Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

9 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1965. DECEMBER 1, SZERDA 100 ezer forint iutalom Veszélyes es 441-es Legyen, ne legyen hörforgaiont ? — „A konzervgyár otolónyi tizei ?“ — 1 iitt n közlekedésről a TI f-klub hon ^fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/^ X KELL J \ Zömök, izmos fiatalem- í í bér. j ^ — Miért ad vért? ^ Bakonyi László megvon- £ X ja a vállát és azt mondja £ § — kell. Olyan természete- $ ^ sen és magyarázat nélkül ^ ^ mondja — minek erről be- ^ & szélni, ez van az arcán. % S Minthogy arról is ritkán % X beszél az ember, ha valami $ X jót tesz. Mit lehet erről % ^ mondani? Nagy szavakat? % X Minek azt? í X Ad, mert úgy érzi, hogy 4 X kell. Mert ha elmegy a £ ^ gyermekkórház előtt, és jí ^ bentről gyereksírást hall, j 5 eszébe jut, hátha az ő vére $ X is erősíti a sírás hangját. ( s y \sSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ*. Pereg a film. Lúdbőröznek a hátak. Valaki azt mondja „ezt még nézni is szörnyű”. A TIT-klubban a Rendőr Film dokumentum felvételeit per­getik. A képeken halottak. Gondatlanság, felelőtlenség, alkohol áldozatai. Lepereg az utolsó méter, csend lesz, majd felcsattan a vita. — A 441-es út Cegléd hatá­rától Kecskemétig a legveszé­lyesebb útszakasza Nagykö­rösnek. Idén huszonöt baleset volt ezen a szakaszon — tájé­koztat Pacsa János őrnagy, vitavezető. Noha nem főközle­kedési útvonal, nagy forgal­mat bonyolít le. A városon belül a Kossuth Lajos utca a legzsúfoltabb. Lényegesen közrejátszik eb­ben a konzervgyár a maga nagy forgalmával. Ez is az oka annak, hogy e területen tizenegy baleset történt. — Mi okozza a legtöbb bal­esetet? — volt az általános kérdés? — A szabálytalan kanyaro­dás. Ezután sorrendben a gyorshajtás és gondatlan ve­zetés következik. Hozzájárul persze a balesetek növekedé­séhez az autók és motorkerék­párok számának szakadatlan emelkedése. 1963-ban ötvenki­lenc „maszek” autó volt a Városban, ma száz van, s a közeljövőben további húsz ér­kezik. — Mit tett a rendőrség a biztonságos közlekedés megja­vításáért? — Növelte a bírság össze­gét, Szigorúbban bíráljuk el a szabálysértőket. De ez még" mindig nem elég. — Az a baj, hogy a társa­dalom nem ítéli el kellően a közlekedési szabálysértőket. Majd ha olyan társadalmi hangulat övezi ezeket is, mint a bűnt elkövetőket, akkor várhatunk eredményt — szól bele a vitába dr. Stirszky ügyész. — S majd ha javul az út­jaink állapota — kontráz egy autós. — Szélesíteni kellene az utakat. — Az útjaink nagy része 50 —60 év előtt épült — védeke­zik Csendes Ferenc közleke­dési és műszaki osztályveze­tő. — A kecskeméti és ceglédi út is 1936-ban. A szolnoki út makadám út. Át kellene épí­teni. De nekünk (mármint a tanácsnak) csak évente 800— 1300 ezer forintig terjedő ösz- szeg áll rendelkezésünkre az utak karbantartására. Ebből új utat nagyon nehezen lehet építeni. — Mi lesz a Kossuth Lajos utcával? Állandóan nő így is a forgalma, s a konzervgyár egyre fejlődik. Hogyan fogja bírni a megterhelést? — Amíg nem készül el a szennyvízlevezető rendszer, új útról szó sem lehet. A csator­nahálózat 27 millió forintba kerül, a tervek szerint 1967- ben kezdik és 1968-ban be is fejezik. Akkor épül az út. — Meddig helyezgetik még naponként át a gyalogátkelő­ket? Egy „külföldi” (akár ko- cséri vagy ceglédi) autósnak fogalma sincs róla, merre me­het. De a körösiek is csak sejtik — szegzik Csendes Fe­renc mellének a kérdést. — 14 ezer forintot kapunk aZ új átkelőhelyek kijelölésé­re. — Mi az alapja a bírságo­lási rendszernek? — A szabálysértés mértéke, a havi jövedelem s még sok egyéb szempont. Mindenek­előtt a veszélyesség. — Akkor a konzervgyár átalányt fizet? Mert magas a jövedelme és a járművei ren­geteget szabálytalankodnak — csipkelődik egy Wartburg- tulajdonos. — Ne ajándékozzák a jogo­sítványt, legyen szigorúbb a vizsga. Ez is megoldás. — Az autóklub vállalja, hogy tagjai saját benzinen akár mindennap hajlandók egy rendőr társaságában cir­kálni a város utcáin. Mert ha az autós egyenruhát lát, olyan szabályosan vezet, hogy no — mondja dr. Janovics Tibor, az autóklub elnöke. — A rendőr­ség vegye igénybe és mi segí­teni fogunk — csatlakoztak a felajánláshoz a jelenvelők. (b. h.). Zárszámadás előtt A hangulat jó, munkaerőhiány nincs A szőlő télen is ad munkát — Készül-e a zárszámadás? — Október 31-e óta tart az előkészítése. Most az egyez­tetés időszaka van, és de­cember 1-ével kezdődik a leltározás is. Reméljük, sem­mi sem jön közbe, így de­cember 31-re befejezhetjük az adminisztratív részét. — Milyen a tagság hangu­lata? — Annak ellenére, hogy két csapás érte a tsz-t az év folyamán — a száj- és kö­römfájás és a rossz időjá­rás — a hangulat rfiégl's jó. A termelőszövetkezet ve­zetői iparkodtak más mun­kákkal kárpótolni az embe­reket, hogy megközelítő jö­vedelmet biztosítsunk a tag­ságnak. — Hogy állnak a hitelek törlesztésével? — Ebben- az évben egymil­lióötvenezer forint hitel vá­lik esedékessé — visszafi­zetésre. A rendkívüli elemi Szőlő- és gyümölcstelepítés TÍZ HOLDHOZ KÉT EMBER Bokros és alacsony törzsű fák — A telepítési akció másik — és jelentős — része, a gyü­mölcstelepítés hogyan áll? — A gyümölcstelepítésnél is új rendszert vezettünk be. Itt is a széles soros művelés az általános. Ezenkívül telepí­tünk sövény rendszerrel is. Rendkívül nagy munkaerő­megtakarítás. Gyakorlatilag annyit tesz, hogy egy tíz hol­das gyümölcsös kezeléséhez (a szedés kivételével) egy-két ember elég. Ezentúl lényeges eltérés a hagyományos telepí­téssel szemben, hogy a magas törzsű fákat a bokorszerú és alacsony törzsű fák váltották1 fel. Emellett egyes fajok­nál (alma, körte) termőkaros- orsó alakot is bevezették. A fa ágait vízszintes irányban lekötözik, elősegítve ezzel a termőrügyek képződését és a fa 4—6 éves korában ter­mőre fordul. A termelőszövet­kezetek ezenkívül a leginten­zívebb művelési módszerek­kel is megpróbálkoztak. A sövényszerű műveléssel, ahol holdanként 6—700 fa helyez­hető el és lényegesen növek­szik a termés mennyisége és minősége is. — A bokor és alacsony tör­zsű fák telepítésének gya­korlati haszna miben áll? — Mindenek előtt a kezelés könnyűségében. Ezekről a fák­ról a földön állva lehet szed­ni a gyümölcsöt így a szedés termelékenysége két-három- szorosára nő. További előny az, hogy a szélessoros szőlő- és gyü­mölcstermesztésnél megold­ható a zöldtrágyázás. A sorkö­zökbe rozsot vetnek és má­jusban leszántják. így pótol­ják a szervestrágya igény egy részét. Mindebből kitűnik, hogy telepítéseink fejlettsé­ge jó, különösen a Szabadság, a Petőfi és a Hunyadi terme­lőszövetkezetekben, dacára az elmúlt vizes esztendőnek. Veszélyeztetettebb a Pető­fi és a Dózsa tsz telepítései­nek egy része volt. A Petőfi­ben megásták a vízelvezető árkokat. A hivatalos szervek­től nem kaptak támogatást. A Dózsában a tervek meg­valósítására a vezetőség nem fordít kellő gondot. Helyes lenne, ha a szövetkezet veze­tősége a vízelvezetés kérdé­seivel többet foglalkozna és kijavítaná az előző vezetés hibáit. — Ügy tudjuk, hogy a ko­rábbi telepítések úgyszól­ván kizárólagosan borszőlő fajtákból állottak? — Igen, ez igaz. Ezért a jö­vőben a telepítéseken belül növelni kell a csemegeszőlők arányát. E tekintetben a vá­rosi tanács kezdeményezésé­re a Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet-kecskeméti te­lepe a jövő évben oltóanyag segítséget nyújt. A majdani termés elhelyezéséről a ter­melőszövetkezetek egy közös — harmincezer hektoliter be­fogadóképességű — pincészet felépítéséről gondoskodnak. Nagy jelentőségű vállalko­zás. Nagy eredmény, az em­berek eredménye, azoké, akik a telepítés időszakában gyak­ran hidegben, rossz körül­mények között dolgoztak és azoké is, kik meggyőzték a te­lepítésben kétkedőket. Ez a munka abban az időben köz­ügy volt nálunk, sikerrel járt. — Lesz ehhez a területhez elég munkaerő? — Vannak problémáink, mert igaz ugyan, hogy min­den körösi ember ért egy ki­csit a szőlőhöz, de az igazán értők előbb-utóbb kiöreg­szenek. Gondolni kell az utánpótlásra. Az iskolából kikerülő diákok és szüleik nem számolnak ezzel a lehe­tőséggel, pedig szép és egész­séges munka. — A terv befejezve, s ezzel vége? — Nem. Fejlődünk tovább, elég rossz homokunk van még ahol szőlőt telepíthetünk, az eddig felépítettekért pedig ezzel mondunk köszönetét mindazoknak, akik segítettek benne — fejezte be interjú­ját S. Hegedűs László, a váro­si tanács elnökhelyettese. (b. h.) csapások rfliatt a termelő- szövetkezet kérte a felettes hatóságokat, hogy esetleg két-három év múlva fizet­hesse vissza ezt a hosszú le­járatú hitelt. Ha ez sikerül­ne, akkor az egy tagra eső jövedelem magasabb lesz a tavalyinál, ha nem — akkor marad az eddigi szinten. — Nagy-e a munkaerő-ván­dorlás? És jönnek-e fiata­lok a tsz-be? — Egyelőre munkaerőhiá­nyunk nincs. Bár természet­szerűen az idősebbek nyug­díjba mennek, többen elköl­töztek, de a távozók helyére kétszer annyi középkorú és fiatal jelentkezett, és így nincs gondunk. Egyébként az új esztendőben új üzem- szervezési és bérezési mód­szert akarunk a kertészet­ben életbe léptetni, amely vé­leményünk szerint munkaerő­vonzást hoz máj ej magával. — Itt a tél. Vajon mi­vel foglalkoznak a tsz-ta- gok? — A mintegy hatszáz hold szőlő- és gyümölcsösben a fér­fitagokat egész télen fog­lalkoztatni tudjuk. A nők az alma- és zöldségválogatás­sal is paláinak maguknak munkát. Miután ez folyama­tos, így télen is lehet mun­kaegységet szerezni — mon­dotta befejezésül Susán Já­nos, a termelőszövetkezet el­nöke. (fehér) a konzervgyári győzteseinek A konzervgyár, mint min­den évoen, az idén is elin­dította a műszakok közötti versenyt. A műszakvezetők a dolgozókkal és a csoport­vezetőkkel megbeszélték a versenypontokat és ennek megfelelően tették meg vál­lalásaikat. A kitűzött 99 ezer forint­ból a Konzerv I. üzem 20 ezer forintot, a Konzerv II. üzem 20 ezer forintot, a Kon­zerv III. üzem 10 ezer fo­rintot, a Konzerv IV. üzem 7 ezer forintot, a Konzerv V. üzem 7 ezer forintot, a Kon­zerv VI. üzem 20 ezer forin­tot, a csomagoló raktár I. 10 ezer forintot, a csomagoló raktár II. 5 ezer forintot használt fel úgy, hogy jelenleg a kitűzött ösz- szeg 70 százalékát fi­zetheti ki, míg a fenn­maradó 30 százalékot az év végén osztják ki abban az esetben, ha a vál­lalat egésze teljesítette a ter­vét. A műszakok közötti helye­zés szerint a felhasználható összeg 60 százalékát kapja az 1. helyezett, míg a 2. helyezett 40 százalékát oszt­hatja szét. A Konzerv I. üzem mun­kaversenyét október 31-én lezárta és az értékelés sze­rint 1. helyezést ért el a Magyar Ambrus műszakja, ahol harminchat dolgozó kö­zött 8400 forintot osztottak szét jutalomként, a jól dol­gozók, Szaniszló Ferencné, Szőke Sándorné, Csete Sán­dor, Bényei Ferenc és tár­saik között. A 2. helyezést Tompái Zsig­mondné műszakja érte el és huszonöt dolgozójuk között Kátai Ernőné szocialista bri­gádvezető, Veszprémi János­áé, özv. Barna Józsefivé, Fa­ragó Ambrus és társaik kö­zött 5600 forint jutalmai osztottak szét, jó munká­juk elismerésének jutalmául. De természetesen nemcsak ezek az üzemrészek értek el jó eredményt. A Konzerv II. üzem még nem fejezte be a versenyt, de a kitűzött ösz- szeg 40 százalékát október 31-ig elért eredményeik alap­ján felhasználta. így 1. he­lyezést nyert a Meszes Lajos műszak, ahol tizenhármán: Torma Pál, Ferencsik József, Fehér Rozália, Végh István­ná és társaik 3360 forintot kaptak. A 2. helyezést Vajtai János műszakja érdemelte ki és a műszakból tizen, köztük Pécs Balázsné, Kóródi Lajosné, Váradi Pál részesültek pénz­jutalomban. A műszakok közötti ver­senyben különösen nagy segítséget nyújtottak a szocialista brigádok és a kiváló dolgozók. Dolgozóink megértették a verseny célkitűzéseit és je­lentőségét, menet közben se­gítették műszakjukat vagy a győzelemre, vagy a helye­zésre. Érdemes volt versenyezni. Ezúttal is köszöntjük a győz­tes és helyezett műszako­kat. Antal István, a konzervgyár szak- szervezeti bizottságánál tagja Fiatal házasok figyelmébe ajánljuk ITT A PÓTMAMASZOLGÁLAT A városi nőtanács több ér­deklődő kívánsága alapján szí­ves segítséget ad a pótmama szó'gálát bevezetéséhez. Az ország nagyobb városai­ban már rendszeres az a segít­ség, amelyet megbízható, gyer­meket szerető asszonyok kész­ségesen adnak azoknak a szü­lőknek, akik gyermekeik fel­ügyeletét más módon nem tud­ják megoldani. A nagymama nélküli fiatal családoknak igen nagy gondot jelent az, hogy hivatalos ügyben, vagy szóra­kozóhelyre férj és feleség együtt nem tud elmenni, mert a gyermeket nincs kire bízni, illetve nem akarják a kicsit a megszokott meleg otthonból kimozdítani. Ilyen esetekben a pótmama szívesen elmegy a családhoz és felügyel az apró­ságra szerény díjazás ellené­ben. Az érdeklődő családoknak felvilágosítást és elmeket a vá­rosi nőtanács titkára tud ad­ni, Széchenyi tér 10. szám alat­ti lakásán. Napirenden: a fiatalkorúak bfnözése Az elmúlt héten az I. párt- alapszervezet taggyűlést tar­tott. Témája a fiatalkorúak bű­nözése volt. Király Miklós fő­hadnagy volt az előadó. — A városi tanáccsal kar­öltve igyekszünk bevonni más tömegszerveket ebbe a munká­ba. Közös összefogással pró­Üzérkedők a bíróság előtt Három tárgyalási napon fog­lalkozott a városi bíróság Mi­hály Antal, Mihály Miklós ügyével, akiket az ügyészség üzletszerűen elkövetett üzér­kedéssel vádolt. De ugyancsak ebben a perben foglalkozott a bíróság Tóth Istvánná ügyévé', aki mint járlatkezelő Mihály Antal biztatására meghamisí­tott egy járlatlevelet. Mind a három vádlott bün­tetett előéletű. Mihály Antal lovakat adott és vett. Kimutathatóan tizen­hat ló fordult meg a kezén két esztendő alatt és megállapítha­tóan hatezerháromszázötvenöt forint jogtalan haszonhoz ju­tott. Mihály Antal, a tárgyaláson tagadta azt, hogy Tóth Ist- vánnét a járlatlevél meghami­sítására rábírta volna. A bí­róság Tóth Istvánná vallomá­sát fogadta el, amely szerint Mihály Antal és családja több­szöri zaklatására vállalta a járlatlevél kijavítását. Háromnapos tárgyalás után hirdetett ítéletet a bíróság: Mihály Antal héthónapi sza­badságvesztést kapott, Mihály Miklóst háromhónapi elzárás­ra büntette. Mihály Antal kö­teles háromezer, Mihály Mik­lós ezerötszáz forint elkobzás­pótló egyenértéket megfizetni. A bíróság Tóth Istvánnét hathónapi javító-nevelő mun­kára ítélte tizenöt százalékos bércsökkentéssel. SILÓZÁSRÖL ÉS A SZÁLASTAKARMÁNYRÓL December 2-án két szakelő­adás hangzik el. Illés Balázs délután 5 órakor a Dózsa Ter­melőszövetkezet Örkényi úti klubjában az abraktakarmány- termesztésről tart előadást. A Petőfi Termelőszövetkezet I. üzemegységében este 6 óra­kor Bánihegyesi Sándor a siló­takarmány gazdaságos felhasz­nálásáról beszél. MIT LÁTUNK A MOZIBAN? Az igazság pillanata. Olasz színes filmdráma. Szélesvász­nú. Csak 16 éven felülieknek. Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Délután 3 órakor: Alba Regia magyar film. bálunk olyan helyeken segíte­ni, ahol még nem késő. Ha megnézzük a statisztikát, ak­kor sajnos, szomorúan azt ta­pasztaljuk, hogy átlagos bűnö­zés 14-től 18 éves korig a leg­több. S hol van a hiba? Kit terhel a felelősség? Mindany- nyiunkat: ismerősöket, apákat és anyákat egyaránt. A konzervgyár megbízottja elmondta, hogy több mint két­százötven fiatalkorúval foglal­koznak. Persze, itt is vannak problémák. Családlátogatások alkalmával harminchét eset­ben merülte^ fel gondok, de ezeket közös erővel igyekez­nek megoldani. Ez az egyik módja a megelőzésnek. (d. j.) 2000 forintos jutoiom A konzervgyár konzerv V üzemében október 31-én be­fejezték a műszakok közötti versenyt. Az első helyezést Göndör Attila műszakja nyer­te el, és vele együtt tizenhá­rom legjobb dolgozó. Csőke Bálint, Kiss Józsefné, Papp Józsefné és a többiek között jó munkájuk jutalmá­ért 2900 forintot osztottak ki. Köszönetnyilvánítás. Köszöne- tünket fejezzük ki mindenkinek, akik szeretett édesapánk, nagy­apánk, Olasz Sándor temetésén megjelentek. A gyászoló Bűz család i

Next

/
Oldalképek
Tartalom