Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-14 / 11. szám
nai «ccm 196«. JANUAR 14., PÉNTEK Szüret A Magyar Filmgyártó Vállalat 1-es számú stúdiójában öt fiatal filmes közös alkotását, a Szüret című filmet „vágják” és készítik azt a kópiát, amely majd a közönség elé kerül. A film alkotói — Kende János, Fazekas Lajos, Simó Lajos, Sándor Pál és dr. Kárpáti György, a Magyar Filmgyártó Vállalat 3-as stúdiójának fiatal munkatársai — egy szociográfiai filmsorozat első részét készítették el Szüret címmel. TELEPTOLTOS SOKOL Szovjet tranzisztoros kisrádió kerül forgalomba Nagy sikert aratott a székes- fehérvári VTRGY Madison nevű zsebrádiója. A kis készüléknek most szovjet versenytársa lesz. A RAVILL Nagykereskedelmi Vállalat a leltározások befejezése után, ezen a héten kiadja a boltoknak a szovjet tranzisztoros kis rádiót, a Sokol-1. A hét tranzisztorral működő készülék alig valaMerénylet a motorház ellen Hogy nálunk mennyi a szakember! Nem tudom, a megbízható statisztikai kimutatások például hány _ autó-motorszerelőről tudnak, de nekem az az érzésem, a minap titkos konferenciájuk volt Gödöllőn. Mert az úgy történt, hogy a Pálma presszó előtt Volgánk hörgött, aztán köhögött párat, az illem kedvéért, mielőtt csendesen kimúlt volna. Végül aprókat kacagott és pimaszul leállt. Le. És semmiféle noszogatásra nem moccant többet. Vezetőnk kiugrott, hátrébb tolta fején a kalapját és mint a bárszekrényt, elöl-hátul kinyitotta a Ico- csit. Még bele sem hajolt a beteg szerkentyűbe, máris három ifjú lépett melléje. — Na nézd — mondta az egyik. — Milyen szép formás kívülről, aztán mégis elromlik. — Biztos a dűz- nivel van a baj — állapította meg fölényesen a másik. — Ennek a márkának az a legfőbb hibája. — Ott a gyertyánál húzzon egyet szákikám a kulccsal — mutogatott a harmadik. — Egy mozdulat és kész. — Hogyne, hogyne — mondta a sofőrünk és munkához látott. Illetve, csak szeretett volna. Mert a három ifjú mellé, három komoly szakember lépett. Csodálatos megállapításokat tettek, a sofőrt félre sodorták, derékig behajoltak a nyitott motorházba s az újonnan jöttéknek csak hosszas tolakodás után adták át a helyüket. Mire, körülbelül a huszadik, mondta el ellenvéleményét nem türően a szakvéleményét, nem mondom, kissé már idegesek lettünk. Ha egy-egy külföldi rendszámú szerelő állt le azt udvariasan végighallgatták, mivel úgy sem értették, s azon kívül is köztudott, hogy a magyar vendég- szerető fajta. Amikor delet kongattak, úgy látszott, odacsempészhetjük magunkat a motorházhoz. De sajna, beállt a MAVAUT s a beözönlő szerelők kara elzárta az utat. A tapasztalatcsere közben mind népibbé vált, főleg ami a hangnemet illeti. Kiderült az is, hogy az „osztályeUentétek” sem múltak el nyomtalanul, a hivatásos szerelők határozottan elnyomták a „maszek” szerelőket. Ekkor „pilótánk” merész cselre szánta el magát. Óvatosan a markába rejtett két csavarhúzót és hason a lábak között odacsúszott a Volgához. Én hangos kacajjal magamra vontam a közfigyelmet, ezalatt ne lei sikerült benyúlnia a motorházba s egy erélyes mozdulattal beemelni a lecsúszott ékszíjat. Az örömteli nevetés ekkor azonban arcomra fagyott. Ugyanis egy emberként, mély megvetéssel sújtotta hazánk legkiválóbb autó- és motorszerelőine k hada a tiszteletlen merénylőt, aki alamuszi módon, két csavarhúzóval megreperálta a hibát, amelynek mibenlétéről pedig már négy órája olyan jóízűen vitatkoztak. Komáromi Magda mivel nagyobb, mint a magyar Madison, viszont két sávon, rövid- és középhullámon működik kiválóan, henger alakú akkuteleppel egyfolytában 8—10 órán keresztül. Külön érdekessége a „csupaszon” is szép kivitelű készüléknek, hogy finom, vállszíjas bőrtokban van, antenna, fülhallgató, pótelem, sőt teleptöltő készülék is tartozik hozzá. Így az akku-telep újra meg újra több mint ötvenszer feltölthető. A kis rádió valamennyi tartozékával együtt 780 forint. „Fokozni kívánjuk a statisztika nyilvánosságát“ A Központi Statisztikai Hivatal első elnökhelyettesének nyilatkozata az 1966. évi statisztikai tervekről és a nemzetközi együttműködésről A Központi Statisztikai Hivatal a népgazdaság irányításának rendkívül fontos segítő szerve. Felkerestük Huszár István elvtársat, a KSH elnökhelyettesét, aki az alábbiakban tájékoztatott a hivatal tevékenységéről, idei feladatairól. A lakosság többnyire csak a félévenként a sajtóban is publikált tervjelentésekből értesül a Statisztikai Hivatal munkájáról, pedig azok Megjelennek Kossuth törvényhatósági tudósításai Az Akadémiai Kiadó az első negyedévben több olyan tudományos és szépirodalmi művet ad közre, amely a szakközönségen kívül az olvasók széles táborának érdeklődésére számíthat. Üj kötetekkel gyarapodnak a klasszikusok — Jókai, Mikszáth, Vörösmarty — kritikai és népszerű kiadásai. Az Ady-sorozat most megjelenő kötete első ízben mutatja be a nagy költő legtermékenyebb újságírói korszakában, 1905. januárja és októbere között írt cikkeit. Az év első hónapjaiban kézhez kaphatják az érdeklődők „A magyar irodalom története” című nagy ösz- szefoglaló munka hatodik kötetét. Jelentős gyarapodása irodalomtörténetünknek Merényi Oszkár Berzsenyimonográfiája. A magyar és olasz kutatók együttes munkája a „Dante a középkor és a reneszánsz között” címmel Kardos Tibor szerkesztésében megjelenő tanulmány- kötet. Az első évnegyedben megjelenik „A magyar nyelv értelmező szótárá”-nak második kiadása. Nagyszabású gyűjtemény a Bartók és Kodály nevével fémjelzett „A magyar népzene tára” című sorozat rövidesen megjelenő ötödik kötete, amely félévszázados gyűjtő- és rendszerező munka eredményeként ratóének népünk teljes kincsét közli. Kossuth Lajos összes munkáinak hatodik kötete az ifjúkori iratokat és a „törvényhatósági tudósítások”-at foglalja magában. Az anyag Kossuth politikai és irodalmi pályája kezdetének sok értékes dokumentumán kívül, a korábbi hiányos kiadással szemben, a kötet a törvény- hatósági tudósítások teljes szövegét is tartalmazza. Köpeczi Béla a Rákóczi- szabadságharc és Franciaország kapcsolatait ismerteti eddig ki nem adott diplomáciai levelezés alapján. TURKEVE Finta-múzeum Művelődésügyi kormányzatunk néhány évvel ezelőtt hazahozatta az Egyesült Államokban elhunyt Finta Sándor, világhírű szobrászművész hagyatékát, amelyet Finta még életében szülővárosának Túr- kevének adományozott. Az. új év első napjaiban — félmillió forintos költséggel — elkészült a múzeum új kiállítási csarnoka, amelyben méltó helyet kap a hajdani csikósbojtárból lett világhírű szobrászművész hagyatéka. Az állandó jellegű Finío-kiállítás megnyitására a közeljövőben kerül sor. összeállítása tevékenységünknek csak kis hányadát adja. Mi fokozni kívánjuk a statisztikai adatok nyilvános publikálását, csakúgy, mint az összefoglaló értékeléseket, elemzéseket is tartalmazó, szélesebb érdeklődésre számot tartó kiadványok nyilvánosságra hozatalát. Az elmúlt évi tevékenységünk egészen vázlatos bemutatásával és idei fontosabb felméréseink, statisztikai vizsgálataink dióhéjban történő ismertetésével szeretném érzékeltetni, milyen nagy a statisztika szerepe, közvetlen gyakorlati haszna a gazdaságirányításban, a tervezésben, a tudományos kutatásban, a népgazdaság és a társadalom életének legkülönbözőbb területein. A Központi Statisztikai Hivatal a sokrétű igény nagy részét egyébként rendszeres (havi, negyedévi, évi) adatgyűjtésékkel elégíti ki. Ezeken túlmenően vizsgálunk időszerű kérdéseket is, egyszeri, alkalomszerű felmérések formájában. Az elmúlt évben a KSH —' a többi között — a következő aktuális témákkal foglalkozott A tsz-ek munkaerőhelyzete, munkásvándorlás Megvizsgálta 60 mezőgazdasági termelőszövetkezetnél a munkaerőhelyzetet, kor és nem szerinti megoszlásban. Az idén hasonló adat- felvétel készül, de most már 300 tsz-ben. Ezek adatai alapján (kiegészítve egyéb adatgyűjtésekkel) megfelelő következtetéseket lehet majd levonni a termelőszövetkezetek általános munkaerőhelyzetéről. A KSH ugyancsak tavaly foglalkozott a minisztériumi iparvállalatok szerződéskötése értékének megfigyelésével, az értékesítés irányai szerint részletezve az adatokat. Ezzel kívánta — első ízben — a rendelésekkel fedezett várható ipari termelés nagyságát előre felbecsülni. Az ilyen elemző adatgyűjtésből származó ismeretek a későbbiekben a gazdasági előrejelzés céljait is szolgálhatják. A kormány 1964-ben hozott határozata alapján a tanácsi szervek jogköre a munkaerő- gazdálkodásban jelentősen nőtt. Ezért szükségessé vált a munkakeresők lakóhely- és munkahely szerinti felmérése. Az adatfelvétel az 1965. évi állapotot fogja rögzíteni, s támpontul szolgál a megyei szintű munkaerőmérlegek elkészítéséhez, a megyék közötti inga-vándorforgalom megfigyeléséhez stb. Nyugdíj, házasság Nem teljes körű, úgynevezett reprezentatív megfigyelést készítettünk 1964-ben a nyugdíjasok életkörülményeinek vizsgálatára. Ennek kiegészítéseként 1966-tól — több lépcsőben — a nyugdíjazás hatását szeretnénk felmérni, a nyugdíjazás előtt állók és a nyugdíjból élők véleménye alapján. A születések számának csökkenésé, továbbá a nők egészségi állapotának vizsgálata céljából 1965-ben reprezentatív felmérést végeztünk; a szerzett adatok e témának nemzetközi és hazai viszony- latú elemzését szolgálják. Az idén hasonló megfigyelést tervezünk a házasságkötéseket befolyásoló társadalmi és gazdasági tényezőkről, a család- tervezési elképzelésekről. Érdekes vizsgálat volt az is, amelynél — mintegy 7000 személy adatai alapján — az alkoholizmus társadalmi okait, demográfiai tényezőit kutattuk. Statisztika és a KGST Befejezésül szeretnék utalni a szocialista országok központi statisztikai szerveinek mind jobban összehangolódó együttműködésére. A statisztikai munka fontosságának, megnövekedett feladatainak felismerését jelentette, hogy 1962- ben életre hívták a KGST statisztikai állandó bizottságát. Ennek fő célkitűzése az adatszolgáltatással szemben támasztott egyre növekvő igények nemzetközileg összehasonlítható adatokkal történő kielégítése, s az ezzel összefüggő módszertani egyeztető munka. E munka fő iránya — az általános elvektől a finomabb részletekig — a nemzetközi összehasonlításra alkalmas fogalmak módszeres kidolgozása, egységesítése a statisztika különböző ágazataiban. A magyar statisztikusok nagyra értékelik a KGST keretében folyó munkát, és aktív részesei is az ott folyó tevékenységnek. A következő években — a KGST megbízásából — néhány fontos téma kidolgozását (például az ágazati kapcsolatok mérlege ösz- szehasonlításának lehetőségei, a távlati népességszám, a két népszámlálás közötti népességszám továbbvezetése) fogjuk elvégezni — mondta befejezésül Huszár István, a KSH első elnökhelyettese. __________ <U. L.) N égy új várostérkép Négy új várostérképet adott ki a napokban a Kartográfiai Vállalat. Ezek a 23x33 centi- méteres térképek Komlót, Tatát, Mosonmagyaróvárt és Mohácsot mutatják be, utcajegyzékkel, valamint a fontosabb intézmények, a turisztikai érdekességek, a vendéglők, éttermek stb. listájával. Ezzel a négy új térképpel az utóbbi években megjelent magyar várostérképek száma elérte a negyvenkilencet. Még néhány éven át következnek majd a továbbiak, amíg csak az összes — jelenleg — 64 magyar város térképének elkészültével a sorozat teljessé nem válik. DR der FERENC: A dolgozók részvétele az állami munkában rendkívül sok a pozitív előremutató jelenség. Ez ösz- szefügg azzal, hogy tanácstagjaink mindinkább felismerik feladataiknak fontosságát és súlyosságát, valóban rá akarnak szolgálni választóik bizalmára s mindent megtesznek annak érdekében, hogy mindinkább kiszélesítsék, terebélyesítsék munkájuk végzésének közepette tömegkapcsolataikat. A fentebb idézett tanácstörvény pontosan rögzíti: a tanácstag köteles választóinak évenként legalább két ízben beszámolni a tanács működéséről, saját tanácstagi munkájáról és a választók közérdekű megbízásainak teljesítéséről. A fejlődés iránya azonban az, hogy a tanácstag évenként többször számoljon be; mindannyiszor, ahogy ezt a tanác előtt álló feladatok megkf vételik. Ugyancsak ez a törvény kötelezi a tanácstagot arra is, hogy rendszeresen tartsa meg fogadóóráit; e fogadóórák kiválóan alkalmasak a kapcsolatok elmélyítésére, személyessé tételére. A munka társadalmasításának szélesítése érdekében igen fontos, hogy az egyes aktívák munkáját alapos, átgondolt terv alapján szervezzék meg. Gondolni kell arra, hogy a társadalmi aktívák jelentős része idegenkedik a túlzott írásbeli munkától; ez az idegenkedés olykor arra vezet, hogy az aktívák nem is tevékenykednek, mert kedvük nincs különböző jelentések, felsági jogkörrel való felruházását megoldhatónak tartja és még jogi szabályozásával kapcsolatban is javaslatokat tesz. (Száméi Lajos: i. m.) Száméi Lajos fenti tanulmánya megállapítja azt a tényt is, hogy nincs olyan szocialista szervezési és működési elv, amelynek az állandó bizottságok hatósági jogokkal való felruházása, mint megoldás ellentmondana. Mégis több megfontolásra utal, elsősorban az 1954. évi X. törvényre, amely az állandó bizottságokat, mint a tanácsok javaslattevő, véleményező és ellenőrző szerveiként hívta életre. Az állandó bizottságok munkájában még fellelhető egyenetlenség azonban annak szükségességét veti fel, hogy mielőtt hatósági jogkörrel való felruházás témáját a jogi szabályozás igényének szintjéig vinnénk, oldjuk meg azokat a feladatokat és problémákat, amelyek az állandó bizottságok munkájával kapcsolatban még máig is felmerülnek. A dolgozók bevonásának fontos területe; a tanácstagok és a választópolgárok jó kapcsolatának megteremtése; ezen belül is elsősorban a tanácstagok választókerületi tevékenysége. Kétségtelen tény, hogy ebben a vonatkozásban révén rendkívül nagy segítséget tudnának nyújtani a helyi tanács és a felsőbb tanácsi szervek rendelkezéseinek, határozatainak végrehajtásához, a lakosság javaslatainak megvalósításához, panaszaik elintézéséhez. Az államigazgatás társadal- masításánó - fő területeként jelöli meg a helyi igazgatást tanulmányában Száméi Lajos (Az államigazgatás társadalmasításáról). Szinte egyöntetű az a vélemény — írja —, hogy ennek társadalmasítására a leginkább alkalmazható forma a tanácsok állandó bizottságainak olyan jogokkal való felruházása, amelyeknek révén bizonyos államigazgatási kérdésekben való döntés a végrehajtó bizottságtól és a szakigazgatási szervektől rájuk háramlanak. Ezzel összefüggésben Beér Jánosnak az a véleménye, hogy perspektívában valószínűnek látszik, hogy a testületi elv behatol a szak- igazgatás területére, és ez a tendencia a bizottságok hatósági jogosítványai mellett szól. (Száméi Lajos: i. m.) Bihari Ottó szerint az újabb tapasztalatok arra utalnak, hogy az állandó bizottságok hatáskörhöz juttatása a vonatkozó véleményekben előtérbe kerül. (Száméi Lajos: i. m.) Kovács István a bizottságoknak hatóAmi az állandó bizottságok tömegkapcsolatát, illetve munkáját illeti: szélesedik az a gyakorlat, hogy az államigazgatási szervek egy-egy döntésük meghozatala előtt kikérjék különböző állandó bizottságok véleményét, tanácsát. Az állandó bizottságok tagjai valóban benne élnek az „élet sűrűjében”; állandó figyelemmel tudják kísérni a területüknek megfelelő munkát s a lakosság vonatkozó problémáit, megjegyzéseit, észrevételeit. Mind e mellett azonban kétségtelen tény az is, hogy az állandó bizottságok munkájával, tevékenységével kapcsolatban még jelentős problémák is mutatkoznak, amelyek éppen nem segítik a szélesebb körű tömegek bevonását. Ezen hiányosságok egyike, hogy az állandó bizottságok tagjai egyes helyeken még azokkal a lehetőségekkel sem élnek, amelyeket a jogszabályok biztosítanak számukra. Több helyen tapasztalható a bizottságok munkájában formalitás; a kötelező üléseken kívül más tevékenységet alig-alig végeznek. Pedig az volna a helyes törekvés, hogy az állandó bizottságok tagjai és bevont aktívái az adott területen állandó jellegű feladatot kapnának s látnának el. Tapasztalataik jegyzések elkészítéséhez, az j érdemi munka elvégzése j után. Problémaként jelent- i kezik ezen a területen az is, i hogy az eddiginél hatéko-; nyabb jogi védelmet kellene j biztosítani az aktívák szá-| mára. A tömegek bevonásának j nagy és széles körű munká-; ja szorosan összefügg a szó-j cialista demokratizmus tere-1 bélyesedésével. Ebben a té-! makörben vár érvényesítés- i re az, hogy az állandó bi-i zottságok, a tanácstagok, az] egyes társadalmi szervek és I egyesületek meghallgatási kö-i telezettsége, az egyetértés I követelménye az egyes ese- j tekben, valamint az eseten- i kénti önálló szabályozási ] jogkör. Például: meghallgatási kötelezettség lenne szükséges egyes kérdéseknél az érintett választókerületi tanácstagra vonatkozóan (pl. szociális segélyezés, építési, községfejlesztési ügyek). Kötelező egyetértésre lenne szükség az egyes kereskedelmi, ipari kérdésekben, valamint szociális és kulturális vonatkozásban. Például: iparengedélyek kiadása — az ipari állandó bizottsággal; gyámügyi vonalon — a gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottsággal stb. önálló szabályozási jogkör biztosítására is sor kerülhetne egyes kérdésekben, mint pl. adótörlések, részletfizetési kedvezmények, községfejlesztési hozzájárulás mérséklése, vagy elengedése tárgyában a megfelelő állandó bizottságra értendőén. (Folytatjuk)
