Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
SZÁNKÓ '• ’ am. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ‘W>L . Keresztury Ferenc felvétele X. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1966. JANUAR 21., PENTEK Munkát ígért — munkát kért Új megyei tanácstagot választ Csemő A Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát jelölték a megüresedett helyre Szerdán délelőtt ülést tartott a Csemői Községi Tanács, melyen a község közbiztonsági és közlekedésrendészeti helyzetével, valamint az ipari és kereskedelmi állandó bizottság munkájáról készített jelentéssel foglalkoztak a tanácstagok. A tanácsülés befejezése után a községi tanács tagjai és a választók képviseletében meghívottak jelölőgyűlést tartottak, melyen a megüresedett megyei tanácstagi helyre új megyei tanácstagot jelöltek dr. Sántha Anna, a HaHétszáz mázsa búzát őrölnek naponta Laboratóriumban ellenőrzik a búza és liszt minőségét Az üzemben dübörögnek a gépek, garatba öntik a búzát, finom, fehér por száll mindenfelé. Rátelepszik a munkaruhára, berendezésre, elborít mindent. A malomban éjjel-nappal, három műszakban folyik a munka. Minden műszakban heten végzik az őrlést, héttagú brigád az anyagmozgatást. A novemberi loarbantartási hónapot jól felhasználták, felújították, kicserélték a gépek egy részét. Az anyagmozgatók munkája háromnegyed részében gépesítve. Szállítószalagok, zsákmáglyázó segíti az öclemény raktározását. Naponként hétszáz mázsa búzát őrölnek, s mivel szűkös az elhelyezési lehetőség, még aznap tovább is kell szállítani a lisztet. így naponta huszonegy vagonnyi terhet mozgatnak a munkások a gépek segitségével. Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, isrnerőseinknek és mindazoknak, akik szeretett jó édesanyánk, özv. Navalya Benőné szül. Füle Judit temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút helyeztek. Farkas Ferencné és férje Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, jó ismerőseinknek és mindazoknak, akik szeretett jó férjéin, édesapám, nagyapám, Ladányi János temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút helyezték. özv. Lasányi Jánosné, Lasányi János és családja Túri Margitka, szeretett leányunk, testvérem és unokám elhunyta alkalmából nyilvánított részvétekért, a küldött koszorúkért és a temetésén Törteién való megjelenésekért, ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó is- merőseinknek, a Ceglédi Cipőipari Vállalat vezetőségének és dolgozóinak. Túri Ferenc és neje, kislányuk Editke, valamint a gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, a Táncsics Mihály MG. TSZ vezetőségének és tagságának, akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyánk és testvérünk, özv. Vermes Mihályné szül. Szilágyi Zsuzsanna temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család * • Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak és mindazoknak, akik szeretett jó férjem, ‘Viesápánk, nagyapánk, Berényi •r:zse£ temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút helyeztek. özv. Berényi József né és családja — A múlt évi tervet 101,5 százalékra teljesítettük őrlésben, s a liszt csomagolását 101,2 százalékra. Ebben a malom két szocialista brigádjának is része volt. Termelési vállalásaikat is teljesítették — mondotta az üzemvezető, Ritz Lajos. A laboratóriumban Czibere Pálné, minőségellenőr óránként figyeli a készülő liszt minőségét. Mintákat vesz a beérkező kenyérgabonából, ellenőrzi a csomagoló- ban a liszttel töltött zacskók súlyát. — A búzamintát ledarálom, bemérem, hektolitersúlyt számítok, nedvesség- tartalmat mérek, megállapítom az őrölnivaló keverékességét, sikértartalmát. — Az itt készülő lisztből sütik a kenyeret a járás sütőipari egységeiben, ebből szállít a Füszért. A Sütőipari Vállalatnak szükséges minőségi bizonylatokat is én készítem a szállítmányokhoz sorolta fel tennivalói egy részét a fehér köpenyes laboráns. Most szerelik az elektromos izzítókemencét a laboratóriumba. A hamvasztókemence vitás minőségi kérdésekben pontos választ ad. December óta bolgár búzát őrölnek, s a liszt egy részét a fővárosba szállítják, de még a szentendrei pékségekben is a Cegléden őrölt búzából sütnek kenyeret. Az üzemelést vezető almol- nárt megkérdeztem, hány lépcsőt jár meg naponta? — Amikor nincs üzemhiba, öt-hatszáz lépcsőfok körül van a napi „normám” — válaszolta. ■■ Gépeink egy része ötven—hatvan éves — mondotta az üzemvezető. — Folyamatos igénybevétel mellett még mintegy 15—20 évig üzemeltethetők. A fejlődés, a nagyobb teljesítmény szükségessége itt is megmutatkozik. Remélhető, hogy akkorára felépül az új üzem, mire a meglévő öreg gépek teljesen elhasználódnak. A 85 kilós, liszttel teli zsákokat tíz sornyi magasra rakja a zsákmáglyázó. Rövidesen útnak indulnak, csak ideiglenes állomásuk volt a ceglédi malom, s a járásban és a fővárosban kerekedik a cipó, péksütemény a nemrég még garatba perdülő búzaszemekből. (—t.—) A. Ceglédi tűsetek 15. számaként a napokban jelent meg a Kossuth Múzeum szerkesztésében Farkas József: Várkonyi István című tanulmánya. A szerző feldolgozásában ismerteti és összefoglalja a nagy parasztvezérre vonatkozó életrajzi adatokat és körvonalazza a múlt századi mozgalmak ceglédi születésű és a városban is tevékenyen működő politikusának munkásságát. s A füzet 4 forintos árban ^ kapható, megrendelhető a cég- lédi Kossuth Múzeumban. Sí zafias Népfront Pest megyei bizottsága titkárának személyében. A jelölő gyűlésen Nagy Lajos igazgató-tanító, a népfrontbizottság községi elnöke, elnökölt. Ezután Bodor Zoltán, a járási népfrontbizottság titkára mutatta be a jelenlevőknek a Hazafias Népfront új megyei tanácstagjelöltjét. Dr. Sántha Anna személyében a Hazafias Népfront olyan jelöltet ajánl megválasztásra a csemői megyei tanácstagi választókörzet polgárainak, aki mind felkészültségében, mind előző közéleti tevékenysége és jelenlegi népfrontmozgalmi vezetői beosztása folytán nagy segítségére lehet a szétszórt településű, de községgé szerveződő Csemőnek. A jelölő gyűlésen felszólaló tanácstagok abban a reményben üdvözölték a Hazafias Népfront megyei tanácstag jelöltjét, hogy majd nagy segítséget nyújt Csemő lakosságának kulturális, szociális és községfejlesztési terveinek megoldásában. Babos József, a Rákóczi Tsz főmezőgazdásza, községi tanácstag, találóan fejezte ki a község kívánságát: a leendő új megyei tanácstag váljon lélekben csemői lakossá. Á központi jelölő gyűlés egyhangúan, ellenszavazat nélkül, megyei tanácstaggá jelölte dr. Sántha Annát és ajánlotta Csemő község lakosainak, hogy a február 6-án sorra kerülő időközi választáson őt válassza meg megyei tanácstagnak. — Nincs nemesebb feladat, mint az emberekért küzdeni, gondjaik megoldásában segítséget adni. Munkakörömnél fogva lehetőségem volt megismerni a megye tanyai lakosságának problémáit — köztük Csemő lakosságáét is. Ismerve a szétszórtan élő lakosság sok-sok kulturális és gazdasági gondjait, mégsem teszek hangzatos ígéreteket, hanem a község rendezési tervének megvalósításához csupán munkát ígérek és munkát kérek a község lakosságától. Bízom abban, hogy a központi jelölő gyűlés most megnyilatkozott egyhangú bizalmában osztozik majd Csemő egész lakossága. A szerdán megtartott központi jelölő gyűlésen kívül még négy — mint értesültünk — csatlakozó jelölő gyűlést tartanak a községben, január 21-én a Rákóczi Tsz- ben (Horváth-tanya), az Uj Élet Tsz kultúrotthonában, a Szabad Föld Tsz kultúrotthonában és január 22-én a zöldhalmi iskolában. (ferencz) Ma esttí 6 őrikor az „Újvárosi téli esték“ keretében — a meghirdetett programtól eltérően — Hídvégi Lajos tanár, helytörténész tart előadást a Cegléden ma is élő Kossuth-legendákról. Mint ismeretes, Hídvégi Lajos tíz év alatt csaknem száz ceglédi öregember visszaemlékezéseit gyűjtötte össze az 1848-as időkről, s ezzel a művével az országos néprajzi pályázaton nemrégiben első díjat nyert. Január 22-én bérletben: Sok hűhó semmiért A Kossuth Művelődési Házban — mint közöltük — rövid egy hét leforgása alatt három színházi előadást tartanak. A színházi bérletek a január 22- én este fél 8-kor bemutatásra kerülő Shakespeare: Sok hűhó semmiért című vígjátékára érvényesek. 40—45-en szolgáltban A munkásvédelmi őrség a Közlekedésépítési és Gépjavító Vállalatnál Több százan dolgoznak a hatalmas telepen. Süvítenek a gépek, csattognak a szerszámok, és ebben a nagyszerű mozgásban a központban van az ember, aki ésszel, tudással és fizikai munkával szolgálja a termelést. A munka sok veszéllyel jár. A dolgozó embert innen-onnan fenyegeti a baleseti lehetőség. A legkisebb figyelmetlenség, lazaság, az előírások betartásának elhanyagolása szomorú következményekkel járhat. — Nem kis gond egy gyár életében a munkásvédelmi feladatok jó ellátása — mondja Simon István, munkásvédelmi felügyelő. — Ez többszörösen igaz egy «ilyen nagy gyár esetében, mint amilyen a miénk. — Féltve őrizzük a dolgozó ember egészségét, testi épségét. E gondosság mellett is sok probléma származik, ha a vezetők vagy beosztottak nem tartják be a munkabiztonság előírásait. Nagyon fontos ezért az üzemi betegségek és balesetek megelőzése érdekében végzett munka. A gazdasági vezetés és a szakszervezeti bizottság sokat tesz ennek érdekében. — Nálunk a munkásvédelem társadalmi ügy — folytatja Simon István. — Két esztendeje annak, hogy a gyárban megszerveztük a munkásvédelmi őrségmozgalmat. Azóta a város többi üzemében is beindítottuk. Az új mozgalom megszervezésére vonatkozó határozat jelentőségét és végrehajtási módszereit a bizalmiakkal és művezetőkkel ismertettük. Ennek alapján a művezetők szervezték meg az egyes üzemrészekben a munkásvédelmi őrszolgálatot. Mi az őrszolgáltat tagjainak a feladata? — Gazdasági munkájuk végzése közben és a munkaközi szünetekben az adott helyiségben vigyáznak arra, hogy munkatársaik a balesetek és üzemi betegségek megelőzésére vonatkozó előírásokat betartsák. Ha szabálytalanságot észlelnek, barátilag figyelmeztetik munkatársaikat. Felhívják figyelmüket az esetleges balesetek következményeire. Egy- egy baleset után pedig az üzemrész összes dolgozóival együtt megtárgyalják annak okait, körülményeit — tanulságul, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. — Minden üzemrész vezetője észrevételi naplót vezet. A munkásvédelmi őr köteles ebbe az észrevételi naplóba feljegyzést készíteni tapasztalatairól, a munkásvédelmi hiányosságokról. A részlegvezető és a művezető ezt a naplót rendszeresen ellenőrzi, és a bejegyzés alapján sürgősen intézkedik a baleseti veszély elhárítása érdekében. Gyárunkban általában hetenként 40—45 munkásvédelmi őr tevékenykedik. (—ssi) — Ki fedezte fel Amerikát? Ecuadorban az óceán partján végzett ásatásoknál a japán kultúra körülbelül négy és fél ezer éves emlékeire bukkantak. Mint ismeretes, a Csendesóceán egyik áramlata lehetővé teszi, hogy Japánból még vitorla nélküli tutaj is átjusson Amerikába. A lelet alapot ad annak feltételezésére, hogy a japánok több ezer évvel ezelőtt partra szálltak az amerikai kontinensen W///////////////////////////////////W///////////////////////////////////////////////////////////////////W//W/////////«.///////, Zoli szánkózik 5 Este hat óra. Ballagok hazafelé elmélázva, ^ pedig sietnem kellene. De bármennyire is ^ akarnám szaporázni lépteim —, sem sikerül. § Sűrű pelyhekben hull a hó, s a kihalt utca, ^ csendjében a lábam alatt megcsikordult hó ^ lassú tempót diktál. ^ Előttem vagy tíz méterre kis emberke szán- ^ kőt húz maga után. öregesen, lehajtott fejjel § bandukol, de közben hátra-hátra pislog. Még- $ jobban lassítok, s látom a kis öreg is kettő ^ helyett egyet lép. Megállók. Ö is megáll egy ^ pillanatra, s mintha nagyon fontos lenne, az ^ eget kémleli. Most már játszunk. Gyorsítok. ^ lassítok, megállók —, mindenre reagál. ^ No, kispajtás — gondolom —, most már i megnézlek elölről is, és gyorsan utcFna iramo- § dók. ö megadva magát, abbahagyja a játékot. ^ vár. Oldalról felpislant rám. Vagy tíz lépést \ megyünk egymás mellett szótlanul. Azt hi- $ szem, ő is azt gondolja, mi legyen az első szó. $ ami játékunknak folytatása lehetne. Mosoly- \ gok. Füles-szőrmés sapkájából csak a szeméi $ meg a piros orrát látom. Keskeny a járda, ^ megcsúszok. Erre ő felnevet. ^ — Néni, tessék felülni a szánkóra, én majd N húzom! Felszabadultan nevetünk? — Hol voltál? — kérdem. — Hát szánkózni mentem volna... — feleli és a mosoly eltűnik az arcáról. Van nekem egy barátom, de ma nem jött el velem .. így aztán csak magam szánkóztam ... tetszik tudni úgy, hogy jól meglököm a szánkót és aztán ráhasalok. Csúszok ám nagyokat, mert jó kis szánkó ez ... — Testvéred nincs? — Az nincs ... — Hát az anyukád vagy az apukád nem szokott megszánkóztatni? — Á ... nem érnek rá ... a barátommal szoktam, de azt nem mindig engedik. Igaz, ő jobban szereti ha én húzom, de úgy is jó... — No, ülj fel, majd én húzlak egy kicsit!. . Boldogan ugrik, és én „mindent beleadva” nekirugaszkodom. Utasom vígan kacarászik. csak amikor a sarokra érünk, kérdezi félve. — A néni hol lakik? — És te? — kérdezek vissza. Elkomorodva mutat a második házra: — Én itt... — Hát akkor, szervusz. Nem köszön vissza, csak néz. Aztán egy pár lépés után utólér a hangja: — Néni! Engem Zolinak hívnak, és én minden nap ilyenkor szoktam szánkózni. . ebben az utcában ... (Cs.) A Szabadság Filmszínházban ma, szombaton és vasárnap a Butaságom története című új magyar film kerül bemutatásra, Ruttkai Éva főszereplésével
