Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

'“^ßtirlap

196«. JANUAR 1„ SZOMBAT

I

Kádár János elviá rs újévi nyilutko&atu

(Folytatás az 1. oldalról.)

Rendkívüli NATO-értekezlet Párizsban

oldott meg, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a honvédség korszerű fegyverzettel való ellátása. A termelés eközben jelentősen, az életszínvonal is számottevően emelkedett. S mindezt nehéz körülmények, egymást követő elemi károk, természeti csapások leküzdése közepette valósítottuk meg.

A gazdasági munka javulását 1965-ben a Központi Bi- aettság 1964. decemberi határozata indította el. A jövő évi gazdasági munkában folytatnunk kell e határozat következetes végrehajtását. Az 1966. évi terv fő irányszámai — az ipari termelés 4—6 százalékos, a mezőgazdasági termelés 5 százalékos, a külkereskedelmi forgalom 6—8 százalékos növelése — is azt jelzik, hogy nem a puszta számszerű növekedés hajszolása a cél. A gazdasági munka minőségi mutatóinak további javítására, a műszaki fejlesztésre, a munka termelékenységének növelésére, az önköltség csökkentésére és a következetesen érvényesített takarékosságra törekszünk. Az 1966-os terv célja más vonatkozásban, hogy az egy keresőre jutó reálbért 1,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelmet 3,5 százalékkal növelje.

Befejezés előtt áll új ötéves tervünk kidolgozása. A harmadik ötéves terv időszakában tovább fejlődik népgazdaságunk, növekszik a termelés, bővül az áruforgalom, emelkedik a fogyasztás.

KÉRDÉS: Népgazdaságunk fejlődésének ütemé most lassúbb, mint korábban volt és mint néhány más szocialista országé. Mi ennek az oka, és várhatunk-e változást e tekintetben a gazdaságirányítási rendszer javasolt reformjától?

VÁLASZ: Minden szocialista ország gazdasági fejlődésének megvannak a sajátosságai, eltérő adottságai. Ha az 1953 és 1957 nyara közötti fejlődési rendellenességre, megtorpanásra, sőt visszaesésre gondolunk, akkor mindenki megérti, ogy nálunk különleges hátrányt kellett behozni: már az is jelentékeny eredmény, hogy minden alapvető kérdést megoldottunk, és ismét fel tudtunk zárkózni a gazdasági fejlődés tekintetében is a többi szocialista országhoz.

A valamivel lassúbb fejlődési ütemben — amely ivemért a világ sok Országa még így is irigykedhetne — kifejeződik más is. Nevezetesen az, hogy elértünk egy bizonyos fejlettségi szintet, amelyet már nem haladhatunk túl az eddigi, úgymond „külterjes” gazdálkodással, amelyre az új munkaerő szakadatlan bevonása, az ipari termelés alapjainak megteremtése és a termelés főleg mennyiségi növelése volt nagymértékben a jellemző.

Folytatódik és tavaszra befejeződik a gazdaságirányítási rendszer reformjára vonatkozó program kidolgozása. A reform hatékonyabb eszközt ad ahhoz, hogy megoldhassuk a soron levő feladatokat. De ne feledjük, hogy a legfontosabb ezentúl is a gazdasági munka tartalmi részének javítása, a mennyiség hajszolása helyett a hatékonyság növelése. A jobb gazdaságvezetési módszerek abban is segítenek majd, hogy a gazdasági fejlődés ütemét meggyorsítsuk.

KÉRDÉS: A különböző szerkesztőségekhez több észrevétel érkezett az l»66-ban bevezetésre kerülő ár- és bérintézkedésekről. A többi között felvetik, hogy az intézkedések oka vajon gazdasági nehézségeinkben keresendő-e, vagy talán megváltozott volna az életszínvonallal kapcsolatos politikánk?

VÁLASZ: A szóban forgó ár- és bérintézkedések közvetlenül érintik az emberek életkörülményeit, ezért, érthetően, a dolgozóik legszélesebb körét foglalkoztatják. Noha a kérdésről már megjelent több, az intézkedések okát és célját helyesen megvilágító nyilatkozat és cikk, néhány vonatkozásról én is szólni kívánok.

Természetes, hogy az emberek egy ilyen összetett, többféle gazdasági célt is szolgáló intézkedést nem értenek meg rögtön, az első szóra, és hogy ellenvélemények is elhangzanak. Túl azon, hogy most mindenki várja a részletes bér- és ármegállapításokat, amelyekből ki-ki megcsinálhatja a maga családi költségvetését, az is érthető, hogy egy ilyen nagy horderejű döntésről vitatkoznak. Tehát azért is beszélni kell, hogy elősegítsük a tisztázást

Mint mondottam: érthető és természetes, hogy a becsületes dolgozó embereknek is van számos kérdésük az intézkedésekkel kapcsolatban. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az összefüggésekből és az egyéb intézkedések közül kiragadott áremelések „magyarázatába” már bekapcsolódtak a dolgozók

olyan „védelmezői” és olyan „okosok”, a nép olyan újkeletű ügyvédjei is, akik

korábban már mint reakciósok, ellenforradalmi hő- börgők, vagy az ellenkező végleten, korlátolt szektásokként tettek egyet és mást, olyat, aminek helyrehozataláért népünknek évekig kellett dolgoznia és áldoznia.

Nehogy bárfci is azt higgye, hogy azért, mert erről is szólok, nálunk most valami új, „kemény” vonal kezdődik.

Nem. Csupán arról van szó, hogy mindenkinek tartania kell magát a régi, közmegegyezéssel kialakított illem- szabályokhoz, és tudnia kell, hol a helye, mi a dolga. Ami pedig az osztályellenséget illeti; ne azok magyarázzák, hogyan kell építeni a szocializmust, és mi fáj a munkásnak, akiknek semmi más nem fáj, csak az, hogy Magyarországon a szocializmus épül és munkáshatalom van.

Visszatérek a tárgyra. A közzétett ár- és bérintézkedések oka nincs közvetlen kapcsolatban az ország jelenlegi szilárd — ugyanakkor nem problémamentes — gazdasági helyzetével, s változatlan politikánk, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Ezt bizonyítja, hogy az érés bérintézkedések, az ebből következő állami bevétel ele

és kiadások kiegyenlítik egymást Ezen felül az 1966. évi népgazdasági terv reálbér-növekedést irányoz elő. Ugyanezt tanúsítja, hegy az intézkedések hatására a munkások és az alkalmazottak által fogyasztott áruk árszínvonala 1966-ban a tervszámítások szerint, 2.1 százalékkal, a bérek színvonala pedig átlagosan 3,3 százalékkal emelkedik.

Mindjárt hozzáteszem, hogy az ár- és bérintézkedések csak a dolgozók összességére vonatkoztatva mutatják ki az előbbi arányokat, mert az egyes dolgozókat és a családokat az intézkedések, a körülményektől függően különbözően, kedvezően, vagy kedvezőtlenül érintik, s a családok egy részének reáljövedelmét kisebb-nagyobb mértékben kétségtelenül csökkentik.

Emelni kell a hús és más termények felvásárlási árát, mert az eddigi ár nem fedezte az előállítási költségeket, s a mezőgazdaságnál emiatt keletkezett hiányt az államnak más formában pótolnia kellett. Fel kell emelni a hús fogyasztói árát, mert eddig minden kiló megvásárolt és elfogyasz-1

UM marha- és sertéshússá! együtt a fogyasztó forintokiban kifejelhető állami hozzájárulást is kapott Ugyanez indokolta a tüzelőanyag árának, a városi közlekedési díjaknak felemelésére vonatkozó döntést

Az emberek általában azért értik meg nehezebben az elhatározott áremelések indokoltságát, mert eddig nem tudták, hogy az állam ezeknek a cikkeknek az árához központi eszközeiből jelentős mértékben hozzájárult és hogy ezért volt alacsonyabb fogyasztói áruk, mint előállítási költségük. Helyes lett volna — ez ma már világos —, ha ezekről a körülményekről már korábban többet beszélünk.

Miből .támogatta az állam ezeket az áraikat? Abból a jövedelemből, amelyet a dolgozók termeltek meg. Természetesen: azokkal a pénzösszegekkel, amelyeket az árak támogatására kellett fordítani, csökkent a dolgozók összbéralapja. Megismétlem: ha kevesebb

lesz a dotáció, akkor a központi eszközökből több juthat majd bérre, fizetésre. Ezek az összegek tehát nem a fogyasztás, hanem a termelés mértéke szerint kerülnek elosztásra, ami nyilvánvalóan sokkal igazságosabb és sokkal inkább ösztönöz majd a jó munkára.

Az ár- és bérintézkedések célja, a többi között, bizonyos ismert aránytalanságok és feszültségek csökkentése, más részről — különösen a nagy családú és alacsony keresetű dolgozók esetében — a szükséges áremelkedésekből adódó terhek legalább részbeni ellensúlyozása. De van más, távlati cél is. Ügy véljük, ezekkel az intézkedésekkel jobb feltételeket teremtünk ahhoz, hogy a jövőben az egyes dolgozó előtt sokszor nem is ismert, ezért nehezen érzékelhető reáljövedelem helyett inkább az összegszerűen, minden dolgozónál kimutatható reálbér Növekedjen. Mégpedig a szocialista bérezés elvei szerint: vagyis aki többet ad munkájával a társadalomnak, az annak arányában többet is kapjon a javakból.

Bízunk abban, dolgozó népünk megérti és helytállással, munkával támogatni fogja az 1966-os terv s az azzal kapcsolatos minden intézkedés fontos és eredményes végrehajtását.

KÉRDÉS: Voltak olyan észrevételek is, hogy ezek az Intézkedések a falu javára és a város

kárára oldják meg a problémákat. Ml a véleménye ezekről a

kérdésekről?

VÁLASZ: Ha a parasztságról szólunk, az első, amire gondolnunk kell, az, hogy államunk legfőbb politikai alapja a munkásosztály vezette munkás-paraszt szövetség. Az utóbbi évek általános fejlődését, ezen belül azt, hogy a társadalmi forradalom olyan hatalmas feladatát, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezését sikerrel tudtuk végrehajtani, döntően annak köszönhetjük, hogy bizonyos hibák kijavításával, helyes politikával, 1957-től kezdve jelentősen megerősítettük a munkás-paraszt szövetséget. Ezt, a munkás-paraszt szövetséget szolgálják részben mostani intézkedéseink is, és ez az egész nemzet érdeke.

Nyíltan hirdetjük, hogy parasztságunk helyzetén javítani akarunk, mégpedig oly módon, hogy életszínvonalát a városi dolgozókéhoz közelítsük. A falusi dolgozók — általában — ma még nehezebb körülmények között élnek, s végzik munkájukat, mint a városiak. Ezt statisztikai adatokkal tudnám bizonyítani, de erre nincs szükség. Minden ember tudja hogy a falu lakói, különösen a fiatalok, törekszenek a városba, az iparba, és nem fordítva. Miért van ez így? Mert

a jobb, biztosítóttabb életkörülmények vonzzák őket. Ez így van, s ha így van, reálisan keli nézni ezt a dolgot is. A munkásosztálynak alapvető érdeke, hogy a magyar falvak lakossága ne ritkuljon és a falu átlagos életkorban ne öregedjen tovább.

Az olyan felszínes megállapítások, melyek szerint a város kárára oldjuk meg a problémákat, nagyon is szubjektivek, hangulati elemeket tartalmaznak. Még olyasmi is elhangzott, hogy a parasztok nem dolgoznak, spekulálnak. Én nem állítom, hogy az országban nincs ilyen spekuláns falusi ember. De ahogy nem lehet megítélni az egész munkásosztályt vagy az egész értelmiséget egy-egy helytelenül viselkedő munkás- vagy értelmiségi ember magatartása szerint, úgy nem lehet a mező- gazdaságban dolgozókról, a termelőszövetkezeti parasztokról egy-egy, a nagyvárosok körül üzérkedő falusi ember alapján véleményt alkotni. A falusi emberek, az állami gazdaságok dolgozóinak, a termelőszövetkezetek tagságának túlnyomó többsége becsülettel él, és sokszor idős kora ellenére is, tiszteletre méltó szorgalommal dolgozik.

KÉRDÉS: Miben foglalná össze

Kádár elvtárs azokat a feladatokat, amelyek most a kommunisták előtt állnak, és amelyeket együtt kell megvalósítaniuk

a párton kívüli tömegekkel?

VÁLASZ: Az elmondottakat csak néhány mondattal szeretném kiegészíteni. A párt társadalmunk vezető ereje Mint látjuk, az 1966-os év nem kevés munkával köszönt ránk, és ebből oroszlánrész jut pártszervezeteinknek, amelyeknek az élen kell járniuk, párttagságunknak, amelynek példát kell mutatnia.

Pártszervezeteinknek, a kommunistáknak mindenekelőtt mint politikai vezetőknek kell helytállniuk. Hirdessék a szocializmus igazságait, a marxista—leninista eszméket; szervezzék és tö~ mörítsék szövetségeseinket, a párton kívüli tömegeket, pártunk politikájának szellemében, a nép előtt álló feladatok megoldására. A soron levő gyakorlati feladat most az, hogy alaposan ismerjék meg az 1966-os tervet, és készüljenek fel végrehajtására. Ennek része az ár- és bér- intézkedések okainak és céljainak helyes magyarázata. Párttagságunknak mindenekelőtt meg kell értenie — a megértetésnek is ez a döntő feltétele —, hogy ezek az intézkedések egy átgondolt koncepció részei, amely — eddigi politikánkhoz híven — a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja, és biztosítja, hogy az eljövendő esztendőkben gyorsabban és biztosabban haladjunk előre, mind a szocialista építésben, mind az életszínvonal emelésében. Bátorítsa őket az a tudat, hogy a sokkal nehezebb évek már mögöttünk vannak, legyenek az elvekben szilárdak, politikánk hirdetésében, a dolgozók szervezésében fáradhatatlanok.

Engedjék meg, hogy éljek az alkalommal és ezúton köszöntsem elvtársainkat, harcostársainkat, barátainkat és az új esztendő küszöbén sok sikert kívánjak nekik a párt és a nép ügyének állhatatos szolgálatában. A Központi Bizottság és a magam nevében jó egészséget, a munkában sok eredményt és boldog új esztendőt kívánok párttagságunknak, a Hazafias Népfrontba tömörült hű szövetségeseinknek, munkásosztályunknak, egész népünknek.

Mint az AP jelenti, pénteken Párizsban váratlanul ösz- szehívták a NATO állandó tanácsának rendkívüli ülését. A magyar idő szerint 15 órakor megnyíló ülésen Goldberg, Johnson amerikai elnök különleges megbízottja beszámolót tartott a vietnami helyzetről és a vietnami békével kapcsolatos amerikai elképzelésekről.

A csütörtök este óta Párizsban tartózkodó Goldberg pénteken délelőtt találkoNasution indonéz hadügyminiszter nyilatkozatot adott a Kyodo japán hírügynökség tudósítójának. A UPI jelentése szerint Nasution kifejtette, hogy jelenleg nincs sok remény az Egyesült Államok és Indonézia szorosabb együttműködésére. Ennek az az oka — mondotta —, hogy

„az indonéz politika ellentétes az Egyesült Államok politikájával”. Nasution hangoztatta, hogy országa továbbra is mindaddig szemben áll a szomszédos

Dél-vietnami szabadságharcosok és a saigond kormány csapatai között pénteken hajnalban heves ösz- szecsapásra került sor Saigontól mintegy 360 kilométerrel északra, Dong Xuan körzetében. Az útközeit főzött Couve de MurviUe francia külügyminiszterrel, majd az Elysée-palotába ment, ahol De Gaulle elnök fogadta.

A NATO állandó tanácsának ülését az Egyesült Államok képviselőinek kérésére hívták össze. Amerikai körökben számítanak rá, hegy az év végi ünnepiek ellenére is sikerül összetoborozni a tanács tagjainak többségét

MA

ESEDÉKES

a kötelező gépjárműszavatossági biztosítás 1966. évi díja Január 31-ig pótlékmentesen fizethető Évi biztosítási díj:

magánautó 460 Ft

motorkerékpár, rendszámos segédmotorkerékpár 100 Ft

Felvilágosítást fiókjaink adnak

ALLAMI BIZTOSÍTÓ

Nasution nyilatkozata

Malaysiával, amíg az államÖSSIETŰZÉS ÉS PLASZTIKBOMBA

SALISBURY

Lakbérprobléma és püspöki „szózat"

A fehértelepes kormány csütörtök esti közlése szerint Rhodesia szombattól kezdve nem vállalja Gibbs angol kormányzó személyi költségeit. Eszerint Gibbs, akinek tisztségét az egyoldalú függetlenség kimondása óta Smith-ék nem ismerik el, ezentúl csakis akkor használhatja a kormányzói palotát, ha megfizeti érte a havi 250 fontos házbért.

Hét esztendő

Hét esztendővel ezelőtt » Sierra Maestrában teherautókból átalakított páncél- kocsikon, gyalogosan és lóháton áradt Havanna felé a maroknyi csoportból hadsereggé növekedett felszabadító sereg. Batisia diktatúrája összeomlott, a nép virágokkal várta Castrót és seregét. Az Egyesült Államok a tizenkettedik órában tengerészgyalogosainak Kubába küldésével próbálta megakadályozni hűséges vazallusának, Batistának bukását, azonban a latin-amerikai népek tiltakozására kénytelen volt visz- szavonni csapatait. 1959. január elsején, Batista menekülése után washingtoni sugallatra Havannában katonai juntát hoztak létre, másnap azonban kitört a havannai munkások általános sztrájkja, amely elsodorta a juntakormány. Január 8-án érte el Castro serege Havannát, s e naptól kezdve Kuba minden részében a forradalmi erők vették át a hatalmat.

Január elseje a kubai forradalom győzelmének ünnepe. Csaknem hat esztendőn át folyt a harc ezért a győzelemért. Egy hétfői hajnalon, 1953. július 26-án hajtották végre az első bátor akciót, amikor Fidel Castro kis csapata megtámadta a santiagói Moncada-laktanyát, harcba szólítva ezzel a diktatúra ellen az egész népet. Százszövetség külföldi katonai támaszpontok fenntartását engedélyezi területén.

Támadta a Kínai Népköz- társaságot, amiért „a pekingi rádió erősen biráló hangot ütött meg az indonéz hadsereggel szemben az október elsejei államcsíny óta”.

Kijelentette azonban, hogy Indonézia „együtt kíván működni minden imperialista- ellenes erővel, beleértve a Kínai Népköztársaságot is".

lyik, arról bővebb jelentések eddig nem érkeztek.

A Saigontól 230 kilométerrel északkeletre fekvő Dalai városában a szabadság- harcosok pénteken reggel két plasztikbombával felrobbantották az amerikai hadsereg egyik szálláshelyét

Nairobiból jelenti az AFP, hogy James Pike amerikai püspököt tíz órával megérkezése után kiutasították Salis- buryből. A kiutasított püspök kijelentette, hogy a jelenlegi rhodesiai rendszer „fasiszta rendőrállam”, Nagy-Britan- niának és az ENSZ-nek „erőszakot kell alkalmaznia” a rendszer letörésére.

hatvanötén indultak ostromra, s csak kilenc vénén maradtak életben közülük. A bíróság előtt folytatták a küzdelmet, azután a börtönben és az emigrációban, hogy azután a Granma fedélzetén visszatérve, a Sierra Maestra áthatolhatatlan őserdejében gyülekezzenek a végső csapásra, az 1959-es januári győzelemre.

De a leghatalmasabb imperialista állam, az Egyesült Államok szomszédságában szocializmust építő hat és félmilliós kubai népnek szinte naponta kellett szembenéznie a veszéllyel. Hány és hány támadást intéztek a forradalmi Kuba ellen hét esztendő alatt a dollárokkal tömött ellenforradalmárok, az amerikai titkosszolgálat ügynökei és fegyveresei. A Disznó-öbölben végrehajtott ellenforradalmi invázió azonban éppen úgy kudarcba fulladt, mint a Kuba ellen hirdetett blokád és más fenyegetőzés.

Kuba, a legifjabb, de harcokban edzett szocialista ország a Szovjetunió és más szocialista országok, köztük a mi népköztársaságunk támogatásával, töretlenül halad a szocialista forradah'n útján. Nemzeti ünnepén népünk forró szeretettel köszönti a harcokban edzett k'3

hal m>npf.

egy egy obá- ,-aja .yílt. nagy -. és íia- zért sú- eleg, ?rek