Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

4 1966. JANUAR 12., SZERDA Dinnyeper a tanács el£tt Hanyag munkáért nem i&r díjazás Korszerűsítik a növényvédelmet Több ezer új szakmunkás Hová lett a tavalyelőtti dinnye? És hol az ára?! Ép- pén ezt kellett eldönteni a Dabasi Járási Tanácsnak, mi­után a fennálló törvényes rendelkezések értelmében tsz- tagok a tsz-közgyűlés maguk­ra nézve sérelmesnek vélt határozatával szemben a ta­nácsnál kereshettek jogor­voslatot. Imre Sándor és Gál János a hernádi Március 15 Tsz tagjai 1964. januárjában szer­ződésileg kötelezték magu­kat arra, hogy a tsz által ren­delkezésükre bocsátott terü­leten a jó gazda gondosságával dinnyét termelnek. Imre Sán­dor kilenc holdon görög-, hat holdon meg sárgadinnyét, Gál János hét, illetve öt hol­don. Ezért holdanként száz munkaegységet kapnak és en­nek értékét közös meg­egyezéssel előre 30 forint­ban állapították meg. Szép pénz ez, érdemes érte még olyan vesződséges nagy mun­kát is elvégezni, mint ami­lyen a dinnyetermesztés. Igaz, a dinnyések általában más feltételek mellett több­nyire 30—40 százalékos ré­szesedés alapján vállalják a munkát, de nem a saját tsz- ükben. Hennádon a Március 15 vezetői úgy vélték, tag­jaik számára a kikötött magas értékű munkaegység éppen eléggé ösztönző lesz, s amel­lett a tsz jobban jár. Szerződésbe foglalták még a tervezett . mennyiséget is, amely katasztrális holdan- kint 80 mázsa görög-, illetve 50 mázsa sárgadinnye volt. Imre Sándor azután egész te­rületéről az egy holdra terve­zett mennyiséget sem takarí­totta be, csupán összesen 79 | mázsa görög- és 39.60 mázsa I sárgadinnyét. Gál János vi- j szont alig 30 mázsát a gö- ; rögből, a sárgából pedig 82 és j fél mázsát. Hogy sok volt j az eső, meg nagy kárt tett a j jég is, erre hivatkoztak. Ám ! a Március 15 másik két tag- | ja mindezek ellenére jóval j több dinnyét termelt náluk a rábízott földeken, a holdan­ként tervezett mennyiséget mindenesetre megközelítet­ték. Ugyanekkor a terméskie­sés Imre és Gál területén 85 000 forintnál többet tett ki. Éppen ezért a tsz múlt év elején megtartott zárszám­adási közgyűlése úgy határozott, hogy Imre Sándor 45 000 fo­rintot kitevő munkaegység részesedéséből még ki nem fizetett 27 000, Gál Jánosé­ból pedig 21 600 forintot visszatart. Imre is, Gál is előbb a járásbírósághoz for­dult, az azdnban nem tartotta magát a vita eldöntésére il­letékesnek, s az iratokat át­tette a járási tanácshoz. Hosz- szas vizsgálat során a ta­nács mezőgazdasági osztálya megállapította, hogy a két tsz- tag a növényápolási és egyéb munkálatokat elvégezte ugvan, de lelkiismeretlenül és sok esetben későn. Ez okoz­ta a rendkívül nagy termés- kiesést, a kárt pedig még megtetézték azzal is, hogy a dinnye egy részét éretlenül szedték le és azt a MÉK nem vette át. A szerződés 9. pontja kü­lönben megállapítja: .^meny­nyiben a termelő a munkát nem időben, vagy azt tudato­san rosszul, hanyagul végez­né, az ebből adódó összes ár­bevételkiesést tartozik a ter­meltetőnek megfizetni”. Ezt a kikötést azonban Imre is. Gál is figyelmen kívül hagy­ta, a járási tanács vb ellen­ben figyelembe vette és ép­pen ezért a tsz-közgyűlés ha­tározatát nem semmisítette meg. Egyszóval — és ezért is tanulságos eset a hernádi dinnyések ügye — hanyag munkáért nem jár holdanként 100 munkaegy­ségre 3000 forint. A döntés a szerződéses megállapodástól függetlenül is igazságos. Arra keli csak gondolni, hogy a tsz többi tagja részé­re kifizetett munkaegységnek az értéke nagyrészt éppen a két dinnyés miatt lett ke­vesebb. Holott a többiek kel­lő időben és a jó gazda gon­dosságával végezték el a rá­juk bízott munkát. Sz. E. — XB—70—A. Üj „delta- szárnyú” repülőgépet készí­tettek az Egyesült Államok- ben. A „neve”: XB—70—A. Eléri a 3 mach sebességet (3600 kilométer óránként). Legfőbb sajátossága a rend­kívüli hatótávolság: 9600 ki­lométert tud megtenni üzem­anyag-utánpótlás nélkül. A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szolgá­latánál közölték, hogy a me­gyei tanácsok támogatásával megindult szakmai kiképzés nem hozta meg a kívánt eredményt: egyes termelőszövetkezetek vezetői a tanfolyamokra vagy senkit nem küldtek, vagy olyan dolgozókat jelöltek ki, akik a szükséges ismereteket nem tudják kellően elsajátíta­ni. Most újabb tanfolyamok kezdődnek. A növényvédelem irányító szakemberei felhív­ják a közös gazdaságok veze­tőit, hogy fokozott gonddal szervezzék meg az idei és a következő esztendők növény- védelmét. A téli oktatási évben 300 órás tanfolyamokon beta­nított növényvédelmi munkásokat képeznek ki. Ugyanakkor új tanfolyamokat indítanak növényvédelmi gé­pészszakmunkások kiképzésé­re is. Ez utóbbiak az első ok­tatási idény végén traktorosi vizsgát tesznek, a második téli idényben pedig a szakmunká­val kapcsolatos ismereteket: a permetező és porozó gépek működését, a kisebb géphibák javítását, továbbá a növény­védőszerek készítését, helyes kezelését és használatát, vala­mint az egészségvédelmi rend­szabályokat tanulják meg. Liptai Ervin könyvével új sorozatot indít a kiadó: Nép­szerű történelem címmel. Ha a folytatás is hasonló lesz, mint a kezdet, úgy valóban népsze­rű sorozattal gazdagodik az ol­vasók népes serege. Ezzel már véleményünk summázását is leírtuk a most megjelent kö­tetről; sikerült munka, s bár­mily furcsán hangzik is, de igaz, első összefoglalója az ak­kori eseményeknek. Régi adós­ság törlesztése: résztanulmá­nyok, folyóiratokban megje­lent dolgozatok után végre a folyamatot egészében, össze­függéseiben megmutató könyv, s ugyanakkor a nagyközönség­nek szóló, tehát nem „száraz” adattenger. Viharos napok voltak ezek: valóban új világ formálódott külső és belső ellenségek or­gyilkos szorításában, s nem Ametrin A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet munkatársai sikeres kísérletsorozatot vé­geztek egy újfajta növényvé­dőszerrel, amely az Ametrin elnevezést kapta. A veszprémi vegyészkísér­letek tapasztalatai alapján a Chinoin Gyógyszerárugyár- ban üzemi kísérletekhez kezd­tek. könnyű a krónikás dolga, mit és hogyan örökítsen meg e na­pok eseményeiből úgy, hogy ne vesszen el a részletekben, de ugyanakkor megmutassa a lé­nyegest, a legtöbbet mondót. Liptai Ervin anyagismerete, tájékozottsága, biztos iránytű volt az arányok megtalálásá­ban, s szerencsésen váltakoz­nak a leíró, illetve a kommen­táló, összefoglaló részek. Eré­nye, hogy helyesen értelmezi a „népszerű” jelzőt; nem szájba­rágóst, agyonmagyarázást ért alatta, hanem a tények, össze­függések érdekes hiteles, de ugyanakkor a tudományos ap­rólékosságtól mentes megis­mertetését. A történelmi körülmények, események ágyazatában vizs­gálja a szerző az első magyar proletárdiktatúra előzményeit, a polgári forradalmat, a vesz­tett háborút követő fegyver- szünetet, a reakció mesterke­déseit, s a másik oldalt; a kommunisták szervezkedését, az útkeresést, a szovjet forra­dalom adta tapasztalatok hazai felhasználását. Bonyolult és igen nehéz kül- és belpolitikai viszonyok közepette adta hírül a világnak a csepeli szikratáv­író: megszületett a magyar proletárdiktatúra. 1919. már­cius 21: a magyar történelem fénylő betűkkel írt lapja. És ugyanilyen betűkkel írták tele a többi lapot is, ami március 21-et követte, egészen a buká­sig, a szövetkezett reakció győ­zelméig. Hogyan váltották egy­mást az események a Tanács- köztársaság napjaiban, milyen ellentmondásokkal kellett — és kellett volna — megküzde­ni ; hol követtek el hibákat, hol mulasztották el az adott hely­zet marxista igényű elemzését — mindezt összefogja Liptai Eivin könyve, azaz nem hall­gat a tévedésekről, melléfogá­sokról sem. A történelmi események sodrában jelentős szerepet ját­szanak a vezető egyéniségek: erénye a könyvnek, hogy he­lyesen, a történelmi igazság­nak megfelelően foglalkozik a vezetők szerepével, tetteivel, s különösen a nagyközönség szá­mára eddig eléggé a háttérben maradt katonai vezetőkkel. Stromfeld Auréllal, Landler Jenővel s a többiekkel. Szerencsésen válogatott, bő­séges képanyag szolgálja az ihusztrálást remélhetőleg a sorozat további kötetei is kö­vetik mindenben az első mű teremtette — hagyományokat. (Kossuth Könyvkiadó} (m. o.) BARKÁCSOLÓK (Foto: Nádas) DR. DER FERENC: A dolgozók, részvétele az állami munkában Lenin írja A szovjet hata- 1 m soronlevő feladatai című munkájában: „...az állam, amely évszázadokon át a nép elnyomásának és kifosztásá­nak szerve volt, örökül hagyta ránk a tömegek óriási gyűlö­letét és bizalmatlanságát min­dennel szemben, ami állami. Ennek leküzdése nagyon ne­héz feladat s csak a szovjet hatalom képes rá, de attól is huzamos időt és rendkívüli állhatatosságot követel... Fel­tétlenül bizonyos időbe teliig, amíg a tömegek, amelyek a földesurak és a burzsoázia megdöntése után először érzik magukat szabadoknak, meg­értik — nem könyvekből, ha­nem saját tapasztalataik alap­ján — és megérzik, hogy a termelés és a termékelosztás mindenre kiterjedő állami nyilvántartása és ellenőrzése nélkül a dolgozók hatalma, a dolgozók szabadsága nem ma­radhat fenn, a kapitalizmus jármába való visszatérés elke­rülhetetlen.” A szocializmus építésének munkáiéban a társadalom, "azdaság fejlődésének ered­I. ményeként ez az ellentét meg­szűnik s az a fő feladat lép előtérbe, hogy a tömegeket a fejlődés objektív törvényeinek megismerésére neveljék, ki­fejlesszék bennük az állam és a gazdaság vezetésének képes­ségét. Ez — mint Lenin írja egy későbbi cikkében — az államvezetésbe történő mind erősebb mértékű bevonásuk­kal valósul meg, amely ezáltal ugyancsak tovább és maga­sabb fokra fejlődik. A töme­gek cselekvése mindinkább tudatos állami cselekvéssé vá­lik. E folyamatban az állam nevelő szerepe leküzdi a tö­megek ösztönösségét; a töme­gek öntudatossága erősíti, mind erősebbé teszi az álla­mot. A szocialista állam tehát — a szocialista forradalom győz­tes megvívásának eredménye­ként jön létre; a forradalom folyamatában erősödik meg a munkásosztály s a vele szö­vetséges dolgozó tömegek — elsősorban a dolgozó paraszt­ság — szövetségére támaszko­dik. A megvalósult proletár­diktatúrának az első idősza­kában az a legfőbb feladata, hogy elnyomja a dolgozó tö­megek ellenségeit és megvéd­je a szocializmus építésében elért eredményeket, a külső imperialista támadással szem­ben. Mindezek mellett termé­szetesen az építés, a munka folyamatában kialakul és mindinkább kibontakozik az állam gazdasági szervező te­vékenysége is. E gazdasági szervező tevékenység — amelynek alaptétele az új gazdasági rend —1 nem kisebb feladatokat old meg, minthogy végrehajtja a szocialista ipa­rosítás feladatát s megteremti a szocialista mezőgazdaságot. Mindezek mellett természete­sen maximális mértékben se­gíti elő a nép kulturális szín­vonalának emelését. A szocializmus építésének során végbement gazdasági változások — az egységes gazdasági alap létrejötte mel­lett a társadalom fejlődése is sajátosan kialakítja a társa­dalom két baráti osztályát; az államhatalmat birtokló, veze­tő munkásosztályt és a szocia­lista mezőgazdaságban dolgo­zó parasztságot. Itt lép előtér­be az is, hogy a szocialista ál­lam tevékenységének iránya megváltozik, kibontakozik a szocialista állam gazdasági szervező és kulturális nevelő feladata. Fokozatosan meg­szűnik az állam elnyomó funkciója s kialakul az a te­vékenység, amely a társadal­mi tulajdon védelmére, az ál­lampolgárok jogainak és biz­tonságának, valamint a társa­dalmi rendnek védelmére irá­nyul. Ezek a változások ter­mészetesen kifejezésre jutnak az államszervezet felépítésé­ben is, amennyiben kibonta­koznak az államszervezet de­mokratikus formái s lehetővé válik a dolgozó tömegek mind aktívabb részvétele az állami életben, A szocializmus építésének és fejlődésének alapvető köve­telménye, hogy a dolgozó tö­megek mind fokozottabban vegyenek részt az állami élet­ben. Lenin rendkívül sokat foglalkozott a szovjet állam fejlődésének kérdéseivel, és azzal összefüggésben a dolgozó tömegek bevonásának proble­matikájával. A lenini útmuta­tás alapján tűzte ki a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa gyakorlati feladatként valamennyi állam­polgár, az egész felnőtt lakos­ság bevonását az állam, a tár­sadalom ügyeinek intézésébe. A népi demokratikus orszá­gok — közöttük a magyar né­pi demokrácia állama — szá­mára a szovjet állam tapaszta­latai példaképül szolgálnak. A cél a mi számunkra is az egye­temes népi állam megteremté­se, a szovjet tapasztalatok megfelelő felhasználásával an­nak az útnak a megtétele, amelynek céljában a szocia­lista államnak e legmagasabb rendű megnyilvánulása áll. Ebben az államban — mint Samu Mihály írja Az állam és jog a szocializmus és a kom­munizmus építésének idősza­kában című jegyzetében — az egész nép hatalma testesül meg, és ez készíti elő olyan társadalmi feltételeknek a ki­alakulását, amelyek között az állam elveszti állami jellegét (politikai tartalmát) és kiala­kul a társadalmi önigazgatás rendszere. Az egyetemes népi állam a társadalmi szervek­nek átadandó bizonyos állami feladatok útján segíti kialakí­tani a társadalmi önigazgatás e rendszerét. Ez — az állami feladatoknak társadalmi szer­vek kezébe való átadása — a kommunizmus építésének fo­lyamatában kialakuló széle­sebb körű demokratizmus megnyilvánulása. Ez — más fogalmazásban — azt jelenti, hogy a dolgozók kulturális és politikai színvonala olyan ma­gasra emelkedett már. hogy az állami szervek adminisztratív irányítására és vezetésére már nincs szükség, mert a dolgozó tömegek, bizonvos társadalmi szervek keretében képesek je­lentős társadalmi funkciókat — amelyek korábban állami funkcióként jelentkeztek — el­látni. Természetesen mindez nem jelentheti azt, hogy az állam szerepe a kommunizmus építésének támogatásába >- megszűn'k. (Folytatjuk.) Bevált-e a műbőrcsizma? A tavalyi kísér­letek után az idén a cipőgyá­rak már nagy so­rozatokban ké­szítették a mű­bőrcsizmáikat. A Duna Qipőgyár például 62 000-et adott át a keres­kedelemnek. A tél félideje már elmúlt, s a szak­értők összegez­ték az új gyárt­mány tapaszta­latait, amelyet Tessényi János, a Ruházati Minta­tervező Vállalat cipőipari főosz­tályának vezető­je a következők- j ben foglalt össze: — A műbőr felsőrésszel ké­szült lábbelik hamar népsze­rűek lettek, be­váltak, de kezelé­sük különleges bánásmódot kí­ván, s erre sajnos az üzletekben nem mindig hív­ják fel a vásárlók figyelmét. E láb­belik felsőrész anyaga porózus szerkezetű mű­bőr. Középső lé­tegük habosított műanyag, s ez ad­ja a puha, kelle­mes fogást, a bőr­szerűséget. A fel­ső réteg filmszerű lakk, s ez megóv­ja a cipőt az át­ázástól. Ezért a csizmák nagy elő­nye, hogy sáros, lucskos, havas időben is vízhat­lanok. Hátrányuk viszont, hogy le­vegőt sem köny- nyen engedik át és nem ajánlatos zárt, meleg helyi­ségben hordani. A habréteg érzé­keny, s nem sza­rát összegyűr­ni, élesen megtör­ni, mert ránc ke­letkezik. Nem szabad a műbőr felsőrészes láb­beliket krérnez- ni. A cipőkrém, illetve a benne levő vegyszerek nem használnak a műbőrnek. A tisztítás egysze­rűen langyos, szappanos vízzel történjék, utána puha ronggyal kell áttörölni, hogy a lakkréteg fénye megma­radjon. — Bár a mű­bőrcipők igen ol­csók, használati értékük azonos a bőr lábbelikkel és helyes kezelés esetén tartósak is maradnak — mondotta Tessé­nyi János. bad a csizma sza­KÖNYVESPOLC Liptai Ervin: • • / A MAGYAR TANACSKOZTARSASAG

Next

/
Oldalképek
Tartalom