Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1966. JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK Korai zöldség Holnap délután 2 órakor dr. Somos András Kossutta-díjas akadémikus a Kertész %' és Szőlészeti Főiskola zöldségter- mesztési tanszékének vezetője tart előadást az agrárklubban. Az új klubban tartott elő­adásában a korai zöldségter­mesztésről beszél. Elengedik vagy sem? A városi tanács ülése meg­vitatás után dönt annak a 26 kérelmezőnek ügyéről, akik azzal fordultak a városi ta­nácshoz, hogy szociális helyze­tükre való tekintettel enged­jék el városfejlesztési hozzájá­rulásukat. Az 50 forinttól 2874 forintig terjedő összeg elenge­dését a városi tanács hivatott elengedni. ★ A „Községfejlesztésért” ki­tüntető jelvény adományozá­sáról is dönt a városi tanács. Körülbelül (az aranyjelvénye- ken kívül) 40 ezüst- illetve bronzjelvényt szándékoznak az idén kiosztani az arra érdeme- sülteknek. MIT LATUNK A MOZIKBAN ? Közönyösök. Olasz film. Szélesvásznú. Csak 18 éven felülieknek! Kísérőműsor: Csere-bere. Beszélő kezek. Előadások kezdete: 5 és fél 6 i órakor. Mendemondák helyett: igazság Volt-e oka a Dózsa Tsz-nek arra, hogy felmondja a teljes műszaki kiszolgálásra kötött szerződést? Az bizonyos, hogy nagy meglepetést keltett a mező- gazdasági szakemberek köré­ben az a váratlan bejelen­tés, hogy a Dózsa Termelő- szövetkezet vezetőségének ké­résére a gépjavító állomás megszüntette a gazdasággal kötött teljes műszaki kiszol­gálásra szóló szerződést. A szerződés megszüntetését a közös gazdaság gépcsoport­vezetője szorgalmazta, aki azóta már nem is dolgozik a tsz-ben, sőt egyes hírek sze­rint még a városból is elköl­tözött. Bimbó János, a gépjavító állomás főművezetője nyu­godtan tárgyilagosan beszél a dologról. Megértéssel szól a termelőszövetkezet vezető­ségéről, az üzemmel való kapcsolatról. — Az bizonyos, hogy meglepett bennünket a Dózsa Tsz váratlan beje­lentése! — mondotta Bimbó János. — Erre tudtommal a gazdaságnak semmi oka nem volt. Nyolc termelőszövetkezettel van teljes műszaki kiszol­gálásra szóló szerződésünk. Mindegyik partner teljes megelégedésére dolgozunk. Dehát kivételek is akadnak és mi ilyen szempontból ítéljük meg a Szabadság tá­vol maradását, de a Dózsa be­jelentését is. Okosabban tette volna Szánkó kanya­rodik a felvásárló telep élé. A gaz­da leugrik, betér a telepre. Óva­tosan tapogató­zik, kérdezőskö­dik, hogy mennyi a hízott jószág át­vételi ára. Tizenöt lúd a szánkón. Azért hozza, hogy át­adja. Nem is a saját nevére, ha­nem az egyik szerződött ldbatö- mő nevére, aki valamilyen okból még küszködik az átadással és so­kallja a kötbért. Nincs semmi akadálya az át­vételnek. F. D. megelége­detten simogatja a két tenyerét és már siet is a szánkóhoz a In­da kért. Amikor az át­vevő megtapogat­ja a jószágokat, meglepetten lát­ja, hogy csak nyolc a megfelelő, hét olyan sovány, hogy talán nem is látott kurta életé­ben kukoricát. — Hát ez a nyolc marad. A többit vigye haza! Nem sikerült a próbálkozás. A ki­lónkénti tizenhét- forintos hidakat nem sikerült hu- szomnégyforimtos áron átadni. Amikor a szán­kó élkanyarodik a piac irányában, az átvevő odaha­jol hozzám. — Ez is oko­sabban tette vol­na, ha becsülete­sen leszerződött volna. Nem kel­lett volna néki most is görbe úton próbálkoznia. — Érdekes, hogy két eszten­dővel ezelőtt éppen ez a gaz­daság kötötte meg a határ­ban elsőnek a teljes műszaki kiszolgálásra szóló szerző­dést. Mi az elsőnek járó fi­gyelemmel gondosan felsze­reltük a tsz gépműhelyét, azt a szakembert biztosítot­tuk a kihelyezés során, akit ők akartak. Az a vélemé­nyem, hogy a körülmények­hez képest jó és eredmé­nyes munkát végeztünk. Ha a szüksége úgy kívánta, sa­ját gépeink is kivonultak a Dózsába. Minden célunk az volt, hogy segítsük a gazda­ság munkáját. — 1965. nyarán új gépcso­portvezetőt kapott a termelő- szövetkezet, aki az első pil­lanattól kezdve gépjavító- állomás-ellenes volt és en­nek a nem túlságosan meg­alapozott véleményének úton-útfélen haneot is adott. Az ő személyének tulajdo­nítja mindenki a szerződés felmondását. — Azt hiszem, jogos a kérdés: mi a véleménye ön­nek, vajon a szerződés fel­mondása milyen következ­ményekkel járhat a Dózsá­ban? — Tudomásom szerint a gazdaságnak harminc erő­gépe van és ehhez járul még igen sok munkagép. Hogy a hatalmas karban­tartó és javító feladat­tal hogyan fog megbir­kózni a tsz, kisméretű műhelye, két szakembere, azt nem tudom. A követelmények is alaposan megnövekednek. — A szerződés felbontásá­val eltávolodott egymástól az üzem és a termelőszö­vetkezet? Továbbra is barátságos vi­szonyban vagyunk. A főjaví­tásokat és nagyobb munka­gép-javításokat változatlanul mi csináljuk. December—ja­nuár hónapokban a gazda­ságból beérkezett a telepünk­re egy U 28-as, három Utos, egy MTZ erőgép, négy pót­kocsi, két silókombájn és négy fűkasza. A javításokat becsületesen elvégezzük. — És mit jelent költsé­gekben a szerződés felmon­dása a közös gazdaságban? — Véleményem szerint csak a tsz veszíthet. Elesik az öt­ven százalékos kedvezmény­től. Eddig minden alkat­részt mi biztosítottunk ré­szére, mi szállítottuk az üzemanyagot. Február végétől rendsze­resen jár a határban a gépjavító állomás sze­relőkocsija, amely a teljes műszaki kiszolgálást meg­kötött gazdaságokban minden rendkívüli hibát azonnal kijavít. — Van-e remény arra, hogy a szerződést újra megkötik? — Az új gépcsoportvezető­vel igen jó kapcsolatunk van. Nem lepődnék meg, ha egy napon bejelentenék azt, hogy kössük meg újra a szerződést. — És erre mit válaszolna a gépjavító állomás? — Semmi esetre sem tá­masztanánk nehézséget! t —si Portás, pályaőr, tüaoltó Munkájukra vasárnap is szükség van Vastag hó borítja az utat, kevesen járnak az utcán. Iga­zi, téli vasárnap délelőtt ez. Ilyenkor legtöbben a duruzso­ló tűzhely körül szorgoskod­nak, készítik az ebédet, s nem is gondolnak a szürke hétköz­napok munkájára. Az élet pedig nem áll meg. Időnként bekanyarodik egy- egy autó, hétköznapisan za­katol a hosszú tehervonat, de ébernek kell lennie a tűzve­szély elkerülése érdekében is. A portás, a pályaőr és a tűzoltó figyelnek ezekre, ök munkában töltik a mások ál­tal pihenésre fordított időt. ★ A konzervgyár I-es telepé­nek portáján híre-hamva sincs a szokásos forgatagnak. Reg­gel öt órakor vette át a szol­gálatot Illés* Sándorné. Nem sok dolog van ilyen­kór, talán unatkozik is egy ki­csit. — ígérték már több alka­lommal a rádiót — mondja —, de még mindig csend honol a kis szobában. Egy autó áll meg a kapu előtt, s ő siet, hogy eleget tegyen kötelességének — immár tíz éve. ★ Mélán ereszkedik le a so­rompó, talán „nem is tudja”, hogy vasárnap van. Megra­kott vagonok alatt kattognak a kerekek, s távolra hallat­szik az éles füttyszó. Feszes vigyázban áll a 245- ös őrház mellett Ábrahám György pályaőr. Bent az őrházban kellemes az idő. Az asztalon Veres Pé­ter: Pályamunkások című könyve. Ezt olvassa szabad idejében, hiszen 36 éve ő is ott kezdte ... Azóta hány vonatot fogadott már? S nem számít, hogy hét­köznap van-e, vagy vasárnap. Éppen most veti le a kabát­ját, délelőtti ellenőrzésről jött be Pavolek Béla ládagyári tűzoltó. Az asztalon példás rend. Az ittlevő könyvek arról tanús­kodnak, hogy szabad idejében szorgalmasan képezi magát. Kedvenc hangszerét, a he­gedűt sohasem hagyja otthon. Két forduló között frissítőül jólesik elhúzni egy nótát. Ha megunja, bekapcsolja kis rá­dióját. Hat éve teljesíti már itt a szolgálatot. — Bizony, volt ebben már egy pár vasárnap — mosolyog. ★ ök hárman — a sok közül — munkahelyükön fogyaszt­ják el az ünnepi, vasárnapi ebédet. Szentpéteri Zoltán TÉL A FÖLDEKEN Foto: Gábor Mindenért fizetni kell?! Ha felbomlik a házasság, az áldozat: a gyerek. Jobb-e a gyereknek a külön élő szülők­nél, mint az ő érdekében ösz- szedrótozott házasságban? Mi a becsületesebb: megvaUani a valót, vagy bujkálni és titko­lózni? Fel lehet-e „robbanta­ni” egy jó házasságot? Kérdések, amelyek naponta felvetődnek és maradnak meg­válaszolatlanul. Ezekre keresi a választ holnap este a TIT­klubban az a beszélgetés, amelynek részvevőd egy orvos, egy pedagógus, egy jogász — és egy feleség. Télen is dolgoznak a MÉK-telepen Az NDK-ba és Svédországba szállítják a sárgarépát Sok Hűhó semmiért Shakespeare a legrango­sabb mulattató. Sok hűhó semmiért című színművét a kecskeméti Katona József Színház művészei mutatják be február másodikén. A főbb szerepeket Mezey Lajos, Major Pál, SchweU András, Jánoky Sándor Já- szai-díjas, Fekete Tibor Já- szai-díjas, Moór Marianne és Dévai Camilla alakítják. | Az igényes | A csitri fürgén perdül be ^ az édességboltba. Szemét § végigfuttatja a rengeteg ^ csillogó édességen. Ebben a 5 gyönyörű boltban nem is ^ kérhet másképpen árut, § mint ahogyan suttogva ki- ^ ejti a száján. $ — Kérek valami finom ^ csokoládét! § Az eladó hatalmas tábla § mogyorós csokoládét tesz 6 elé. Meg is dicséri a színes S papírba bugyolált drágasá­got. % — A legfinomabb! Hu­^ szonhárom forint! ^ Következik a tizennyolc § forintos s mert a csitri erre ^ is megcsóválja a fejét, a pultra kerül a még olcsóbb. 8 Le egészen a nyolcforintos $ § Kedvencig. | — Jó lesz egy Tibi cső- \ § kóládé is. ^ — öt forint! — csomagol \ ^ sietve az eladó. — Nagyon $ 8 finom! ^ 8 A kislány fizet és elsiet. \ i Utána nézek. A sarkon 8 $ gyorsan kibontja a csoko- 8 § Iádét. Jóízűen beleharap. $ ^ Most már ő is tudja, ^ $ hogy finom. $ ^________ ^ A helyi MÉK-telepen a té­len sem szűnt meg az export- tevékenység. 28 munkás dol­gozik a telepen, akik sárga­répát csomagolnak 25 kilo­grammos ízléses necc zsákok­ba. Antal Dániel telepvezetőtől megtudtuk, hogy a múlt héten fejezték be a hagymaexpor­tot, amelyből 50 vagonnal szállítottunk el a két Német­országba. Most a sárgarépa exportá­lásához fogtak hozzá, melyből az ősszel 42 vagonnal tárolt a MÉK-telep. A sárgarépából legtöbbet a Dózsa Tsz szállí­tott, s jelentős tételeket sze­reztek be Monor környékéről is. A sárgarépa válogatásához és csomagolásához újabb 20 munkást vesznek fel, 9 hűtő­vagonokban szállítják azt a Német Demokratikus Köztár­saságba, valamint Svédország­ba. Az indítás előtt minden sárgarépás vagonba 5—6 má­zsa jeget raknak be, hogy a 2—3 napos út alatt a belső hőmérséklet ne emelkedjen 1—2 foknál magasabbra, mert akkor a szállítmányban rom­lás lépne fel. A MEK-telep a tárolt sár­garépa legnagyobb részét ex­portra szánja. Emellett na­ponta küldenek teherautókon zellert, kelkáposztát és sárga­répát a fővárosi piacokra is. kopa LIBAHÍREK Szükség volna szakcsoportra Tavaly Sebők József, a Pető­fi Termelőszövetkezet tagja, százötven libára kötött hizlalá- si szerződést és adott szavá­nak becsülettel eleget tett. Ugyancsak szerződést kötött tizenötezer darab tojás szállí­tására és ezt a jelentős meny- nyiséget is utolsó darabig be­szállította. Mint a legjobban teljesítő szerződő, első díjat nyert, ami pedig moszkvai turistaút volt A második díjat, a tíznapos harkányfürdői üdülést Bartha Ambrusné nyerte. A harmadik dijat, egy hajszárító gépet, megérdemelten kapta Utassy Antalné. Az idei versenyben a legesé­lyesebb Kovács Ferencné, aki kétszázhatvan libára kötött hizlalási szerződést és azt már idejében teljesítette. ★ Évenként átlagosan harminc termelő köt libahizlalási szer­ződést a földművesszövetkezeti felvásárlással. Van, aki száz, százötven libára szerződik, sőt az idén Kovács Ferencné két­százhatvan liba tömésével re­kordot állított fel. Ideje annak, hogy a terme­lők saját érdekükben szakcso­portot alakítsanak. Ezzel biz­tosítják továbbra is a máj­liba területet, a negyven fo­rintos előleget libánként, a hu­szonöt forintos átvételi árat és SPORT ASZTALITENISZ Lassan kifelé tartunk a téli széndergésbői. Legalábbis ezt igazolják a sportolók, hiszen már a legtöbb sportágban megkezdődtek az alapozások, felkészülés a tavaszi csapat- bajnokságra. Az asztaliteni­szezők az egyéni bajnokság küzdelmeit vívják. Január 16-án Cegléden a felnőttek és ifjúsági versenyzők, 23-án Abonyban a serdülő verseny­zők járási egyéni bajnokságon vettek részt. Ezen a vetélke­dőn különösen a fiatalok sze­repeltek jól. A két versenyen asztaliteniszezőink a követke­ző eredményeket érték el: Felnőtt női egyéni:... 2. Papp Zsuzsa, 3. Janovics Ad­rien, női páros:... 2. Jano­vics, Vas-Andrássi, vegyespá­ros:... 3. Kőházi, Vas-And­rássi (valamint Kinizsi). Ifjúsági férfi •egyéni:... 2. Juhász Gyula (Postás), 3. Bar na Imre (Kinizsi). Női egyéni: 1. Vas-Andrássi Katalin... 3. Papp és Janovics. Férfi páros: ...2. Barna, Papp. Női páros: 2. Papp, Janovics. Serdülő női egyéni: 1. Papp Zsuzsa, 2. Vas-Andrássi, Férfi páros: 1. Nánási József (Pos­tás), Szűcs Miklós (Kinizsi), női páros: 1. Papp, Vas-And rássi. Az első helyezettek a me­gyei bajnokságon való részvé­telre szereztek jogot, ami a következő vasárnap kerül le­bonyolításra Dunakeszin és Nagykátán. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazok­nak, akik szeretett fiúnk, teme­tésén megjelentek. Gyászoló Baranya család libánként a huszonöt kiló ku­koricát állami áron. A földművesszövetkezet mindenben támogatja a ter­melőket a szakcsoport-alakí­tásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom