Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

SZÁZADFORDULÓ Egy gyilkos csendőr Mit loptak hatvan évvel ezelőtt? Miről írt a,Monet és Vidéke" 1906. újévi száma ? I vra. évfolyam, 7. szám 1966. JANUÁR 9., VASÁRNAP A századforduló körüli évek, a ferenejózsefi, békebeli-béke ideje, úgy él ma sokak tuda­tában, mint valami boldog, idillikus kor. Az utókor min­dent megszépítő emlékezete igen gyakran hajlandó lenne valami rózsaszínű, cukros máz­zal bevonni a hat-hét évtized­del ezelőtti korszakot. Ám ha azt a nagyon vékony cukor­zománc réteget megkapargat- nánk... Hát kapargassuk meg! Hív­juk segítségül a kor élő, s többé-kevésbé hiteles tanú­ját: az akkori sajtót. Részletes, átfogó sajtószem­lére se hely, se idő — de szükség sincs. Egyetlen újság­példány is elég, abban is hí­ven tükröződik a kor, mint minden cseppj ében a tenger. Mit írt például a „Monor és Vidéke”, a Monoron „heten­ként — vasárnap — megjele­nő társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap” hatvan évvel ezelőtti, 1906. január 1-i száma? „Újévre.” Ezt a komoran szűkszavú címet viseli a vezér­cikk, s ilyen — optimistának egyáltalán nem mondható — megállapításokat tartalmaz: „Az elmúlt esztendőre követ hajítanak az emberek, s az új esztendőbe csupa rózsákat lát a reménykedő társadalom. Bár úgy volna, hogy a rosszabb után ne következzék még rosszabb.” Nesze neked, béke­beli boldogság! Ám hagyjuk a vezércikket, a publicisztika hajlandó túlozni is néha! Talán hitelesebben vallanak az apróbb tanúk: a lap két belső oldalát megtöltő híradások, tudósítások. Mindjárt az elején egy na­gyon örvendező híradás tudat­ja, hogy a „városunk földmí­ves és iparos ifjúságából ala­kult műkedvelő-társaság” ka­rácsonykor előadást rendezett, mindkét napon zsúfolt volt a nézőtér, még előreváltott je­gyekkel is voltak, akik kint rekedtek. Bizonyára irigyen sóhajt fel e hír hallatán a mo­non művelődési ház jelenlegi igazgatója: mit nem adna ma­napság egyetlen telt házért is! Nem akarom a nagy siker értékét devalválni, de a kró­nika hűvös, tárgyilagos hang­jának megőrzése céljából kö­zölnöm kell azt is, hogy Csep- regi Ferenc híres (hírhedt in­kább?) „Sárga csikó”-ja sze­repelt műsoron. Alább is szerepelnek még az élet .derűsebb oldalát tük­röző híradások: szilveszteresté­lyekről, hangversenyről, a ke- reskedőifjak tervezett szóra­koztató estélyéről... Ám ezek közé beékelve né­hány nagyon elgondolkodtató tudósítást is olvashatunk. Az egyik így kezdődik: „Követésre méltó példát sta­tuáltak Alberti-lrsa községek főjegyzői, Horecky László és Raksányi Kálmán, midőn a szokásos újévi gratuláció meg­váltását indítványozták, sze­gény gyermekek felruházásá­nak céljára. A humanizmus szolgálatát célzó nemes eszme a község intelligentiája részé­ről is lelkes támogatásra ta­lált, s a nemes eszmét az ó év utolsó napján váltották való­ra az irsai kaszinó helyiségé­ben, mely alkalommal 40 sze­gény, ruhátlan, fázó gyerme­ket láttak el téli gúnyával...” Negyven fázó, ruhátlan gyer­mek ... Kell ezt a hírt még folytatni, kommentálni?. Nézzünk inkább egy mási­kat: „Katona János gyömrői la­kost Ács Lajos csendőr térde kalácsán úgy megvágta kard­dal, hogy ennek következtében a lábát amputált kellett, s mint ilyet, hazaküldték Buda­pestről. Azonban a műtét sem segített rajta, mert a sebek helye vérmérgezést kapván, sérültnek halálát okozta. Szom­baton temették el nagy rész­vét mellett a szerencsétlen ál­dozatot Gyomron.” Kommentárt ez a hír sem kíván, folytatást azonban kí­vánna. Jó lenne megtudni: mi lett a gyilkos csendőrrel? Fe­lelősségre vonták-e, megbün­tették-e, amiért egy ember halálát okozta? Alig hihető! Jellemző azonban a korra, hogy az újság nem tartotta szükségesnek ezeket a — min­den olvasóban fölmerülő — kérdéseket fölvetni. Egy teljes hasábot — az ol­dal egyharmadát — töltenek be a lopásokról szóló hírek. Egy kis tréfás túlzással azt is állíthatjuk: az is jellemző a korra, hogy mit lopnak az em­berek? íme, a lopott tárgyak leltára, a lap híradásai nyo­mán: bevásárló kosár; egy ha­sáb tölgyfa; tajtékpipa és do­hányzacskó; csizma és kalap; egy kocsi két lóval; füstölt sertéshús ... Még a híreknél is elfogulat- lanabbul — bár sokkal átté­telesebben — vallanak a kor­ról a hirdetések. Az a tény, hogy a lapnak negyedrészét, egy teljes oldalt, töltenek be a hirdetések, arra vall, hogy igen élénk, pezsgő lehetett az élet... De monori hirdetés mind­össze négy van közöttük, két nagyobb a Monorkerületi Hi­telbank Et.-től és a Monorke­rületi Takarékpénztártól; egy közepes nagyságú hirdetés a Huppert B. és Fiai cégtől, akik fedélcserepet és rizlingborokat kínáltak, és egy egészen ap­rócska hirdetés egy Virág ut­cai kiadó albérleti szobáról... A további hirdetéseket csak­nem kizárólag egy budapesti élelmes kereskedőember rakta a lapba, aki egyforma lelkese­déssel kínált pipereszappant, iszákosság elleni port és mexi­kói ezüstárut... (r. b.) Monoron tbc-gondozó épül Gyömrőn bővül az egészségház Felkerestük Szijjárló Lajost, a járási tanács elnökét, s az elmúlt év eredményeiről, hi­báiról, a jövő terveiről érdek­lődtünk. — Örömmel mondhatom, hogy járásunk jól „gazdálko­dott” a múlt évben. A költségvetési, bevételi és kiadási össztervünket maradéktalanul teljesítet­tük. Adótervünket is sikerült túl­teljesítenünk. A múlt évben örvendetes módon javult a ta­nácsi végrehajtó bizottságok munkája. A törvényerejű ren­deleteket igyekeztek maradék­talanul teljesíteni. A tanácsta­gok szemlélete is megváltozott. Érzik, tudják, hogy az ő prob­lémájuk a község problémája is. így ma már nemcsak saját területükön- tevékenykednek­— Hogyan zárták közös gaz­daságaink a múlt esztendőt? — Az előző évekhez képest sokat léptek előre tsz-eink. össztermelési tervüket tel­jesítették. Persze biztosat csak a zár­számadások után tudunk mondani. Két termelőszövet­kezetünk zárta az évet mér­leghiánnyal. — Nagy probléma járásunk­ban az egészségügyi ellátás. Hallhatnánk erről valamit? — Sajnos, egészségügyi dol­gozóink nehéz körülmények között végzik munkájukat. ísúfolt a monori és gyom­ról rendelő, sok az egy or­vosra jutó betegek száma. Mindezek ellenére eredmé­nyes, jó munkát végeztek egészségügyi dolgozóink. — Az elmúlt években sok baj volt egyes általános isko­lákkal. Sok volt az igazolat­lan mulasztás, s egyéb prob­lémák is felmerültek. Tör­tént-e javulás ezen a téren? — Az elmúlt tanévben ke­vesebb volt az igazolatlan mu­lasztások száma, örvendetesen javult a szülők és tanárok kapcsolata. Érzik, tudják, hogy a gyerekek iránti felelősség közös. — Lényegében ennyi 1970-ig: a tsz-ek teljes gépesítése „Szabad kéz", vízkár, költségvetés Interjú a járási tanács elnökével lenne dióhéjban a múlt év „mérlege”. — És az idei év? — Nem ígérkezik könnyű­nek. Egyik legnagyobb mun­kánk most a tsz-ek zár­számadásainak előkészíté­se. A zárszámadás utáni feladat a tervezés lesz. Ismeretes, hogy az idei évben minden közös gazdaság „szabad kezet” kap a tervezésben. Ez a vezetők­től komoly, felelősségteljes munkát követel. Természete­sen tanácsokkal most is segít­jük őket. Annál is inkább, mi­vel néhány közös gazdaság „el­gondolásában” vannak hibák. Sokan a múlt évben jól sike­rült növényféleségeket kíván­ják az idén még nagyobb te­rületen termelni. Néhány nö­vényféleség (cukorrépa, nap­raforgó) termesztése ezzel szemben háttérbe szorulna. Reméljük, a vezetők látják a tervezésben felmerülő hibá­kat, s azokat kiküszöbölik majd. Problémánk az is, hogy nagy területek állnak víz alatt. Sajnos, ezek levezetése megol­datlan, bár az igazság az, hogy a közös gazdaság vezetői sem sokat tesznek a víz levezetése érdekében. A gépek kapacitá­sát is jobban ki kell használni a jövőben. — Távlati terv? — 1970-ig el akarjuk érni, hogy minden közös gazda­ság százszázalékosan el le­gyen látva géppel. A szakember-utánpótlást járá­sunkban végzett, most még tanuló fiatalokkal próbáljuk megoldani. Az anyagi érde­keltséget is felülvizsgáljuk tsz-einkben, mert ezen a té­ren is van még javítanivaló. — Egyéb? Tanácsülést tartanak hétfőn délelőtt kilenc órai kezdettel Csévharaszton. Na­pirenden szerepel a község tömegszervezeteinek múlt évi munkája és kapcsolatuk a köz­ségi tanáccsal. Színház, kirándulás Ezt tervezik az asszonyok A nyáregyházi tsz nőbizott­sága nem régen gyűlést tar­tott. Itt a nőbizottság érté­kelte az 1965-ben végzett munkát, továbbá az 1966-os feladatokat vitatta meg. Java­solták, hogy a nőbizottság tag­jai közül 25-en még ebben a hónapban kollektív színház- látogatásra menjenek. Az ér­tekezleten részt vevő Vízvári Sándor főkönyvelő a helyszí­nen ígéretet tett a nőblzott- ság tagjainak, hogy a színház­jegyeket a tsz szociális alap­jából fedezi. Távlati tervük a nyár folya­mán a „dandár munkák” előtt két-háromnapos kirándulást rendezni. Az értekezlet befejeztével a nőbizottság vezetősége a jelen­levőket teával és süteménnyel vendégelte meg. Ügyeletes orvos Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron dr. Bathó László (ke- fegyár), Vecsésen dr. Saiben László (gazdakör) tart ügye­letet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron az Ady Endre úti, Vecsésen pedig az újonnan épült János utca 20. szám alatti. — Az idén kezdődik a mo­nori tbc-gondozó építése. Bővíteni szeretnénk a gyömrői egészségházat is. A gyömrői gimnázium bővíté­se is indokolttá vált néhány tanteremmel. Ha erre nem ka­punk a megyétől keretet — kénytelenek vagyunk község- fejlesztési alapból megoldani a problémát. Gyömrőn is egy­re többen érdeklődnek a bu- tángáz bevezetése iránt. Re­méljük, a most még nyitott probléma hamarosan megol­dódik. — Összegezve: nehéz volt az elmúlt esztendő. Az idei sem lesz könnyebb. Azt szeret­ném, ha járásunk lakossága eredményes, jó munkát végez­ne az idén is. Ehhez kívánok erőt, egészséget járásunk vala­mennyi lakójának. (—r) Ajándék Vecsésnek A vecsésiek újévi ajándék­ként modem gyógyszertárat kaptak. Az épületben van a gyógyszerész lakása, a raktár és a korszerű laboratórium. A gyógyszertár építését a múlt évben kezdték el és év végére be is fejezték. Ebben az évben az orvos­ságra áhítozók már a János utca 20-as szám alatt talál­ható modem épületben vált­hatják ki „kedvenceiket”. Ecser: Ki volt dr. Sorge? Gom­ba: Haimiet I—II. Gyömrő: Bűn­tény a művészpanzióban. Matiné: Egy fiatal tiszt naplója. Maglód: 4 lány egy udvarban (széles). H: Don Carlos (széles). Monor: Száll­nak a darvak. Matiné: Csodála­tos malom. H: Fekete bársony (széles). Nyáregyháza: A tizedes meg a többiek. Pilis: Szökésben. Matiné: A fűre lépni szabad. Tá- piósáp: Iszony. Ifjúsági előadás­ra: Kálóján cár. Tápiósüly: Bo- landos história. Úri: Anna Frank naplója. Üllő: Nehéz szerelem (széles). Matiné: Előzés. Vasad: Limonádé Joe. Vecsés: Vadul vagy engedékenyen (széles). Matiné: Amikor jön a macska. H: Bajaz- zók. Akit Fortuna szeret Egy <m a 124 közül a szerencse még vidámabbá tette. Megtudom tőle, hogy rendszeresen lottóznak, de ál­talában szerény szelvény- számmal. A férje, aki a Ganz- MÄVAG dolgozója, munkahe­lyén is játszik társaival, de ott évek óta még csak egy hármast tudtak elérni. Az ott­honi, családi játék kettőtől— öt szelvényig szokott terjedni. Míg a kollektív játék szigo­rúan variációs, 15 számmal, addig az otthoni ötletszerű, mindig más-más számok be­iktatásával. Az 53. játékhétre öt szelvényt kért Zsuzsika férje a pesti trafikos nénitől. Az véletlenül hatot számolt le a pultra. Ha már hatot adott, legyen hát ezúttal ki­vételesen hat! — mondta mo­solyogva a férj és kifizette a 36 462 forint 50 fillért érő szelvényekért a 19 forint 80 fillért. Azért mondom többes­számiban, mert nem tudják, hogy sorrendben melyik szel­vény hozta a nyereményt. Könnyen lehet, hogy a vélet­lenül odakerült hatodik. Kér­dem Zsuzsikát, nem mérge­lődnek-e egy kissé, hogy aránylag „alacsony” négyesbe estek bele. Mert az ember úgy gondolja, ha már sikerült eltrafálmi nagynehezen egy négyest, akkor legyen leg­alább százezer forint körül a nyeremény. Jót nevet és igaz szívből feleli, hogy ők bizony boldogok és elégedettek az elért összeggel, mert az na­gyon sok tervük valóraváltá- sában segíteni fogja őket. — Mik ezek a tervek? — A házunk nincs valami príma állapotban, építőanya­got fogunk venni a renová­láshoz. A kis Gabikánknak (másfél éves gyermekünknek) kiváltunk egy nyereménybe­tétkönyvet, melybe beteszünk ezer forintot. Ezt mindig sza­porítani fogjuk havonta egy kis összeggel a fizetésünkből. Ezenkívül szeretnénk egy autönyeremény-betétköny- vet is kiváltani. Hátha a szerencse újabb szerencsét hoz. — Nincs kizárva! — gondo­lom és felteszem a „kötelező” kérdést is: — Fognak tovább is lottózni? — Természetesen, mert ez í szórakozásnak is jó. De más- 5 kor már a húzás napján meg- 5 figyeljük a nyerőszámokat. 5 Ugyanis a sok ünnep, meg ! vendégeskedés miatt teljesen i kiment a fejünkből a lottó. A 5 férjem csak tegnap tudta meg $ a gyárban a nyerőszámokat, ! Már az OTP-be se tudott be- $ menni, mert addigra bezárt. 5 Ma ment be a Lottóigazgató- ; Sághoz, a szelvényt egyeztet- $ ni. Nem is hiszem él a sze- ! rencsénket, míg haza nem jön 5 a biztos hírrel. ■— Bedobták idejében? — Igen, abban nincs hiba. ! De hátha mégis közbejött va- S lamd akadály. Az ember oly $ nehezen tud hinni a szeren- 5 egében. — Nézze, Zsuzsikám, fiatal, ^ egészséges, jó a férje, szép a $ gyermeke, rendes az otthona, $ jó szakmája van — ez a leg- $ nagyobb szerencse. — Igaza van, tanító néni, \ de én a legeslegnagyobb sze- \ rencsének azt tartom, hogy 5 békében élhetünk! \ s A hallgatóság egy ember- $ ként bólint rá a fiatalasszony $ megállapítására. Közben a be- $ járat előtt megjelenik a pék- $ autó. Az interjú véget ér. A $ kis bolthelyiséget hamarosan 5 betölti a friss kenyér illata. $ Tugyi Rezsőné J — Természetes, hogy télen kellemes a meleg, fűtött he­lyiség. — Mi mindent megteszünk ennek érdekében — mondja Bicskei József, a monori TÜZÉP-telep vezetője. A pén­teki kimutatás szerint 100 va­gon szénkészlettel rendelke­zünk és bőven van fa is. Most nem ijesztgethet a kemény tél. — Válogathatnak-e a vevők az olcsóbb szenekből is? — Abban a szerencsés hely­zenben vagyunk, hogy jó mi­nőségű hazai szenekkel ren­delkezünk. Berentei kockából 12 vagon, dióból 44 vagon készletünk van. Ezeknek az ára 19—25 forint között van. Aki drágább szenet akar vá­sárolni, annak a dorogi kocka, valamint a kőszénbrikettet tu­dom ajánlani. — Milyen intézkedést tettek az olcsóbb, de porosabb sze­nek értékesítése érdekében? — Ami az előírtnál poro­sabb és törmelékesebb, a vevő kívánságára átrostáljuk, s fo­kozottabb figyelmet fordítunk a különböző felmerülő igé­nyek kielégítésére. Gondolok itt — előjegyzésekre, a fa fű­részelésére stb. Végezetül annyit: tovább ja­vul a szén minősége és vá­lasztéka, lesz bőven elég tűz- revaló. (ő—ő) ÍOO vagon szén a monori TÜZÉP-telepen MOZIMŰSOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom