Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

1966. JANUAR 19„ SZERDA r EST MtClEI \JCivtap Forma és tartalom Néhány sor csupán a sok­szorosított iraton, mégis az utóbbi esztendők tanácsi munkájának fejlődéséről ta­núskodik: „A tanácsülés elé terjesztett anyagot az állan­dó bizottság megtárgyalta, s azzal egyetért... ahhoz a következő kiegészítést fű­zi...” Az állandó bizottság az államhatalmi munka helyi formáinak egyike, mégpedig az elsők közül való. A forma adta lehetőséggel élni: a munka tartalmát jelenti. A Szentendrei Városi Tanács tagjai kilenc állandó bizott­ságon belül tevékenykednek, s több albizottság ideiglenes bizottság szolgálja meghatá­rozott célfeladatok megoldá­sát. Felszín helyett elemzés Állandó bizottság; ideig­lenes bizottság; albizottság — mindez látszatra a „bizottsá- gosdi” benyomását kelti. Ha — a munka tartalmassága nem adja ennek cáfolatát! 1965-ben a városi tanács ál­landó bizottságai már éves munka terv alapján dolgoz­tak: törekvésük, hogy a fel­szín, tehát a puszta tények megállapításán túljussanak, s a dolgok elemzését adják, többségüknél sikerrel járt. A villanyhálózat bővítésével foglalkozó albizottság, az új köztemető létesítését elősegí­tő ideiglenes bizottság jó és biztos forrása volt a munka céltudatossá tételének, s ugyanakkor lehetővé tette a választók véleményének gyors, mégis alapos megis­merését. Eredményesen dol­gozik az új sportpálya létre­hozásán az ideiglenes bizott­ság, s a pénzügyi állandó bi­zottság takarékossági albi­zottságának jelentős szerepe volt abban, hogy elnyerték a takarékos város címet. Az elmélyültebb munka igényét jelzi az is, hogy — a korábbi évekkel ellentétben — már októberben nekiláttak az 1966-os esztendő előkészí­tésének: a munka tervekben egy-egy problémakör alapos és sokoldalú elemzése került előtérbe, üléseiken éppen ezért csak egy-egy napirend megvitatását tervezik. Míg korábban hat-hét kérdéssel is foglalkoztak, most a meny- ayiségi csökkentés lehetővé teszi a munka minőségének javítását: a formális „meg­tárgyaltuk” helyébe joggal lép a „megvitattuk”, s ha eh­hez valóban következetesen iartják magukat, annak az egész város látja használt. Sem maradt papíron Az állandó bizottságok többsége megvalósította az ^ évi tervében foglaltakat; he- ^ lyes kezdeményezésnek bizo- § nyúlt a negyedévenkénti köl- i csönös tájékoztató a végre- i hajtó bizottság és az áb-ta- * gok között; örvendetesen ^ emelkedett a helyszíni szem-1 lék, ellenőrzések száma. A jó ^ út sem könnyű azonban: § nem egy esetben meg kelletté küzdeniük az értetlenséggel & — Olykor még hivatalos szer- | vek, üzemek értetlenségével § is, ahol támogatás helyett | akadályozták a tanácstagok ^ munkáját — s nem kis gond ^ volt az sem, hogy míg sokan fc becsülettel „húztak”, addig & néhányan távoltartották ma- s gukat a munkától. A forrná- § lis tagságra nincs szükség: ^ ez az egészséges álláspont^ alakult ki, s a bizalomra ^ méltatlanokat visszahívták. Elősegítette ez nemcsak a 5 munka tekintélyének növeke- 4 dését, hanem azt is, hogy va- ^ lóban szívvel, s ne tessék- ^ lássék módon dolgozzanak. ^ Az 1966-ra készített munka- ^ tervek valóban a lényeges ^ kérdések vizsgálatát tűzik ki $ célul, ugyanakkor helyet ^ hagynak a most még nem lát- ^ ható — de egy város életé- ^ ben nem kis számmal jelent- 1 kező — aktuális, bár kisebb S fontosságú problémáknak is. ^ A bizottságok munkájának ^ összehangolását elősegíti a § már két éve alkalmazott, s ^ most végleg polgárjogot nyert ^ tvi naptár, amely könnyen át- 1 tekinthetőén, mégis a tanácsi § tnunka összes eseményét, § teendőjét tartalmazza. A pár- ^ huzamosságot, vagy éppen az ^ »gymás munkáját keresztező § ♦ ♦ ♦ A jó út sem könnyű A jelzésen túl Nem bizottságosdi tevékenységet sikerül meg­akadályozni ezzel, valóban a lényegesre összpontosítva az energiákat Ha lenne olyan cím, hogy „az év legjobb állandó bi­zottsága”, ezt Szentendrén a gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottság kapná, teljes joggal. A bizottság — dr. Vég­helyi Tiborné vezetésével — évek óta olajozottan dolgozik, s Sebesi Lajos vagy Baráth József tevékenysége jó példá­ja annak, hogyan is kell értel­mezni a segítséget, a felada­tok megoldásában a közremű­ködést. Követendő abban is az említett állandó bizottság tevékenysége, hogy nagyszerű aktívahálózatot épített ki. A tanácsi munka hasonlóan biz­tos és mind nélkülözhetetle­nebb támasza a Batlics Elek elnökletével működő pénz­ügyi, s a Katona Sándor ve­zette községfejlesztési állan­dó bizottság. A feladat gazdát keres A pénzügyi állandó bizott­ság az adókivetések, s az egyéni kérelmek — törlés, részletfizetés stb. — alapos, s legtöbbször helyszíni vizsgá­lattal összekötött elbírálásával nemcsak támasza a pénzügyi osztály munkájának, hanem — a demokratizmus követel­ményének megfelelően — kontrollja is. Hasonló a hely­zet a községfejlesztési állandó bizottság munkájánál is, itt elsősorban a teendők fontos­sági sorrendjének meghatáro­zásában nélkülözhetetlen a bizottság körültekintő, s rend­kívül precíz munkája. Sajnos, nem mindegyik állandó bi­zottság találta meg a jó utat: a városi tanács mezőgazdasági osztálya egyesült a járási ta­nácséval, s o mezőgazdasági állandó bizottság — bár a vá­rosban két termelőszövetkezet, s több ezer magángyümöl­csös van — azóta nem igen találja a helyét. Az elmúlt hetekben több változás, in­tézkedés szolgálta a holtpont­ról való kimozdítást, s remél­hetőleg, sikerrel. Az iparikereskedelmi ál­landó bizottság munkája is akadozott: igaz, lemondások, a városból való elköltözések is közrejátszottak ebben, so­ha nem volt teljes a létszám, ugyanakkor a kellő energia is hiányzott. Jók és gyengék aránya kedvező, mégis, hiba lenne, ha nem figyelnének fel a városi tanács tagjai az itt jelentkező feladatokra. Ahogy a többi területen, úgy itt sincs helye a formalitásnak: ne csak létezzen a kilenc állandó bizottság, hanem tevékeny­kedjék is, követendő példa — a gyermek- és ifjúságvé­delmi állandó bizottság — van... A városi tanács a harmadik negyedévben napirendre tűzi a szocialista demokratizmus erősítésének kérdését. Két év munkájáról kell ott számot adni, úgy, hogy a feladatokat is meghatározzák. Van né­hány olyan jellemzője a ta­nácstagok munkájának, me­lyet már most a továbbfej­lesztendő, követendő felada­tok közé iktathatunk. Szoros kapcsolat A tanácstagok egy része például nemcsak fogadóóráin és beszámolóin találkozik vá­lasztóival, hanem negyedéven­ként rendszeresen meglátogat­ja a körzetéhez tartozó vá­lasztókat. Helyes és jó mód­szer az is, hogy a tanácstagok közül többen ma már nem elégednek meg a jelzéssel, azaz a kérések és kérdések is­mertetésével, hanem maguk járnak utána a különböző szakosztályoknál, nemcsak az ügyintézést gyorsítva, hanem megteremtve a szoros kap­csolatot a vb. és a lakosság, az államhatalom — a tanács tagjai — és az államigazgatás — a vb. apparátusa — között. Egyetlen negyedév alatt — 1965 negyedik negyedévében — huszonkét javaslat érkezett az állandó bizottságoktól, s ezek többségét már tárgyalta s el is fogadta a végrehajtó bizottság! Ilyen javaslat volt például az egészségügyi-szo­ciális állandó bizottságé k bölcsődére, vagy a Marx-téri gyógyszertárra vonatkozóan, az építési-közlekedési állandó bizottságé a szociális otthon­hoz vezető útra stb. A javas­latokkal való alapos foglalko­zás is bizonyítja, meg kell be­csülni, igényelni kell az állan­dó bizottságok munkáját, s akkor szinte „maguktól’ vál­nak a tanácsi munka fontos lendítő erejévé. Szentendrén mind jobban kamatoztatják ezt az erőt, s a városi tanács így válik mindinkább valóban a város tanácsává. Mészáros Ottó Monoron rendezik a mezőgazdasági könyvhónap ünnepélyes megnyitóját A Pest megyei Könyvbarát Bizottság e heti ülésén rész­letesen megbeszélte a mező- gazdasági könyvhónap meg­szervezésével, valamint az idei könyvhét és a költészet napja előkészítésével kapcso­latos kérdéseket. A megbeszé­lésen részt vettek a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának, a Hazafias Népfront, a nőtanács, a MÉSZÖV, a KISZ, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a Pest megyei Könyv­tár képviselői. Úgy határoztak, hogy az idei mezőgazdasági könyvhónap ünnepélyes meg­nyitóját Monoron tartják. A KISZ és a nőtanács me­gyei szervezetei a mezőgazda­ságban működő szocialista brigádok munkahelyén, vala­mint minden olyan mezőgaz­dasági munkahelyen, ahol if­júsági és nők akadémiája van, mezőgazdasági szakkönyvis­mertetést tartanak a hónap folyamán. A földművesszövet­kezetek járási központjai já­rásonként szintén két-két me­zőgazdasági szakkönyvismer­tetést rendeznek és megszer­vezik a könyvárusítást Rekorder lámpaóriás Az Egyesült Izzó egyik leg­korszerűbb terméke a jód- lámpa, A lámpát megtöltő ha­gyományos nemesgáz jód- gőzt is tartalmaz, aminek egyik tulajdonsága, hogy az izzószálról kisugár­zott apró szemcséket vissza­vezeti a wolframszálra. így az izzószál élettartama meg­hosszabbodik, s a bura belső oldalán nem rakodnak le, azt nem sötétítik el az apró szemcsék. Az új eljárással 1000, 2000, 5000, 10 000 és 20 000 wattos lámpát is elő tudnak állítani. A próbaképpen elkészült i 20 000 wattos jódlámpa a ga­rantált 2000 helyett 4000 órán át világított a gyárépület te­tején. HO VIHARBAN (Folytatás az 1. oldalról) geti szakaszon. Reméljük, hogy a forgalmat mindvégig sikerül fenntartani. Országútjainkról a Budapes­ti Közúti Igazgatóság tájékoz­tat. — Pest megye valamennyi vonala nehezen járható. Nagy kőrös körzetében az összes út járhatatlan. — Hóvastagság? — Az utóbb említett vidéken 40—50 centiméter körül, hó- fúvásos részeken 1 méteres. — Hol kritikus a helyzet? — Érd—Martonvásár között, valamint Cegléd—Tápiószent- márton és Pilisvörösvár—Pö- máz között Kritikussá válik Detkésnél. — Elhárítás? — Valamennyi hókotró és -seprő berendezésünk készen­létben, illetve munkában áll. Hómaróink még nem dolgoz­nak. A késő délutáni jelentés ter­mészetesen órák alatt elveszt­heti időszerűségét. A szél ere­jétől, részben a lehulló csa­padék mennyiségétől függ. hogy romlik-e vagy javul-e a helyzet holnap reggelig? A Duna már kihalt, csen­des. Az egyetlen hajó, amely befutott Tasson át a soroksári Duna-ágba, a Kotró Vállalat jégtörő vizijárműve. Nyomé­ban feltöredezett, megmozdult a jég, s a nyitott zsilipen át nagy táblákat zuhogtatott le a főágba igyekvő víztömeg (a képen). Egy kis ígéret, jelkép; a most beköszöntött zord idő sem tarthat sokáig. Megtörik majd a jég. Este 8 órakor a helyzet változatlan: a havazás elállt, a szél ereje mérséklődött. T. Gy. 'SSSSSSSSSSSSSSSjrSSSSSSSSSSSrsSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/YSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJfSSSS* 'Poigaclcti orv Elhangzott a tószt> Wosztot­-------------------- ták az okleveleket, j utalmakat, átmentek a szomszéd szobába. Ott a falak körül U-betű- ben volt terítve, az asztalok roska- dásig megrakva mindenféle jóval, így aztán bárhová álltak is az embe­rek, csupán egy kartávolságnyira volt tőlük a sok szendvics, torta, sós sütemény. Bor Is kétféle, vörös és fe­hér. De előtte kisüsti barackot kínál­tak étvágygerjesztőnek. Valaki azt mondta: apperitíve! És utána: proszit! Jót röhögtek, mert sokan nem tud­ták, pontosan mit is mond a helybéli patikus. Mindenki itt volt a fogadá­son, aki a járásnál számít. Katona­tisztek, rendőrtisztek, funkcionáriu­sok, igazgatók. A patikus néhány pe­dagógussal a helybéli értelmiséget képviselte. Egyébként a népfront el­nöki szerepében is tetszelgett, ezért mint házigazda kínálgatott minden­kit. Az emberek jólöltözöttek, jól­tápláltak voltak, jó étvággyal ettek- ittak. A pálinka, meg a nehéz borok hamar megtették hatásukat, a nya­kak, fülek vörösödtek, az elfogódott hivatalos szótlanság feloldódott. Sen- kisem volt részeg, csak felszabadult. A félszeg pedagógusok is levetkőzték állandó drukkjukat, odamerészked­tek a járás első embereihez és ke­resztnevükön szólították azokat. Azért tisztelettudóan a bátyámot is odaragasztották a Jóska vagy a Béla mellé, sőt időnként megijedve bátor­ságuktól, ismét elvtársat mondtak. Ebből aztán egészen mulatságos, gro­teszk dolgok születtek, mert ha va­laki azt mondja, Béla elvtárs, azon mégiscsak mosolyogni kell. A patikus az perctől kezd- ------—------------ ve mindenkit bizal­m asan keresztnevén szólított, min­denkihez volt egy hangos szava, lé­vén, hogy ő egész életében gátlásai­val küszködött. Bizalmaskodva a ta­nácselnöktől megkérdezte, hogy X lakásügyét elintézte-e már? „Ö, még mindig nem intéztem el Józsikám!” Aztán, hogy Y-nak megadták-e már az engedélyt... Bizalmaskodott, pe­dig ő nem ivott, csak másoknak töl­tött és időnként elkiáltotta magát. — Proszit! Hát senki se akar itt inni, kedves elvtársak? — és fel­emelte a kancsót, mutatván, hogy ő sem lazsál, sőt egy egész kancsóval iszik. A megyei kiküldött egy kissé ké­sőn érkezett. Nem bánta, hiszen ne­ki csak az esti ünnepségen kellett beszélnie, ez itt amolyan hivatalos házibuli, amiből jobb is kimaradni. Nem dadoghat az ember este, a kul- túrotthonban a sok népség előtt. Szóval így késve is korán jött, ka­pott 6 is egy poharat és amikor a pa­tikus teleöntötte, erősen a szemébe nézett és joviális nagy pofával, fenn­hangon megkérdezte az újonnan jöt­tél: — Ugye, nem ismersz meg, Béla? A kérdezett csak bámult. Hirtelen nagy volt számára a zsivaj, sok a füst, sok a homályos arc, a későn ér­kezőt fogadó feltűnés. A kérdést pe­dig végleg sokallta, mert úgy érezte, teljesen rátereli a figyelmet. — Nem — morogta fogai között, mert tényleg nem ismerte fel a pa­tikusban a régi ismerőst. Nézte a na^y dagadt fejet, a ha­------------ talmas hústornyot, az iz­zadó tar homlokot, a kissé koszos fehér mandzsettát, melyet ökölnyi rézgombok fogtak össze, a csiricsáré nyakkendőt, mely sehogysem illett a sötét ruhához. Nézte, és nem értette, mit akar tőle ez az ember. A patikus élvezte a helyzetet, hogy ő a középpont, most már igazából ő a középpont és szerepelt tovább. — Hát, kedves pajtikám, mi együtt dolgoztunk valamikor a szak- szervezetben, egész pontosan tizenöt évvel ezelőtt. Gaál Bucinak hívnak, csak egy kissé meghíztam azóta. Ezt büszkén és röhögve mondta, szájából egy jókora sonkadarab összekevered­ve a nyálas kenyérrel, a szembenálló zakójára repült. Egy kicsi az arcára is jutott. Kínjában nem merte le­törölni. mert nem tudta, most mi is a helyes. — Bizony — folytatta a patikus. — Engem akkor kirúgtak tőletek, mert egyetemi végzettségem volt, te­hát ellenség voltam. Azután letele­pedtem itt a faluban és ezek a derék elvtársak a járásnál — mutatott szé­les mozdulattal a jelenlevőkre — rehabilitáltak engem. Azóta már két­szer jártam a Szovjetunióban, egy­szer Bécsben is voltunk az asszony­nyal. Szép beosztásom és jó fizeté­sem van. — De veled mi van? — terelte is­mét a figyelmet a megyei emberre. — Hát te, hogy kerültél ki a köz­pontból? Hogy csúsztál lejjebb, hi­szen, te munkás voltál. A szóáradat p®™ akart------------------------ állni. Az idegen m ár régen rájött, hogy ki a beszélő s már sajnálta is. Mennyire depri­mál, mennyire sárbahúz az élet, ha nem tartja az ember magát — gon­dolta. Milyen csinos, tiszta és rendet fiú volt ez az ember, nem is olyat; régen. És jól indult, aztán csinált egy csomó marhaságot, és most azt mondja, hogy az egyetemi végzettsé­ge miatt került ki a mozgalomból. Igaz, túlontúl is összetörték, de azét! most nem kéne úgy viselkedni, mint egy pojácának, aki azzal bizonyít, hogy őt mindenki ismeri, és hogy ő mindenkit közelről ismer, hogy 6 mindenkivel haver... — Na, jó, ha kínos számodra, ne válaszolj, pajtikám, akármennyire is lecsúsztál, én sem foglak soha elfe­lejteni. Igaz is, a falunkban a sin­tért is úgy hívják, mint téged: Há- ger Jóskának. Ez segít abban, hogy sose felejtselek el. Meg ne haragudj már az őszinteségemért, inkább igyál még egy pohárral ebből a jó homo­kiból. Veled én is iszom egyet, ezek­kel nem ittam — fogta suttogóra a hangját. Aztán: — Szeretnék nyáron az asszonnyá: kiugrani Párizsba. Segíts nekem, tu­dod, abban a 70 dolláros útlevél ügy­ben. Évekig itt rohadunk a faluban. Kell egy kis nyári utazás. Párizs, a Place Pigalle, a Montmartre, értesz, ugye? Ha ezt megteszed, örökké há­lás leszek neked — mondotta és eny­hén piszkos kezével megtörölte izza­dó homlokát. Az idegen továbbállt, és még-------------------- hallotta, amikor a p atikus felhördült: — Proszit, elvtársak! Színházi ankét Cegléden A KISZ Pest megyei Bizott- \ sága a budapesti József Attila Színház igazgatóságával közös I színházi ankétot rendez Ceglé- ! den. Ma délután négy órai ! kezdettel a Kossuth Étterem 1 pálmakertjében Berkesi And- i rás Húszévesek című színmű- I vét vitatják meg fiatalok és a ! színház művészei. Az ankétra a KISZ Pest megyei Bizottsá­ga Cegléd város, a ceglédi já- | rás, Nagykőrös város és a mo- i nori járás fiataljait hívta meg. 1 A találkozón részt vesz Ber- ! kési András, a színmű írója. : Fodor Imre, a József Attila Színház igazgatója, valamint s színmű szereplői közül Kálla. Ilona, Bárány Frigyes, Budai István és Koncz Gábor. A meghívott fiatalok valameny- nyien látták, illetve regény formájában olvasták a vitára kerülő Húszévesek című Bcr- kesi-művet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom