeivel foglalkozott. Egyetemi évei előtt textil­ipari szakmunkás volt. Az Újpesti Cérnagyárban szaba­dult fel, majd a Magyar Pa­mutipar gyárában dolgo­zott. Városi munkáscsalád gyereke. — Nem ismertem a magyar falut, még kevésbé a tanya­világot — mondja most. — Tavaly azonban bejártam, legalább is Pest megyében. Akkor már a megyei nép­frontbizottság politikai mun­katársa voltain. Dr. Erdei Fe­renc, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­ra hét megyei bizottságot, köztük a mienket is megbíz­ta a tanyavilág belső életé­nek tanulmányozásával. A mi bizottságunk munkájának írásbeli összeállítása is reám hárult. Bizony sok helyütt még maradi szokások élnek a tanyákon. Nem a szép né­pi hagyományokról beszélek, hanem a testre, lélekre egy­formán egészségtelen szociá­lis, kulturális elmaradottság­ról. Igaz, emellett a fejlődés nagyon is látható, bár a to­vábbi tennivalók sokasága sem kevés. — Most megyei tanácstag­ként a tanyavilág fejlődésé­ért szeretném hangomat hal­latni, hiszen választókerüle­tem, Csemő úgyszólván ta­nyákból áll. Szeretném, ha minden tanyai iskolában ki- gyúlna a villany, ha járhatók és jók lennének az utak. Eh­hez a tanyák lakossága tár­sadalmi munkájával is hoz­zájárulhatna. Aztán sze­retném ... De minek so­rol jam, azt szeretném, ha a tanyavilág és népe minde­nütt felemelkedne az anyagi és szellemi elmaradottságból. Sz. E. A két új megyei tanácstag mindazon elmaradások fel­számolását, amelyek az or­szágos átlaghoz mérten me­gyénkben az oktatási, egész­ségügyi kereskeredelmi és kommunális ellátottság terén fennállanak. — Mi a célkitűzése a me­gyei tanács új tagjának? — Elsősorban ez: részt venni abban a munkában, amely megindult, hogy a tervmechanizmus és jelen­kaügyi osztályok irányítása tartozik hatáskörébe. Köz- gazdasági és pénzügyi szak­tudása képesíti erre. Jelen­legi munkájáról mondja: — Elkészült a megye a harmadik ötéves terv első évére, 1966-ra vonatkozó ter­ve. Most a további négy év tervén dolgozunk. Ennél a munkánál a Politikai Bizott­ság határozata alapján mesz- szemenően számba vettük Két új tag jelenik meg a megyei tanács ülésein, az idő­közi választások óta. Mind­ketten fontos funkciót tölte­nek be, vajon milyen tervek­kel készülnek bekapcsolód­ni a tanács munkájába? Megszabadulni a fejlődést fékező béklyóktól Örkény és Püsztavacs küldte Varga Ferencet a me­gyei tanácsba. Tavaly októ­ber óta megbízott vb-elnök- helyettese Pest megye Taná­csának. Addig 1954-től, a Nemzeti Bank Pest megyei Igazgatóságán agrárfinan­szírozási ügyekkel foglalko­zott. Megelőzően is a me­zőgazdasági hitelügyletek el­lenőrzése volt a feladata. Ré­gi pénzügyi ember. Bár csu­pán 41 éves, mégis huszon­egyedik esztendeje dolgozik a : bankszakmában, mindjárt j érettségi után odakerült. A i termelőszövetkezeteknek, ké- ; sőbb a gépállomásoknak i nyújtott hitelekkel kapcso- i latos munkája közben alapo- I san megismerte a megyét, ! járt úgyszólván minden köz- : ségben, tárgyalt sok tsz-veze- : tővel. 1949-ben az első tsz, I ahol a folyósított kölcsön fel- • használását ellenőrizte, a j dömsödi Dózsa volt. ; Amióta a megyei tanácsnál í dolgozik, három osztály, a 5 terv-, a pénzügyi és a mun-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom