Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

Van-e 42 kilométer hosszú vonat ? Könnyű a kérdésre válaszol­ni: nincs! Ha azonban vala­mennyi vagont egymáshoz kapcsolnák, amellyel az el- mű lt évben Ceglédre szenet és tűzifát szállítottak — 42 kilo­méter hosszúságú lenne ez a képzeletbeli vonat. Amikor ennek a vonatnak a mozdonya befutna a ceglédi állomásra, az utolsó kocsija valahol még Üllőn szaladna. Az elmúlt év­ben ugyanis 4068 vagon sze­net, brikettet, kokszot és tű­zifát „füstölt el” a ceglédi há­zak tetején vidáman pipálga- 1(6, huszonkétezemél több ké­mény. Sztárok és gitárok címmel vidám tánczenei mű­sor lesz február 15-én, kedden este fiél 8 órai kezdettel a Kossuth Művelődési Házban. A kétrészes műsorban az At­lantis Big-Beat együttes ját­szik Gigi Mara vendégszereplé­sével. Fellépnek még: Korda György, Hofi Géza, Mátray Zsuzsa, Babják Márta. Konfe­rál: Murányi Lili. Belépőjegy 10—18 forintos árban kapható * művelődési ház jegypénztá­rában. A bérletek érvényesek. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1966. JANUAR 30., VASÁRNAP FEBRUÁR 1-TŐL: ÚJ GÉPKOCSIK GARANCIÁLIS JAVÍTÁSA a Ceglédi Gépjavító Állomáson Az elmúlt év február elsejével kezdte meg a Ceglédi Gép­javító Állomás a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium en­gedélye alapján a közúti forgalomban részvevő teher- és sze­mélygépkocsik javítását és szervizellátását az újonnan épült, autómosóval, magasnyomású AURAS zsírzópaddal, két sze- relőaknás és két magasnyomású kompresszorral működő eme­lőbe rendezéssel, korszerű gépekkel, szerszámokkal felszerelt autójavító üzemében. Tizenkét szakmunkás és két betanított munkás végzi a javításokat a csarnokban, ahol egyszerre nyolc gépkocsit lehet kényelmes munkaterületen elhelyezni — A kezdő évet is jó ered­ménnyel zártuk —, kezdte tá­Műtét az eperfa alatt — Ami az állattenyésztést «äs értékesítést illeti közsé­günk minden évben példásan teljesíti a tervet — mondot­ta Horziczki Imre, Törtei köz­ség tanácselnöke. — A két közös gazdaságban több mint száz-száz tehenet fejnek. Sze­rény számítás szerint a ház­táji gazdaságokban legalább Hatezer sertést nevelnek min­den esztendőben. Január 21- iig kereken háromszáznegyven sertést adott át a község az Allatforgalmi Vállalatnak. Ilyen állatállomány mellett érthető, hogy amikor három esztendővel ezelőtt Biró Lajos községi állatorvos nyugalomba vonult, nagyon »laposan körülnéztünk, hogy kit hívjunk meg utódjának. Íszak-Pest megye egyik kis községében dolgozott dr. Dut- kai Lóránt, akit a felettes szervek úgy tartottak nyilván, mint aki nem szereti az író­asztalt, de annál nagyobb lelkesedéssel végzi a gyakor­lati munkát. — Meghívtuk. El is jött, minden kötelezettség nélkül szétnézni a községben. Ellá­togatott a közös gazdaságok­ba, benézett egy-egy háztáji­ba, és az eredmény az lett, hogy a községben telepedett le. Megfelelő lakást biztosí­tottunk. Felesége pedagógus, aki szintén gyorsan bekapcso­lódott a község társadalmi életébe, és ő lett a községi »épfrontbizottság elnöke. — A község lakói örömmel fogadták dr. Dutkai Lórántot, akit jó híre megelőzött. A munka szerelmese címen a televízió színes riportot közvetített Dutkai mindennapi munkájá­ról. A .napokban tartott községi tanácsülésen egyetlen prog­rampont volt: a községi állat­orvos munkájának értékelése. A tanácsülésen megjelent dr. Bencsik Mihály, a járási ta­nács elnöke, és a tagokon kí­vül hivatalosak voltak a két termelőszövetkezet állatte­nyésztési szakemberei. Dr. Dutkai Lóránt félórás beszámolója után egy órán át színesítették a tanácsülést a különböző hozzászólások. Csupa megbecsülés, őszinte elismerés kerekedett ki a felszólalásokból. Amióta dr. Dutkai megtelepedett a községben, egyetlen jószágot sem kellett beküldeni a ceg­lédi állatkórházba. Sőt, igen gyakran hoznak beteg állatot a nagykőrösi határból is Tör­teire. Akár szeget nyelt az állat, akár elkerülhetetlen a császármetszés, a községi ál­latorvos minden pillanatban kész a műtétre, amely néha az eperfa alatt, néha az ál­lattulajdonos istállójában vagy éppen az állatorvos ga­rázsában zajlik le. Három év alatt legalább száz beteg ál­latot mentett meg. \ Befejezésül dr. Bencsik Mi­hály, a járási tanács elnöke összegezte a tanácsülésen el­hangzottakat, kifejezve a já­rási tanács elismerését a tör- teli állatorvos jó munkájáért mind a járványos betegség elleni küzdelem idején, mind a mindennapi gyógyító mun­kában. (— ssl) jékozta fását Joó Ágoston igaz­gató. — Egyetlen esetben sem fordult elő komoly reklamá­ció. A vállalatok, hatóságok és intézmények örülnek, hogy nem kell Nagykőrösre vinniük javításra a gépkocsijaikat. Olyan technikai és sze­mélyi feltételeket terem­tettünk, mely lehetővé tet­te a munka kifogástalan és a vállalt időre való el­végzését. Ma már egész Pest megyéből, sőt a szomszédos Szolnok me­gyéből is idehozzák a gépko­csikat az első és második szemlére. — A termelőszövetkezetek is rendszeresen behozzák szer­vizre a gépkocsikat? — Sajnos, nem rendszere­sen. A termelőszövetkezeti gépkocsik többsége csak „le­robbant” állapotban kerül hozzánk, amikor már csak költséges javítással lehet újra üzemképessé tenni azo­kat. A hibamegelőző rendsze­res szerviz évekkel meg­hosszabbítja a gépkocsi élettartamát, érdemes lenne hát igénybe venni ezt a lehetőséget. — Mikor kezdik az új gép­kocsik garanciális javítását? — Ezt az új szolgáltatást — mind a közületek, mind a ma­gángépkocsi tulajdonosok szá­mára — február 1-től végez­zük. A jövőben hát a vevő- szolgálati garanciális szervizre sem kell Nagykőrösre men­niük. az új gépkocsitulajdono- soknak. A garanciális idő le­jártáig ellátjuk azoknak a gépkocsiknak a szervizét, me­lyekét máshol más üzemek végeztek eddig. — Milyen gépkocsitípusok garanciális javítását végzik? — Egyelőre csak a szovjet Moszkvics, GAZ 69-es személy, az UAZ—450, 451 és 451—D Egy kedves ismerősünk na­pokon keresztül ismerkedett városunkkal. Járt-kelt szinte naphosszat a városban, beszél­getett, nézelődött, érdeklődött s egy este azt mondta, Ceglé­den az én szememben az egyik helyi érdekesség az, hogy itt szinte minden ház­ban árulnak valamit. Ki van az ablakba téve a cédula s azon hosszú felsorolás. Néha két-háromféle, néha több is. De ahol nincs kiírva semmi, ott is árusítanak valamit. Bor például sehol sincs kiírva, s mégis lehet kapni minden ter­melőnél. Fél litert is és hu­szonöt litert is. De lehet itt sütő tököt, takarmányrépát, savanyú káposztát, fekete ret­ket, almát, zsák árpát, kis csizmát, babakocsit, menyasz- szon ’t ruhát, szemüveget, mo­torkerékpárt ... s ki tudná felsorolni, hogy mi mindent. Az adás-vevésnek egy külön­leges formája dívik városunk­ban. Virágot és vágások alkal­mával sertéshúst, sőt hurkát is árulnak. De legérdekesebb az, hogy az Újvároson egész utca hosszat minden ház ab­lakába, a kitett cédulán az ol­vasható, hogy házi savanyítá- sú káposzta van eladó. A kü­lönlegességek sorában a há­rom eladó kis macska és az öt év óta hirdetett eszterházi cséza kocsi a legérdekesebb. De mégsem. Kedves barátunk az egyik ablakban ezt a hir­detést olvasta: „Itt egy szűk nadrág eladó. Bővebbet az udvarban”. (-u -n) FIGYELEM! Cegléden a volt Városi Kertészet területén, a vasútállomás közelében AZONNAL BEKÖLTÖZHETŐ kétszobás, két és félszobás, háromszobás, társasház. és sorház-lakások kedvezményes feltételekkel vásárolhatók. A KORSZERŰ, KÉNYELMES, OSSZKOMFORTOS lakásokra az Országos Takarékpénztár ceglédi fiókjánál SZERZŐDÉSEK KÖTHETŐK A lakások mellé, vagy akár külön is. garázsok készpénzfizetéssel vásárolhatók. elősegít]Zar7akSárlás1l ÉRDEMES TAKARÉKOSKODNI! kiß-teher kocsikét. A lengyel gyártmányok közül a Warsza­wa, a Pick-up, a Zuk és a Ny- sa, az NDK Trabant, Wartburg és Barkas, valamint a cseh­szlovák Skoda személygépko­csik garanciális javítását vál­laljuk. (ferencz) Lehel aiuíi* Jeleni kezűi a mezőgazdasági technikumba A ceglédi „Török János” Mezőgazdasági Technikum szeptemberben két első osz­tályt indít. Az iskolában és a jól felszerelt, gépesített tan­gazdaságban a legkorszerűbb mezőgazdasági elméleti és gyakorlati szakismereteket sa­játítják el a tanulók. A vég­zett fiatalok — a leányok is — jól megállják helyüket a me­zőgazdasági üzemekben, a te­hetségesebbek pedig tovább folytathatják tanulmányaiba az agráregyetemen és egyéb főiskolákon. Jelentkezhet minden fiú és leány, aki legalább közepes eredménnyel végezte el az ál­talános: iskola nyolcadik osz­tályát, s kedvet érez a mező- gazdasági pályához. Jelentkez­ni lehet az általános iskolák igazgatóinál. Drahota Szabó Dénes igazgató Film és történelem; SZEGÉNYLEGÉNYEK A híradót követő percek­ben azt hihetné a néző, hogy történelmi kisfilmet vetíte­nek a „nagy film” előtt. Pe­dig már a film nagy kö­vetkezetességre valló beve­zető kockái jelennek meg a vásznon, szinte tudományos pontossággal vázolják a kort, melyben a történelem egy kis darabja életre kel. Jancsó Miklós rendező ne­vét eddig is komoly erőpró­bát igénylő alkotásokkal kapcsolatban tartottuk szá­mon. Az Oldás és kötés és az így jöttem című filmek A KIS BETYÁR Keresztúry Ferenc felvétele megalapozott szakmai, mű­vészi felkészültségről tanús­kodnak. Ezt tapasztalhatták a Sze­génylegények című film né­zői is. A múlt század hatva­nas éveiben a betyárélet felszámolása ürügyén a sze­génylegényekben a 48-as har­cosokat is üldözték. Jancsó nem az álromanti­kával szirupossá hígított be­tyármesevilágot vitte film­re, hanem a súlyos nemzeti tragédiát tükröző megtorlás időszakát. Cselekménye kevés, előre­tolt főszereplője nincs, pa- tetikus dialógusai sem igen, zene helyett csak a pusztai szél sivít. Díszlete úgyszól­ván semmi. A tá&as alföl­di határban egy fullasztóan szűk rabvilág, a „sónc”-on belül a rabok, kívül a fe­hérre meszelt kis tanyában a vall a tök. Fekete köpe­nyeikben, mint a varjak és keselyűk — prédára lesve irányítják a vallatást. A film a sívár börtönélet, vallatás, kínzás képsorainak céltudatos ismétlése könyör­telenül élesen exponált ké­pét adja a múlt századi bör­tönvilágnak. Felvételei bravúrosak, éles kontúrjai, egyszerű előadás­módja sikeresen szolgálja mondanivalójának kifejezé­sét. Csalódik, aki szórakoz­tató filmet remélt. A ren­dező, színészek, operatőr és munkatársai elevenbe vágó hitelességű, művészi doku­mentumot adtak. A racionális szerkesztésű, modem előadású filmet ta­lán nem tudta minden néző képról-képre végigkísérni, de aki előzetes ismeretei alap­ján kulcsot kapott a törté­nelemhez, megtalálta a film mondanivalójának nyitját. A Szabadság Mozi tömött nézőterén széttekintve az is jólesett, hogy technikumi diákok, ipari tanulók, kato­nák csoportját láttam a lá­togatók között, mert olyan volt ez a film, mint egy jó történelemóra. (— t —) CSENDÉLET A VIRÁG UTCÁBAN — Min dolgozol, Lajos bá­csi? — hangzott ,el a kérdés nemrég egy utcai találkozás­kor. — Gyere el, nézd meg! Régi festményeket restaurálok —, válaszolta Oldal Lajos festő­művész. A napokban felkerestem a Virág 'utcában. Megmutatta az újjá varázsolt virágcsendéle­tet, amely a XVII. század vé­géről vagy a XVIII. század elejéről származik. A hetven­szer kilencven centiméteres olajfestmény elég megrongált állapotban került gyógykeze­lésre. — A vásznat kócszálakkal tömítettem, újra alapoztam, ragasztgattam. Nagyítóval is nézegettem, alkotóját mégsem sikerült kideríteni. — Lassú dolog a restaurálás. November óta foglalkozom ez­zel a képpel, s még nem fe­jeztem be a munkát. Másik olajfestményre mu­tat, negyvennyolcas huszár­tiszt portréja. •— Ezt a Hadtörténeti Mú­zeum akarta megvásárolni, mert múzeumi értékű. Abban az időben a tisztek maguk csi­náltatták az egyenruhájukat. A huszártiszti — e képen is látható — uniformisból csak egyet őriznek, s ez a festmény kiegészítené az anyagot. — Máskor is restauráltál már képet? — Igen, nem az első próbál­kozásom. Igaz, nem vagyok szakember ezen a területen, de vannak tapasztalataim. Ré­gebben egy furnérra festett híres kép művészi másolatát újítottam fel. Nehéz munkám volt akkor is, a lövedékek több helyen megrongálták a lemezt, s fűrészporral kellett a lyukakat tömítenem. Közben saját műveire tere­lődik a szó. Egymás után hoz­za elő festményeit, az utóbbi évek termését. Színgazdag tájképek, pompázó csendéletek, vázába helyezett virágok, gyümöl­csök, mezőn dolgozó földmű­vesek a visszatérő témái.» Kréta-, ceruzarajzok, kü­lönleges technikával, egyéni eljárásokkal. A Nyári konyha című kép az Ernst Múzeum­ban is volt tárlaton. Cegléden 1959-ben volt kiállítása a Kossuth Múzeumban. Utoljá­ra az elmúlt évben vett részt egy képével Pest megye kép­zőművészeinek váci tárlatán. — Mikor kezdted, Lajos bá­csi? — Még gyerekkoromban. A sógoromtól kaptam hat színes ceruzát. Nem volt festékem, pipacsból lett a piros, búzavi­rágból a kék, a leveléből meg a zöld festék, diktandó irka­lapra készült a kép. — Naturalista pagyok. A modern irányzatok nem von­zanak — mondja, s kedvenc csendéletére, a Fekete tulipán­ra néz, melynek „modelljét" maga nevelte. — Elfajzott már — légy in — átporozta valami dongó. Órákat töltöttem az idős festőnél, s amikor késő este eljöttem a Virág utcából, ahol annyi szép virágot láttam a havas januárban, magamma! vittem képeinek a természet­tel versengő színpompáját. Tarnasi Tamás A Cegléd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet értesíti tagságát, hogy a VÁSÁRLÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI KÖNYVEK beszedését megkezdte. A könyvek átvételi helye: CEGLÉD FMSZ. KÖZPONTI IRODA (az áruház épületének I. em. 10-es szobája) A BESZEDÉSEK HATÁRIDEJE: FEBRUÁR 15. Bezár az egész város

Next

/
Oldalképek
Tartalom