Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-27 / 22. szám
«ST me erei K-1CíHao 1966. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK A Velencei-tó környékének fejlesztése A Fejér megyei Tanács szerdai végrehajtó bizottsági ülésen első ízben tárgyalt részleteiben a Velencei-tó és környékének fejlesztéséről. Az ülésen részt vett dr. Dabro- naki Gyula miniszterhelyettes, a Velencei-tavi Intéző Bizottság elnöke Hemingway ifjúsága Tavasszal könyv jelenik meg rom novellát tartalmaz, ame- Hemingway ifjúságáról. Három novellát tartalmaz, amelyeket „Papa” Ernest még egyetemi hallgató korában írt. A könyv címe: „Hemingway Michigan-ban”. 93 éves ereklye „...nekem, az örömben oly igen szegény hontalannak..." KOSSUTH LEVELE NAGYKOROSON — Jól dolgozik az ifjúsági Vöröskereszt, tovább növelik hálózatát. Jelenleg 255 általános, 3 közép és 1 ipa- ritanuló-iskolában működik ifjúsági vöröskeresztes csoport, majdnem 13 ezer taggal. A lakás — múzeum. Beillik annak. A falakon földtől plafonig oklevelek, jelvények — és képek, képek mindenütt. Ez a pipatórium dicsőségét zengi. Mi zengi másét? Egy kis barna láda a szekrény tetején. Sok régi, sárga írás, megszakadozott széllel. A legbecsesebb Kossuth Lajosnak az emigrációból küldött, soraival díszített képe, a még becsesebb (és nagy értékű) a levele. Története régen kezdődik. A pipás Szathmáry Imre bácsi nagyapja: „vitézlő Szathmáry István volt honvédföhadnagy, a hős 3. zászlóaljnál, jelenleg csizmadia mester”, a szabadságharc bukása után visz- szament csizmadiának Nagyszalontára. Sok gyermeke és felesége nélkülözését szerette volna megelőzni és ezért akarta elvállalni, illetve megszerezni a fővárosi rokkant honvédek menhelyé- nek gondnokságát. Ezért fordult a Turinban élő Kossuth Lajoshoz, hogy ajánlja őt erre az állásra. Tizenhárom (az unoka szerint a levél csak tizet említ) rózsatövet küld Kossuthnak, a tizenhárom aradi vértanú emlékére. Erre a levélre válaszol Kossuth imigyen: Vitézlő Bajtárs Uram! Turin, Január 17. 1873. ... mint örvendeni fognék, ha akár mikor akár miben a mi tőlem kitelik. Önnek szolgálatára lehetnék. Éspedig nem csak azért, mert személyesen lekötelezettnek érzem magamat ön iránt azon gyöngéd figyelemért, s (ha A termeltető kötelezettsége - Nyugdíjas tszalkalmazott - A piacfelügyelőség mulasztása / Érdekes bírósági döntések Egyik szövetkezet a megyei értékesítési központtal kötött szerződésben kötelezettséget vállalt, hogy huszonhárom holdon hagymát termel. Később — ajrra hivatkozva, hogy a vállalat a hagymát késve vette át, emiatt pedig egy része kicsírázott és hasznavehetetlenné vált — kártérítési pert indított Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság a következőket állapította meg: KÉTFAJTA VOLT A HAGYMA A vetésterület ellenőrzésekor a vállalat képviselője észrevette, hogy — figyelmetlenségből — kétfajta vetőmagot keverten vetettek el. Ez azzal járt, hogy az egyik fajta már szeptember elején megérett Ekkor felszólították a szövetkezetét, hogy az érett termést szedjék fel, de munkaerő- hiányra hivatkozva, a felhívásnak nem tettek eleget, csak később, amikor a túlérett és még érési állapotban levő kétféle hagymát egyidőben kiszedték. Ekkor a vállalati megbízott észrevette, hogy nagymérvű csírásodás lépett fel. Ebben a helyzetben — mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság — a vállalatnak — a szokásos gyakorlattól eltérően — arra kellett volna törekednie, hogy a válogatás után az árut kis tételekben mielőbb átvegye. Ha nem volt szállítóeszköze, a szövetkezetei kellett volna a szállításra felkérnie. Ha ezt megteszi, a hagyma nagy része megmenthető lett volna. Ha a termés a minőségi követelményeknek nem felelt meg, a vállalat kötelessége lett volna a szövetkezet tudtára adni, hogy azt a szabadpiacon értékesítse, vagy tagjai között ossza szét. Ehelyett azonban ismételt átválogatásra adtak utasítást, ami oda vezetett, hogy a hosszú tárolás következtében a hagyma nagy része tönkrement. — A termelési szerződésből a termeltetőre háruló közreműködési kötelezettség nemcsak a termelés folyamata alatt, hanem a teljesítésnél is fennáll — mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság. — A vállalat szerződéses kötelezettségének maradéktalanul nerc tett eleget. Szerződésszegése következtében a szövetkezetei kár érte, és ezt megtéríteni tartozik. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy a szövetkezet is közrejátszott a kár keletkezésében. Mulasztása akkor kezdődött, amikor a kétféle vetőmagot — gondatlanul — keverten vetette el. Gondatlan volt akkor is, amikor a Vállalat megbízottjának figyelmeztetése ellenére, az érett hagymát nem szedte fel, holott erre a munka kellő megszervezése mellett módja lett volna. A termelést ugyanis a szövetkezeti tagok családi művelésben végezték, ez pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a termelés folyamata alatt adódó kisebb munkákat a családtagok kellő időben elvégezzék. A helytelen szárítási mód is hozzájárult a hagyma csírásodásához. A kár nagy része tehát a szövetkezet mulasztására vezethető vissza. Ehhez képest a vállalat mulasztása csekély, ezért csak a kár tíz százalékát: tizenkétezer forintot köteles megfizetni. HA A MUNKAKÖNYV HIÁNYOS Hatvanhatéves embert alkalmaztak egy termelőszövetkezetben. Később kiderült, hogy az illető már régen nyugdíjas, de ezt elhallgatta, és így korábbi munkaviszonya alapján a MÁV nyugdíjhivatalától jogtalanul tizenhatezer forint nyugdíjat vett fel. Emiatt a hivatal a szövetkezetét fizetési meghagyással ezer forint rendbírsággal sújtotta. A szövetkezet ellentmondással élt, és a bíróságtól a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. Azzal védekezett: alkalmazottja munkakönyvébe nem volt bejegyezve, hogy nyugdíjas, és így jóhiszeműen foglalkoztatta. A bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint 1947-ben, amikor az illetőt nyugdíjazták, még nem volt olyan jogszabály, amely előírta volna, hogy a munkakönyvbe a nyugdíjas megjelölést be kell jegyezni. A szövetkezet- ^ nek — tekintettel arra, hogy ^ a munkaviszony létesítésekor ^ a nyugdíjas már hatvanhat ^ éves volt — munkavállalóját fel kellett volna szólítania, S nyilatkozzék: kap-e nyugdíjat s vagy sem? Ez a felhívás annál ^ is inkább szükséges lett volna, ^ mert enélkül a régi helyett^ kiállított új munkakönyvbe ^ sem tudták bejegyezni a nyug- ^ díjas minőséget, és az alkal-i maztatást nem jelenthették be s a nyugdíjintézetnek. A több- s rendbeli mulasztás követkéz- § ménye, hogy az illető jogtala- ^ nul nagy összegű nyugdíjhoz^ jutott, tehát a rendbírság ki- ^ szabása indokolt. & gélyben részesítette. Bűinek az összegnek, valamint a beteg részére nyújtott kórházi ápolási, orvosi és gyógykezelési költsége visszafizetéséért a Társadalombiztosítási Igazgatóság a Fővárosi Tanács VB Csarnok- és Piacigazgatósága ellen pert indított. A Fővárosi Bíróság megállapította: a piacfelügyelőség hibás, de gondatlan volt a tsz- tag is, mert látnia kellett, hogy a bódék közötti út síkos, jeges, mégis gyorsan vitte a súlyos íerhet, és így megcsúszva, elesett. Ezért az igazgatóságot csak a kár ötven százalékának megfizetésére kötelezte. A kártérítési összeg megállapításánál vita volt, hogy a sérült embert mennyi kereset- veszteség érte. A tsz-tag ugyanis nem táppénzt, hanem napi húsz forint kártalanítási segélyt kapott. Annak kiszámításánál, betegsége alatt a tsz- tagot mekkora anyagi veszteség érte, a bíróság szerint az az irányadó, hogy mennyit keresett volna, ha nem éri baleset A termelőszövetkezet kimutatása szerint a segélyezési idő alatt 245,74 munkaegységet teljesített volna, amiért több mint nyolcezer forint jár. Az ötven százalékos kármegosztásra tekintettel ennek az összegnek a fele több, mint .amennyit az SZTK a sérültnek kifizetett, ezért a bíróság a piacigazgatóságot ennek az összegnek, továbbá a kórházi ápolási és orvosi költségek felének megfizetésére kötelezte. H. E. szabad így mondanom) kegyeletes megemlékezésért, melyet igen kedves ajándékával a ,tavaly már- cziusban küldött 10 szép rózsa csemetével irántam tanúsított, mely küldeményével nekem, az örömben oly igen szegény hontalannak tartós örömet szerzett ... én önt levelének olvasása óta, melylyel becses küldeményét kísérte, oly embernek ismertem fel, ki iránt lehetetlen a legnagyobb tisztelettel s nagyrabecsüléssel nem viseltetnem .. ... „Szathmáry István volt honvédfőhadnagy a 3. zászlóaljnál, jelenleg csizmadiamester” szebb nemeslevél, mint minőt királyok adhatnak ... .., Megírtam Vidats úrnak, hogy személyes lekötelezettségnek fogom tekinteni, ha ajánlásomnak eleget teszen. Válaszát.,. önnel közölni fogom...” Eddig a levél. A kép az idősödő Kossuth képe, alatta gyöngybetűkkel az ajánlás: „Vitézlő Szathmáry István volt honvédfőhadnagynak a hős 3. zászlóaljnál, jelenleg csizmadia mesternek. Nagyszalontán. _ Nagyrabecsülés s barátság jeléül. Turin, január, 1873. Kossuth Lajos." A levél és a kép, nagy szeretettel, féltő gondossággal őrizgetve, a kincseket rejtő barna ládiká- ban van. Féltő szeretettel, de — szakszerűtlenül kezelik. A levél s a kép papírcsíkokkal van összeragasztgatva. Elette őket az idő az elmúlt kilencven- három év alatt. Meg kellene végleg őrizni, restaurálni és preparálni. Nem dicsekedhetünk olyan sok Kossuth relikviával, hogy megengedhessük magunknak megsemmisülésüket. A család birtokából nem adja. De örömmel venné, ha időállóvá tennék azokat. Akkora a jelentőségük, hogy meg kell ezt tenni. Bányász Hédi MAJD A NYÁRON... Foto: Kotroczó Bál ózhat a szobi ifjúság Nagyobb épületbe költözik a kultúrház Szó lehet a mozik korszerűsítéséről is Már régebben megszűnt Szobon a rendőrségi kaszinó, két másik, kisebb helyiséggel együtt színházterme azóta is üresen áll. Az épület másik öt helyisége egyelőre lakás célját szolgálja. Miután a napokban az egész épületet a járási tanács rendelkezésére bocsátják, s a lakóknak cserelakást adnak, ide költözik rövidesen a községi kultúrház. A színházteremben az idei farsangkor ugyan még talán nem, de már tavasztól hálózhat a szobi ifjúság, amely megfelelő helyiség hiányában az effajta szórakozást eddig nélkülözte. A jelenlegi művelődési ház színházterme, ahol a mozi működik, erre a célra nem alkalmas, s az egész épület csak rendkívül szűkös otthont nyújthatott a kultúrának. Csupán egy-két szakkörnek, meg a zeneiskoKijelölték a szóbeli érettségi tételeket Az 1965—1966. tanévi gimnáziumi szóbeli és gyakorlati érettségi vizsgák anyagát —, amely a tételek alapjául szolgál — megküldték az iskoláknak. Ebből a központilag kijelölt anyagból állítják majd össze az érettségi tárgyakat tanító tanárok a vizsgatételeket. A kidolgozásra most egy hónappal több idejük lesz, mint az előző években. Az érettségi vizsgaszabályzat előírása szerint az A-tételeket legkésőbb március 15-ig kell a diákokkal ismertetni. A vizsgaanyag előbbrehozott közreadása azonban remélhetőleg azt eredményezi, hogy a tanulók is előbb kapják kézhez a tételeket, s kellő időben hozzákezdhetnek a felkészüléshez. Iának jutott hely benne: Most az új helyen újabb szakkörök alakulhatnak és működhetnek, sőt a klubélet is megindulhat. Ügy tervezik, hogy a járási tanácsházból ide költözik rövidesen a járási könyvtár, valamint kisebb toldalék- épület emelésével ugyanitt biztosítanak a jelenleginél megfelelőbb helyet a múzeumnak is. Azután —- erre azonban már csak később kerülhet sor — a tágas udvaron további kisebb építkezésekkel úgy megnagyobbíthatják a kul túrházat, hogy az ez idő szerint Nagymaroson működő járási művelődési otthon szintén a járás székhelyére, ide költözhet. A mostani községi művelődési házat teljes egészében átadják a megyei Moziüzemi Vállalatnak. Ezáltal módja nyílik a mozi korszerűsítésére és megnagyobbítására, sőt esetleg az udvaron kertmozit is rendezhet be. — Az európai bölényről 1930 óta vezetnek törzskönyvet a magyar állatkertben. Levéltári kutatások alapján kitűnt, hogy már 1868-ban is volt európai bölényünk, s így tenyészete az állatkertben a jubileumi évben már 98 éves. wsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssAM'sssssfssssssssssWsssM'sssssssrssssss.rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssss* SÍKOS VOLT AZ ÚTTEST Egyik szövetkezetnek arusi- ^ tó helye van a budapesti pia- ^ con. A múlt év telén kocsiról | árut raktak le. Az úttest síkos ^ volt, nem szórták fed kellően ^ és így történt, hogy az egyik ^ tsz-tag, aki vállán félmázsás ^ répászsákot cipelt, elesett és i lábát törte. A sérült embert az SZTK a betegség idejére § 3105 forint kártalanítási se-£ HOMO LODENS — Add kölcsön a játékodat! — kérlel kislányom, és ilyenkor — félreértés ne essék — nem hangszerre, sakkra, vagy kártyára gondol, hanem a karácsony előtti napokban meglehetősen kevés számban látható szellemes, ügyes, érdekes közlekedési játékra, amelyből sikerült egyet vásárolnom. Természetesen neki vettem, de azzal az ürüggyel, hogy „majd kipróbálom és megtanítalak rá” — már az első este úgy két órát belefeledkeztem a játékba, és azóta is csaknem mindennap rá kell szánnom egy kis időt. Hogyisne, amikor oly pompásan robognak pályájukon azok a bűbájos kis autók, és annyi izgalmat okoz a három kocsi útjának szabályozása, a karambolok kikerülése, af forgalom irányítása. A játékot rejtő, nagy alakú, lapos dobozt külön helyen őrzöm, egy magas szekrény tetején, nehogy a gyerek hoz- záférkőzhessék; s miután neki vettem azt karácsonyi ajándékul, kialakult a sajátos nelyzet, hogy kislányom „de jure” birtokolja, „de facto” azonban nem. Ezt az ellentmondást formulázza meg-megismétlődő kérése: „add már kölcsön, apu, a játékodat!, igazán vigyázni fogok rá”. Persze, kinek-kinek megvannak a maga komolyabb, felnőtte« játékai is. A sakk (ugye, nem baj, ha nem soroljuk a sportágak közé?), a rejtvényfejtés, a dominó, s a különfajta gyűjtőszenvedélyek, élükön az egyik legnemesebb szórakozással, a bélyeggyűjtéssel. Manapság — divatos kifejezéssel élve — sok tízezer embernek van nálunk is. valamilyen „hobby”-ja. A szó hangalakja hóbortra emlékeztet, de éppen az a lényeges és jellemző, hogy koránt sincs , szó különcködésről, hanem kedves, hangulatos, gyakran okos, tanulságos, tisztes időtöltésről. A játékos szórakozás — bízvást mondhatjuk — társadalmi méreteket öltött. Mindazonáltal ez nem bizonyítja Huizinga holland filozófus' elméletét, aki polgári körökben nagy népszerűségnek örvendő művében, a Homo ludens- ben azt fejtegeti, kétségtelenül nagyon szellemesen és elegánsan, hogy az ember — játszó ember, örök játékra termett, mindig gyerek marad, és a munka se egyéb, mint a játékos hajlam kiélése, bevezetése, másképp hogy is tudna az ' ember oly önfeledten beletemetkezni munkájába, akárcsak a kisgyerek a mesékbe, a játékokba. Anélkül, hogy részletes, alapos elemzésbe bocsátkoznánk, jól tudjuk, hogy a valóság éppen fordítva áll: minden emberi társadalom alapja a munka, amely egyre tudatosabb cselekvéssé válik és már a gyerek játékában is ennek elemei, igénye rejtőzik. Másról van itt szó! A játékos időtöltés — egészséges lelkűiét, felszabadult kedély, biztonságérzet és ha úgy tetszik: jó politikai és társadalmi atmoszféra kifejezője. Egy nálunk járt nyugati újságíró éppen ilyesféle élményét akarta megfogalmazni, amikor azt írta — eléggé sután és botorul —, hogy a „személyi kultusz időszakával szemben, amikor az állandósult, belső nyugtalanság miatt az emberek zöme nem tudta összpontosítani figyelmét egy-egy érdekes, izgalmas játékra, ma rengetegen sakkoznak Magyarországon”. Persze akkoriban is sakkoztak ennek az évszázados játéknak kedvelői, ma, lehet, hogy többen. A hangsúly inkább azon van, hogy a sakkparti ma nem mentsvár, nem elbúvás valami elől, hanem felüdülés a céltudatosan végzett napi munka után. Még azt is hozzáfűzhetjük: a megkezdett játszmát be is lehet fejezni... Csakis így, ebben az értékelésben lehet megközelíteni a nálunk tömeges méreteket öltött játékos szórakozások jelenségének társadalmi tartalmát és tanulságát. Sárközi Andor
