Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-11 / 35. szám

Munka helyett magyarázat MÉG AZ ELMÜLT ÉVBEN szerződést kötött az Egyesült Villamosipari Gépgyár ceglédi gyáregysége az Építőipari Ktsz-szel Béke téri üzemegy­ségének felújítási munkáira. Az öreg, rozzant épületek mindenképp rászorultak a ja­vításra, mert az itt dolgozók számára jelenlegi állapotuk­ban nem biztosítanak megfe­lelő munkakörülményeket. Ezért még tavaly a ktsz-hez fordult a vállalat, s megkötöt­ték a szerződést a tetőszerke­zet, tetőrész felújítására és a homlokzati rész tatarozására. Az első határidő, melyet ok­tóber hónapban szabtak meg, lejárt, de a munkákkal nem készültek el. Határidőmódosí­tásban állapodtak meg, amely erre az évre áthozta a mun­kák befejezését. Az üzemben járva megmu­tatták a 700 ezer forintos fel­újítási programból megvaló­sult mintegy 300 ezer forintos munkavégzést. A tető hozzá­vetőlegesen ötven százalékán dolgoztak a fctsz dolgozói, s csak azért írom így, hogy „dolgoztak", mert valójában nem javították meg. HIÁNYOZNÁK a nélkülöz­hetetlen kúpcserepek, s a tűz- falmeniti szegések sem tökéle­tesek, tehát a műhelyek több helyen is beáznak. Befolyt a hóié, s minden valószínűség szerint még a tavaszi eső is kellemetlenkedni fog. A gyáregység vezetőinek — és dolgozóinak — türelmetlen­sége jogos. A rosszul végzett munkát és a határidő eltoló­dását lehet magyarázni, de menteni nem. Vagy talán mégis? FELKERESTEM az Építő­ipari Ktsz-t, ahol felvilágosí­tást kértem a hanyag munká­ról és a késés okáról. Ahogy az észlelt hiányosságokat vá­zoltam, ellenvetés nem hang­zott el, de a magyarázat meg­lepett. Mentegetőzés helyett reáli­san feltárták a tényeket. Elis­merik, hogy dolgozóik neon vé­geztek jó minőségű munkát, de nem állíthatnak minden ember mellé ellenőrt. Ezzel a munkafegyelem kérdése lénye­gében tisztázódott. A selejtmunkának megvan­nak a gazdái, a hibákról tud­nak, azokat elismerik, de az mégsem kívánható, hogy a már síkossá vált tetőn végez­zék a javításokat — mondot­ták. Feltárták, hogy a szükséges j építőanyagok beszerzésénél is vannak nehézségek. Végül is a sorházépítkezés miatt — és az időjárásra való tekintettel — állt le a gyárban a munka december közepén. Közrejátszott az egész évbein fennálló szak- és segédmun­káshiány, amely a tervteljesí­tésben is lemaradást okozott. Hivatkoztak az ez évi áttoló- dásnál arra is, hogy a színes­fémöntöde felett csak jobb idő­ben tudnak dolgozni, hogy az üzemeltetést ne akadályozzák. A FELVILÁGOSÍTÁS végül így összegeződött: voltak hi­bák a ktsz részéről, de közre­játszottak objektív tényezők is. Remélik, hogy az időjárás ja­vulásával áprilisban folytat­hatják a decemberben megsza­kított munkákat, s június vé­gére teljesítik a szerződésben vállaltakat. — Mennyiségileg legalábbis, mert arról már nem esett szó, hogy a minőséggel miként lesz. t — PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE X. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 196«. FEBRUAR 11., PÉNTEK A múlt évet zárták, az új gazdasági évről határozta!: a csemői Rákóczi Tsz-ben Háromezer gázfogyasztó — Újabb 450 engedély az első félévben — Mikorra készül el a gázcseretelep ? A propán-butángázzal főző háztartások száma hónapról hónapra szaporodik városunk­ban is. Ez év januárjában már mintegy háromezer háztartás­ban használnak gázt. — Az év első felében újabb 430 igénylőnek adunk ki en­gedélyt gáztűzhely vásárlásá­ra, folyamatosan a kérvények beadásának sorrendjében. Azoknak, akik már beszerezték a gáztűzhelyeket, a városi ta­nács kereskedelmi csoportján keresztül az ÁFOR elvégzi az előbekapcsolást — mondotta Revuczky Gyula kereskedelmi csoportvezető. Ezúton mondok hálás köszöne­tét mindazoknak, akik szeretett drága gyermekem és édesanyám, Halász Mária temetésén mérhetet­len fájdalmunkban részvétüket fejezték ki, sírjára koszorút he­lyeztek. Külön köszönet a Hús­ipari Vállalat vezetőségének és volt munkatársainak, a Táncsics Iskola VII. c. osztály tantestüle­tének és tanulóinak, a Cifrakerti Áll. Gazdaság konyhai dolgozók­nak áldozatos segítségükéit. Halász Jánosnc és Angyalka S mikor főzhetnek is a gáz­zal az új engedélyesek? — Azok, akik az első félév­ben TIiég rendelkezésre álló ke­retből megkapjál! a gáztűz­hely beszerzésére az enge­délyt —• az év utolsó negyedé­ben kapnak gázpalackot is. Azaz: az idei tél még éppen- hogy eltakarodóban van, a gondos háziasszonynak már a jövő télre kell gondolnia, ha a gázzal való főzés kényelmei­ben részesülni kíván. De vajon a megnövekedett forgalommal hogyan birkózik meg a gázcseretelep? Erre a 'kérdésre már tőlük kaptuk a választ: — Nehezen! Szabálytalanul tároljuk a rengeteg gázpalac­kot. Szerencsére, a tűzrendé­szed ellenőrök elnézőek arra való tekintettel, hogy épül az új gázcseretelep. Valóban: épülget — akár a Luca szélre... (—ez) A csemői Rákóczi Terme­lőszövetkezetben február 9- én tartották a zárszámadási közgyűlést. Szalkay István, a közös gazdaság elnöke beszámo­lójában elmondotta, hogy a múlt évben harmincnégy hol­don telepítettek szőlőt, s ez­zel az új telepítésű szőlőterü­let 149 holdra emelkedett. A gyümölcsterület az új gaz­dasági évben el fogja érni a 122 holdat. Több, mint félmilliót köl­töttek gépesítésre. Vásárol­tak négy traktort, egy Su­per Zetort, négy pótkocsit, műtrágyaszórót, vetőgépeket, cséplőgépeket, nagy telje­sítményű kukoricamorzsclót, Rapitox-permetezőt. Befejezték az ötvenhol- das öntözőtelep építését 478 ezer forintos beru­házással és 121 ezer fo­rintot költöttek csatorna- építésre a szőlőtelepítés­ben. Kenyérgabonából a terve­zettet 922 mázsával túlteljesí­tették. Különösen jó volt a rozs termésük. Takarmánygabonából jól fizetett a zab és a kukorica, tavaszi árpánál azonban mindössze 4.3 mázsás át­lagtermésük volt. Burgonyából közel negy­ven mázsát értek el, pap­rikából 411 mázsás több­termést takarítottak be. A paradicsomból 536 ezer fo­rintot vételezlek be a ked­vező felvásárlási és szabad­piaci árak következtében. Az állandó esőzés vi­szont nagy kárt okozott a szőlőtermésben. Az elő­ző évi 21.5 mázsával szemben 5.77 mázsa volt a holdanként! átlagter­més. Kedvezően alakult vi­szont a gyümölcstermés. Téli almából másfél ezer má­zsával, nyári almából 350 má­zsával termeltek többet, szil­vából is kétszázötven mázsa termett. A gazdaság segédüzemei­nek bevétele a tervezettel szemben 292 ezer forinttal volt magasabb. Főztek 42 hektoliter pálinkát és 1217 vagon lápföldet termeltek ki. A segédüzemek jó eredmé­nye csökkentette a szőlőnél mutatkozó kiesést. A nagy természeti károk következtében az elmúlt évi 45 forinttal szemben az idén 35 forintot fi­zettek egy munkaegység­re. A zárszámadó közgyűlés elfogadta a termelőszövetke­zet vezetőségének beszámo­lóját és az ellenőrző bizott­ság jelentését. Ezután hatá­rozati javaslatot fogadott el a közgyűlés. A határozat ki­mondja, hogy a tsz vezető­sége egységesítse a kukorica­termelés bérezését, a hosszú- csemői részen bevált mód­szer szerint. A termelők hol­danként százhúsz forintot és a termés húsz százalékát kapják, amit a beérés al­kalmával kell kiadni. Ki­mondja a határozat, hogy fo­kozni kell a részesművelési a másodvetések és köztesek te­kintetében, hogy a területet belterjesebben hasznosítsák. A részművelésben előnyben kell részesíteni azokat a ház­táji gazdákat, akiknek ál­latállományuk van. A szőlő- termelésben meg kell szün­tetni a brigádművelést és a vállalók munkáját fokozot­tabban ellenőrizze a szak- és pártvezetés. Azt is ki­mondja a határozat, hogy fej­leszteni kell a munkaversenyt és a szocialista brigádok szá­mát. Verseny díjakra a köz­gyűlés tízezer forintot álla­pított meg. (— ssi) Jól fizetett AZ ABONYIAK „NEHÉZ ESZTENDEJE“ Közhely már, hogy mező- gazdaságunknak egyik leg­nehezebb esztendeje volt a tavalyi. Abonyban sem volt másként, mégis — amint a zárszámadási mérlegek ada­tai bizonyítják — Igen jól fizetett az abonyi termelőszö­vetkezeti gazdáknak ez a „nehéz esztendő”. Jobban, mint 1964. A Lenin Tsz-ben február 4-én volt a zárszámadás. Eb­ben a gazdaságban 1964-ben mindössze huszonöt forintot ért egy munkaegység, az idénre 30 forint nyolcvan fillért terveztek és — 35 fo­rintot fizettek. Az egy tag­ra jutó részesedés pedig az előző évi 12 ezer 649-cel szem­ben 1965-ben 18 ezer 668 forintra növekedett. A Kossuth Tsz — az abo­nyi legjobb — 44 forintot tervezett és 45 forintot fi­zetett munkaegységenként. Az egy tagra eső részesedés a 20 ezret is túlhaladta. Erre az alapot jó gazdasági ered­ményükkel teremtették meg, ami — egy szántóegységre Ezúton fejezem lei hálás köszo- netemet rokonainknak, jo isme­rőseinknek, a Ceglédi MÁV dol­gozóinak, a Vasutas üalkarnak, akik felejthetetlen emlékű lér­jem, Hídvégi András MÁV iöel- lenőr tragikus elhunyta alkalmá­ból részvétükkel fájdalmunkban osztoztak, a temetésén megjelen­tek, sírjára koszorút helyeztek. özv. Hídvégi Andrásaié Hálás köszönetét mondunk ro­konainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, külön köszö­netét mondunk a Húsipari Vállalat dolgozóinak mint munkatársainak, akik szeretett fiam és testvérünk, Klément Benő temetésén megje­lentek, részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sirj ára koszo­rút helyeztek. özv. Klément Jánosáé és családja, Bogdán József né és családja Hálás köszönetét mondunk ro­konainknak, jó ismerőseinknek, a Húsipari Vállalat dolgozóinak, Állatorvosi Karnak, a Városi Ta­nács dolgozóinak, akik drága jó édesapánk, Nagy Lajos mészáros temetésén megjelentek, részvétü­ket nyilvánították, sírjára koszo­rút helyeztek. Hausz család Hálás köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek, akik szeretett jó férjem és édesapánk, Péczeli László temetésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkban osz­toztak, sírjára koszorút helyez­tek. özv. Péczeli Lászlóné és családja // // BELYEGGYUJTOK A Kossuth Művelődési Ház­ban mintegy másfél évtizede működik a bélyeggyűjtők klubja. Tagjaik között több felnőtt gyűjtő már bronz- és ezüstéremmel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy tíz éve, vagy még ennél is hosszabb ideje foglalkoznak bélyeggyűj­téssel. Jelenleg két csoportból tevődik össze a klub tagsága. Száznegyven felnőtt és száz­hatvan fiatal jár el rendsze­resen a vasárnaponkénti ösz­szejövetelekre. A fiatalok most építik ki gyűjteményüket, s keresik a kapcsolatot külföldi cserepart­nerekkel. A felnőttek és gye­rekek vasárnapi foglalkozá­sain sok bélyeg gazdát cserél, szívesen lapozgatják a szebb­nél szebb virág, állat és egyéb sorozatokkal teli albumokat. Akik hosszabb ideje hódol­nak e szép szenvedélynek, azoknak már komoly értékű gyűjteményük van. A külföldi cserepartnerektől beszerzett bélyegkülönlegességek színe­sebbé, gazdagabbá teszik a gyű j teményeket. A képünkön látható gyere­kek a klub legfiatalabb gyűj­tői, akik még csak most ismer­kednek a bélyeggyűjtés vará­zsával. Foto: Tomcsányi Sándor számolva — 1964-ben 2172 forint, az elmúlt évben pe­dig már 3062 forint volt. Hasonlóképpen növekedett a forgóalapjuk is: 1964-hez vi­szonyítva, több mint két és fél millióval. A József Attila Tsz-ben tegnap tartották meg a zár- számadási közgyűlést. Ök sem szégyenkezhetnek a töb­biek előtt A tervezett hu­szonnyolc és fél forintnyi értéket messze túllépve 35 forint 50 fillért értek el munkaegységenként. Ennek megfelelően emelkedett az egy tagra jutó részesedés is, ami átlagosan 15 ezer 445 forintot tesz ki. A többi tsz-hez hasonlóan, nálunk is emelkedett az egy szántó­egységre jutó gazdasági eredményük, valamint a for­góalapjuk is. Az abonyiak közül utoljá­ra — február 12-én — az Vj Életben tartják meg a zárszámadást. S mint érte­sültünk: jó finise ez az abonyi zárszámadó közgyű­léseknek: 40 forintos mun­kaegységet gazdálkodtak ki ebben a számukra sem ép­pen könnyű esztendőben. (fzl) Február 14-én: INDUL A BAROMFITENYÉSZTÉSI VERSENY A Magyar Nők Országos Tanácsa, az FM, a SZÜVOSZ és a Termelőszövetkezeti Ta­nács felhívása alapján indí­tott baromfitenyésztési ver­senyt 1965. évre vonatkozóan a járási versenyértékelő bi­zottság kiértékelte. Megállapította, hogy 1965. évben tovább emelkedett a versenymozgalom és komoly eredményeket értek el terme­lőink a baromfi, tojás terme­lése területén, és eredménye­ikkel komolyan elősegítették a hús- és tojásellátást. A versenyben élenjáró ter­melőkkel közös tanácskozást rendeznek február 11-én dél­előtt 9 órakor a járási tanács I. emeleti nagytermében. (Ceg­léd, Rákóczi út 14.) Értékelik az 1965. évi ered­ményeket és ez alkalommal kerül sor az 1966. évi ver­senyszempontok ismertetésére, és az 1966. évi verseny beindí­tására. Vb-iilés Cegléd Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága február 11- én (pénteken) délelőtt 9 óra­kor vb-ülést tart a városi ta­nács 11. számú szobájában. Főbb napirendi pontok: 1966. február 25-i tanácsülés anyagának megtárgyalása. Tá­jékoztató jelentés az óvodai nevelőmunkáról, valamint be­jelentések, indítványok. Tanácsülés Albcrlírsán Albertirsa községi tanácsa február 12-én, szombaton dél­előtt 9 órakor tanácsülést tart a kultúrotthonban. Napirendi pontok: 1965. évi költségvetési zárszámadás ismertetése, va­lamint az 1965. évi községfej­lesztési zárszámadás megtár­gyalása. Sikerült a „Cegléd" próbaútja A szerda esti tv-híradóból értesültünk, hogy befejezte dunai próbaútját a Cegléd ten­gerjáró hajó. A hajó, megfelelt a kívánal­maknak. A tv-nézők a Dunán halad­tában is láthatták a kecsesen úszó járművet, amely nemso­kára tengereken át is hirdet­ni fogja névadójának, Cegléd városának létezését. Szabálysértők Ponyvavásár. Makula Péter ceglédi lakos lopott ponyvát adott el Kökény Károly Ceg­léd, Kép u. 11. sz. alatti lakos­nak. Az orgazdát 300 forint pénzbüntetésre ítélték, Maku­la Pétert előzetes letartózta­tásba helyezték. Igazolvány nélküli vontatós. Kosik István, a ceglédi Vörös Csillag dolgozója, vontatójá­val körzeti igazolvány nélkül közlekedett. 250 forintra bün­tették. ­Kinek, mikor, hogyan kell az adóbevallást benyújtania? Azok a mező- és erdőgaz­dasági ingatlant használók, ló- és öszvértulajdonosok — a jö­vedelemadó és földadó 1966. évi kivetéséhez 1966. február 15-ig bezárólag adóbevallást kötelesek tenni: a) akik 1966. január 1. nap­ján az ország területén gazda­ságilag művelhető (kataszteri tiszta jövedelemmel bíró) 400 négyszögöles vagy ennél na­gyobb területű mező- és erdő- gazdasági ingatlant) ideértve a kertet és szőlőt is) tulajdon­jog, haszonélvezet, felesbérlet, illetmény vagy egyéb más cí­men használnak. b) akik 1966. január 1. nap­ján kétévesnél idősebb ló (öszvér) tulajdonosai vagy ha­szonélvezői. c) Jövedelmére vonatkozó­an is annak, akinek 1965 év­ben gazdaságából elért jöve­delme kizárólag idegen mun­kaerő alkalmazásából szárma­zik, létrehozásában sem ő, sem családtagja nem, vagy csak bizonyos mértékben irá­nyítóként vesz részt és adó­köteles tiszta jövedelme az 50 000, illetve a 100 000 forin­tot elérte vagy meghaladta. A bérletnél a haszonbérlőt, illetőleg a felesbérlőt, a felé­nél kisebb részért való bérbe­adás esetén pedig a bérbeadót kell a mező- és erdőgazdasági ingatlan használójának te­kinteni. Azok, akik az ötvenszáza­lékos szociális adókedvez­ményre igényt tartanak, a be­vallás benyújtásakor hívják fel erre az illetékes adóügyi dolgozó figyelmét. Hozzák magukkal a személyi igazol­ványt az életkor igazolása vé­gett. Az adóbevallási nyomtat­ványt a városi tanács végre­hajtó bizottságának pénzügyi osztálya ingyen adja. Az adózó (családfő) aláírása elengedhetetlen kelléke az adóbevallásnak. Az adóbevallás benyújtásá­hoz hozni kell az 1965. évi adóívet is. Az adóbevallás ké­sedelmes benyújtása bírságot von maga után. A városi tanács pénzügyi osztálya

Next

/
Oldalképek
Tartalom