Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-20 / 16. szám
% Pályát választóknak Tanulókat vár a konzervgyár MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. EVtfOli'Ata, 16. SZÁM i960. JAN jj AU *6., tóU'lUB'XOK Félmilliós gépek munka nélkül l/csa pír4tfii. ruffif nt>m ívna profil ? - yl torrsaómok mór mvff rtmnok Az udvaron hóvihar kavarog. Az irodában ropog a tűz. Értekezletet tartanak, várni kell. Majd nyílik az ajtó, ami mögül az előbb még emelkedett hangok hallatszottak ki. Egy átadásról volt szó, s egy meglepetésről. Az okozta a hangzavart. A faárugyárat meglepetés érte — de kellemetlen. A pipagyár tegnap átvételre utazott Szentendrére, a kocsigyárba. Profilátvételre. Ott érte őket a kellemetlen meglepetés. — Amikor a Szentendrei Kocsigyár átadásra ajánlotta fel a melegágyi ablakkeretek gyártását, elsőként jelentkeztünk — mondja Kovács László igazgató, mintegy magának. Az Országos Tervhivatal mezőgazdasági osztálya és a Könnyűipari Minisztérium illetékesei elvben biztosították is az új profilt. A városi tanács végrehajtó bizottsága is megszavazta. A gyár már erre kapta meg az új év tervszámait. Az új profil, a melegágyi ablakkeretek gyártása lett volna hivatva átvenni — fokozatosan — pipagyári ládagyártás helyét. Mindez pedig történik az általános profilrendezés nevében. Szentendrén azzal fogadták őket, hogy a célgépek, amivel a kereteket készítik, megvannak, félmillió forint értékben — csakhogy éppen a gyártást kiadta az Országos Tervhivatal egy másik Osztálya három kisipari termelőszövetkezetnek. Na már most: ha pipagyár átveszi a félmillió forint értékű gépcsoportot, az önköltség szintje emelkedik ennyivel. Lesznek gépek és nem tud majd mit gyártani rajtuk. Ha csak raktárra nem. A kisipari termelőszövetkezetek már készítik a kereteket, kellenek is azok a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetéhez a termelőszövetkezetekben. A gépeket a pipagyár szakemberei nem vették át Szentendrén. A Könnyűipari Minisztériumban nem volt ott az ügyintéző, akitől megkérdezhették volna: most már mi legyen? Mi legyen a gépekkel, amire itt és így nincs szükség és mi legyen a pipagyár tervével? Hogyan teljesítsék azt? Mit csináljanak a munkásaikkal, akikkel az ablakkereteket akarták készíttetni? És végül a népgazdaságnak melyik a jobb, a kifizetődőbb? A több helyen, manufakturálisan, és drágábban készített kisipari termék vagy a gyári? (bányász) A potyautas Néhány pillanatig tanakodik magában. Hallgatja a szél sivítását. A svájcisapka tetejére gondosan felszíjazza a bukósisakot. Símán indul a motor. Már a dülőút végén jár, kanyarodik ki a kövesútra, amikor úgy érzi, valami megmozdul a fejetetején. Ráz egyet magán. Semmi. Ideges vagyok — gondolja magában és bekanyarodik a tsz-központ irodaépülete elé vezető bekötőútra. A Danuvia gyorsan falja a kilométereket. Zetor robog előtte. Miközben kerül, újra érzi, hogy a sásaik megbizser- geti a fejét. A héten nem éjszakázom. Korán hazamegyek. Legalább az asszony sem morcog — dönti el és..megállítja a motort. A könyvelőnő már várta. Sietek tovább — válaszolta annak biztatására, hogy vesse le a kabátot és foglaljon helyet. Miközben tárgyalnak a ti„Megemlékezésül: a Toldi őrs“ A Petőfi iskola úttörőcsapatában a Rákóczi Ferenc raj Toldi őrse iskolakezdéskor elhatározta, hogy elvégzi egy öreg és magányos, magatehetetlen néni gondozását. Attól kezdve özvegy Tóth Jánosné házában mindig volt víz, ropogott a kályhában a tűz. Minden héten két másik fiú hordta a vizet, a fát, seperte a konyha kövét. A múlt héten a néni örökre elaludt. Gondolkodtak a fiúk, aztán gyűjteni kezdtek és már huszonöt forint lapult zsebükben amikor az osztályfőnökükhöz léptek. — Szeretnénk elmenni a temetésre együtt, de nem elég a pénz a koszorúra... Lehet, hogy a tanár úr is meghatódott, de az úttörővezető tanár néni biztosan, mert szó nélkül azonnal pótolta a huszonöt forintod még harminccal. Ebből már tellett egy szerény koszorúra, amit a temetésen a Toldi őrs nevében Verbó Zoltán, Hengán Ferenc, Kaszap Balázs, Vajda Sándor, Mandel György és Kelemen László tette le a sárra — megemlékezésül. tokzatos mocorgást kétszer is észleli. Dühösen csóválgatja a fejét. Az adminisztrátor kérdő tekintettel néz rá. — Valami nem egyezik — kérdi ?! — Oh — semmi —, válaszol sietve. Alig várja, hogy behúzza maga után az ajtót. Ismét feldübörög a motorzúgás, ugyanabban a pillanatban a fejebúbján érzi az enyhe nyomást. Nem indítja el a gépet. Bontogatja a sisak szíját. Már lent is van a fejéről. Először a svájcisapkát nézi. Semmi. A bukósisak belseje is üres. De mégsem. Mi ez a kis vékony szürkés szál, ami a rácsozatos belső alól kinyúlik? ÍMintha mozogna. Öva-. tosan fogja meg és húzza kifelé. És mit ad isten. A cérna folytatásaként következik egy riadt szemű, a félelemtől reszkető kis egér. A komoly szélcserzett arcú férfi hangos nevetésre fakadt. — Ezért nem talált téged meg az asszony — rázogatja a rémült egérkét. No, ha már hat kilométert motoroztál, eredj néz körül a tsz-ben. Mire felteszi a bukósisakot, az egér is eltűnik az istállók felé. —bi Téves számok A célországok... 1966. január 18-i lapszámunkban megjelent cikkben 16,4 milliós terv helyett tévesen 164 millió került a szövegbe. A lakosság részére végzett munka forintban kifejezve pedig, 2 millió 300 ezer forint. A műtrágyázás jelentőségéről Ma este fél hatkor a Hunyadi Termelőszövetkezet klubjában Illés Balázs fő- agronómus tart előadást. A trágya kezeléséről és a műtrágyázás jelentőségéről beszél hallgatóinak. Elérkezett a félév, ami nagy feladatot ró a nyolcadik osztályosok szüleire, osztályfőnökeire és magukra a diákokra is, hiszen itt az idő, hogy szakmát válasszanak. Lehetőleg olyat, amihez kedve és érzéke van a gyereknek. Most minden végzős tanulót az foglalkoztat: hogyan tovább. Egy részük gimnáziumba megy vagy technikumba, más részük az iparitanuló iskolába. Minden üzem, vállalat lépést akar tartani a fejlődéssel, saját képzésű szakembergárdát akar teremteni. Konzervgyárunknak is ez a célja. Ezérí hozta létre a konzerv szakmunkásképzés mellé a lakatosképző tanműhelyt is. Négy Intézze el az igazgató Az iparitanuló-iskola hallgatói a Petőfi Sándor iskolába járnak elméleti oktatásra. A fiatalemberek nagy része kerékpáron érkezik az iskolába és a járműveket annak rendje szerint az udvaron helyezik el. Ezt az alkalmat használta fel két fiatalkorú, B. I. és T. J. és 1955. november 30-án az egyik kerékpárról lelopták a dinamót. Tettenérték őket és így lett az ügyből feljelentés. A házkutatás alkalmával különböző kerékpáralkatrészeket találtak a fiatalemberek lakásán, mintegy százkilencvenöt forint értékben. Az értékre való tekintettel a rendőrség az ügyet a városi tanács szabálysértési hatóságához tette át. A szabálysértési előadó a tettesek fiatal kora miatt nem hozott határozatot, hanem az ügyet elbírálásra megküldte az iparitanuló-iskola igazgatójának azzal, hogy az ügyet saját hatáskörében intézze el, a tetteseket példásan büntesse meg és az eljárás lefolytatásáról küldjön részletes tájékoztatást a városi tanács szabálysértési hatóságának. éve folyik ebben a képzés, az oktatás színvonala megüti a jól fejlett iparitanuló intézetek színvonalát, olyannyira, hogy máshormam, is jönnek ide bemutató tanításokra. A tanműhely szerszáméi-« látására a konzervgyár tízezreket fordít, minden tanulónak önálló szerszámkészlete van. A tanulók évi tanterv alapján folytatják a napi munkát, lépésről lépésre sajátítják el a tudnivalót. Részük van minden szociális kedvezményben. A tanulmányi előmeneteltől függ az ösztöndíj, a szociális helyzettől a kedvezményes étkezés. A tanulóképzés hároméves, a kiváló tanulók 30—32 hó- nap alatt kaphatnak szakmunkás-bizonyítványt. Jelentkezni az iskolában kell* de a tanműhelyben is jelentsék be szándékukat. (Ceglédi út 7. sz.) Nagy László, tanműhe ly vezető Zenés hétvége Szombat esti intermezzo Az akácos utat húzza a zenekar. Füst és ételszaggal kevert füst, áporodott, fülledt levegő. Nyolc óra körül jár az idő. A Központi vendégeinek egy negyede már ivott. Ki sokat, ki keveset. A zenekarral szemben víg társaság ül. Ök sokat ittak, az asztalon levő üres üvegekből, kevertes poharakból ítélve (vajon hányszor szedhették már le?) Folyamatosan „szállítják” az italt. Az asztal „parancsnok” traktoros a gépállomáson (ahol fizetés volt), holt részegen heje- hujázik a zenekar előtt. Zsebébe nyúlva egy húszast és egy ötvenest nyújt a prímás felé, aki mohón kap utána s gyűri zsebébe. — Jól „fizetnek” a vendégek. A hetvenért húzzák, no nem a fülébe — azért nyilván többet kell fizetni. A traktoroson valaha sötétkék csizmanadrág, kopott, pecsétes zakó van, szakálla több napja borotválatlan, haja bor- zos. Szemében a részegség fénye. Mindent megbocsátó. Ölel és simogat, közben elérzéke- nyül, aztán kötekedik. itallal kínálják, a maradékot az asztal alá öntik (jól megy dolguk). Artikulátlan hangok üvöltenek, zokognak és szidják egymás családját, keresetlen szavakkal. Az étterem elején nagy társaság. Már túl a hangulat tetőfokán. Az indulatok verik a beszéd ütemét. Kicsúszik az őszinteség. A vendég (a józan vendég) szájában keserű füst és ételíz keveredik. Csodálattal teli undorral ül ennek a káosznak a közepén és vár. Megjönnek. A járőr tagjai csak nézik a nyüzsgést — megszokták már, tudomásul veszik. A vendéghez ők nem nyúlnak. — tegye ki a pincér, ha tudja. A rend őrei mikor lépitek közbe? Há vér folyik? MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Nincs irgalom. A nagysikerű olasz film felújítása. Csak 16 éven felüliek számára! Kísérőműsor: Zarándokút. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Hordják a trágyát B. Lőrincné Szabadság tér 9. A fennálló rendeletek értelmében nem követett el az üzem törvénysértést, azzal hogy munkaruhát csak ez év szeptemberében ad Önnek. Az önkényes kilépővel szemben az üzem helyesen járt el még akkor is, ha sajnálatosan Családi körülményei nem a legjobbak. Tóth István, Lencsés-Világos dűlő 2. Mindkét írását megkaptuk, a kért tárgyalásról az anyagot olvashatta lapunkban. Véleményünk szerint a városi bíróság helyesen járt el, amikor a nyilvános tárgyalás hélyét a művelődési HIDROFOR - HÁZILAG A Szabadság Termelőszövetkezet karbantartó brigádja házilag készít új hidrofor berendezést, az üvegházak automatikus öntözésének biztosítására. '■— Képtelenség, hogy az embernek ne legyen valami rongya, amit minden munkába befoghat. Amit nem sajnál tanarításnál, padló- vikszelésnél, a mosógép körül, főzésnél. Amiért nem kár akkor sem, ha szenet kell felhozni a pincéből. — így mondta meggyőzően Irén. Beleegyezöen bólintottam. Esküt mertem volna tenni arra, hogy Irén erre a célra befogja egyik ócska ruháját. Az sem baj, ha itt-ott rongyos. Legfeljebb vet rá egy foltot s a célnak kitűnően megfelel. — Láttam néhány félbolondon bokán felül érő nadrágot. Gusztustalan holmi. Nem arra váló, hogy az utcán viselje valaki. A második műszakban azonban nagyon megfelel. De csak ott. Mit szólsz hozzá? — Biztosan nem is drága! — Egyeztem bele köny- nyen. Feleségem délután végigjárta a várost. Megfelelő nadrágot azonban sehol sem Munkaruhát a háziasszonynak talált. A textilbolt vezetőjének tanácsára két és fél méter lasztex anyagot vásárolt. Fél óra múlva a ktsz-ben mértéltet vettek. Három nap telt el és Irén boldogan simogatta a nadrágot. Nem volt éppen olcsó dolog. Ha a feleségem akarta volna, legalább két háziruhát vehetett volna a konfekció boltban. Egy szót sem szóltam. Beláttam, hogy a háztartási munkák elvégzése körül kitűnő szolgáltatót tehet a lasztexnadrág. Másnap nagytakarítás volt. Türelmetlenül vártam reggel a szenzációt, amikor Irén felveszi a takarításhoz a formaruhát. Nyolc órakor már a vikszelésnél tartott, de még mindig nem öltözött át. — Hát nem veszed fel a nadrágot? Csodálkozva nézett rám. — Csak nem fogom az első napon piszkos munkára befogni. Szombaton kismosás volt, akkor sem vette fel. A vasárnapi főzéshez is inkább kötényt kötött. A lasztexnadrág változatlanul a szekrényben szürkült. A premier hétfőn volt. Öt óra után értem haza. Irén félig öltözötten állt a szekrény előtt. A lasztexnadrá- got simogatta. — Második műszakra készülsz? Nem válaszolt. A szekrényajtó mögött hirtelen magára húzta a nadrágot. Nem mondom, a sárga blúzzal piszokul jól állt rajta. A feszülő nadrág minden porcikáját hangsúlyozta. Néha talán jobban is mint kellene. Két- szer-háromszor elsétált előttem, majd miután megnézte magát a tükörben felém fordult. — Mit szólsz hozzá? — Praktikus viselet a házi munkában. Mai program? — Semmi! — Hát akkor miért vetted fel? — Megpróbálom, hogyant áll. Csinos vagyok benne? | — Közömbös. Itthon úgy- k sem lát senki benne. k — Hat a boltba csak íe-t szaladhatok? — Te tudod! s; Néhány perc múlva a ház-J tartási boltba ment. Fél óra!; múlva az önkiszolgálóboltba n sietett. Aztán már nem volt kedve ahhoz, hogy levesse t a nadrágot. Rajta volt akkor; is amikor esti sétára indul- k tunk. $ Nagyon megszerette a k nadrágot. Eszeágában sem t volt, ahhoz hogy befogja' munkára. t s Tegnap este újra megle- $ pett. — Te, papa! Itt van a; nyakunkon a tél. Nap mint; nap havat kell söpörni. Mit' gondolsz, nem len/ne helyes erre a munkára valami meleg holmit vásárolni? Va-: lami egyszerű dologra gon- í dolok. Csak éppen, hogy ^ még ne fázzon az ember. ^ (—ssi) | Megkezdték a kertészek a Hunyadi Termelőszövetkezetben az istállótrágya szállítását Papp felv. SZERKESZTŐI ÜZENETEK otthon tanácstermébe tette. A nagyobb helyiségben történő tárgyalás zavarta volna a bírókat illetve az érdekelt feleket. Nagy László, gépüzem. Cikkét köszönjük és egyben közöljük is. Vadnai Gyula észrevételét köszönjük, várjuk további levelét.
