Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-12 / 9. szám
Szentendre X. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1966. JANUAR 12., SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜL ÖN KIADÁSA A turistaszállóban 4682 bel- és 2878külföldi vendég volt Idegenforgalmunk mérlege — a legnagyobb árvíz esztendejében Az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének tettük fel a kérdést: a megelőző évek forgalmához képest, milyen eredménnyel zárult 1965? — Az év, amelyben a század legnagyobb árvize volt a város és a járás kárai mellett, idegenforgalmi téren elsősorban papszigeti campingünket érintette, mely ezekben a napokban teljesen víz alá került. Kiss Imre, a kirendeltség vezetője és Rippel János, a camping és a turistaszálló vezetője szerint a turistaszálló forgalma 1963-ban 252 000, 1964-ben 188 000 és 1965-ben 199 000 forint volt. A camping bevétele 1963- ban 84 000, 1964-ben 329 000 és az árvizes 1965-ben 100 000 forint volt. Meglepő visszaesés észlelhető az idegenvezetésnél jelentkező bevételeknél, amely az adatnyújtó szakemberek szerint országos jelenség. Mintha csökkent volna az elmúlt években, a csoportos érdeklődés, vagy talán csak a fizetett vezetővel lefolyt látogatások csappantak meg? Oka talán a gyakori visszatérő látogatások, a megfelelő útikönyvek és tájékoztató kiadványok számának növekedése. Mindenesetre 1963- ban 3139, 1964-ben már csak 1761 és 1965-ben mindösz- sze 913 fő vett igénybe .idegen- vezetőt. A campinget 1963-ban 2629, 1964- ben 4807 és 1965-ben 915 belföldi, 1963-ban 938, 1964- ben 7613 és 1965-ben 1655 külföldi vendég lakta. Ugyanakkor a turistaszállóban az első évben 5591, a másodikban 4088, s a múlt évben 4682 belföldi, 1963-ban 174, a következő évben 3942 és tavaly 2878 külföldi kapott szállást. Áz összes vendégek a múlt évben 62 százalékban voltak hazaiak, a külföldiekből legtöbben, 33 százalékban a csehszlovákok érkeztek, s a vendégek 37 százaléka a szocialista országokból jött hozzánk. A város háztartását 20 526 forinttal gazdagította idegen- forgalmi szervünk, amennyiben ebben a teljesen elrontott elmúlt évben is, ilyen összegű üdülőhelyi díj folyt be városi számlára. Rippel János elmondta, hogy a legnehezebb napokban, május 13-ától július 7-ig a kirendeltség dolgozói munkaidejük legnagyobb részét az árvízzel kapcsolatos munkák tették ki. Éjszakákon keresztül dolgoztak, hogy a turistaszálló udvarán szükségtábor létesülhessen, ahol a camping vendégeit elhelyezhették. De rendkívüli munkát végeztek a szigeten levő Ingóságok megmentése, védelme és elhelyezése érdekében is. Óriási nehézségek merültek fel o raktározás körül, melyei alig-alig tudtak megoldani. Az elmúlt év elejét a lázas építkezés jellemezte, megindult a gondnoki épület létrehozása, hatalmas mosdó,,gázfőzőhely, mosogatóhely létesítése, amit az árvíz sajnos, megakasztott. Ma már fokozottan folyik a munka, építik a házakat, planírozzák a terepet, és parkosítanak, hogy áprilisban illően nyithassanak. Dicsérendő, hogy minden izgalom, ijedtség és a terinészet erőivel folytatott harc ellenére, sikerült az esztendőt olyan eredménnyel zárni, hogy ráfizetésről még ilyen körülmények között sem beszélhetünk. A Duna kilépett medréből, keresztülhúzott rengeteg em„Nekem innom kell! // Idősebb házaspár ül a bíró előtt. — Gyakran ivott a férje? — kérdi a bíró. — Gyakran. — Maga mit szól ehhez? — Kérem, nekem olyan a foglalkozásom! Nehéz munkát végzek! A szervezetem megköveteli! Változik a kép. Betört fejű ember, kötéssel a fején. A társa fejbecsapta. — Miért tette? — Be voltam rúgva. — Maga munka közben is iszik? — kérdezik a tettest. — Kérem, állandóan szabadban dolgozom. Nehéz fizikai munkát végzek! Ezért kell innom. Két kiragadott eset, a számtalan sok közül! Szinte sikolt bennem a tiltakozás: Nem igaz! Ilyen nincs! Nincs olyan foglalkozás, olyan munkakör, amely indokolná, vagy egyenesen megkövetelné az ivást. Ellenkezőleg! A nehéz fizikai munka mellett még ártalmasabb az alkoholfogyasztás! A többi csak önámítás! Valamikor a részegség enyhítő körülménynek számított bírósági ügyekben. Ma már nem, sőt súlyosbító körülmény. Az élet követelte ezt, a haladás. Csak a megrögzött iszákos tudata ragadt oda a kocsmapulthoz. A reggeli „vérpezsdítő” féldeci, hamarosan visszaüt. Egykét óra és tompul a reflex, betört fej, üzemi baleset a következmény. Szinte hallom: de én érzem, hogy utána könnyebb a munka! Az érzés igaz! A vízben is könnyebbnek érzi magát az ember, .de senki se vitatja, hogy a vízben gyalogolni fárasztóbb, kimerítőbb, mint szárazon! Csak az alkoholisták vallják csökönyösen; az én foglalkozásom olyan, hogy inni kell! Nekem nem árt, én bírom az italt! S valójában már két pohár sörtől tántorognak; beverik egymás fejét; tönkreteszik maguk és családjuk életét. S kocsmai logikával, makacsul ragaszkodnak, mint a fuldoklók a szalmaszálba: nekünk innunk kell! A fizikai munka ezt megköveteli! Ideje volna megszüntetni ezt a tévhitet! Mert sem a jogszabály, sem a társadalom, de az ember egészsége sem ad felmentést, nem biztosit előnyt az ilyen elmaradott logikával szemben. t—m MOZIMŰSOR Ma a filmszínházban a cannes-i nemzetközi filmfesztiválon Arany Pálma nagydíjat nyert Szállnak a darvak című szovjet film kerül bemutatásra. A film korhatár nélkül megtekinthető. Csütörtöktől a Gyermekbetegségek című új magyar film lesz műsoron. Anyakönyvi hírek Született: Gerencsér Éva, Dan- kovics László, Ferenczy Rozália. Drevenka László, Dombay Gábor és Szalal Sándor. Házasságot kötött: Dede Irén és Tóth István. * Meghalt: Tóth György 85 év* szentendrei lakos. béri számítást. A nehéz napok tapasztalataival gazdagodva, minden lehetséges óvintézkedést megtéve várják a még sokkal szebb nyarat, hogy Papszigetünkkel ország-világ képviselői, hazai és külföldi vendégeink meg legyenek elégedve. (horváth) Ülést tartott a városi tanács vb Múlt pénteken tartotta ez évi első ülését a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülés napirendjén az ár- vízvédelemmel kapcsolatos kérdések, a csatornázás, a belvízveszély elhárítása, valamint a birtokháborítási kihágásokról előterjesztett tájékoztató jelentés szerepelt. Határozat született a Béke vendéglő átépítése miatt ideiglenesen szünetelő közétkeztetés megoldásáról is. Éjjel—nappal ügyelet SZENTENDREI PIACON(Rácz József tusrajza) TIZEIÉT KUBIKOS ÚTRA KEREKEDEK A józan ész, a szocialista jóérzés... is arra töreJcszik, hogy mindenki lakóhelyéhez, családjához közel találja meg — o lehetőségekhez mérten —, munkahelyét. Ez a probléma különös súllyal nehezedik a Pest környéki helységekre. A helyzet, ihint az alábbi példa is mutatja, * nemhogy enyhülne, hanem még súlyosbodik. Tizenkét szentendrei munkásember kereste fel a napokban az illetékes szerveket, hogy ezirányú fájdalmas és sérelmes panaszukat előadják. A Munlta Törvénykönyvének megfelelően majd a Járási Közös Döntőbizottság fogja tárgyalni panaszukat. Emberi együttérzéssel várjuk az igazságos döntést, de addig is néhány szóval elmondanánk, mi bántja a tizenkét szentendrei családapát. Októberben, amikor Szentendrén megindultak a csatornázási előmunkálatok, mind a tizenketten, írásbeli szerződést kötve .vállalták, mint kubikosok a földmunkák elvégzését. Dolgoztak is december 30-ig, amikor a munkaidő végén, délután fél ötkor — talán újévi jókívánságként —, közölte velük az építésvezető, hogy 1966. január harmadikén szereljenek le, és nagyon sürgősen álljanak munkába a vállalat tatabányai vezetőségénél. írásbeli értesítést a mai napig sem kaptak. Kétségbeesetten szaladtak Budaörsre, szakszervezeti vezetőjükhöz, akinek tanácsára panaszt emeltek. Nem arról van szó, hogy a munka befejezést nyert volna, s a határozatlan időre kötött szerződés hatálya letelt. Arról sincs szó, hogy mind a tizenketten valami fegyelmi vétséget követtek volna el. Harmadikén reggel az általuk hónapokig folytatott munkát Csongrád megyéből ide irányított, Csongrád megyében lakó családapák folytatták. Ügy látszik, abban a megyében nincs munka, az országban egyedül Szentendrén folyik kubikosmunka, de azt helybeli nem végezheti — úgy látszik ez ésszerűtlen. Igaz, Tatabányán csinos munkás- szállások vannak, hetenként- kéthetenként haza is lehet íormi, sőt Szentendréről is el lehet utazni Csongrád megyébe. De miért ne utazzanak, ha mód van rá? Ügy látszik, tunyitó hatású, ha naponta gyermekeik, családjuk társaságában térnek nyugovóra a kubikosok. Az építésvezető azt is közölte velük, hogy sürgősen jelentkezzenek Tatabányán, mert különben önkényes kilépőként, kiadják a munkakönyvüket! Túlmenően a szocialista erkölcsön és jóízlésen, a Munka Törvénykönyve hol írja elő, ilyen szóbeli közlés kötelező joghatályát? Ezért várjuk a tizenkét kubikossal együtt mi is izgatottan a döntőbizottsági határozatot. Mert, ahogy elnézzük a Jókai utcában dolgozó csongrádiakat, ők is csak úgyanúgy fogják a lapátot, mint ahogy azt a szentendreiek tették. Központi riasztást szerveznek BESZÁMOLÓ AZ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ TESTÜLET MUNKÁJÁRÓL Önkéntes tűzoltó testületünk elnöke, Bánhegyi János, a párt alapszervi vezetősége előtt számolt be a testület munkásságáról és jelenlegi helyzetéről. f Miután a mindannyiunk biztonságáról gondoskodó testületről van szó, beszámolója néhány lényegi adat tükrében szélesebb nyilvánosságot is érdemel. A beszámoló szerint 1964-ben 28 tagja volt az alakulatnak, az elmúlt év végén viszont már 56-an vállalták a közérdekű önkéntességet. E létszámon felül működik egy jól képzett úttörő fiú- és egy leánycsapat. A fiúk, a budakalászi járási versenyen első, a leánycsapat ugyanakkor második helyezést ért el. A testület egy Csepel fecskendőautóval rendelkezik, s ezenkívül van egy kisebb fecskendőautójuk is. 1964-ben ruhabeszerzésre 60 000 forintot kaptak a város községfejlesztési alapjától, 1965-ben pedig 25 000-ret a megyei tanácstól, műszaki javítás és fejlesztés céljára. A szentendrei MÁVAUT, Pintér és Gölöncsér elvtársakkal az élen, minden javítást soron kívül elvégzett a testület gépein, önköltségi áron. Azonkívül az árvíz idején a Vas- és Kazánipari Ktsz is igen sok segítséget nyújtott. Az árvédelmi munkákban a testület huszonöt tagja kormánykitüntetést kapott, azonkívül tizennyolcán részesültek soronkí- vüti előléptetésben. Ebben az évben akarják megszervezni az állandó éjjelnappali ügyeletes szolgálatot, amelyet ez idő szerint csak aratás idején tartanak. Bánhegyi elvtárs javaslata szerint ez négy nyugdíjassal megoldható lenne, amihez az üzemek megfelelő erkölcsi és anyagi segítségét szeretnék megszerezni. Meg akarják oldani végre a riasztás kérdését is, mert jelenleg tűz esetén, az önkéntesek csak „véletlenül” értesülhetnek a tűzről, s még így is több esetben kiemelkedően gyors és jó munkát végeztek. Elgondolásuk szerint a város megfelelő pontjain lennének a riasztócsengők, melyek tűz esetén megszólalnak, s minden önkéntes a tűzoltószobára siet. Számításuk szerint mintegy 5000 forintos költséggel mindez megvalósítható. Szauter Gyula lemondása óta Bata János a testület parancsnoka, aki régebben hivatásos tűzoltó volt, jelenleg a töltőtollasoknál dolgozik. Van rádiójuk, televíziójuk, 30 db jókarban levő fúvós hangszerük, s céljuk a zenekar megszervezése. Január elsejével a testület énekkart is alakított, mely minden társadalmi rendezvényen, ünnepélyen emelni fogja az ünnep fényét, és az önkéntes testület becsületét. Javaslataikhoz, terveikhez, a párt, a város, minden lakójának támogatását és szerető segítését kérte. TÖBB MINT FÉLMILLIÓ balesetbiztosításra „Biztosítás — biztonság!” — ilyen vagy ezekhez hasonló szövegű és tartalmú biztosításra buzdító feliratokkal találkozunk nap mint nap gyufacímkéinken, napilapjainkban, hirdetőoszlopokon, vasútállomásokon, vasúti és villamoskocsikban, hatalmas utcai transzparenseken. Sőt, a Magyar Hirdető jóvoltából jócskán kapunk buzdítást a Életveszélyes sport Különösen a fürdési szezonban szoktuk hangoztatni, hogy a Duna nagyon veszélyes. A szülők ilyenkor óva intik gyermekeiket, a felelőtlen fürdéstől, a tilos helyen történő strandolástól. Most tél van, ki gondol a Dunára, a fürdésre? Pedig a Duna most is életveszélyt jelent. Nem a fürdőzők számára, hanem a téli sportokat szenvedélyesen szerető korcsolyázó gyermekek számára. A Papsziget befagyott Duna-ágában sok gyermeket láthatunk korcsolyázni a folyón. A jég recseg alattuk, az embernek még a lélegzete is eláll, amint látja őket. Ez a sport életveszélyes! Legalább is ott, a befagyott Dunán! intézkedésre van hogy ez megszűnSürgős szükség, jön! Úgy gondolom, egy veszélytelen korcsolyapálya megoldaná ezt a kérdést. (—ff) Négyes találat A lottósorsoláson az EL 688 238. számú szelvénnyel négyes találatot értek el. A nyeremény összegei 164 387,50 forint. Az előfizetéses szelvényt az OTP szentendrei fiókja hozta forgalomba és azt a szerencsés nyerő a Schőmer-féle trafikban vásárolta. A nyertes személye egyébként még nem' ismeretes. Ebéd: a tanácsnál Múlt számunkban beszámoltunk arról, hogy a Béke Étterem, átalakítása miatt, hosszabb időre bezár. Az étterem felújítása idejére, vasárnap kivételével, a tanács konyháján lehet előfizetéses ebédet kapni. Az étkezés ebédenként 6,42 forintba kerül. Az ebédjegyeket két hétre előre kell kiváltani, minden második pénteken, a városi tanács földszint 4. számú szobájában, Sebesiné konyhavezetőnél. Az ebédeket saját edényben el is lehet vinni. Az ebéd elvitele a tanácsháza posta felőli bejáratánál történik, naponta 13 és 14 óra között. Akik nem viszik el, az étteremben fogyaszthatják el ebédjüket. tv-n és a rádión keresztül is. Ami igaz, az igaz, az Állami Biztosító maradéktalanul kihasználja a modern technika minden vívmányát munkájának népszerűsítése érdekében. Ennek az alapos és jó propagandának meg is van az eredménye: évről évre nő azoknak a száma, akik biztosítást kötnek. Akik személyi és anyagi biztonságuk érdekében nem sajnálják befizetni az előírt viszonylag csekély összegeket, illetve összegrészleteket. A város és a járás biztosítási ügyeit az Állami Biztosító szentendrei fiókja intézi. Mint az elmúlt év során kifizetett biztosítási összegekből kitűnik, városunkban és környékén sem idegenkednek már a személyi és vagyonbiztosítástól. És mit ad a biztosító? Csupán balesetbiztosításként 506 353 forintot fizettek ki a károsultaknak. Ennek a félmilliót is meghaladó összegnek jelentős részét a kisebb balesetekért járó 200—400 Ft-os tételek jelentették. A magánvagyono- kat ért kár megtérítéseként (ide soroljuk a gépjárművek baleseteit, a tűzkárokat, állatkárokat stb.) 286 245 forint került a kárvallottak kezébe. Zömében itt is kisebb tételek kerültek kifizetésre, de akadt köztük például egy 15 000 forintos gépjármű- és egy 18 000 forintos tűzkárkifizetés is. Tévedés ne essék, nem akarunk versenyre kelni a Magyar Hirdető Vállalattal az Állami Biztosító munkájának propagálása terén. Nem. Csupán a felsorolt néhány számadattal némi „ízelítőt” kívánunk nyújtani a helyi fiók munkájáról. Horányi Sándor
