Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-21 / 17. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVi'v ARl, IV. SZäM 1966. JANUAR 21.. PENTEK „Befútta az utat a hó..." . Késik a próba járat Mit mond a KPM, a MÁVAUT, a rendőrség és a kórház? 1250 vagon szén 1965-ben Biztosítva van a lakosság téli tüzelő szükséglete A TÜZÉP-telepen Erős Bé­la telepvezetőtől megtudtuk, hogy az 1965-ös esztendő­ben a lakosság 1050 vagon különféle szenet vásárolt, a közületeknek pedig 200 va­gonnal adtak eh A fafo­gyasztás százhúsz vagon volt. — A lakosság évről évre fokozódó építőanyag-szükség­letét is igyekeztünk biztosí­tani. Az építkezésekhez és javításokhoz cementtel, mész­szel, cementlappal, gipsszel, stukatumáddal, továbbá kész ajtókkal és ablakokkal szol­gáltunk. Teljes épületanya­got csak tizenegy ház építé­séhez adtunk, a többi ház- építkezéseknél a ktsz-ek köz­vetlenül szereztek kiutalást és anyagot. Az építtetők anyagszükség­letének biztosítására közpon­tunk újítást vezetett be. Az anyagszükséglet szál­lítására az igénylőkkel ezután előzetes szerző­dést kötünk, melyben megállapodunk az igényelt anyagok mennyisé­gére, minőségére, méreteire és a szállítás idejére is. A lakosság téli tüzelőszük­séglete teljes egészében biz­tosítva van. Telepünkön két­száz vagon különféle szenet tárolunk. Vannak azután problé­máink is. Sok gondot okoz például, hogy a kunszent­mártoni cserépgyárból ér­kező tetőcserépnél minden vagonból vagy kétszáz da­rab hiányzik, több mint két­száz darab pedig össze van törve, ami nehéz helyzet elé állít bennünket, s amit igyek­szünk minden erővel kikü­szöbölni. (kopa) miatt. Ez az idő a távolsági szállításban holtszezon. De a városon belüli utak is éppen elég gondot okoznak a kon­zervgyár szállítási osztályve­zető-helyettesének, Rabó Mik­lósnak. 53 ezer forint mosógépre A városi tanács végrehajtó bizottsága 53 ezer forint ösz- szeget szavazott meg a városi kórház részére, gőzüzemű mosógép és főzőüst beszerzé­sére. PRIMŐR Értékeinkkel jól kell sáfárkodni Amig raktár az aréna teremtsék meg az alapot a jövőjére A művelődési ház kezelésé­be adták a cifrakerti arénát és a szabadtéri színpadot. Ezt a művelődési ház minden igye­kezete ellenére (?) sem tudta kellőképpen kihasználni. A konzervgyár raktározási problémákkal küzd régóta. Ezen a télen is az arénában tárolta konzerveinek egy ré­szét. Két évig lenne szüksége erre a raktározási lehetőségre. Ezért kérte a művelődési há­zat, hogy az adja ki neki bér­be az arénát, s cserébe a kon­zervgyár vállalja a művelődési ház tetejének megjavítását. A végrehajtó bizottság dönt majd az ügyben. Kérdéseket ébresztő dolog. Mert adva van egy csodálatos napfényű és levegőjű park, vi­lágítással, színpaddal és néző­térrel. (Hány városnak van ilyen? Kevésnek!) Adva van egy arénának nevezett vigadó­épület, remek akusztikával és színpaddal. Megvannak a le­hetőségek, meglenne a közön­ség is, csak életet kellene le­helni bele. Erre nincs vállal­kozó. Az erre vetődök első — jo­gosan — felvetődő gondolata az, hogy mi nagyon rosszul sáfárkodunk az értékeinkkel. Hiszen ezt a parkot a maga lehetőségeivel nem használjuk ki kellően. A tavasz és a nyár (amikor nincs nagyon hideg), legalább öt hónapig tart. És legalább húsz szombatot, va­sárnapot foglal magában. Negyven alkalom. Ha csak egy negyed részén rendeznének előadást, hangversenyt, vagy Lebukott 13-án Ismét börtönbe kerül a többszörösen visszaeső munkakerülő Hatvani Károlyon már na­gyon nehéz segíteni. Augusz­tus 2-án szabadult a börtön­ből. Meghúzódott szüleinek Kossuth u. 7, szám alatti la­kásán. A hivatalos szervek is támogatták az elhelyezke­désben, és így került néhány nappal a szabadulása után a ládagyárba. Nem bírta so­káig a munkát, és október negyedikén önkényesen el­hagyta munkahelyét. Nem ment haza a szüleihez, ha­nem nagyanyját kereste fel Tiszakécskén, majd öt nap múlva, azzal ment be Nagy­kőrösre, hogy elmaradt fize­tését felvegye. A. B., a gyár dolgozója, ugyanabban a házban lakik, ahol Hatvani szülei. Miután ő is felvette a fizetését, arra kérte Hatvanit, hogy hat­száz forintot adjon át a fele­ségének. Hatvani zsebrevágta a pénzt — és visszautazott Tiszakécskére. Másnap a jászkarajenői piacon kóvály­gott. Egy tápiógyörgyei ju­hásszal hozta össze a sors, akivel megegyezett, hogy se­gít a birkáit elhajtani Tápió- szelére. Éjjel értek a község­be. Hatvani a Ceglédi úton levő italboltban berúgott. De nem annyira, hogy el ne tudta volna vinni K. F. őri­zetlenül hagyott kerékpárját. A következő napon hamis szerződéssel eladta a jármű­vet 250 forintért valami állí­tólagos Laci bácsinak. Október 20-án Nagykőrösre indult Tiszakécskéről. Az ön- kiszolgáló bolt elől elvitte S. Z. őrizetlenül hagyott kerék­párját, s azt a kecskeméti cigánytelepen adta el 300 fo­rintért. Hat nap múlva az Esedi úton ellopta S. P. kerékpár­ját, 250 forintért adta el. November elején Törteién vitt el egy kerékpárt. No­vember 13-án egy féldecire tért be a kocséri italboltba, s amikor kijött, felkapott D. S. kerékpárjára, s azzal in­dult Kőröstetétlen felé. Köz­ben rendőrt látott, a kerék­párt elrejtette az egyik kö­zeli szalmakazalban, majd le­szerelte a dinamót. Később eladta a dinamót. A városi ügyészség vissza­esőként elkövetett sikkasz­tással és hasonlóképpen visz- szaesőként öt esetben elköve­tett lopással vádolja. valamilyen együttes fellépé­sét ... Szívesen jönnének ilyen környezetbe művészek és együttesek, szívesen menne be a közönség is egy jó előadás­ra. Nem kellene attól tartani, hogy üres marad a nézőtér. Lehet, hogy első alkalommal nem lenne telt ház. Majd meg­telne másodszorra vagy har­madszorra. Kockáztatni kell és ezért lehet is. Egyszer, vala­hol el kell kezdeni. A lehetőség adott. Ki lehet és ki is kell használni. Szín­padi háttérként a vigadó egyik oldala szolgál. Csak egy futó növénysort ültessünk, és egy év alatt olyan természetes zöld háttér bújik ki a földből, aminél szebbet festeni sem le­het. Csak el kell kezdeni. Két év elegendő hozzá. Ha már a művelődési ház (amely ugyan mindent elkövet a műsor szer­vezése érdekében) nem tud egy jó nyári programot össze­állítani s két évig ki kell, hogy adja albérletbe a helyiséget, legalább használja jól fel ezt a két évet az előkészítésre. Te­remtse meg az alapját egy ní­vós nyári kulturális program­nak. Ha nincs ideje, ereje, vagy módja rá, akkor pedig kerüljön más kezelésébe az épület (esetleg a gimnáziumé­ba), olyan kézbe, amely hasz­nosan sáfárkodik az itteni ja­vakkal ! (b. h.) 99 TANULÓ KÉNYER“ S ^ Az ócskás nagy ^ szakértelemmel 5 forgatta a kabá- i tot, majd utána $ az öltönyt. Hosszú l mutatóujjával ka- l pargatta a gallért. \ — Zsíros! — álta­li pította meg ked- 5 vétlenül és kör- J mérői lepöckölte, ^ amit lekapart. \ — Ezerötszáznál \ többet egy fillért i sem! ^ — A kettőért? i — Nehogy azt í higgye, hogy ép- \ pen magán aka- \ rok meggazdagod- \ ni. 5 — Legalább ^ kétezret gondol- ^ tam. Nekem há- ^ romnál is többe ^ van. ^ Ezerhétszáznál | megegyeztek. Ist- ^ ván zsebébe gyűr­nie a százasokat és § boldogan sietett \ hazafelé. ^ Két hete annak, <5 hogy hazaköltöz­HASZNOS BEFEKTETÉS tek Pestről. Irén nyolcszáz forint nyugdíjra számí­tott. Neki azt mondták az SZTK-ban, hogy biztosan megkap­ja havonta az ezeregyszázat. Nem tehettek egyebet, hazajöt­tek. A mama na­ponta írta a ke­serveshangú leve­leket. — Gyere­kek, hosszabbítsá­tok meg az élete­met, gyertek ha­za. A tsz-ben azt mondták, nekik mindegy, hogy az öregmama háztá­jiját ki műveli. Másnap reggel indult az ócskás- hoz. Eladta az át­meneti kabátot meg a barna öl­Nem a kenyér tanul — őt készítik az ipari tanulók. A Tol- i Miklós Élelmiszeripari Iskolában tanuló jövendő pékek napi gyakorlatuk eredményét szemlélik Papp Ferenc felv. Kedd. Január tizennyoicadika, dél. A városban akkora hópelyhek kavarognak, hogy váltópénz­nek is beillenék egyik-másik. A szél kürtökbe emeli, majd visszahullanak a földre, kabát- ba-nyakba. Nem lehet előle menekülni, mindenütt utolér. Eesüvít a kapualjakba, de még az autóbuszváróba is. A Vénusz előtt autók állnak behavazva, körülöttük puha porhó, félkerék magasan, A kocsik indulni próbálnak — hasztalan. Forog a kerék, jár a motor, de nem tudja maga alá gyúrni a puha hópihéket. A járdán diákok jönnek, kol­légisták. „Toljuk meg", kiált az egyik, s húszán ugornak a kocsihoz, s egy lódítással „dob­ják” rá az úttestre. A kocsi nagyokat csúszik, ugrál, de si­kerül elindulnia. A Kecskemét felől érkező menetrend szerinti autóbusz jó félórát késik. Tömve indul to­vább Ceglédre. Lassan, óvato­san megy, nem látni az út­padkát, annyira befújta az ár­kot a hó. Kétoldalt a tanyák némaságba dermedtek. A Rá­kóczi Termelőszövetkezetnél szállnak le néhányan és in­dulnak befelé az alig taposott úton. Ceglédre majdnem egy óra hosszat tartott az út. „Megér­keztünk”, mondja valaki, „de, hogyan megyünk vissza?” A megállóban magas, kásás hó. Sózzák. Hantháza felől akkor vergődik be egy kocsi és ve­zetője rémíti kollégáját, akié a következő járat. Mindenün­nen késéssel érkeznek. A Bu­dapest felől érkező tiszakécs- kei járat több mint egy órát késik. Rossz az út — mondo­gatják egymásnak a „pilóták”. A Déryné Színház autóbu­szát lapáttal ássák ki a hó alól, így is nehezen indul. A KPM-nél dugót ígérnek nekik Ceglédbercelnél, 300 mé­ter hosszan. Nekiindulnak. Húsz óra 52 perckor kellene indulnia egy kocsinak Nagy­kőrösön keresztül Kecskemét­re. Negyed tízkor indul, na­gyon lassan. Minden szembe jövő kocsi leáll — „tapaszta­latcserére”. Hol, milyen az út, merre kell nagyon vigyázni. Csúszik a busz. A nagy tömeg ugrál a göröngyös úton. Ne­gyed tizenegykor a városban vagyunk. Mindenhonnan rossz hírek, nem lehet járni az utat, nincs közlekedés ... Szerda. Január tizenkilencedike reg­gel. Esik a hó. Apró szemű, tapadós. Mit mond a KPM? — Javultak az útviszonyok. Dolgoznak a gépeink, és ha a szél nem szól közbe, talán ma már több út ismét járható lesz. Nem járható az út Kis­kunfélegyháza felé és a törteli is nehezen. Ne legyen szél, és akkor rendbe hozunk minden utat. A MAVAUT? — Nekünk nagyon rossz hí­reink vannak. Tiszakécskére nem lehet elindulni, sem Jász- karajenőre. A tegnap délben indított járatok későn este ér­tek haza. Ma reggel próbakép­pen megint elindítottunk egyet- egyet. Már régen itthon kelle­ne lenniök — sehol sincsenek. A budapesti járat is csak idáig jött, és innen indult hajnalban vissza. Nem tudunk eljutni Hantházára és Törtei­re sem. Járhatatlan az út a Szabadság és Petőfi termelő- szövetkezetbe. Talán ma javul a helyzet, ha nem fúj a szél... Rendőrség? — Eddig nem történt ka­rambol. Óvatosan vezetnek a járművezetők. Kórház? — Nem volt balesetünk, még egy kartörés sem történt. Re­méljük, nem is lesz. (bányász) Kút köaös gazdaságban már a koraiak termelését készítik elő Minden termelőszövetkezet­ben nagy lendülettel folyik az új gazdasági év termelési ter­veinek elkészítése. Két közös gazdaságban, a Hunyadiban és a Szabadság­ban ezzel az előkészítő mun­kával párhuzamosan már a primőrök termelése érdekében serénykednek a kertészeti bri­gádok tagjai. — Mindkét termelőszövetke­zetben az elmúlt esztendőben igen jó tapasztalatokat szerez­tek a fóliás primőr termelés­ben és természetesen a koraiak értékesítésében! — mondotta Lázár Albert, a városi tanács mezőgazdasági osztályának kertészeti előadója. A tavalyi tapasztalatok alap­ján mindkét közös gazdaság­ban január eleje óta serény munka folyik, a koraiak ter­melésének előkészítése érdeké­ben. A Hunyadi Tsz üvegházá­ban már 30 négyzetméteren kel a paprika és 100 négyzet- méteren kikelt a hónapos re­tek. 30—40 000 paprikapalán­tára és körülbelül 50 000 darab retekre számítanak. — Teljes lendülettel dolgo­zik a Szabadság Termelőszö­vetkezet központi kertészeté­nek brigádja. — Az üvegházban január 15-én ötven négyzetméteren salátamagot és hasonlóképpen ötven négyzetméteren karalá­bét vetettek. — Négyszázezer palántát várnak, amit márciusban, az időjárástól függően fognak fólia alá kiültetni. (—sí) A telepek közötti utak is gondot okoznak Éjjel is dolgozik a szállító brigád A nagy hóesés óta minden éjjel dolgozik az autós „külö­nítmény” a konzervgyárban. Nappal az alapanyagot hord­ják a kettes telepre a zakusz- kához és az elkészült konzer- veket szállítják a raktárakba, éjjel pedig a gyári utakat tesz- szük járhatóvá. Egy brigád csákányozza az összefagyott hóréteget és autóra lapátolja, a többiek elszállítják. így reg­gelre csak puha hó marad az utakon. Nagyobb utakra, távolsági szállításokra most nem vállal­koznak. Nemcsak a nagy hó A nagyüzemi paadcsomtermesztésröl A Magyar Agrártudományi Egyesület helyi szervezete és a TIT ma, pénteken délután 2 órakor a művelődési ház klubjában előadást rendez. Az előadást dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet Kossuth-díjas igazgatója tartja a nagyüzemi paradi­csomit érmés ztésről. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Nincs irgalom. A nagysike­rű olasz film felújítása. Csak 16 éven felüliek számára! Kísérőműsor: Zarándokút. Előadások kezdete: 5, és fél 3 órakor. tönyt. A pénzt a jobbzsebébe tette és többször meg­elégedetten simo­gatta. Az öregasszony az ágy szélén nyö­szörgőit, amikor meglátta a pénzt. — Ugyan mi­nek az, fiam? Megkapjátok a hónap végén a nyugdíjat. — Nem lehet nyolcszáz négy­szögölön három hektót szüretelni, mama! Vettem százhetven mázsa trágyát. Tíz fo­rintért mázsáját. Délután kifizetem és holnap már hordják is. — Hát a fuvar? Benne van az is! A Lendér szomszédtól vet­tem. Taligával át­hordják és mind­járt szét is terí­tik. (— ssi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom