Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 12. szám
X. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1966. JANUAR 15., SZOMBAT Kötelesség és érdek A vízlevezetőket tisztítani kell — A zsupfedélen nehezebben olvad a hó Ä telepítések szakembereket kívánnak Milyen előnye van a szakközépiskolának ? A közelmúlt napokban tartották az általános iskolák a félévet követő osztályszülői értekezletet. Ez most különösen a nyolcadik osztályos tanulók szülei számára volt fontos. Hiszen a nyolcadikos diáknak döntenie kell. hol akar tovább tanulni vagy milyen szakmát szeretne választani. Ebben a szülő (ez lenne a helyes), tanácsot adhat, de nem dönthet. Ehhez a tanácsadáshoz akart segítséget nyújtani az általános iskola és a gimnázium, ill. szakközépiskola, amikor a szülői értekezletre elküldte egyik szaktanárát. Mi volt ezzel az iskola célja? Rózsás László igazgató: a várost és környékét a század eleje óta szőlő- és gyümölcstelepítése tette híressé. Ezt a hajdan volt nagy szőlőkultúrát kezdik a termelőszövetkezetek újra éleszteni. Evenként száz holdakkal nő a telepítés területe. Ehhez szakember kell, és ez az, amiből kevés van. Az öregek lassan kihullanak a sorból, és nem lesz — vagy csak nagyon kevés —, aki helyükbe álljon. Amikor a szakközépiskolát elindítottuk, a múlt években ez vezérelte a szervezőket. Utánpótlást nevelni. A diáknak a szakközépiskolai végzettség szakmát ad a kezébe az érettségi mellé — és jó szakmát. A diák letette az érettségi vizsgát és ha nem veszik fel valamelyik egyetemre és főiskolára, máris mehet a szőlészetbe. No hiszen, ma már nem is az a probléma, hogy nincsen a szakközépiskolába jelentkező. Már tavaly is elegendő számú diák kérte a felvételét. A baj az, hogy a jó tanulók nem ide jelentkeznek. Ezt szeretnénk elérni, hogy a jó képességű diákok se féljenek a szakközépiskolától. Ezért küldtünk szaktanárt a szülői értekezletekre, hogy elmondják a szülőknek, mit is jelent a szakközépiskola, mit tanulnak a növendékek, mi lesz belőlük és milyen jövő vár reájuk. (b. h.) Mimi — árpából Szeptember 16-án vetették az árpát a Hunyadi Termelőszövetkezetben. M. I. erőgépvezető, amikor befejezték a vetést, két zsák csávázott árpa kimaradt, súlya megközelítette a százhúsz kilót. Mészáros István gondolt egyet, szépen átengedte a kimaradt árpát a saját zsákjaiba és azt hazaszállította. Még azon a napon keresett vevőt a lopott holmira, aki háromszáz forintot fizetett ki a két zsák vetőmagért. M. a pénzből kétszáz forintot a feleségének adott, száz forinton pedig italt vásárolt. Csakhamar kiderült azonban a dolog és M. saját készletéből százhuszonhat kiló árpát átadott a termelő- szövetkezetnek. Cselekményét a bíróság társadalmi tulajdont károsító sikkasztásnak minősítette A szakma kiváló tanulója Csütörtökön rendezték meg Nagykőrösön az ipari tanulók szakmai versenyét. A szakma kiváló tanulója címért az egész megye területéről össze- sereglett ipari tanulók vetélkedtek. Ügy mondják, hogy még a legöregebb körösi emberek sem emlékeznek ilyen belvizekre, mint amilyenek az elmúlt években jelentkeztek. Olyan pincékbe is feltört a víz, ahol addig soha. Bár — úgy látszik —, csak most megyünk bele igazán a télbe, de a nagy hóban jelentkezik a tavasz. Mert jönni fog és akkor olvadni fog. A víz pedig folyna, de hová? Hová? A kérdés jogos, mert a városban szerteszét elhanyagolt vízlevezető árkokat látni mindenütt. Ezeken nem fog elfolyni a víz, mert nem tud. Az árok szeméttel tele, a lefolyónyílás el van dugulva. Amíg él, növekszik TIT-clőadó a ládagyárban — A fa életéről Az alkoholizmusról az orvos és a jogász A szel A tavalyi kísérletek után az idén a cipőgyárak már nagy sorozatokban készítették a műbőrcsizmákat. A Duna Cipőgyár például 62 ezret adott át a kereskedelemnek. A tél félideje már elmúlt, s a szakértők összegezték az új gyártmány tapasztalatait, amelyet Tessényi János, a Ruházati Mintatervező Vállalat cipőipari főosztályának vezetője a következőkben foglalt össze: — A műbőr felsőrésszel készült lábbelik hamar népszerűek lettek, beváltak, de kezelésük különleges bánásmódot kíván, s erre sajnos az üzletekben nem Bevált-e a műbőr- csizma mindig hívják fél a vásárlók figyelmét. E lábbelik felsőrész anyaga porózus szerkezetű műbőr. Középső rétegük habosított műanyag, s ez adja a puha, kellemes fogást, a bőrszerűséget. A felső réteg filmszerű lakk, s ez megóvja a cipőt az átázástól. Ezért a csizmák nagy előnye, hogy sáros, lucskos, havas időben is vízhatlanok. Hátrányuk viszont, hogy levegőt sem könnyen engedik át és nem ajánlatos zárt, meleg helyiségben hordani. A habréteg érzékeny, s nem szabad a csizma szárát összegyűrni^ élesen megtörni, mert ránc keletkezik. Nem szabad a műbőr felsőrészes lábbeliket krómozni. A cipőkrém, illetve a benne levő vegyszerek nem használnak a műbőrnek. A tisztítás egyszerűen langyos, szappanos vízzel történjék, utána puha ronggyal kell áttörölni, hogy a lakkréteg fénye megmaradjon. — Bár a műbőrcipők igen olcsók, használati értékük azonos a bőr lábbelikkel és helyes kezelés esetén tartósak is maradnak — mondotta Tessényi János. Hti Biti. Xtafffghwräs címmel vasárnap a szolnoki rádió 18 és 19 óra között Nagykőrösről tudósítja a rádió hallgatóit. Tíz eve Tíz éve járja a tanyákat Tamasovszky Mihály, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat körzeti mozijával. Télen, nyáron, esőben, hóban viszi a filmeket a tanyán lakóknak. ládagyárban már az ősz- is megpróbáltak TIT- előadásokat szervezni. Nem ment. Nem is nagyon igyekeztek az akkor megbízottak. Az új üb-titkár újból megpróbálta — és sikerült. Az elmúlt héten tartották az első TIT-előadást. Ez vezette be a hat előadásból álló sorozatot. A hat előadásból kettő szakmai, kettő természettudományos és kettő a munkaegészségügyről szóló. Érdekesnek ígérkezik az, amelyet az alkoholizmusról fognak tartani. Egy orvos és egy jogász mondja majd el a véleményét. Ilyen jellegű előadást először tartanak az üzemben a munkásoknak. A múlt heti első előadást a fa biológiájáról tartotta Csihai Pál, a TIT titkára. Ez a gyári munkához kapcsolódott. A fa élettani sajátosságairól, növekedéséről, életéről, tulajdonságairól szólt. Az előadást metszetekkel és színes táblai rajzokkal tette szemléletesebbé. Harmincnyolcán gyűltek össze. A gyárban dolgozók számához viszonyítva kicsi ez a szám. Később — remélhetőleg — növekedni fog. A vízlevezetők és lefolyók tisztítása az arra lakók kötelessége és érdeke. Ha nem kötelességérzetből, akkor saját jól felfogott érdekükben tisztítsák ki a házuk előtt húzódó árkot. Így elejét lehet venni a tavaszi olvadás káros következményeinek. Az Alföld még őrzi a múltat néhány dologban. Sok a zsúp- és nádfödeles ház. Ezeken a hó „megköt” és nehezebben olvad. Az első tavaszi napsugártól tengerré válik a ház udvara. Ezért kell a tetőkről a havat az olvadás előtt letisztítani és távolabb összegyűjteni. Így nem vizesednek át a falak, nem folyik a szobába a víz. Kinek-kinek saját érdeke, hogy a hóolvadás velejáróit megelőzze. A megelőző intézkedések elmulasztása szabály- sértést vonhat maga után. 150 hold víz alatt Az Arany János Termelő- szövetkezet földjeit sem kímélte a belvíz. Jelenleg 100 hold rét és legelő van víz alatt, de emellett sajnos 50 hold őszi vetés is vízben áll. rSzebályos" szabálysértés volt Válasz Fekete József cikkére 1965. július 31-én feljelentés érkezett a városi főállatorvos részéről Fekete József tsz- elnök ellen. A feljelentés szerint az elnök tudtával és beleegyezésével az aratók részére levágatott sertések húsát a kötelező állatorvosi vizsgálat nélkül bocsátották felhasználásra. Termelőszövetkezeti bizottságok, figyelem! MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A szerelem órái. Olasz film. Csak 16 éven felüliek számára. Kísérőműsor: Nyugati érc- hegység. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Könyvbará tok Tegnap tartotta a városi könyvbarát bizottság idei első ülését. Az ülésen a bizottság tagjai megtárgyalták a városi könyvtár 1966. évi tervét és a mezőgazdasági könyvhónap előkészítését. A városi tanács mezőgazdasági osztálya a termelőszövetkezeti bizottságok részére egy-kétnapos tájékoztatást rendez a városi tanácsháza vb-termében. — Meghívtuk a hat közös gazdaság fegyelmi, szociális, ellenőrző és háztáji bizottságainak tagjait — mondotta Tanai István, a mező- gazdasági osztály vezetője. — Az előadó szakemberek szervezeti kérdésekkel foglalkoznak, jogszabályokat ismertetnek, csupa olyan dologról lesz szó, amiket a bizottsági tagok mindennapos munkájukban jól fel tudnak használni. Előadóknak felkértük dr. Hanny Vilmost, Pajor Bélát, Sipos Istvánt és dr. Toros Lászlót. — Január 12-én a háztáji bizottságok tagjai vettek részt a tájékoztatáson. Február 16-ára a szociális bizottságok tagjait hívtuk meg. Az ellenőrző bizottságok részvételét 14—15-ére tervezzük és február 23—24-én a fegyelmi bizottságok részére lesz tájékoztatás. A sertéseket az elnök közfogyasztásra nem engedélyezett helyen — tanyán — vágatta le, bejelentés nélkül, iparengedéllyel és egészségügyi könyvvel nem rendelkező személyekkel. A feljelentés tárgyát képező cselekmény az 1957. évi 40. tvr. 7. §. (2) bek.- be ütköző és 1000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértést képez. A tárgyalás mellőzésével hozott 200 Ft pénzbírság ellen az elkövető 8 napon belül nem élt kifogással, így az jogerőssé vált. A bírságot kétszeri felszólításra sem fizette ki, ezért fizetését letiltottam. A fizetését a tsz nem tiltotta le, ezért vált szükségessé a kiemelés a tsz bankszámlájáról. Deák Lajos szabálysértési előadó Tisztítják a káposztát PISTI A SZEKRÉNYBEN f****s*'*'sssssssy*srsssssssrss/*rssss*ssssssA , X ■ - - — gadó, szorgalmas gyermek, ^ aki otthon mindent megcsi- 4 nál s a tanító néni bizonyá- § ra félreismeri. Parázs vita § kerekedett, amelyet a szék- \ vényből hallatszó zaj szaki- ^ tett meg. § A hirtelen támadt csend- ^ ben a mocorgás továbbra is ^ hallatszott s az odasiető ta- ^ nító néni, kitárva a szekrény s ajtaját, meglepődve ismerte $ meg a kucorgó Pistikét. ^ — Hát te, Pisti, mit kere- ^ sei itt? — csapta össze kezét. ^ Pisti az ijedtségtől szólni ^ sem tudott, csak szeméből ^ potyogtak könnyei s elgém- S beredett tagjait tapogatta. 5 A tanító néni szabadította $ ki kényszerhelyzetéből és ké- i; zen fogva szülei elé vezette a ^ pityergő gyereket. § — íme, itt van az a na- ^ gyón jó és szorgalmas kisfiú, ^ aki olyan jól viselkedik ott- § hon — s az iskolában tóm- ^ bolja ki magát. ^ SZINTE SÓBÁLVÁNNYÁ$ válva meredtek a szülők cse- \ metéjükre, majd karon kap- ^ va, szótlanul viharzottak ki ^ a teremből. ^ Rácz József l FÉLÉV ELŐTT szülői értekezletet tartottak a Vl/a- ban. Nusi néni, az osztályfőnök beíratta minden tanuló ellenőrző könyvecskéjébe a meghívást, s rájuk parancsolt, hogy el ne felejtsék aláíratni. Hangsúlyozta, hogy okvetlenül küldjék el szüleiket, mert igen fontos dologról lesz szó. A meghívás harmadnap délután öt órára szólt. Azon a héten a váltakozó tanítás miatt, délután mentek iskolába a gyerekek. Nusi néni már négy óra után elengedte őket, s sietve kapkodták össze holmijukat. Pistike elgondolkodva gombolgatta kabátját. Sejtette, hogy róluk lesz szó az értekezleten, s azon morfondírozott, hogy mit mondhat majd róla a tanító néni — a szüleinek? Hogyan lehetne azt megtudni? Azon vette- észre magát, hogy egyedül maradt a tanteremben. Pillantása a szekrényre esett, amelynek egyik ajtaja kissé nyitva volt. Gyors elhatározással, táskáját kézbekapva, behúzódott a szekrénybe. NEMSOKÁRA az öreg takarítónő csoszogása hallatszott a folyóson, hogy az értekezlet előtt rendbehozza a termet. Kitárta az ablakokat, s mikorra kisepergetett, a szülők is szállingózni kezdtek s elfoglalták helyüket a szűk padokban. Pista kényelmetlen helyzetében lapult a szekrényben, s még lélegzetet is alig mert venni, pedig lábai már zsibbadoz- tak. Nusi néni pontosan érkezett és elfoglalta helyét az asztalnál. Elmondotta, hogy az utóbbi időben feltűnően romlott a gyerekek magatartása s igen soknak a tanulmányi eredménye is, s ez tette szükségessé az értekezlet összehívását. A naplóból sorra olvasta a neveket s fűzte hozzá megjegyzéseit. Feszülten figyeltek a szülők, s a ritka dicséreteknél csillogó szemmel bólingat- tak, de a legtöbben rosszkedvűen néztek maguk elé. Az első padban szorongott Pistike mamája és papája is. Mindketten eljöttek, hogy közösen osztozkodjanak a várt dicséretekben. Amikor a névsorban ő következett, a tanító néni hangosan olvasta nevét s már sorolta is hibáit. Gyakran nem figyel, a körzővel szomszédját szurkolta, Kovács Pálit megrágta, mértanból és biológiából nem készítette el a rajzokat, s sok hibát ejtett a legutóbbi versmondásban is. A MAMA ALIG várta, hogy a tanítónő befejezze, azonnal kis csemetéje védelmére kelt, s sorolta az összes jó tulajdonságait, amelyet közbeszólásaival a papa még erősített. Az ő fiúk nem lehet olyan — az egy szófoHideg van vagy sem, a Hunyadi Termelőszövetkezetben a hideg idő ellenére is tisztítják a piacra szánt árui Papp felv.
