Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

Vb-ülés A városi tanács végrehajtó bizottsága január 28-án (pén­teken) délelőtt 9 órakor — a városi tanács vb 11-es számú szobájában — ülést tart. Főbb napirendi pontok: Jelentés a város 1965. évi felvásárlási tervének teljesíté­séről és az 1966. évi irányszá­mok szerződéses fedezetéről. Tájékoztató jelentés a kis­kereskedelmi vállalatok, az fmsz 1965. évi áruforgalmi tervteljesítéséről, a vásárló és társadalmi tulajdon védelmé­ről. Takarítják a havat Néhány nappal ezelőtt a vá­rosi tanács épülete körül az úttest szélén markológéppel emelték dömperekre a havat. A munka már elhúzódott a köz­f ponttól, de változatlanul fo­lyik. A városi tanács építési osz­tályán elmondották, hogy a városban hóakadály nem volt és jelenleg sincs. A KGV adott dömpereket, s az építési osz­tály bérbe is vett szállítóesz­közöket a hó mielőbbi él hor­da tásához. Naponként negyven alkal­mi hómunkás dolgozik, s tisztítják a fő közlekedési útvonalakat, a vízlevezető és főgyűjtő árkokat a vá­ros különböző pontjain. Az osztály felhívja a háztu­lajdonosok figyelmét, hogy a vízlevezető árkokat mielőbb tisztítsák ki, hóesés idején gondosan takarítsák el a jár­dáról a havat — ne úgy, mint az SZTK-rendelőintézet előtt, a Rákóczi út páros oldalán—, s q síkosság elkerülésére szór­ják a járdákat. CEELÉD! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA hIhlUUJ X. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1966. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK Alapozná már a vízi- és kézilabdások Fagypont alatt a vízben — Nonstop edzes Több év tapasztalata azt bi­zonyítja, hogy a sportolónak, a csapatnak az évi teljesítmé­nyére rendkívül nagy kihatás­sal vannak — a nagyrészt téli időszakban végzett — „alapo­zó” edzések. Előtérbe kerül­nek az erőfejlesztő gyakorla­tok: az állóképesség, gyorsaság növelésére. Törtei — Aranykalász Tsz: ÚJ BÉREZÉSI RENDSZER AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN A közös gazdaság állatgon­dozói igen jól kerestek eddig is. A tehenészeknek például 1500 forint havi biztosított jö­vedelmüket lényegesen kiegé­szítette néhány juttatás, ami által átlagban elér­ték az 1800—2000 forin­tos havi keresetet. Ez a jö­vedelem megfelel egy jó kezű, szakképzett ipari munkás havi keresetének. — Ilyen díjazás ellenére is — mondotta Fazekas Sándor, a termelőszövetkezet elnöke —, csökkent az egy tehénre eső tejtermelés az elmúlt évben. A termelőszövetkezet vezető­sége gondosan megvizsgálta a problémát és megállapította, hogy egyes gondozók tágítot­tak lelkiismeretükön, lassítot­tak a munkafegyelmen. Nem csöpögtették ki egészen a te­jet, emiatt apadt a tej meny- nyisége és hátrányosan befo­lyásolta a zsírszázalékot is. — Személyesen is kimentem a munkahelyekre. Elbeszélget­tem a tehenészekkel és a hely­színen mindjárt felvetődött az új bérezési forma, amely sok társgazdaságban igen eredmé­nyesen bevált. — A vezetőségen belül gon­dosan megtárgyaltuk az új bé­rezési rendszert, amelynek alapján a tehenészek az új gazdasági évben megkapnak bizonyos meghatározott alap­bért és ehhez járul háromféle teljesítménybér, amely egye­nesen összefüggésben van a tehenész becsületes munkájá­val és igyekezetével. Teljesítménybért kapnak a tehenészek a kifejt tej mennyisége s zsírszáza­léka alapján, és prémiumot fizetünk az készségesem leválasztott borjak után. Mit vár a termelőszövetkezet vezetősége az új bérezési for­mától? — Egy bizonyos, az a tehe­nész keres többet, aki szor­galmasan dolgozik és ezáltal becsületesen szolgálja mind a saját, mind a közös gazdaság érdekeit. Az új bérezési formát a tsz vezetősége közgyűlés elé ter­jeszti jóváhagyásra. (—ssi) Akik becsületesen végzik az alapozó edzéseket, jobban bír­ják a hosszan tartó versenye­ket, mérkőzéssorozatokat. Hogyan végzik az alapozó edzéseket városunk vízi- és kézilabdázói? A hómérő jóval 0 fok alatt. Ilyenkor sem pihennek a vízi­labdázók, sőt nagyon is ke­mény munkát végeznek. A fürdő rácskerítése mögött ed­zett sportolók ugranak a ha­vas medence széléről a vízbe. Edzés van. Ceglédnek ez idáig még nincs fedett sportuszodája, ezért kénytelenek télen nyi­tott medencében leúszni a nagy „adagot” a vízilabdások. Bár újdonsült OB II-es pólósaink­nak nem kötelező még a ja­nuári edzés a szabadban, de mindig találunk néhány, szor­galmas fiatalt a medencében. A „hivatalos” alapozás a gyógyfürdőben zajlik. Az ed­zéseket Gáti Károly edző ve­zeti. Meglehetősen rossz kö­rülmények között. Nagy gőz­ben, párás levegőben végzik a fontos, alapozó, erőfejlesztő gyakorlatokat. Az edzés be­melegítő futással kezdődik és gimnasztikával folytatódik. Közben az egyhangúság elke­rülése végett fekvőtámaszok­kal „lazítanak”. Nonstop ed­zés. Intermediális, statikus gyakorlatok váltják egymást. Levezetésként 1500 méteres úszás. Benn akarnak maradni az OB ll-benl Kézilabdásaink már a jobb helyezés reményében végzik szorgalmasan alapozó edzései­ket a Táncsics iskola torna­termében. Heti három alka­lommal a teremben találjuk őket, vasárnap délelőttönként pedig a kézilabdapálya kör­nyékén futnak. A csapat Bu­dai Zoltán edző irányításával készül az új bajnoki szezonra. Lelkes, precíz munkája ered­ményeként az erősen megfia- talított csapat bennmaradt az NB II-ben. Az edzéseken az állóképesség, gyorsaság, rugal­masság és lövőerő-fejlesztésen van a hangsúly. Ezenkívül új technikai gyakorlatok tanulá­sa, valamint a meglevők töké­letesítése a cél. Edzésenként 50—60 kapuralövés, gimnasz­tika, gyorsasági gyakorlatok. Itt is a modern edzéselmélet, a nonstop edzés, a „nincs meg­állás” érvényesül — a „beme­legítő” és befejező távfutás­ban is. S mindez azért, hogy majd még jobb helyezéshez . jussanak az NB II-ben. Buják! Tibor Az ítélet után - újra lopott Hétfőn, zajlott le a kisipari fodrász- tanulók féléves szintvizsgája. A leendő fodrászok közül az első- és másodévesek ad­tak számot a fod­rásziparban eddig eltöltött időről. A másodévesek közül négy fiú s öt kislány vizsgá­zott, a KIOSZ ál­tal kiküldött négy bizottsági tag előtt Érkezésemkor öt kislány állt a „rajthoz” kipirult arccal. Szemmel- láthatóan egy kis lámpalázzal „gyürkőztek” neki a munkának. Déli 12 órakor, az egyik bizottsági tag jeladására, kezdődött meg az első művelet: a hajmosás. Az ellenőrző ta­gok kezében tar­tott jegyzetfüzet­be — egy-egy jó, vagy esetleg elhi­bázott mozdulatra — bejegyzés ke­rült, amely az ér­tékelés alkalmá­val jó, vagy rossz pontot jelent. ' Mind az öt kis­lány oly elmélyül- ten dolgozott, hogy az volt az érzésem — „se látnak, se halla­nak”. A kis barna Hasszüó Margit modellje már „bú- rakészen” volt, amikor megkér­deztem: Szereti-e a szakmáját? — Két gimná­ziumi osztályt vé­geztem. Elsajátí­tom a szakmát, s utána majd foly­tatom, — szeret­nék leérettségiz­ni. Mindig fodrász akartam lenni. — Ezt a szak­mát is csak szív­vel-lélekkel lehet csinálni — vet­te át a szót Bóján Jánosné, a bi­zottság egyik tag­ja. A fodrász szakmának na­gyon sok csinja- binja van, s en­nek elsajátításá­hoz nagy ráter­mettség, sok türe­lem és egy kis művészi érzék is kell. Csak az lép­jen erre a pályá­sorában feltűnt egy széparcú, de igen fiatal, — amolyan iskolakö­teles korban lévő kislány. Nem té­vedtem. Gimna­zista. — Ma „szün­nap” van? — Nincs, de erv- giem mint „vete­rán” modellt elen­gedtek. Kitűnő ta­nuló vagyok. — Molnár János 25 éves alkal­mi munkás tiszaföldvári lakost 1965. szeptember 8-án a Nyír­egyházi Járásbíróság vonaton elkövetett lopás miatt hat hó­napi felfüggesztett börtönre ítélte. Az ítélet után Molnár János Szolnokról Ceglédre uta­zott A váróteremben megis­merkedett Szojka István se­gédmunkással és együtt italoz­tak. Az ital hatására Szojka István elaludt és Molnár János elemelte az alvó ember táská­ját benne 500 forint értékű ingósággal. A lopott táskával azonnal Szolnokra utazott, ahol a táskát a vasúti ruha­tárba helyezte megőrzésre, de előbb kivette belőle a sértett karóráját Ezután bement a városba mulatozni. Szojka Ist­ván, miután felébredt, azon­nal jelentést tett a ceglédi vasúti rendőrőrsön. A táskáért jelentkező Mol­nár Jánost a szolnoki rendőr­ség letartóztatta. A Ceglédi Járásbíróság Molnár Jánost vasút területén visszaesőként elkövetett lopás miatt nem jogerősen 2 évi börtönre, s 2 évre a közügyek­től való eltiltásra ítélte, egy­ben elrendelte a Nyíregyházi Járásbíróság hathónapi fel­függesztett börtönbüntetésé­nek végrehajtását is. (—esi) Gyuszi ujjal közé fogta a go­lyóstollat és szé­pen, kacskarin­gósan odakente nevét a bérlistá­ra. — Szép Írásod van, Gyuszikám! Ezzel az írással lehetnél még bolt­vezető is. A gyereknek tetszett az elisme­rés. Tovább pro­dukálta magát. A lista aljára még egy aláírást ka­nyar ított. Még az előbbinél is szeb­bet, Ugyan miért ne tegyek kedvé­re? Megeresztek még egy elisme­rést. — Ezzel az alá­utána én követ­keznék. — Nem! Édes­anya. Majd a nő­vérem, a bátyus, öcsi az elsőéves tanuló. — Kielégítetted a családot, most már én lennék a soros! — Hát a ke­resztmami? A nagynéni, a sógor, a nagybácsi, az ángyika, az uno­kaöcsém. — Állj, Gyuszi­kám! Most már csakugyan én kö­vetkezem! — Annyi pénze nincs a vállalat­nak, — kacagott huncutul a sze­mem közé. (Rik) „VIDÁM VETÉLKEDŐ“ A Pest megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya és a KISZ megyei bizottsága a múlt év végén pályázatot hirdetett az ifjúsági klubok között rende­zendő klubközi versenyek té­máinak kidolgozására. A pá­lyázatra hét pályaművet nyúj­tottak be, amelyek közül a legsikerültebbek ezer-ezer fo­rintos első díjat, néhány hat­száz forintos jutalmat kapott A díjnyertes dolgozatokat módszertani klubfoglalkozáso­kon próbálják ki. Az elsőt a napokban tartották meg a ráckevei járás művelődési há­zában „Vidám vetélkedő” cí­men, igen nagy sikerrel. A próbára meghívták a járás valamennyi művelődési házá­nak igazgatóját és a járásban működő ifjúsági klubok veze­tőit. A legközelebbi bemutató Szentendrén lesz „A XX. szá­zad képzőművészete” címen, amely szintén elnyerte az ezer forintos első díjat Asztalitenisz) Serdülők bajnoksága Abonyban rendezték meg a járási asztalitenisz serdülő bajnokságot. Heves és nívós küzdelmek után az alábbiak jutottak a megyei bajnokság­ba: Fiú egyéni bajnok Veres Já­nos, Cegléd. 2. Kovács Imre, Cegléd. 3—4. Péteri István és Fehér András, Abony. Fiú párosban bajnok Náná- si, Szűcs Nagykőrös, 2. Veres, Kovács, Cegléd. Leány egyéni bajnok: Papp Zsuzsa, Nagykőrös, 2. Vass Katalin Nagykőrös. 3. Diósze­gi Éva és Balog Júlia, Abony. T *ány páros bajnok Vass Katalin, Papp Zsuzsa, Nagy­kőrös, 2. Diószegi Éva, Balog Júlia Abony. — sz — — Tájper. Egy finn bíró­ság úgy ítélkezett, hogy a Leuhonkoski finn erőműnek 15 000 finn márka kártérítést kell fizetnie négy finn mű­vésznek, akiknek háza köze­lében vízi erőművet építet­tek. A négy művész, három festő és egy szobrász azon a címen indított kártérítési pert, hogy „a táj elcsúfításá­val megfosztották őket mű­vészi ihletüktől”, amit a ro­mantikus környezetből me­rítettek”. ra, aki mindezt magáénak tud­ja. ; Mik a követel­mények a szint­vizsgán? — Csak a leg­alapvetőbbeket : a fodrász mindig tiszta, ápolt, ügyes, gyors, ud­varias legyen. Volt olyan tanu­lónk is — sajnos, — aki cigarettá­val a szájában dolgozott a „fe­jen”, mondanom sem kell, hogy le­pontoztuk. A modellek Török-kocsmába tömegesen, konspirálni. Ezek a legények el akarták fogni a fiatal császárt első magyarországi tartomány­szemléjén, a molnárlegény és más volt honvédtisztek vezeté­se alatt Tervezett egyenruhás zászlóaljukkal az utazó Ferenc Józsefen akartak rajtaütni, kiragadni a kísérők kezéből, el­vinni egy búvóhelyre, s ott rákényszeríteni a negyvennyolcas alkotmány visszaállítására. Szalay Lajost 1852 áprilisában letartóztatták. Bécsbe vit­ték, nyolc esztendő várfogságot mértek ki rá. Mikor a fejére olvasták az ítéletet, csak annyit jegyzett meg, hogy egyik ma­gyar ád a másiknak szállást. Az a „molnárlegény” ott a vízimalomban Noszlopy Gáspár volt, a magyar polgári forradalom egyik legkiválóbb hadsereg- szervezője. Akkor felszívta a puszta, csak egy év múlva fog­ták el. A CSÄSZÄR JÜNIUS 11-ÉN vasúton jött Ceglédre, sen­ki se zavarta fogadását, se az utakon a fekete-sárga zászlók lobogását, háborítatlanul gördült ki hintája a Körösi útra. A hamvába holt romantikus kalandért Noszlopy Gáspár negyvennyolcas kormánybiztost, Sárközy Aurél földbirtokost, Andrásffy Károly honvédtisztet, Jubál Károly műegyetemi ta­nárt és Gasparics Márk ferencrendi szerzetest, volt honvéd­tisztet, kivégezték. Egyet golyóval, négyet akasztófán. Többe­ket bebörtönöztek, megkínoztak. Bobory Károly ceglédi plé­bánost és Szabó Károly ceglédi református lelkészt tizenöt— tizenöt évi várfogsággal sújtották. Volt még egy ceglédi sze­replője az ügynek, Tímár József honvédtiszt. Szalayval együtt vitték el. Sajnos, róla semmi nyom nem maradt. Bobory és Szabó Károly históriája ismert, a köztörténet­írás gyakran emlegeti nevüket. Szalay Lajosról csak a nép tud és a múzeum, mely őrzi olajfestésű arcképét és a teresien- stadti várbörtönből írt leveleit. Tanyája ma is épségben áll a Gerjetorokban, de malmát elbontották. Néhány kopott őrlőkő található küszöbnek, kerti asztalnak az udvaron, az épületben régi bútor és egy fiókban kötegnyi sárgult okmány. A letűnt időkre emlékeztet a malomtó, melynek medrét olvadáskor a hóié és bő erek duzzasztják, de már nincs zsilip a malomár­kon, s a vize gyorsan elfolyik a Gerjén. Hídvégi Lajos \ Munkával „spintvizsgáztak" a hajfürtök jövendő mesterei 'SSJVXrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ Elrabolni a császárt A VÍZIMOLNÁR ÉS LEGÉNYEI A BUKOTT NEGYVENNYOLCAS szabadságharc után ' Ceglédre jött Schlick táborából gróf Valmoden császári . tábornok, megkezdődött a végleges osztrák megszállás és meg­kezdődött a nép ellenállása. A gazdák nem adtak előfogatot a • csapatok szállítására, a gyerekek elvitték az abrakolást jelző • dobolófákat a káplárok szállásai elől. A fiatalság éjszakánként ; veszélyes járatokra indult a házak falára gúnyfeliratokat má- ; zolni a megszálló katonák bosszantására, a tulajdonosok pedig nem vakarták le, mondván, hogy nem ők Írogatták fel azokat. ; Nem fűtötték a katonaházakat a dragonyoßokra, nem adták ki 5 nekik éjszakára a kötelező gyertyát világítani, pusztulni hagy­ták az istállókat, hogy ne köthessék be a lovakat. A legények ^ nem álltak a sorozóbizottságok elé, hiába fenyegették őket a $ legsúlyosabb büntetésekkel. A bátrabbak kihívóan fitogtatták $ magukat a kékposztó, vörös bélésű tiltott „Rúzsa Sándor”-dol- $ mányban. A bujkáló honvédeknek igen jó rejtekhely volt a Szalay \ Lajos vízimalma. A harminckét esztendős, családos vízimol- $ nár a város alatt lakott a végeláthatatlan puszta kapujában, a 5 Gerje-pairton. Az őröltető gazdák hol egy, hol más „mónárle- | gényt” találtak a malomházban, némelyiknek ugyan nem állt J rá a keze a megkívánt mozdulatokra, de hát ezen nem volt ! szabad megbotránkoznd, legfeljebb eltűnődni, hogy ugyan mer- 5 re van az édesanyja a szegénynek? j TÖRTÉNT, HOGY SZALAY legújabb legényéhez titokza- i tos emberek jöttek-mentek közeli és távoli tájakról éjszakán- ! ként, be nem várva a hajnalt. Ez a heves, szuggesztív erejű ; ember hosszasabban elbeszélgetett az őrlető férfiakkal is, külö- ! nősen a fiatalabbjával. Mit-mit nem, mások nem hallották, ! csak látták, hogy a fiatalok szeme föl-fölcsdllant és elgondol- ! kozva markolászták a hajtószárat hazafelé a bakon. A malom lassan őrölt, népes csoportok feltűntek volna a ! zsandároknak, ugyanaz a kocsi sem járhatott gyakran oda, : ezért a Szalay vízimalmát megjárt fiatalok beszoktak a városi jegyezte meg gyorsan, mielőtt magam tettem volna fel a kér­dést. — Perszt*. utá­na lefésüljük — nyugtatott meg az egyik bizottsági tag. Tekintete máris a vizsgázók­ra fordult. Nem is zavartam tovább kérdésekkel, hi­szen láthattam magam is: maga­san áll a „mérce” a hajfürtök jöven­dő mesterei előtt. Cs. A NAGY CSALÁD írással akár igaz­gató is... Jó kedvem van, folytatom a játé­kot. — Aztán, ha igazgató lennél, felemelnéd-e az én fizetésemet, Cyuszi? A gyerek elgon­dolkodik. — Elő­ször a magamét! — De utána én kerülnék sor­ra? — Aztán a pa­páét! — Jól van, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom