Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
4 1966. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK A Ludas Matyi költője Ma kétszáz éve született Fazekas Mihály, a Ludas Matyi költője. Fő műve egyike irodalmunk legismertebb, legkedveltebb klasszikus értékűalkotásainak. Első megjelenése óta több mint negyven kiadása látott napvilágot, ezeken kívül műve alapján jó néhány verses, prózai, drámai átdolgozás, sőt film is készült. Nem véletlen tehát, hogy a költő neve ily szorosan összekapcsolódik fő művével, s annak kiváló költői képzelettel megteremtett igazságszerető, talpraesett, furfangos népi hősével. Fazekas Mihály nemesi eredetű polgárcsaládból származott, s a nagyhírű debreceni kollégiumban tanult. Innen hozta magával protestáns-puritán világszemléletét, s valószínűleg már itt megismerkedett az akkoriban mind jobban terjedő felvilágosodás eszméivel. Érlelődő szelleme minden bizonnyal sokát köszönhet a természettudós Hatvani Istvánnak, aki tanára volt, hiszen a természettudományos érdeklődés a költészet művelése, a közdolgokban való buzgólkodás mellett végigkíséri egész életét. Szinte kamasz még, amikor sorsában nagy fordulat következik be: 1782-ben ugyanis beállt katonának, s másfél évtizeden keresztül járta Európa hadszíntereit. Megfordult Moldvában, Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban. A hadakozásból, öldöklésből kiábrándult, békére vágyó férfiúként tért vissza szülővárosába, mindinkább kibontakozó emberbaráti magatartással, s meggyőződéssé szilárdult felvilágosodott gondolkodással. A kilencvenes évek közepe táján keletkezett verseiből kiolvasható ennek az emberi-költői fejlődésnek a története. Mint költőt az irodalomtörténetírás a másik két nevezetes debreceni költővel, a tudósként is rangos Földi Jánossal, s a korszak legjelentősebb poétájával, Csokonaival együtt szokta emlegetni, akikhez egyébként meghitt személyes barátság is fűzte. Költői életműve lassan épült, már csak azért is, mert Fazekas nem tekintette magát kizárólagosan költőnek. A magányosan élő, híres kertjét művelő Fazekas alkotókedve Csokonai halála után erősen megcsappant, s érdeklődése a botanika felé fordult. Diószegi Sámuellel együtt Linné rendszere alapján megírta, a Magyar Fü- vészkönyvet (1807), amelynek — tudományos eredménye mellett — az az érdeme, hogy gazdagította a magyar botanika műnyelvét. A tizenkilencedik század első éveiben benyei nagy részével) még életében megjelenhetett, a véletlennek köszönhető. Ugyanis 1815-ben Böcsben Kerekes Ferenc nevű orvostanhallgató egy kéziratos másolati példány alapján kiadta, s ezzel akaratlanul is arra kényszerítette, hogy a költő két év múlva közzétegye művét, annak hiteles, végleges szövegét. A Ludas Matyi alapmotívuma, az elnyomó eszén túljáró, igazságot szolgáltató, a sérelmekért fortélyosan visszafizető népi hős története ősrégi, már az ókorban megtalálható, s alakja felbukkan keleti és nyugati népek meséiben egyaránt. E nemzetközi motívum felhasználásával azonban Fazekas saját korához szólt, s példázatával, az adott társadalmi lehetőségek között plebejus indulatoknak adott hangot, s így a népi hős megteremtésével Petőfi számára egyengette az utat. Művének folklorisztikus színezete, erőtől duzadó egyszerűsége, fris- sesége, természetes humora szinte magától értetődően simul az antik hexameteres versformába, bizonyítva, hogy a népi és műköltészet között nincsen igazi akadály (s ezzel Petőfi és Arany előfutára), különösen akkor, ha mint itt, a bátor és okos Ludas Matyi s a felfuvalkodott, de szorult helyzetben megalázkodó Döb- rögi párviadalát, a kor lényeges kérdései töltik meg a népi forrásokból táplálkozó művet igazi tartalommal. Életművének csúcsa, a Ludas Matyi mellett is jelentősnek mondható sok lírai költeménye, amelyek között a hadi életről szóló ódák és rokokó jellegű udvarló költeményeik, őszinte, egyéni hangú szerelmes versek (Ruszán- da, moldvai szép. Amelihez) s a gondolati költészet darabjai egyként találhatók. A különböző klasszicizáló, rokokó, szentimentális versek időszaka után írt s a kalendáriumában megjelent, a hépies szemlélet és stílus későbbi magasabb fokát1 előlegező a Hortobágyi dal, Nyári esti dal, A kelletekorán jött csendes esőhöz c. költeményei méltán helyezkednek el művészetének legnagyobb értéke, a Ludas Matyi szomszédságában. Fazekas Mihály munkássága a század legnagyobb művészi teljesítményeit létrehozó demokratikus népiesség irodalmi áramlatának előkészítője, s legjelentősebb alkotásaiban önmagában véve is klasszikus rangú, a mához is szóló irodalmi hagyomány. Wéber Antal szünet , lamos fűtéssel biztosítják. Az automatát az első műszakban Peleskei Éva mérlegelő raktárnok kezeli. Halk sercegés, megszólal a hangszóró. Egy távolabbi őrhelyről Gazdag István jelentkezik: — Éva! A rakott után kapcsold be az automatát! — Igen, -jöhet — válaszol Éva és gyorsan az automatába helyezi a mérlegkartont. A mérleghídon dübörögve gurul át a hatalmas, széles nyomtávú szovjet vagon. Egy kattanás, és az automata minden adatot a kartonra rögzít. Már jöhet a következő. Meleg tea, csúcsrakodás A jeges szél erősödik. Záhonyban hamar megváltozik az időjárás. A fűtőház környékén már megrakta hóval a sínközöket. A MÁV ebben a körzetben külön gonddal látja el téli védőruhával a vasutasokat. Az idén sincsen különösebb probléma. Vattaruhából csak az idén mintegy kilencszáz öltönyt adtak ki a fizikai dolgozóknak. A védőruhák összértéke több, mint hétmillió forint. Védőitalról is gondoskodnak. Tavaly télen csak teából két és fél mázsát használtak fel, több mint harminc mázsa cukorral. Az idén — egyelőre — 104 kiló teát és húsz mázsa cukrot vásároltak. Késő este van, mire <*iz állomásfőnökségre érünk. S. Kovács István állomásfőnók a debreceni igazgatósággal beszél. Aznap ki tudja hányadszor. Egy ilyen hatalmas üzem irányítása nem könnyű feladat. Éjjel-nappal A gépesítés foka a záhonyi körzetben már elérte az 50—70 százalékot. Ha figyelembe vesszük, hogy a nulláról indultak, ez kiváló eredmény. Most, a téli időszakban mégis új munkaerőkre van szükség. Eddig száznegyven új embert vettek fel, számításba véve, hogy ez évben jelentős mértékben növekszik a szovjet—magyar árucsere-forgalom is. Záhonyban nem állhat meg a munka: az érkező és átmenő árut át kell rakni. Fagyban, hóviharban, éjjelnappal, megállás nélkül. Tóth Árpád Az év első állatkerti újszülöttei: mecseki medvebocsok A mecseki erdei állatkertben megszülettek az 1966-as év első kicsinyei: két vagy három medvebocs. Számukat egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, mert barlangjukhoz senkit sem enged kőZáhony, ahol nines HOLNAP Klubnyitó Nagykörösön Kiss István, a művelődési ház igazgatója mondja: — Most már egészen bizonyosak lehetünk benne, hogy holnap délután öt órakor nyitott ajtó várja az ifjúsági klub avató közönségét. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat, amely miatt a nyitást eddig húzni kellett — mert nem tudta időre felszerelni a büfét — pénteken délután öt órára kiszolgálásra készen várja a j vendégeket. A rövid megnyitó után a vendégek mindjárt ki is próbálhatják az új klubot, kritikát is mondhatnak róla, de reméljük, ez a kritika most — dicséret lesz. — Óriás ekszkavátor. Az NDK-ban új típusú eikszika- vátort konstruáltak. Az óri- ásgép óránként 5200 köbméter földet mozgat meg. Hosz- sza 178 méter, magassága 50 méter. Ha valaki váratlanul belecseppenne a záhonyi határállomás egy percre sem szünetelő forgatagába, sokáig tanakodhatna; — hova, merre menjen a szinte egymáshoz simuló vagonsorok között. A legyezőszerűen szétnyíló, majd összecsukódó sínpárok, a rajtuk szüntelenül mozgó kocsisorok, az épületek tarka összevisszasága még madártávlatból is elbűvölik az embert. Szemben a pártbizottsággal, a sínrengeteg közepén áll a XVIII-as őrhely. Várni kell Tóth Sándor kocsimesterre. A hármas őrhelyen — Ez itt a legforgalmasabb hely — magyarázza. — Itt kezdődik és innen indul az átrakás. Nekünk kell biztosítanunk az érkező árukhoz az üres kocsikat. Sokszor kevés' a nyolc vágányunk, mert félezernyi kocsit, — némelyiket Őtször-hatszor is — meg kell mozgatnunk egy műszak alatt. Sokat kell spekulálnunk, hogy mindig legyen üres vágány az érkező szerelvényeknek. Mire a hármas őrhelyhez érünk Vígvári Zoltán állo- másfőnök-helyettessel, már este van. Feltámad a csípős északi szél, s fagyott havat kotor az emberek szemébe. A vasutasok azonban tartják magukat, a munka nem állhat meg. A tolatómozdony hosszú kocsisort állít a futódaruk alá. A Szovjetunióból érkezett széles nyomtávú tehervagonokban kombájnok, fenyőrönkök és kazánalkatrészek. 1965-ben több mint egymillió tonna szén, ugyanannyi vasérc, másfélmillió tonna fa, ötvenezer tonna koksz, félmillió tonna olaj, rengeteg gép, gépkocsi, kombájn érkezett itt Magyarországra. A csereárut Csapon rakják át a szovjet vasutasok: főleg konzerveket és gépeket szállítunk. Tea, ólom, gyapjú, fókazsír Felsorolni is sok lenne az árúk sokféleségét, melyek Záhonyban megfordulnak. A nehezebben felismerhető anyagokból a vámőrség mintagyűjteményt állított össze: csak ezek száma megközelíti már a kétszázat. Áz érkező árúk között megtalálható a teveszőr, a fókazsír, cetvelő, a kesztyűkészi- téshez használt kutyabőr is. Olykor vagontételben érkezik erdei mogyoró. Ez a cukorgyárakba kerül, a gyerekek közkedvelt csemegéje, mogyorós csoki lesz belőle. Ugyanitt vagonszámra rakják át a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár alapanyagát, a mákgubót. Gyakran érkezik só, ólom, tea, cink, gipsz, azbeszt, kaucsuk, minium, gyapjú, turbinaolaj. S ami elsősorban a vasutasokat érdekli: itt került átvételre az a több, mint félszáz darab M—62-es szovjet Diesel-mozdony is, amelyek a vasúti forgalom gyorsításában jelentős szerepet játszanak. Kilométereket kell gyalogolnunk, míg megérkezünk a határhoz közel épült automatamérleghez. Ilyen korszerű mérleg nincs több az országban. Teljesítménye is egyedülálló; egy perc alatt három guruló vagont tud hiteles pontossággal lemérni. A két és fél éve működő automataberendezés 14 millióba került. Egyetlen kattanás Üvegbunda Ha nem is a legdivatosabb, mégis jó szolgálatot tesz a nagy hidegben. A mesterek üvegszálból készült bundába szigetelőanyagba bugyolálják a távvezetéket. Százhalombattán, az olajváros és az erőmű között több vonalon, hosszú csőpcsta szállít üzemanyagot a finomítótól, hogy cserébe forró gőzt küldjön a Dunamenti Hőerőmű Gábor felv. — Már megtakarítottuk az árát — mondja az állomásfőnök helyettese. — És az egyre növekvő forgalomban ma már nélkülözhetetlen. Tizenkétszer több kocsit tudunk ezzel lemérlegelni, mint a régi, hagyományos, karos mérlegekkel. A mérlegház olyan, mint egy műszerház. A hidegre érzékeny automaták állandó, egyenletes hőmérsékletét villekapcsolódik a város közéletébe, foglalkozik a kollégium ügyeivel, részt vesz az Árká- dia-perben s Kazinczyval szemben védi a város becsületét és ezenkívül számos közhasznú munkálkodásból vállal részt, ellenszolgáltatás nélkül, példás ügyszeretettel. Ember-, baráti, felvilágosító szándékkal írta és szerkesztette 1819- től haláláig (1828) a jó értelemben vett népnevelő célzatú Debreceni magyar kalendáriumot. Pályájának ez az ága, bár látszólag távol esik a poézistől, mégis közelebb hozza, megérteni gondolkodásának lényegét, mindenekelőtt demokratikus nézeteit, egész magatartásának népközelségét. Igen érdekes a Ludas Matyi megjelenésének története. 1804-ben készült el az elbeszélő költemény első változata, ám kiadásira nem gondolt, s csak egy évtized múltán öltöztette ma ismert formájába. Az a tény, hogy ez a műve (ellentétben költemé.y/sssssssssssssss/sysssst/ssssssssss/ssss/ssssssssss/yssss'sssssssssssssjfss/ssfssssssssssfss/s/ssssss/sssssfssss/fssssrssssssssssssssss/ssss/fs/ssfsss/sssssssssssss/sssssssfsssssss. Hölgy — ezerért Néhány hete népszerű vagyok a Körül környéki üzletekben. Sőt, volt néhány nap, amikor kimondottan sztár számba mentem. Kiemelkedtem a vásárlók szürke tömegéből, megjelenésemmel emeltem az üzlet fényét, s kedves vevő helyett lettem: az a hölgy. S térjen be az üzletbe Lollobrigida, vagy a milói Vénusz, mégis én kapom a legszebb zsemlyét, a legsültebb kenyeret. Mert én vagyok az a hölgy, akinek láttán mosolyra derül az egyébként morc pénztárosnp (oh! itt van az a hölgy!) s a takarítónő abbahagyja a seprést és gyengéden mosolyog rám. Nem dicsekvésképpen mondom, de legalább ilyen mértékben kedvelnek a gyógyszertárban, a dohányboltban, s a csemegeüzletben. Ott is én vagyok az a bizonyos hölgy. Eleinte furcsa volt a kedvesség is meg a hölgység is. Soha életemben nem voltam, még az, s az a bizonyos sem, s azt hittem, úgy adom vissza telkemet a teremtőnek, hogy ez a korszak kimarad az életemből. Vagy egyszerű asszonyom leszek helyette, aztán elérem a néni korhatárt — s elhunyok szép csendesen. De nem. Három hete hölgy vagyok Nem pottyant persze az ölembe a hölgység, meg a vele járó megkülönböztetett udvariasság, fizetnem kellett érte — valahol, valakinek ezer forintot. Mert annyit lopott el tőlem három hete egy vállalkozó szellemű egyén, aki lehet, hogy már akkor ezt mondta magában: itt van ez a hölgy ni! Szórako- zottnak néz ki, a táskája nyitva, a ka- catjai tetején meg ott a pénztárcája. No, ezt elemelem. És elemelte. Mert az ilyen vállalkozó szellemű egyének nem beszélnek levegőbe. Én pedig végigzarándokoltam minden üzletet, ahol meglopásom felfedezése előtt jártam. És még aznap hölggyé avatott a szánalom, öt üzletben meséltem el a lopás körülményeit, a pénztárcám elhelyezkedését, azt hogy mit éreztem a lopás felfedezése után. Hatalmas közönségsikerem volt mindenütt. — Milyen nyugodtan viseli el a csapást — mondta a kenyérbolt eladónője. — Egy csöppet sem izgatott — fürkészett a pénztárosnő. — Én beleőrülnék — támaszkodott mélázva a seprönyélre a takarítónő. — Kinek lopták el a pénzét? — jött ki szentélyéből a vezetőnő. — Ennek a ... hölgynek itten — vilá gosították fel. S én a hölgy „itten" az anyagi csapás ellenére büszkeségtől, c szereplés lázától piruló orcával álltam az érdeklődők sűrűjében. Másnap este a felsorolt boltokban nagy izgalmat váltott ki megjelenésem. Különösen, amikor kiderült, hogy nem került meg a pénztárcám. Kaptam Fecskét, kaptam friss kenyeret, és kaptam zacskót a zsemléhez, és ezenkívül kedvességet, figyelmességet — 1000-ért. — Andaxin? — nézett rám a gyógyszerész kisasszony megértőén. — Jé, a táskájából veszi ki a pénzt! — így a dohányboltban a disztingvált külsejű eladóhölgy. Majd magyarázóan hozzáfűzi: — Még a pénztárcáját is ellopták neki. Azért tartja a táskájában a pénzt. Kacagás. Kicsit hülyének néznek, de szeretnek. Mindannyian. Emelt fővel távoznak a boltból, hiszen mind különbek, mint én, akitől nem elég, hogy a pénzt ellopták, de még a pénztárcát is. Jót tettem az önérzetüknek. Mondom, azóta eltelt három hét és kezdtem már megszokni ezt az állapotot. Vásárolok — az eladó kedves, aggódik miattam, mindennap megkérdezi, egészséges vagyok-e, kihevertem-e már a csapásomat. Ahol megjelenek, felrémlik szerencsétlenségem, s az emlék nyo- máii mosoly fakad az arcokon. Alapjában véve elégedett vagyok. Egye fene a pénzt. Sőt. Csaknem boldog vagyok. Csak egy egészen jelentéktelen apróság hiányzik ahhoz, hogy elérjem ezt a kellemes állapotot. Hogy ingyen —, szerencsétlenség nélkül — kapjam ezt a sok jót. Akkor azt sem bánnám, ha nem lennék hölgy. Csak, kedves vevő. Deli Mária zel a harcias anyamedve. Ez a mackó tulajdonképpen pesti, csak vendégségben van a Mecseken: a Fővárosi Al- latkert helyezte ki Pécsre. A négyesztendős nősténymedve tavaly három bocsot ellett, és ezek közül az egyik a Berlini Nagycirkuszhoz került. A most született kismackókra is hasonló „karrier" vár: a mecseki állatkertnek ugyanis nincs szüksége több medvére, tehát, amint a bocsok felcseperednek, elcserélik őket más. állatokért. Félévi vizsga A SALEMI BOSZORKÁNYOK Vizsgáztak a jövő színészei. A Színház- és Filmművészeti Főiskola harmad- és negyedéves színészszakos hallgatóinak félévi vizsgaelőadását szerdán rendezték meg az Ódry Színpadon. A jövő színészei Arthur Miller „A salemi boszorkányok” című négyfe 1 vonásoS drámáját adták elő tanáraik és a meghívott szakmai közönség élőt: A darabot Várkonyi Zoltá rendező tanár állította szf padra.
