Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

'ssssssssssssssssssssssss*tssssssssssssssss^ X \ | Meglepő kívánság | I Szokás ilyenkor, az új ^ | év első napján minden jót «j | kívánni egymásnak. Bol- « § dogságot, sok sikert, jó $ § egészséget. Szokás ilyenkor ^ $ megfogadni, hogy ami volt, $ ^ elmúlt, vége a régi életnek, $ ^ ebben az évben újat, tártál- § ^ masabbat kezdünk és meg- ^ ^szépítjük embertársaink ^ ^hétköznapjait is. ^ Szilveszterkor szeretjük ^ § egymást, s a hagyományos § S „éjféli pohár” fenékig ürí- | | tése után a szűkebb kör- 5; ^nyezetünk iránt érzett sze-^ $ retet nemzetközivé válik ^ ^ — az egész emberiséget ^ ^szeretjük. Az ország fel- $ ^ nőtt lakossága fejenként ^ ^ elmond legalább tíz jókí- ^ ^vánságot, s tesz legalább ^ ^ két szép fogadalmat. Jó és ^ i megértő lesz, s szeretetet S S fog vetni munkahelyén, ott- S ^ hon, hogy szeretetet aras- 5; ^ son — feltéve, ha az elve- $ ^ tett szeretetmagvak jó ta- ^ ^ lajba hullanak. ^ Valami egészen meglepőt ^ ^kívánnék az új évre. Min- ^ ^ denkinek. Azt, hogy v a 1 ó- ^ |bait ilyen január elsejei ^ ^ lelkesedéssel szeresse em- !> Sbertársait egész évben. S dm S ^ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssí: MOHOB^VIDEKE A PEST MEGYEI HÍRLAP Kp L Ö N K I A,D A S A Vin. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1966. JANUÁR 1., SZOMBAT Mit vár 1966-tól ? Kétféle felelet egy kérdésre Hetven adag halászlé Kedvenc étel az alföldi módra készült gulyás a mo- nori-erdei Autócsárdában. Naponta 60—70 adagot fo­gyasztanak el az éhes vendé­gek, 6 körülbelül ugyanennyi halászlé is gazdára talál. A népszerű vendéglő forgalma több mint egymillió forint, s az éves tervét előrelátható­lag 104—105 százalékra tel­jesítette. Megesszük: tavasszal Újabb 30 sertés hizlalását kezdte meg Üllőn a földmű­vesszövetkezet, hogy a tavaszi húsellátás is kielégítő le­gyen. A precíz: Lánczy Kornél, a monori Kossuth Tsz főmezőgazdásza: — Elsősorban a talajerőgaz­dálkodás terén szeretnénk alapvető változást elérni. Szeretnénk elvégezni a a tervbevett, s az OMNI által jóváhagyott, 120 hol­dat érintő homokjavítást. Kedvezőbb feltételek mellett vásárolunk jövőre szerves trá­gyát a tagoktól. A tsz-közá ser­téshizlaldánál — szalma elle­niében — a teljes trágyamennyi­ség 50%-át lekötöttük. 1966 első negyedében megkapjuk az AGROKER-től a csehszlovák trágyalészippantót. A szerves- trágyázás teljes gépesítését is az első negyedévre irányoztuk elő. Készíttettünk egy darab MTZ-re szerelhető hidraulikus markológépet. Vásárolni sze­retnénk szervestrágyaszóró pótkocsikat is. A viszonylag önálló, kötetlen gazdaságvezetés is lényeges változásokhoz fog vezetni. Az új tervezési mód egyenlővé teszi a tsz-eket a felvásárló és más szer­vekkel. Fontosnak látjuk a nagyobb- fokú specializálódást, a nagy­üzemi méretű termelést. Ál­lattenyésztésiben a juh- és szarvaismarhatenyésztést erő­sítjük tovább. Az elaprózott kertészet helyett táblás — fő­leg konzervgyári — növénye­ket termesztünk. El kell ér­nünk a takarmánynövények termésátlagának növelését, másrészről az újfajta takar­mánynövények termesztését. Elsősorban cirokféléket. Nö­velni kívánjuk a szerződéses vetőmagtermesztést. Zárójelbe lehet tenni; ezek: lengyel ku­korica, somíkóró, lucerna, szu- dáni fű. MESEERDŐBEN TÖRTÉNT Olvasóink írják: Utólagos - a városi bajnokságról Kedves, meleg hangú levelet kaptunk monori olvasóink kis csoportjától. A levélírók a városi labdarúgó-bajnok­ság még nem említett fut­ballistáiról írnak dicsérőleg. íme a levél: „Nagyon sokan kijártunk ezekre a mérkőzésekre. Jó volt látná azokat a .kiörege­dett’ labdarúgókat, akik nem is olyan régen még a nagy Ügyeletes orvos l-én: Gyomron dr. Túri Mária, Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Imreh Pál; 2-án: Gyomron dr. Túri Má­ria, Monoron dr. Balogh Jó­zsef, Üllőn dr. Csik Pál, Ve­csésen dr. Simon Sándor tart ügyeletet. — Ügyeletes gyógy­szertár mindkét napom Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. MŰSOR Mozik Ecser, sz—v: Zöldár. Gomba, sz—v: A tizedes meg a többiek. Gyömrő, sz—v: A színésznő sze­relme. Maglód, sz—-v: Szerelme­sek vannak köztünk. H: Tilos a ßzerelem (szélesvásznú). Monor, sz—v: Szerelmes biciklisták (szé­lesvásznú). Matiné v: Tíz arany érem. H: Jelszó: keresek egy ut­cát (szélesvásznú). Nyáregyháza sz—v: Bátor emberek. Pilis, sz— v: Fekete Orfeusz. Tápiósáp, sz— v: Kérem a panaszkönyvet. Tá- piósüly, sz—v: Van, aki forrón szereti. Űri, sz—v: Bolondos his­tória. Üllő, sz—v: Vadul vagy en­gedékenyen. Matiné, v: Aranyfog. Vasad, sz: Déltől hajnalig. V: Is­meretlenség határán. Vecsés, sz—v: Szívfájdalmam, Hirosima (szélesvásznú). Matiné, v: Szóljon a dob (szélesvásznú). H: Mi hol­landok (szélesvásznú). Monorban szereztek sok örö­met a sportág híveinek. De nagy öregjeink mellett fel­tűntek tehetséges fiatalok is, akik talán erősíteni tud­nák a monori egyesületet is. Legjobban a Páskom csa­pata szerepelt. Van közöt­tük bizony jó néhány fiatal, tehetséges, említésre méltó labdarúgó. Megemlíteném itt Zatlankál nevét, aki olyan fedezet játékot mutatott, mely minden játékos dicsé­retére válna. Babinszki az­óta már az ifjúsági csapat tagja és megfelelt a hozzá fűzött reményeknek. A csa­tárok közül Háryt említe­nénk, aki végig jó teljesít­ményével fő részese a baj­nokság megnyerésének. Ta­lán még nem késő felfi­gyelni rá. Egymaga húsz gólt ^ lőtt csapatának. És erről a ^ játékosról még annyit, hogy ^ a nézők közül sokaknak az ^ volt a véleményük: szívesen ^ látnának ilyen embert Mo- nor csapatában is. S Reméljük, a monori sport- i egyesület vezetői felfigyelnek j erre a néhány névre, s re- ] mélhetőleg a nagy Monorba j is felkerülnek majd néhá-1 nyan közülük.” MEGJEGYZÉS: örülünk, \ hogy ilyen figyelemmel ki- i sérték a városi bajnokság i küzdelmeit. Valóban nem ír- i tunk a játékosokról név sze-: rint, pedig megérdemelték \ volna. Mulasztásunkat önök. ] kedves levélírók pótolták, i Reméljük, a jövő évben is; legalább olyan jól sikerül a \ városi bajnokság, mint azi idén, s akkor nem felejtünk\ el majd imi a játékosokról: sexn. (g• i-) Az Óperenciás tengeren túl, a Meseerdő kellős köze­pén összegyűlt egy értekez- letnyi ember. Itt volt a sze­gényasszony legkisebb fia, a sárkányölö vitéz, Hófehér­ke — törpék nélkül. Jöttek vállalati aranysző­rű Pobjedán, hétmérföldes Volgán, tarisznyájukban sok-sok hamuban sült prob­lémát hoztak. Ezeket a problémákat ki­tették az ezeréves tölgyfá­ból készült asztalra — s az öreg király kiválasztotta közülük a leghamubansül- tebbeket. Közben Csipke­rózsika behozta a madár­látta feketekávét, s ők bó­logatva nézték a kőkemény, öreg problémákat. Azt mondja a sárkányölő vitéz: — Régen sütötték ezeke­ket hamuban. Én azt mon­dom, meg kellene oldani őket. A többiek bólogattak. Hófehérke emelkedett szó­lásra. — Súlyozni kell őket a Me­seerdő vitézei felé. Helyeseltek. Az okos favágó: — Kiemelten kell kezel­ni őket. Ez okos hozzászólás volt. Ki is emelték őket, s letet­ték az asztalról a mohos földre. így maradt néhány ke­vésbé hamuban sült problé­ma az asztalon. Ezekről leve­regették a hamut — mind­járt nem is látszottak prob­lémának. Frissensült, ropo­gós, ínycsiklandó elvi kér­dés lett belőlük. Ezeket az­tán visszatették a tarisz­nyába. Kint türelmetlenül topor- zékoltak a négykerekű pa­ripák, arany karosszériáju­konhanyatt esett a haza­felé bandukoló nap fénye. A szegényasszony legki­sebb fia bekötötte zsebken­dője négy sarkába az elvi kérdéssé porlott pogácsát, elkötötte a fától kétkere­kű paripáját, s arra gon­dolt, inkább két hamuban- sült probléma — mint egy ropogós elvi kérdés. Mert ha hamuban sült is, de ehető. Azaz megoldható. Persze, nem a Meseerdő­ben! (deli) Bagolycsalétek A tatai fácántelepen nagy gonddal védik a ragadozó madaraktól az értékes állo­mányt. A vadőröknek segítsé­gük is akad. A pulykák pél­dául rikácsoló hangjukkal hív­ják föl a figyelmet a veszede­lemre. Az első számú éjjeliőr szerepét azonban egy bagoly tölti be. A legnagyobb raga­dozójárások idején éjszaka kiültetik egy fára csaléteknek és a rátámadó ragadozómada­rakat a vadászok búvóhelyük­ről lövik le. Egy kis stílustan „Népi eklektika“ Úri határában Csak az eklektikát kell értenünk, s már minden világos: Görög eredetű szó: válogatást jelent; tehát többféle régi stílus összeválogatásával épített házra mondjuk, hogy eklek­tikus. Ha nem is építészeti stílusok keverednek benne, ezt a há­zat ugyancsak összeválogatták. Nádtető, cserép, vályog, tégla, még vakolatlan és már va­kolatlan fal. A régi és az új vívja benne a harcát... nem, ez tévedés: inkább régi és új látható itt békés egymás mellett élésben. A falak úgy simulnak, illeszkednek, a nád is a cse­réphez, mintha egyek lennének. Nem is hinné az ember, hogy így is lehet. Na, persze az sem kétséges, hogy a cserép tart tovább. Az „év sportolói" járásunkban (Vecsésieké a „pálma“) — Gépesítés terén a pilla­natnyi traktorsűrűségen is szeretnénk javítani. Tervek szerint a mostani 173 holddal szemben 140 hold területre jut majd egy traktor. Legfonto­sabbnak a munkagéppark bő­vítését tartjuk. Az idén 120 holdra nőtt szőlőterületünkön is nagymértékű gépesítést aka­runk megvalósítani. Mivel a szükséges gépeket az AGRO- KER nem forgalmazza, saját gépműhelyünkben készítjük el a tél folyamán. Lenne még va­lami kérdés? — Összefoglalva mit vár te­hát ön 1966-tól? — Kevesebb belvizet, több s jövedelmezőbb termést, s azt, hogy a betervezett mun­kaegység-értéket lépjük túl. — Hány forintot szeretne? — Erről ne beszéljünk, csak azt írja, hogy a tervezett mun­kaegységet biztos elérjük. A szertelen: Rédey Károlyné buszkalauz: — Hogy mit várok? Hogy mit szeretnék? Jaj, hát én azt előre nem is tudom ... Hirte­len nem lehet megfogalmaz­ni... — Mennyi ideje van a busz indulásáig? — Három perc ... Ilyen hir­telen, ilyen hirtelen ... jaj, hát mit is ... ha közbe nem jönnek dolgok... az embernek mindig vannak tervei... hol ez, hol az... — Például? — Például lakást akarunk szerezni, ötödik éve vagyok házas. — És ez alig jutott eszébe? Hiszen ez óriási dolog! — Szeretném, ha egész év­ben nem lenne semmi problé­ma velem az autóbuszon. Más­fél éve nem volt rám panasz. És mit mondjak még, szeret­ném az új évet még több pénz­zel kezdeni — mint minden nő. — S egészében, jobb évet szeretne magának, mint az idei? — Ezzel az évvel is meg va­gyok elégedve. De hát ha le­het, miért ne szeretnék még ennél is jobbat. Persze, hogy azt szeretnék. Még jobb évet. d. ÚJ ÉLET K rampács Jenő ötvenéves életében negyvenedszer határozta el, hogy sürgősen új életet kezd. Tízéves korában született meg benne először ez az elhatározás, amikor — mint ez a bizonyítványából kiderült — elégtelen tanulmányi ered­ménye miatt osztályismétlésre ítélték. Abban az évben csak újra kezdte — méghozzá vál­tozatlanul a negyedik osztályt. Gondolta, az élettel még ráér, egyébként is borzongással töl­tötte el már a puszta említé­se is, hiszen csak fenyegető hangsúllyal hallotta: Majd megtudod az életben, majd az élet megtanít! Krampács Jenő tízéves ide­genkedett az élettől. Később megismerkedett vele, de nem olyan drámaian zajlott le, ahogy azt tízévesen hitte, ha­nem egészen csendesen. Bele- ínőtt az életbe. Hozzászokott és minden évben újra akarta kez­deni. Másoktól hallotta, hogy ezt lehet. Gondolta, először át­szokik az új életbe, fokozato­san, hogy ne rázza meg a do­log, s kezdi egészen apró dol­gokkal. Mint a korai felkelés. Aztán jöhetnek a nehezebb dolgok. Leszokik kedvenc gyógyszereiről, majd később kedves, ám felettébb idegesí­tő szokásairól. Fogadkozásai­nak száma túlhaladja ez idő szerint a félszázat és enyhe önérzettel szokta mesélni, hogy ezekből egyetlen egyet sem si­került megvalósítania. E bben az évben viszont ön- szuggesztióval szerzett magának vírusos influenzát, majd egy tudományos cikktől gyomorfekélyt kapott, aztán a rádió egyik népszerűsítő or­vosi előadásából rájött, hogy agvdaganata van. Ügy, hogy ebben az évben keblére szorította a kezét és azt mondta: Krampács, te még férfi vagy. Légy hát az egé­szen, s kezdj új életet. S köny- nyeit férfiasán elfojtva, hozzá­tette: az életed múlik ezen. Kicsit szipogott, mert az utób­bi mondat elfacsarta a szívét — mindig is nagyra tartotta magát — aztán lefeküdt. M ásnap ébredt, a szokott időben, amikor igazság szerint már a buszt kellett volna ostromolnia. Félt vi­szont, hogy elkésik, ezért fut­tában bekapott néhány ideg-; csillapítót. Viszont attól még! jobban félt, hogy elálmosodik,! s nem elég, hogy elkésett, de: egész nap bárgyú lesz. Ivott; kávét. Aztán ment minden a; rendjén. Mint évek óta. Estefelé eszébe jutott a fo- j gadalom. . Majd holnap —; mondta Krampács Jenő ötven-! éves, és maga sem tudja mi-! ért, de ettől a férfias meg-! jegyzéstől nagyon büszke lett \ magára. | Deli Mária < Járásunkban is elkészült a szokásos értékelés, rang­lista, melynek első helye­zettjei kapták meg az „év sportolója” megtisztelő cí­met. A monori járás 1965. évi legeredményesebb női spor­tolója a vecsési Bene Rózsi, aki a megyei spartakiádon három bajnoki címet szer­zett (kézilabda, súlylökés, gránátdobás). A férfiak közül: Trasszer Lajos, a Vecsési V1ZÉP labdarúgócsapatának kapitá­nya került a ranglista élé­re. Ö volt ebben az évben a megyei labdarúgó-váloga­tott kapitánya is. Sportszerű magatartása, élete és játé­ka példaképül szolgálhat va­lamennyi labdarúgónak és sportolónak. A női csapatok között is vecsésiek hódították el az első helyet. A kézilabda- leánycsapat kerületi bajnok­ságot nyert Budapesten és „mellékesen” igen erős me­zőnyben bajnoki címet szer­zett Dunakeszin is a me­gyei spartakiádon. A férficsapatok közül két­ség nem férhet a Vecsési VIZÉP labdarúgócsapata első helyezéséhez. Bajnokságot nyertek és országra szóló sikert értek el a Magyar Népköztársasági Kupában. Ugyanakkor megnyerték az igen értékes és népszerű Szabad Föld Kupát. Az edzők között B. Nagy László, a VIZÉP labdarúgó- csapatának edzője volt ebben az évben a legeredménye­sebb. Az MTS járási tanácsának díszoklevelét és az év spor­tolóinak járó tiszteletdíjakat januárban adják át a „leg­jobbaknak”. Blaskó Mihály Kétmillió - vesszőből r, A Tokaji Háziipari Szövet- $ kezet dolgozói ebben az év- 5 ben a Tisza- és Bodrog-part ^füzesedből 16 vagon zöld vesz- 5 szót, négyholdas telepükről ^ pedig 500 mázsa amerikai ne- $ mes vesszőt gyűjtöttek. A J nyersanyagból karácsonyig Jtöbb mint 2 millió forint ér- J tékű használati cikket készí- ^ tettek és értékesítettek. Az 5 idén először 4500, úgynevezett | bolgár kosarat készítettek ex- | portra. Papírkosárexport I Az idén tízezernél több pa- ! pírkosarat készítettek pácolt i fűzvesszőből és furnérlemez- ; bői a Budapesti Kosárfonó ! HTSZ gyönki részlegének asz- ! szonyai. A 32 centiméter ma- ! gas gyönki papírkosarakat i Londonba szállították. A szö- ! vetkezet tagjai mintegy ezer, ; nádból font. csővázas kerti­fotelt is készítettek hazai ; üdülők részére. SZILVESZTERKOR NYITOTT a Romkert Cukrászda Szombathelyen elkészült a Romkert Cuíkrászda. A 2 ezer éves római kori emlékekben gazdag, híres romkert és a modern Ady Endre tér ta­lálkozásánál épült csupa üveg­beton létesítmény az ország egyik legérde­kesebb vendéglátó helye. Alagsorában múzeumot ren­deztek be az alapozása köz­ben előkerült rendkívül ér­dekes római kori maradvá­nyokból. Találhatók közöt­tük hajdani műhelyek apró berendezési tárgyai, épület­maradványai és egy csaknem kétezer íves vámhivatali pecsét. A pecsétet feltehetően a fo • galmas. savariai útkereszt e­ződés melletti hivatalokban használták a rómaiak. A Romkert Cukrászdát szil­veszterkor nyitották meg. Szeged—Amerika Megkezdődött a híres sze­gedi papucs exportja. A Sze­gedi Cipő- és Papucskészítö Ktsz-ből szerdán útnak indí­tották az első szállítmányt, tengerentúlról érkezett meg­rendelésre. Ezt rövidesen újabbak követik, s jövőre negyvenezer pár papucsot küldenek nyugat-európai or­szágokba és Észak-Ameriká- ! ba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom