Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
1966. JANUÁR 30., VASÁRNAP k/í irtat) A VÁSÁRLÓK KÉNYELMÉÉRT Amiről a vevők talán nem is tudnak Meddig folytathatták volna? Lakástextil-tanácsadás Az év eleje a tervezés, a feladatokra való felkészülés időszaka a kereskedelemiben is. Vajon mit terveznek — például — a ruházati üzletek megyei „parancsnokságán”, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat központjában, erre az esztendőre? — Mindenekelőtt a szolgáltatások kiterjesztését — kapom a választ Nagy József áruforgalmi vezetőtől. — Szolgáltatások — a kereskedelemben ? — Vártuk ezt a kérdést. Megfelelő propaganda híján, sok helyütt a vevők sem tudnak róla, pedig éppen az ő kényelmüket, igényeik messzemenő kielégítését célozzák. — Milyen szolgáltatásokat nyújt a kereskedelem a vásárlóknak? — Többfélét: ruhaigazítást és vasalást a konfekcióboltokban; szemfelszedést, függönyás szőnyegszegést, függönyszabást és rojtozást; fehérnemű, ing, ingblúz és ágyneművarrást és végül, kalapmonogra- mozást. A kezdeményezés több évre nyúlik vissza, de idén szeretnénk kiterjeszteni s ezért újabb kisipari és háziipari szövetkezetekkel, ianácsi vállalatokkal — vagy ahol ilyenek nincsenek, ott kisiparosokkal — kötöttünk szerződést a fenti munkák elvégzésére. — Hol van lehetőség ezeknek az igénybevételére? — Az öt megyei városiban: Cegléden, Vácott, Nagykőrösön, Szentendrén és Gödöllőn, s egy nagyközségben, Pilisvö- rösvárott. Vácott és Cegléden a nehezebb lakástextiláruikat — szőnyeget, paplant — házhoz is szállítják boltjaink, sőt, szükség esetén postán, utánvéttel juttatják el a vidéki vásárlók címére. — Végül szeretnék egy új kezdeményezésünkről szólni: néhány nagyforgalmú méteráru- és lakástextilboltunkban bevezetjük a lakástextil tanácsadást. Magyarán: segítséget kívánunk adni a vásárlóknak abban, hogy milyen bútorhoz milyen szőnyeg, függöny, bútorhuzat, díszpárna, faliszőnyeg stb. illik. Emellett idén is folytatjuk a divattanácsadást divatlapok, ruihabemuta- tók segítségével. ny. é. — A monori gimnázium tanulói nyerték el először a járási KISZ-bizottság vián- dorzászlaját. Ezer társadalmi munkaórát teljesítettek. (JEGYZETEK EGY HÉTJYpEMUtOT) Emberi hang Gondolatok egy kórus hangjaira — Vox Humana — Emberi hang. Ez a váci kórus neve. — Az összetartó erő az emberi hang. Ez a kötőanyag, — Palestrinát és Bartókot énekelnek. — Aki közvetíti a művészetek szellemét, részese lesz ennek a szellemnek. — És miért érdekes mindez? — Az emberi közösségek útját hangos vita és csendes áskálódás jelzi. A fiatalokat vágyaik és a vágyaikból szőtt álmok mindig, minden korban, merészebbé — mondjuk így: türelmetlenebbé tették. Hasznos cselekedeteknek ösztönző és előrehaladást segítő rugója lehet ez, s mint ilyen, előnyös a társadalom és az egyén számára Ma talán bűnnek, véteknek tekinthető, ha egy fiatal, tévé, tranzisztoros rádió vagy magnó, motor, vagy éppen autó után vágyódik? Ha nem is az élet komolyabb, igazabb értelmét, tartalmát kifejező, de természetes vágyak ezek, nem róhatok föl még hibául sem. Nagykőrösön a művelődési ház nagytermében sok száz érdeklődő jelenlétében sem álmait és vágyait kérte számon a bíróság attól »a két fiatalembertől, akit fegyőrök hoztak ide a megyei börtönből, a Markóból. S az ügyészi vádirat azt sem kifogásolta, hogy mindehhez hozzá akartak jutni. A módot, az eszközöket, amelyeket a két — nagykorúságon alig túllépett — fiú fölhasznált, azt ültette az igazságszolgáltatás a vádlottak padjára. Röviden, ezek a tények: Deák Ferenc 20 éves áruházi eladó és Utasi Balázs 19 éves gépállomás! ipari tanuló egy évvel ezelőtt, több mint 8 hónapon át, rendszeresen, folyamatosan és nagy meny- nyiségben különböző árukat loptak, több mint 35 ezer forint értékben. A vámosi ügyész többrendbeli, társadalmi tulajdont károsító, bűnszövetkezetben elkövetett lopással vádolta őket A bíróság, a terhelő bizonyítékok, a kihallgatott sok tanú és a vádlottak beismerő vallomása alapján, ugyanezt állapította meg. Az ítélet: Deák Ferenc kétévi és héthónapi, Utasi Balázs másfél évi szabadságvesztés. Herendi Éva, ni. gimnazista, három éve a Vox Humana tagja. Édesanyja, édesapja és a nővére is a kórusban énekel — Milyen erő tart össze 90 embert? — Hetenként két próba. Este héttől kilencig. Néha tovább. — Mi ez az erő, ha nem a nyers és közvetlen érdek, ha nem az egyéni érvényesülés lehetősége? — Művészek? — Nem! Szabók, tanárok, orvosok, és pin- cérnők... — A zene megszállottjai ők. — Nem csupán a zene megszállottjai. Jól érzik itt magukat. — Az emberi hang megszállottját — Vart, aki huszonöt éve éneket — Van, aki három éve éneket Sólyom Károlyné felszolgáló a Muskátli Eszpresszóban. Tizennyolc éve énekel a kórusban. Ö sem egyedül a családból. Figyeljék csak meg arcvonásait... Nem emlékeztet Herendi Évára? Dehogynem, hiszen a nővére. Vajon miért keltett ez az ügy olyan nagy érdeklődést Nagykőrösön, hogy-szinte zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme? Egyszerűen arról volt csupán szó, hogy kíváncsiskodó emberek jöttek el a két becsületesnek Ismert, rendezett családi körülmények között élő fiú csínytevéseit, botlásait számonkérő tárgyalásra? Akik csak ezért jöttek, azok is, azon a napon, ott a teremben, több tanulsággal gyarapodva távozhattak. Hogy miért? Érdemes és szükséges erről szólni! Nézzük csak... Pál motorszerelő a MAHART-náL Huszonhét éves. És nem váci, hanem budapesti lakos. Hetenként kétszer vonattal utazik a próbára. Itt találkozik a családdal, mert összesen öten énekelnek a családból, a váci énekkarban Gurszky Tivadar bácsi alapító tagja a kórusnak. „Civilben” a mezőgazdasági technikum tanára. Természetesen fia szintén a Vox Humanában énekel — Itt a kórusban közös az érdek. — A közös érdekből született emberi hang a kórus. Elvész benne és megsokszorozódik az egyén hangja. Ez a hangzás — az emberi közösség hangja. N. P. Adva van két fiatalember. Jóbarátok. Együtt járnak szórakozni, táncolni, udvarolni. Ehhez azonban otthonról, az édesanyától kapott zsebpénz, a heti 40—50 forint, nem elég. Különösen nem, ha az OTP útján vásárolt saját tévé részleteit is fizetni kell a havi 1100 forint keresetből. Még inkább nem telik az iparitanulófizetésből, különösen, ha valaki motorkerékpárt akar venni. Ehhez több pénz kell. Igaz, elképzelhető — s így tesz a fiatalok túlnyomó többsége is —, hogy a kívánt javakat több évi takarékoskodás után, becsületes munkával keresett pénzért veszi meg az ember. ök ketten — elvetették ezt a türelmet és szorgalmat kívánó módszert. Egyszerű csíny, vagy botlás, vagy talán — romantika is? Nem, ez esetben sokkal komolyabb dologról van szó: a bűnözésre tervszerűen, írásban, szinte tudományos pontossággal készültek föl. Deák — az idősebb és okosabb — a földművesszövetkezeti áruház cipőosztályán dolgozott. Ö mérte föl a lehetőségeket. A raktár udvarra néző nyitott ablakában, napközben „véletlenül” elhelyezett cipőkért, zárás után vissza lehetett jönni, s azokat a rács mögül kiemelni. Az orkánt vékony, könnyű ruha alá föl lehet húzni. A módszer biztosnak, ám túl lassúnak látszott: naponta alig 200—300 forintot hozott, Az udvari ablakot is bezárta valamelyik áruházi dolgozó egyik este. Célravezetőbb, hatásosabb megoldást kerestek. Az áruház bejáratát és raktárát hét biztonsági zár és lakat őrizte. Ezekről lenyomat, puha szappanban, a vasboltban vásárolt nyerskulcsokat gondosan, pontosan hozzá lehetett reszelni. Azután írásbeli terv a behatoláshoz: az áruház ajtaján Feri bemegy éjjel, Balázs kint marad az utcán őrködni, és rázárja társára az ajtót. A raktárakat bent szép csendben már könnyű kinyitni, az árut négy-öt bőröndbe rakni, s utána ismét bezárni mindent. A kulcsok sikerültek, a tervet többször is végre lehetett hajtani. Akik mindjárt ilyen igényes „szakmai” fölkészültséggel kezdik, azoktól már nem meglepő, ahogyan a RAVILL kirakatát betörték. Innen magnószalagokra, zsebrádióra volt szükségük. Kinézték maguknak, azután virradat előtt, egyik éjszaka megjelentek a boltnál. Néhány házzal arrébb van a rendőrőrszoba, de ez nem tartotta őket visz- sza. Akkor zúzták be kala- pácssal a kirakatüveget, amikor a közeli autóbusz-állomáson nagy zajjal fölzúgott egy Ikarus motorja. De nagy „szakértelemmel” ültek be a Vágóhíd utcában Kiss László Wartburgjába is. Furikáztak vele egy kicsit a Ceglédre vezető úton. Amikor visszafelé a hűtőből kifogyott a víz, az út szélén hagyták a kocsit, de arra volt gondjuk, hogy a benne levő autórádiót kiszereljék. Ifjúkori botlás, huligánkodás? Romantika? Inkább talán a vágyak és álmok nagyon is céltudatos valóraváltása. Vajon, ha tavaly szeptemberben nem buknak le, meddig folytatták volna? A fenti kérdést így is föl lehet és föl is kell tenni: vajon meddig folytathatták volna? Mert, igenis — ha a kecskeméti bizományi áruházban egy rendőrnyomozó néíti figyel föl a lopott árukat eladó Utasi Balázsra —, nyugodtan folytathatták volna. Legalábbis, ami a két fiú közvetlen környezetét, hozzátartozóit illeti, — tőlük nyugodtan. Mert igaz, szüleik becsületes dolgozó emberek, de nekik sem tűnt föl semmi. Fiaik bűncselekménysorozatáról a legnagyobb megdöbbenéssel értesültek. Vajon hogyan lehet az, hogy Deák Ferenc édesanyja nem vette észre; fia túlságosan sokszor kimarad éjszakára, hogy többet költ, szórakozik, mint amennyire a zsebpénzéből telik? Vajon az sem keltett gyanút, hogy többször is elkérte apja személykocsiját és bőröndökkel megrakva a fővárosba és Kecskemétre utazott vele ? És Utasiéknak sem volt — enyhén szólva — kissé furcsa, hogy fiuk motorkerékpárt vett? S azt sem vették észre, hogy otthon a lakásban négy ruhaneműekkel teli bőröndöt rejtettek el? A kérdések logikája könyörtelen; vajon ezek a szülők egyáltalán törődtek azzal, mit csinálnak, hogyan élnek, mivel töltik szabad idejüket fiaik? Vajon meddig folytathatták volna ? Mert azoktól az ismerősöktől, barátoktól, akik Nagykőrösön és Kecskeméten lopott cipőket, öltönyöket, ingeket, lopott autórádiót, s egyebeket vettek tőlük, az üzleti áraknál olcsóbban, bizony nyugodtan folytathatták volna. És a bizományi áruház becsüseitől vajon nem? Hogyan is szúrt volna szemet Deák személyi igazolványában, az „áruházi eladó” bejegyzés, amikor megvették a vadonatúj krombikabátot, a fekete öltönyt, a szivaccsal bélelt felöltőt? És Utasi Balázstól, az ipari tanulótól ugyanakkor a másik vadonatúj öltönyt, orkánkabátot? Lehet, hogy a becsüsök is tanulnak ebből az egyáltalán nem hétköznapi bűnügyből. Bár a BÁV igazgatója nemrégiben olyanformán nyilatkozott a rádióban, hogy idén a fióküzletek minden fölkínált árut átvesznek. A két nagykőrösi — nagykorúságán alig túllépett — fiatalember, csak azért nem folytathatta tovább (nappali tisztes foglalkozása mellett) szakértelemről tanúskodó éjszakai tevékenységét, mert Kecskeméten egy rendőrnyomozó fölfigyelt A BTK értelmében őket a bíróság elítélte. Az íratlan erkölcsi törvényekre pedig nem terjed ki a hatásköre. Hetes! Ferenc Pál Felár, kedvezmény a háztájinak A most bevezetésre kerülő új felvásárlási árak a háztáji gazdaságokat is érintik, de ezen túlmenően általánossá tették azt a korábban néhány cikknél már bevezetett gyakorlatot, hogy felárat adnak azoknak a termelőknek, akik a velük kötött szerződésben lemondanak a takarmány- vásárlási lehetőségekről. Például a süldőhizlaláshoz biztosított takarmányvásárlási lehetőség megváltásaként a háztáji, egyéni termelő az átadott süldő minden kilogrammja után 2 forintos felárra tarthat igényt A növendékmarha-nevelési szerződésben a háztáji és egyéni gazdaságok növendékállatonként 2 mázsa abrak vásárlására szereznek jogot. Ha erről lemondanak, az átadott szerződéses növendékmarha minden kilogrammja után 40 filléres felárban részesülnek. A tejet értékesítő háztáji és egyéni gazdaságokat 20 dekagramm korpa, vagy 14 dekagramm tejelő-tehéntáp vásárlási lehetőség illeti meg literenként. Ennek igénybevétele helyett az értékesített tej után literenként 30 fillér felárat kaphatnak. A tsz-asszonyok érdekében Szeptemberben is kell idénynapközi Az utóbbi években már a legtöbb tsz-ben megoldódott a dolgozó kisgyermekes anyák nagy gondja, hová helyezzék el gyermeküket a legnagyobb dologidőben, a nyári hónapok alatt, míg a mezőn dolgoznak! Általában mindenütt idénynapközik nyílnak a kisiskolások részére júliusban és augusztusban. Ide kerülnek azok a gyerekek is, akik az iskolaév folyamán nem veszik igénybe a napközit, mert édesanyjuk miután nem egész napon át akad dolga a tsz-ben, elláthatja a családját. Sok helyütt azonban keveslik, hogy csak két nyári hónapban működik a napközi. Az anyák a kora ősszel halmozódó mezőgazdasági munkákból szintén ki akarják venni részüket, gyermekeik számára viszont ekkor már nincs napközi. Ezt a problémát a bernecebarátl Hunyadi Tsz úgy kívánja megoldani, hogy az idénynapközi fenntartásának egyhavi költségét vállalja. Ezáltal egy hónappal hosszabb ideig működhet, vagyis Bernece- barátiban a tsz-gyerekek részére idén szeptemberben is lesz napközi.
