Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

Vezetőségválasztó küldöttgyűlés a CVSE-ben Utassy Józsefet újból megválasztották elnöknek Minden sportegyesület éle­tében fontos sportesemény a vezetőség kétévenkénti újra­választása. A Ceglédi VSE tagságának küldöttei vasár­nap délelőtt 10 órakor gyü­lekeztek a jelentős esemény színhelyén, a vasutas műve­lődési házban, a vezetőség- választó küldöttgyűlésre. A megnyitó után megvá­lasztott elnökségben helyet foglalt többek között Biró Gyuláné, a Magyar Testne­velési Sporttanács képvise­lője, Krausz György, a vá­rosi tanács elnöke, vala­mint Reznák János, váro­sunk olimpikonja. A jelölő bizottság megvá­lasztása után Utassy József, a vezetőség beszámolójában többek között a következő­ket mondotta: — A kultúrának szerves része a testkultúra és a ne­velésben a testi nevelésnek legalább olyan szerepet kell juttani, mint a szellemi­nek ... Ezután az elmúlt két év eredményeiről szá­molt be. Bejelentette, hogy sikerült megoldani Cegléd város legnagyobb problémá­ját, a sportcsarnok létesíté­sét, a volt izraelita temp­lom megvásárlásával. A be­jelentést a küldöttek nagy lelkesedéssel fogadták. A beszámoló és a határo­zati javaslat ismertetése után sor került a számvizsgáló bizottság rövid beszámoló­jára, majd hozzászólások következtek. Magyar Antal, az atléták edzője, javasolta, hogy az iskolákkal karöltve tegyék lehetővé a tehetséges fiata­lok rendszeres kiválogatá­sát és szakosztályokba irá­nyítását. Ez annál is in­kább fontos, mert ma még az edzők azokkal a fiatalok­kal foglalkoznak, akik ba­ráti kapcsolatok révén ép­pen abba a szakosztályba vetődnek. A beszámolókat és a határozati javaslatokat, a kiegészítésekkel együtt, a kül­döttgyűlés egyhangúlag el­fogadta. A szavazás után Krausz György, a megyei TS elnöke kitüntetéseket nyújtott át a ceglédi sportélet fejleszté­sében régóta jó munkát végző dolgozóknak. A „Test- nevelési sport kiváló dolgo­zója” jelvénnyel tüntették ki Elekes Józsefet, Kenéz Bélát, Utassy Józsefet. A „Testnevelési sport ér­demes dolgozója” kitüntetést kapta Veres János, Tóth István és Mogyorósi Kál­mán. Elismerő oklevéllel ju­talmazták Száraz Mihályt és Marton Mihályt. Ezekután a jelölő bizottság elnöke is­mertette a jelöltek névsorát, melyet a küldöttgyűlés egy­hangúlag elfogadott. CEGLÉDI PEST HEGYEI HiÉtLAt* KÜLÖNKIADÁSA mn L1J_J A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CESLE^MROS RÉSZÉBE X. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1966. JANUAR 11., KEDD Saját műhelyeikben javítják a gépeket Pamete kar­társ író. Sőt hoz- zátehetem, hogy nem is akármi­lyen, aki csak úgy néha, elvétve ve­szi kezébe a tollat vagy sátoros ün­nepkor ül le az írógép mellé. Pe- mete kartárs rendszeresen ír, és hasonlóan a többi nagyokhoz, írógépen. Minden dél­előtt pontosan fél tizenkettő­kor, leül az író­asztala mellé. Le­veszi az írógép tetejét. Fényes indigólapokat si­mogat az ívek kö­zé és az egészet óvatosan befűzi a gépbe. Aztán percekig nézi a gépiét, a taszta túrát, néha egy kicsit köze­lebb hajol a sza­laghoz, majd vá­ratlanul megin­dulnak ujjai a be­tűsorokon és ké­szül a remekmű. Pemete kartárs rögtön tíz pél­dányban írja mű­veit. Gondosan vigyáz a helyes­írásra. Stílusa a lehető legegysze­rűbb. Nem hasz­nál felesleges ha­sonlatokat, cirá- dás képekkel nem Egy olvasott iro cicomázza a szö­veget. A legtöké­letesebb egysze­rűségre törek­szik. Sok írónak . mériietetlenül nagy fejtörést okoz a csábító, olvasásra ingerlő cím adása. Igen gyakran már ré­gen készen van a húszíves regény, a háromfel vonáf sós színdarab, a kolumnás elbe­szélés s az író még mindig fel és alá szaladgál a szobában, elgon­dolkozva tapogat­ja a halántékát, hogy valami plasztikus címet kipréseljen on­nan. Pemete kar­társnak soha nin­csen ilyen gondja. Műve rövid és szűkszavú. Ebben a tekintetben Pe­mete kartárs írás­művei valósággal például szolgál­hatnának. Egy ol­dal az egész, a világért át nem menne a követke­ző oldalra. A szöveget szá­mok is színesítik és ezek szemléle­tessé, változatos­sá teszik az írá­sait. A kész anyagot az írók, továbbí­tás előtt, mégegy- szer gondosan át­olvassák. Akad olyan szerző, aki a feleségének, szomszédjának vagy valamelyik írótársának ol­vassa fel a kész szöveget. Peme­te kartárs nem szorul rá senki véleményére. Ne­ki bőségesen ele­gendő az, hogy maga ellenőrizze mégegyszer szak­mai szempont­ból gondosan az anyagot és tíz pierccel tizenkettő előtt kiadja kezé­ből a kész írást. — Más írókkal el­lentétben csak­nem piontosan tudja, hogy na­ponta hányán ol­vassák el aznapi remekművét, melynek egy példányát mindig belesimítja a dossziéba, ame­lyen kaligrafikus betűkkel ez áll: étlapiok. Rossi Károly Motorcsere a gépjavító állomáson Mi van a tasakban? tott összeg. A karton másik ol­dalán található a gép folya­matos teljesítménye, üzem- és kenőanyag felhasználása, a javításra fordított összeg. ÉzeK mellett megtalálhatók a ta- sakban a munkaigazolások bi­zonylatai, az üzem- és kenő­anyag-kiutalások másodpéldá­nyai és a gépjavításhoz kivéte­lezett anyagszámlák másolat­ban. Mi az előnye ezeknek a rész­letes nyilvántartásoknak? — A gépek ilyen módon va­ló elszámoltatásának előnye az, hogy értékelni tudjuk minden gép mun­káját és üzemben tartásá­nak gazdaságosságát. Megállapíthatjuk azt is, hogy az erőgépvezető munkája ki­fogásolható-e, a gép teljesít­ménye elmarad-e a tervtől vagy költségekben túllépi-e a tervezettet. — Tapasztalatból mondha­tom, hogy amelyik termelő- szövetkezetben a gépek üze­meltetését és elszámoltatását jól és folyamatosan végzik, fokozódik a traktorosok fele­lősségérzete s a költségekből évente több százezer forintot tudnak megtakarítani — mon­dotta befejezésül Radossa Mik­lós. (—ssi—) — Meghatároztuk, hogy. mi­lyen javításokat adjunk át a gépjavító állomásnak, és me­lyek azok a javítások, amiket nekünk kell elvégezni. Abban állapodtunk meg, hogy a se- neráljavításokat, illetve a mo- torcserés főjavításokat a gép­javító állomásnak adjuk át. Természetesen ezeket a gépe­ket sohasem munkacsúcsok idején küldjük javításra — kezdte tájékoztatását Radosza Miklós tsz-elnök. — Minden egyéb folyó ja­vítást a termelőszövetkezet gépműhelyében végzünk el. Nem olcsóbb módszer, de gyorsabb. Ugyanis a kisebb hibával is be kell vontatni a gépeket a gépjavító állomásra. Ott vi­szont sorrend van. Az előt­tünk érkezett gépek javítása éppen olyan sürgős, mint a miénk. Minden emberi jóin­dulatot feltételezve is, négy-öt napig eltart egy gép javítása. A legtöbb esetben a termelő- szövetkezet erre nem várhat. — A saját üzemben való ja­vítás áldozatot követel. Pár százezer forint értékű alkat­részt kell tárolni. Be kell állí­tani nélkülözhetetlen munka­gépeket, hegesztőt, fúrót, me­netvágót és egyéb szerszám­gépeket és biztosítani kell a megfelelő szakembereket. Ezzel az áldozattal elérjük azt, hogy a négy-öt napos határidőt egy napra, sőt sokszor még rövidebb idő­re is lenyomjuk. Mi ezt az utat választottuk. Hogyan történik a gépek el­számoltatása? — Gondot okozott az, hogy az eredmények kialakításához megfelelő rendszert dolgoz­tunk ki a gépek üzemi teljesit­Félévi érdemjegyek Tegnap délben osztották ki az iskolákban az ellenőrző­könyveket a diákoknak, ame­lyek a félévi eredményeket tartalmazzák. A pedagógusok statisztikai munkáját korábban rendelet könnyítette, azonban egy-két iskolában házi használatra ké­szítettek kimutatást az iskola féléves tanulmányi átlagáról. A Földváry Károly iskolá­ban 3,4-es, a Hámán Kató is­kolában 3,3-es átlaggal zárult az 1965—66-os tanév féléve. A Széchenyi téri iskolában meg­állapították, hogy — az elmúlt év hasonló időszakához képest — csökkent a bukott tanulók száma. A tavalyi félév 86 bu­kott tanulójával szemben eb­ben az évben az iskola 687 ta­nulójából 77 nem felelt meg a követelményeknek. Két hír Csemöből A múlt évben megszűnt Pest megyei Petőfi Színpad volt az egyetlen színtársulat, amely hűségesen ellátogatott a csemői Rákóczi Termelőszövet­kezet művelődési házába. Lapunk hasábjain vetődött fel az a gondolat, hogy helyes lenne, ha a csemői színházlá­togatók bekapcsolódnának a ceglédi művelődési ház bérle­tes előadásaiba. A MÁVAUT azzal segítette a megvalósítást, hogy autóbuszjáratot biztosí­tott Csemöből a bérletes elő­adásokra. A csemőiek igen szép számban vásároltak bér­letet és a színházi autóbusz minden alkalommal teljes helykihasználással közlekedik. ★ Elkészült és rövidesen fel­avatják a Csemői Állami Gaz­daság 2-es üzemegységének új kultúrházát. Január 15-iff Általános j övedelemadó-b evallás VA SA RNA Pl KÉPEK Tizennégy kerékpár áll glé- dában, kormányukkal az ét­terem felé, kettő fához tá­masztva várja gazdáját. A csomagtartókon kosarak, a kosarakban kék, piros tejes­kannák, némelyik bicikli kor­mányán szatyor. A küllők kö­zé erősítve rózsaszínű cédu­lák. A vékony porhó az egymás­ra halmozott vasvázak íveit még nem takarta be. Fél ti­zenegy. Alig van forgalom. Az étteremből kilép a bicikli­őr. Csizmás, szőrmés sapkás idős férfi. Nyakában a pénz­beszedők bőrtáskája. A kerékpároknál még idő­sebb férfi áll. Miközben jár­müvét kigördíti a többi közül, így búcsúzik: — Légy jó, mindhalálig! Utána egy fiatalember és egy idősebb találkozik a meg­őrzőnél. — Merre jártál, Pali öcsém? — A galambpiacon. A kerékpárőr reggel hatra i itt. Ma délig tartja a szolgá­latot. Elégedetlen a téllel, csökken a forgalom. — Hétköznap még jönnek a piacosok, vásárlók. Ilyenkor vasárnap azonban nincs ennél nagyobb forgalom. — A fo­gyatkozó kerékpárokra mutat. — A nyáron volt olyan pia­cos napom, amikor 350—400 biciklit is hoztak egy délelőtt. Alig győztük a feleségemmel a munkát. Most? — legyint. — Mennyi ideje dolgozik itt? — Már tizennegyedik éve. Úgy ismerem én az illetőket, kérem, mint a tenyerem. Mert gyakran előfordul, hogy már mennék haza, de egy-két fe­ledékeny ember még nem je­lentkezett. Vannak olyanok is, akik egyszerűen megfeled­keznek a biciklijükről, csak éjjel vagy másnap keresik. Kerékpárt hoznak. — Meddig marad? — mutat a gépre. — Csak a borbélyhoz me­gyek. — Tizenkettőig vagyok ma, vasárnap van. tartási és általában a szemé­lyes szükségletek kielégítésére fordított kiadások. Elsők a kézi'abdások A Ceglédi Építők kézilabda­csapata a budapesti kézilabda alszövetség által rendezett te­remtornán szerepelt december eleje óta. Vasárnap játszották az utolsó mérkőzésüket és sze­replésüket szép eredménnyel fejezték be: sikerült az első helyet megszerezniük, bár egy döntetlen és egy vereség is akadt a győzelmek mellett, de ez csak a mezőny kiegyensú­lyozottságát. mutatja. F. — 1600 éves római sar­kantyú. Az NDK Halle ke­rületében, Eisleben közelé­ben 1600 éves római sarkan­tyút találtak; az i. u. III—IV. századi germán település ása­tásainál került napvilágra. A sarkantyú feltehetően egy germán nemes birtokában volt, aki Dél-Németország területén római erődítések ostrománál zsákmányolta. Ehlhez hasonló leleteket ed­dig csak Párizs és Budapest környékén találtak. Dr. Kovács Károly fül-orr-gé- gész kórházi főorvos (Cegléd Hu­nyadi u 20.), rendelési ideje meg­változott. Rendelés: d. e. fél 7-től, negyed 8-ig. d. u.: 5—6 óráig. Nagy Lajos szeretett férjem el­hunyta alkalmából nyilvánított részvétekért, a temetésen való megjelenéseikért a sírjára helye­zett koszorúkért fogadják hálás köszönetemet. özv. Nagy Lajosné Hálás köszönetemet fejezem ki rokonainknak, Jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak a nyugdíjas kartársaknak, akik szeretett jó férjem: Szabó Béla nyug MÁV kalauz temetésén megjelentek, részvételükkel bánatomban osz­toztak, sírjára koszorút helyeztek. özv. Szabó Béláné Az újságárus szintén korán kel vasárnap is. Fél hétkor már jönnek az első vevők. Ti­zenkét éve szolgálja ki őket a központi pavilonban. — Vasárnap többféle újsá­got vásárolnak az emberek. Aki hétköznap c°ak egyet visz, az ilyenkor hárommaf tér haza. Most több idő jut az olvasgatásra. — Általában a képes folyó­iratokat keresik, s egyre gyakrabban kell azt mondani, már elfogyott. Kislány lép az ablakhoz. Máris nyújtja a pénzt. — Olyan újságot tessék ad­ni, amiben rádióműsor van. — Elfogyott már, kislá­nyom, nem tudok adni. Hlyére másik gyerek lép. — Azt mondták otthon, hogy naptáras újság igyek. — Már nincs olyan, de egy naptárt adok neked. Egymást váltják a vevők. Lobogót, Ország Világot ven­nének — ha volna. Vépsza­badságot, Magyar Nemzetet, Pest megyei Hírlanot vásárol­nak. — Visszamaradt lappéldá­Az iparosok, a szíkvízárusí- tók, valamint az önálló szelle­mi és egyéb foglalkozásúak az 1965. évi általános jövedelem- adó végleges megállapítása és az 1966. évi adóelőlegük kive­tésével kapcsolatban az alant felsoroltak kivételével 1966. január 15-ig adóbevallást kell benyújtaniuk a városi tanács pénzügyi osztályához. Nem kell adóbevallást ad­nia annak az adóalanynak, aki adólevonásos, állandó adótétel, adóátalány útján, vagy közös­ségi rendszerben fizeti általá­nos jövedelemadóját. A kereskedőknek az adóbe­vallásukat a fenti időpontig a KISOSZ-hoz (Budapest) kell beküldeniük. Nyomtatványt az •érdekeltek részére a szervezet küldi meg. Az adóbevalláshoz szükséges 'SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. nyok itt ritkán varrnak. Ha a \ Népsportból, Képes Sportból l és még egy sereg újságból \ többet kaphatnék, akkor is el; tudnám adni. — A jelenlegi forgalmam \ hetenként 2500—3000 forint. \ Elegendő újságot kapva heti \ négyezer forintos forgalmat > is csinálhatnék. — Kevés a nőknek való új- \ ság, a divatlap. Azok járnak ! jól, akik valamehrik idegen \ nyelvet ismerik. A rendszere- ; sen érkező külföldi folyóira- \ tokból, újságokból is havi öt- \ száz forint körüli összegben> adok el. — Mit olvas az újságárus? ! — Elsősorban a Pest me- \ gyei Hírlapot és a Népszavát. \ Ezekben minden héten van-! nak jogi tanácsok, amelyek \ ügyes-bajos vásárlóimnak is! ajánlhatók. Minden újságban 5 van valami megjegyzésre ér- \ demes. \ — Mivel tölti a szabad va- \ sárnapi délutánt? — Vasárnaponként bejön § Csemöből a család, s együtt $ vagyunk. Ez az én vasárnapi § szórakozásom. :: (tamasi) $ nyomtatványt a városi tanács 26. számú helyiségében lehet beszerezni, és ugyanitt kell benyújtani. Az adóbevallási nyomtat­ványt tintával, olvashatóan kell kitölteni. Valótlan adatok bejegyzése, vagy az adatok el­hallgatása jogkövetkezmé­nyekkel jár. A hiányosan benyújtott, va­lamint az adóköteles tiszta jö­vedelem megállapítására nem alkalmas adóbevallásokat a pénzügyi szerv az adózóktól nem fogadja el. A bevallás benyújtására megszabott határidő elmulasz­tása, vagy a bevallás be nem nyújtása bírság kivetését von­ja maga után. Az adóbevallási űrlap min­den kérdésére válaszolni kell. Ezzel kapcsolatban különösen j felhívjuk a figyelmet az aláb- ä biakra: Az 1965. évi teljes bevételt > és kiadást, illetőleg az egész ! évi adóköteles tiszta jövedel- Smet a valóságnak megfelelően ! be kell vallani. í Feltétlenül ki kell tölteni az | adóbevallási ív év eleji és az !év végi árukészletre vonatko­! zó rovatát is. ) : Az adóbevallásban a magá- ! nosoktól, valamint az állami íés más szervektől származó i bevételeket egymástól elkülö- \ nítetten kell feltüntetni. A be- | vételből csak a ténylegesen : felmerült és az adóévben kifi- i zetett kiadások vonhatók le, j amelyeket az adózó a nyers j bevételének a megszerzésére I fordított. Nem vonhatók le a I nyers bevételből a vagyonállag i gyarapítására, vagy az adós- | ságok törlesztésére fordított ki- i adások, az év végéig nem ér- ; tékesített árukészlet beszerzési i árai, a közös háztartásban élő i és nem szakmai szerződés, va- I lamint nem munkaviszony i alapján foglalkoztatott család­tagok munkájáért nyújtott el­lenszolgáltatások, az ajándé­kok, az adományok és más in­gyenes szolgáltatások, a ház­ményének megállapítására és a költségek elszámolására. — Több éves tapasztalat ve­zetett rá, hogy a gépnek külön kartont fektessünk fel. Adva van egy tasak. Ebben van a karton, amelynek egyik olda­lán található a gép országos normatívák alapján kidolgo­zott terve normálholdban, mű­szaknormában az üzem- és ke­nőanyag, a gép idejének és használhatóságának figyelem- bevételével a javításra fordí­Tizennyolc erőgépet, hatvannál több munkagépet, negy­vennyolc villanymotort és három öntözőberendezést tart üzem­ben a Dózsa Népe Termelőszövetkezet. A gépek karbantartá­sát és javítását túlnyomórészt a termelőszövetkezet műhelyei­ben végzi el a közös gazdaság vegyes szakbrigádja. A saját géppark karbantartása súlyos gondot okoz nekik is. A gépek üzemeltetésében, üzemanyaggal és alkatrészekkel való ellátásában, valamint a gépi munka elszámolásában telje­sen járatlanok voltak. Ennek természetes következménye az volt, hogy bajok akadtak a gépek gazdaságos kihasználásában. Ez feltétlenül kihatott a termelőszövetkezet üzemi kiadásainak alakulására. Keresték az útját annak, hogy milyen munkaszer­vezéssel, gépcsoportosítással, megfelelő géptípusok megválasz­tásával, a karbantartási és javítási módszerek kidolgozásával tudják a gépek élettartamát biztosítani. Az elszámolás olyan módszerét kellett kidolgozni, amivel fel lehet mérni a trakto­rosok egyéni felelősségét a végzett munka mennyiségét és mi­nőségét illetően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom