Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

4 1966. JANUAR 11., KEDD k/Iíi-lap Magnetofon, lemezjátszó, kisfilm és tv az oktatásban 3,4-es félévi tanulmányi átlag az abonyi Gyulai Gcál Miklós iskolában — Jól kiegészítik az okta­tást a különböző szakkörök, melyekben minden tanuló megtalálhatja az érdeklődésé­nek megfelelő elfoglaltságot. Közkedvelt a foto-, a szín­játszó és bábszakkör. Külön fiú és leány sport­szakkör működik. Az isko­lai foglalkozások gyakorlati részét segíti a háztartási szakkör — mondotta az igaz­gató. Az iskola zenei tagozata az énekkari munkát nem­csak a nagy énekkarban, hanem az úttörő kamarakó­rusban is biztosítja. Jó az együttműködésük a zeneis­kólával, minden évben — s így az idén is — a nyári S szünidő előtt hangversenyt § adnak, s Kalmár Mária ta- ^ námő vezetésével már ké- ^ szülnek is erre. § Az iskolai könyvtár for- galma kielégítő. A kötelező olvasrrtányokon ki- ^ vül a kisebbek meseköny- ^ veket, a nagyobbak elsősor- ^ ban útleírásokat kölcsönöz- ^ nek szívesen. Sok tanuló ^ tagja a községi könyvtár- nak. Az évenkénti felszaba- § dulási pályázatok elkészítő- ^ séhez önálló kutatással itt & is gyűjtenek anyagot. §- t - | Szamostatárfalva TATÁRKORI TEMPLOM Kétszázötvenezer forintos j ténelmi nevezetességű, ritka költséggel felújították a sza- ! műemléket. mostatárfalvi műemlék templo­mot. A román stílusú refor­mátus templomot még a XII. század elején építették. Az épület vakolatlan, ilyen­nek is őszült, ezáltal a min­tás falazási technika nagysze­rűen érvényesül, mert a zo- máncos téglák kiragyognak a többiek -közül. Most eredeti formájában építették újjá, zsindelytetővel látták el a tör­Csütörtökön: mezőgazdasági szakfiimbemutató a Technika Házában Mezőgazdasági szakfilmbe­mutatót rendez január 13-án csütörtökön Budapesten a Technika Házában a Földmű­velésügyi Minisztérium és az Agrártudományi Egyesület. A reggel 9 órakog- kezdődő és egész nap tartó bemutatón az 1965-ben készült mezőgazda- sági szakfilmeket tekinthetik meg — díjtalanul az érdeklő­dők. A programban a trakto­rok karbantartásától az öntö­zés-gépesítésig 16 különböző film bemutatása szerepel. A hagyomány szerint ugyan- j is a falu lakói a tatárok elől a templomba menekültek, s vastag falát és erős kapuját az ellenség sem tudta áttör­ni. ,Jirany sárkány" első forga- ^ tási napja a tervek szerint $ március 15. í; „,,“r ! Madarász, Székely, Lotz | í Madarász Viktor, Székely ^ Bertalan és Lotz Károly mű- >■ vészetét mutatja be „Az én s , s múzeumom, sorozat most meg- ^ jelent 12. füzete. A szabadság- $ harc és a kiegyezés közötti $ időszakban kibontakozott tör- ^ ténelmi festészet e három mes- 5 s terének alkotásairól 18 repró- $ dukciót közöl a tanulmány- í gyűjtemény. Egyebek között a $ „Hunyadi László siratása”, az 5 „Egri nők” s az aranyérmet $ nyert „Lotz Kornélia fekete \ ruhában” című színes fest-; mény-lenyomatok „röpülő” \ lapját kell a megfelelő helyre $ beragasztaniuk a füzet olva- $ sóinak. $------------------ ! D-től G-ig A napokban kerül a köny- $ vesboltokba az Erdey Grúz \ Tibor főszerkesztésével meg- 5 jelenő hatkötetes Természet- $ tudományi lexikon második \ kötete. Az új kötet több! mint 900 oldalon és 800; ábrán ismerteti o matemati- ^ ka, a fizika, a kémia, a bio- \ s lógia, a fölrajz és a geoló- i gia címszavait D-től G-ig. $ ______________________________5 * V ezetnek az Ágik és a Pisták 1965-ben: 449 újszülött Nagykőrösön Négyszáznegy­ven ki lene kis pol­gárral gyarapo­dott 1965-ben Nagykőrös la­kossága. Négy- száznegyvenki- lenc házba vittek örömet a fehér pólyák kis lakói. A fiúk vezet­nek. Kétszáz- negyvenhárman jöttek világra. A „gyengébb nem” apró képviselői jól lemaradtak a „teremtés koro­nái” mögött. Két- százhatan szület­tek. Van a város­ban olyan család is, ahová úgy ko­pogott be a gó­lya, hogy csőrében két pólyát tartott. Az egészen if­jú „hölgyek és urak” szép neve­ket kaptak a fiúk közül a leg­többen az István nevet. Őket a Zoltánok köve­tik, fej-fej mel­lett haladva, il­letve hasalva, gu­rulva, legfeljebb totyogva a Fe- rencekkel. Van­nak Lászlók is, ők már csak ti­zennégyen. Rit­kán kapott Ernő, Ákos, Elek és András nevet az újszülött. A lányok között szám' szerint leg­többen az Ágne­sek vannak. Ti­zenhárom Ágit, tíz Éva és Erzsé­bet követ. Érde­kes, hogy a nem­rég olyan divatoß Máriákból idén csak kilenc volt, viszont vannak új — bár régi hang­zású —, divatos nevek is. Ilyenek az Andreák, Kin­gák, Szilviák és Krisztinák. Volt a múlt évben egy Mónika, Valéria és Emőke is. Sőt, a különös hang­zású Helga név is gazdára talált. (b. h.) KÖNYVESPOLC A mérges gyümölcs L. A. Bezimenszkij: Német tábornokok Hitlerrel és Hitler nélkül A HÚSZ ESZTENDEJE le­zajlott nürnbergi perben Taylor tábornok, amerikai vádló a német militarizmust mérges gyümölcsöt termő fá­nak, a német tábornokokat pedig e fa mérgező gyümöl­cseinek nevezte. A fa és gyü­mölcsei évtizedek óta mérge­zik a világpolitikát; az ismert és jónevű szovjet szerző vas­kos könyve e problémakör minden eddiginél alaposabb monográfiája. A német mili- tarizmus fejlődéstörténetének vizsgálata csakis komplex módszerekkel oldható meg eredményesen: nem lehet el­választani sem a gazdasági kérdések elemzésétől, sem az ideológiai alapok feltárásától. Bezimenszkij könyve megírá­sakor következetesen alkal­mazta e komplex módszert, s iredményeként a mű okok és jkozatok kölcsönhatásának vi­lágos vonalát, a német milita- ázmus és képviselői teljes képét ismerteti meg az olva-v sóval. A HÁROM FÖ RÉSZRE, s ezeken belül tizenegy fejezet­re tagolt könyv már szerke­zetében is érzékelteti nemcsak az időrendi fejlődést, hanem a tartalmi változásokat is, a német militarizmus megjele­nési formáinak módosulását Az első rész a húszas évek elejétől a második világhábo­rú kezdetéig terjedő időszakot öleli fel; hogyan lett Wehr- machttá az első világháború­ban csúful megvert Reichs­wehr, hogyan egyengették nagytőkések és tábornokok a „tartalékos őrvezető”, Hitler útját. A második részben a szerző a háború éveit elemzi; a Fall Grün, a Barbarossa- terv, tábornokok és SS hóhé­rok szoros együttműködésének időszaka ez, majd a volgográ- di csatáé, az összeomlásé. A harmadik rész a Führer nél­kül maradt, de agresszivitás­ban, háborús tervek kovácso­lásában a korábbiakhoz mér­ten semmivel sem kevésbé ak­tív tábornokok ténykedésének leleplezése. Az író érdeme, hogy a három korszak közös és alapvető vonásait a részle­tek nem halványítják el, sőt erőteljesen kiemelik, jól szol­gálva annak megértetését, hogy a német militarizmus eszközei, megjelenésének for­mái változtak ugyan, de cél­jai változatlanok. Hiszen mi az eltérés Ludendorffnak a húszas években kifejtett véle­ménye és a Bundeswehr tá­bornokainak 1960-ban nyilvá­nosságra hozott — és joggal nagy vihart keltett — memo­randumában megfogalmazott álláspont között? Csupán any- nyi, hogy Ludendorff — A to­tális háború igen kifejező cím­mel megjelent könyvében — feleslegesnek ítélte a politiku­sokat, s mint egyedül üdvözí­tőt hirdette a „totális katonai diktatúrát”, a Bundeswehr tá­bornokai pedig úgy tekintik a politikusokat, mint az általuk megfogalmazott követelések megvalósítóit. A cél — a há­ború, más ország elfoglalása, az agresszív terjeszkedés — azonos. CSUPÁN EGYETLEN PÉL­DÁT idéztünk annak igazolá­sára, milyen világosan és fél­reérthetetlenül tetten érhetők a német imperializmus képvi­selői, akár a húszas, akár a hatvanas években hirdették eszméiket: Bezimenszkij ez utóbbiakra, az eszmék elem­zésére, az agresszív célok le­leplezésére fordít nagy súlyt könyvében. Adatok és tények sokaságát idézi bizonyíték­ként, s ezek feldolgozásának tudományos alapossága, elmé- lyültsége hitelessé, nagy meg­győző erejűvé teszi az általá­nos érvényű következtetése­ket. A szeiző ugyanis — a mű megírásának egész vonalveze­tése ezt bizonyítja — arra tö­rekedett, hogy e kérdéskört, a német imperializmus, s jelleg­zetes képviselői, a tábornokok tevékenységét elemző, de csak egy-egy részletét témául vá­lasztó művek mintegy össze­gezéseként szintézist teremtő könyvet alkosson. Törekvése teljes sikerrel járt. A több mint ötszáz oldalas kötet nem egy az e kérdéssel foglalkozó részmunkák közül, hanem az az összegező mű, amelynek hiányát erősen érezték, s ezért megjelenését örömmel üdvö­zölhetik a téma iránt érdeklő­dők, s a szakemberek. BEZIMENSZKIJ KÖNYVÉ­NEK TÉMÁJA — sajnos — nem nélkülözheti az aktuali­tást; a Bundeswehr táborno­kai — akik a német milita­rizmus csúfos kudarcaiból semmit nem tanultak, az ag- resszorra mért vereségeket pedig elfelejtették — atom­fegyvert követelnek, s Erhard kancellár decemberben éppen ez ügyben járt Washington­ban. A Német Szövetségi Köz­társaság ma már önállóan gyárt rakétákat, a szövetségi kormány pedig magáénak vall­ja a tábornokok megfogalmaz­ta revánsista terveket: az Odera—Neisse-határ semmibe­vevését, a Szudéta-vidék visz- szafoglalását. A mű általános értékein túl ezért is szeren­csésnek tartjuk megjelenteté­sét: leleplező tényanyaga, elemző módszere, nemcsak a tegnap tanulságait rögzíti, a német militarizmus mai jelen­létének súlyos veszélyeire is figyelmeztet. (Kossuth Könyv­kiadó.) (m. o.) Új esztendő - új filmek Stanley Kramer rendezte az ítélet Nürnbeijben című két­részes amerikai filmet. Főszereplők: Maximilian Schell, Marle­ne Dietrich, Spencer Tracy és Burt Lancaster. Annie Girardat, Sandra Milo és Toto főszereplésével ké­szült a Szép családok című olasz—francia fiimvígjáték. Mulatságosnak ígérkezik A legszebb című NDK filmvíg­játék. A velencei fesztiválon nagydíjat nyert, színes olasz—fran­cia filmet, a Vörös sivatagot Michelangelo Antonioni rendezte. Újra láthatunk finn játékfilmet is. A címe: Ezen a nyáron 5-kor. 1 J Az idén az általános és kö- ! zépiskolákban a téli szünet i kiadásakor zárták a tanul- ! mányi félévet. Az abonyi > Gyulai Gaál Miklós általá- j nos iskolában is értékelték i a tanulók munkáját a peda- ! gógusok. > Finna György igazgató el- ; mondotta, hogy e félévben ! 3,4-es iskolai átlagot értek I el a tanulók. Nevelők és diákok mun­káját könnyítette, I hogy az oktatást segítő esz- j közöket: a magnetofont, le- i mezjátszót, iskolai rövidfil- j meket és a televízió isko- i lai adásait sikerült jól hasz- : nosítani az oktatásban. i — Kartársaim nagy része í fiatal, kísérletező és szíve- í sen keresik az új formá- ; kát, amelyek eredményesejj- i bé tehetik az iskolai mun- 1 kát. A gyerekek kielégítő ta­nulási és magatartási fegyel­me is ezt segíti. Ranódi László rendező — aki legutóbb Kosztolányi De- . zső regényéből forgatta a je­lentős hazai és nemzetközi sikert aratott „Pacsirta” cí­mű művét — most új film felvételeinek megkezdésére készül. Ismét Kosztolányi- művet: az „Aranysárkány” című regényt filmesíti meg. A Magyar Filmgyártó Vál­lalat Pasaréti úti stúdiójá­ban már dolgozik a . forga­tócsoport a próbafelvétele­ken. A rendező és munka­társai most kérik fel azo­kat a színészeket, akikre a film főszerepeit bízzák. Az* 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSa X \ Negyven éves \ fúvószenekar I Fekszik egy kis falu a ! pilisi hegyek ölében, ame- ! lyik arról nevezetes, hogy ! nincs semmi nevezetessége, i Nem adott hősöket a törté- ! nelemnek, nem születtek I itt híres emberek, regényt \ \ sem írtak erről az alig két- \ ! ezer lelkes kisközségről. A \ Ineve: Pilis szentkereszt. : i ; I Ebben a semmiről sem \ \ nevezetes kis faluban ala- \ ! pításának negyvenedik év- \ \ fordulóját ünnepli a közsé- i 1 gi tűzoltózenekar. \ ! ! I Négy évtizede immár, \ \ hogy Janda Győző tanító : ; úr, a tűzoltótestület haj- l ; dani parancsnoka együttest: ! szervezett a fúvószene ked- \ ! velőiből. Az együttes érdé- \ i kessége, hogy a tizennégy, • I nagyrészt idős, önkéntes > I tűzoltózenész közül hatan \ \ a Majnics család tagjai. ! : : ! Esténként a tanacsházan : j gyakorolnak, készülnek a ; i következő szereplésre, a; ! májusban rendezendő nem- \ \ zetiségi nap műsorára. W//////.////////W///////////////////1

Next

/
Oldalképek
Tartalom