Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1965. DECEMBER 12, VASÁRNAP CIKKÜNK NYOMÁN HEGEDŰS ROZALIA megyei tanácstag december 14-én délelőtt 10 órától 11 óráig fogadóórát tart a városi tanács földszinti vb-termében. Antal László kedden, decem­ber 14-én 14 órakor a kon­zervgyár II. telepének klub­termében tart tanácstagi be­számolót. Sajnos sok a rongáló Segítsen a lakosság is A Pest megyei Hírlap Nagy­kőrösi Híradója 1965. novem­ber 10-i számában megjelent „Műemlék?” című cikkben fog­laltakat megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a pa­nasz indokolt. A készülék nélküli és meg­rongált nyilvános távbeszélő fülke leszerelése iránt intéz­kedtem. A leszerelt távbeszélő fülke helyéhez legközelebbi nyilvános távbeszélő állomás jelenleg a körülbelül 300 mé­terre levő postahivatalnál van. A távbeszélőt igénybe vevő közönség kiszolgálása érdeké­ben felmérem annak lehetősé­gét, hogy a leszerelt távbeszélő fülke pótlására melyik kör­nyékbeli előfizetői távbeszélő Hiánycikk a harisnyanadrág Steppelt orkánkabátok, „Pádua ingek", csizmák, esernyők nagy választékban volt a bőrkesztyű. Most igye­keznek pótolni a hiányokat, eddig négyszáz pár érkezett. Sajnos, az eső elkíséri nap­jainkat, így a tél slágere most az esernyő lett, amiből hét­nyolcféle színben biztosítottak választékot. A cipőosztályon változatla­nul a csizmák a slágerek, de a téli sportcipők, síbakancsok, gumicsizma stb. is biztosítva van. A bakfisok részére megér­kezet az orkán anyagból ké­szült steppelt kiskabát, most már csak a karácsonyfa alá kell tenni. Sajnos, a legkeresettebb cikk: a harisnyanadrág — hiánycikk, alig-alig tudják az igényeket kielégíteni. Még egy hiánycikke van az áruháznak: nem jött szőrme- áru. Ami volt — azt pillana­tok alatt elkapkodták. állomás volna nyilvános táv­beszélő állomássá átalakítható. Dr. Jáder Béla, üzemviteli igazgatóhelyettes, Budapest vidéki -9 Postaigazgatóság — Mennyit tojnak a tyú­kok? — kérdem Kovács Mihályt, a Dózsa Termelőszö­vetkezet tyúkgondozóját. — A régi 3000 tojó már­cius, áprilisban napi 1200— 1300 darab tojást adott. Az­tán októberig táphiány miatt a tojáshozam napi 300 da­KIALLITAS Kedden délben nyílik meg Rácz József festőművész „Dol­gozók között” című grafikai kiállítása a konzervgyárban. A kiállított művek a gyár dolgozóinak életét mutatják be. Megtekinthető minden nap a déli órákban az ebédlőben, december 31-ig. MULATUNK A MOZIBAN? A windsori víg nők. Angol operafilm. Korhatár nélkül. Szélesvásznú. Kísérőműsor: Pilipkó. Előadások kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. Matiné: Tíz aranyérem. Hétfői műsor: A királyért és a hazáért. Magyarul beszélő angol film­dráma. r sak 16 éven felü­lieknek. Szélesvásznú. Kísérőműsor: Bálnák és em­berek. Magyar híradó. rabra esett vissza. Végül is a BARNEVÁL-hoz kerültek. — Az októberben beállí­tott fiatal jérceállomány 2700 darabból áll. De ezek még nem tojnak. — Mikor lesz kész az új „tojásgyár”? — Készül, mint a Luca széke. Egész nyáron öt-hat ember dolgozott rajta — mert egy nagy vihar kidön­tötte a hátulját és az egyik végét. Leomlottak a tégla­falak. Most meg felveti a víz. Deszkapallón járnak oda dolgozni az építők. Nem sok jóval biztat az egész épület. Dombosabb helyre kellett volna építeni. Lett volna jó hely is — mondotta Kovács Mihály. — Húsz centiméterrel fel kellene tölteni a környékét — mondotta az egyik építő — akkor minden víz a kö­zeli vasúti töltés árkába folyna le. — De, azért december 20-ra átadjuk. Kész lesz! Aztán búcsú nélkül otthagyott az ÉM 23. Építővállalat dolgo­zója. Csak azt nem tette hoz­zá, melyik év december 20- án? (fehér) Köszönetnyilvánítás! Köszöne­tét mondunk mindazon rokonok­nak, jó szomszédoknak és isme­rősöknek, akik szeretett, felejthe­tetlen drága jó édesanyánk te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút és virágot helyeztek, ez­zel fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. Gyászoló Hoffer család ÖRÖK SZTÁR A MACKÓ A játékbolt felkészült a karácsonyi forgalomra. Mackóból nagy a készlet, mert a mackó sohasem megy ki a divat­ból, mindig vezet a játékok listáján (Papp felv.) — Hányán vannak? — Százhúszon a két intézet­ben — mondja B. Szűcs István. — Költségvetésünk évente másfél millió. Egy-egy ember­re átlagosan havonta 1200 forintot költ az állam. Van­nak tehetős hozzátartozók. Ezek tanácsi határozatban megállapított gondozási díjat fizetnek. Ez az összeg azon­ban legfeljebb havonta négyszáz forint. — Különc- emberek az öregek. Van közöttük olyan, aki társaságra vágyik. Ezek csoportban vannak. Sokat és kedélyesen beszélgetnek. Ol­vasgatnak. Népszerű a kár­tya, persze egészen alacsony fokon: a hühü, a durák, a csapd le csacsi. Vannak az­tán meghasonlottak. Akik csa­lódással a lelkűkben elhúzód­nak, mogorván, kedvetlenül tengetik az életüket. — Szórakozás? — Sokkal több, mint ameny- nyit egy kívülálló feltételez. Újság, rádió, televízió. Két­évenként kirándulásra is te­lik. Tavaly felejthetetlen él­ménye volt harminc ápolt­nak, akiket teljesen díjtala­nul vittünk el autóbuszki­rándulásra. Bejártuk Lilla­füred környékét, voltunk Miskolcon, Egerben, Parád- fürdőn és Mátraházán. — Kapcsolatuk a külvilág­gal? — Időnként a hozzátartozók látogatnak. De még ennél is kedvesebb, amikor vörös nyakkendős úttörők jönnek, néhány szál virággal, pár szem édességgel vagy süte­ménnyel. Több esetben el­látogatott hozzánk a konzerv­gyár egyik szocialista bri­gádja. Nagy szeretettel vár­ják és fogadják őket a la­kók. — Pénzük van-e, mire for­dítják? — Kilencezer forintos ju­talmazási alapunk van éven­te. A jutalmazás elsőrendű feltétele a közös munkában való részvétel. Vannak, akik i I f Havonta ezerkétszáz forintot költ minden ápoltra a szociális otthon a konyhán dolgoznak. Né­gyén a varrodában serény­kednek. Halmi bácsi szor­galmasan fát vág. Szaniszló Gábor, régi híres kertészcsa­lád tagja, ö viseli gondját a virágos kertünkre. — A jutalom legmagasabb mértéke négyszáz forint. Akik jutalmat kapnak, vásárolgat­nak. A nők édességet, a fér­fiak dohányt, cigarettát. De szívesen takarékoskodnak, néhány lakónknak betét­könyve is van. —si SPORT Amiről a táblázatok beszélnek.., Kosárlabdázók teljesítményének értékelése III. ban atlétikusan kell fejlődnie ahhoz, hogy nagynénje, Ko­máromi Sári helyét méltóan betöltse, esetleg túlszárnyalja. Rétsági Erzsébet szinte férfia­sán energikus, berobbanó szerelő-védő játékos. Jól irá­nyít, tértölelően indít. Atléti- kus fejlettségét jól kamatoz­tatja a kosarazásban. Molnár Olga szintén védőjátékos. Ha­tározottság és keménység a legfőbb játékoserénye. Istári Eszternek, a csapat másik centerének szerepe Áb­rahám fejlődésével párhuza­mosan mindinkább háttérbe szorul. Ennek azonban ö az oka. Jóval többet kell edze- nie, hogy felfejlődjön és visz- szanyerje önbizalmát. Az el­múlt évben főleg a palánk alatti játékban nyújtott átlagot. Bakonyi Katalin fejlődőképes, gyors reflexekkel rendelkező, Patyi Katalin energikusan vé­dekező, jó áttekintőképességű játékos. G. Nagy Mária hasz­nos balbedobó, lendületben betörő kosaras. Vilcsák Júlia sokkal képzettebb, mint amennyit a pályán produkál. Mintha valami visszatartó erő gátolná. Több edzéssel biztosan felfejlődne a legjob­bak sorába. Szellő Júlia egé­szen fiatal ígéret. Van még néhány „ígéret”, sőt, több — tehetség, akikkel lehetne a sort folytatni, de talán egy más alkalommal. Kívánunk a sportiskolásokkal külön cikkben foglalkozni — megérdemlik. retöreseit jo befejezes, sake- res kosárradobás követte a mérkőzéseken. Varga Verának — aki csak néhány mérkőzé­sen szerepelt — saját szó- használatával szeretném a fü­lébe súgni: Verácska, ebből a Kinizsiből egyelőre nem lehet „kiöregedni”. A fiatalok közül a leglelke­sebb és legeredményesebb ko­saras Puhán Éva. Jó érzéke van a zóna elleni játékhoz és a tempódobáshoz. Kiváló úszó is, testnevelő szeretne lenni. Ha az sikerül, mindkét sportágban sokat nyer vele a TF. Az első fordulóban a csapat erőssége volt a TF- hallgató Szarka Anikó is. A sokoldalú sportlédi bátor elő­retöréseivel, jó helyzetfelis­merésével és eredményessé­gével tűnt ki. Ábrahám Katalin a csapat legmagasabb és legfiatalabb játékosa, éppen ezért sokat vár tőle az egyesület. Talán nem véletlenül és nem e két adottsága miatt. Tehetséges, fejlődőképes is, sőt tagja az ifjúsági válogatott keretnek! Persze, kezdetben nem ment minden simán, voltak „rossz” napok, de őszre sokat fejlő­dött centerposztján. Elsősor­Most pedig egy kis jatekos- értékelés következik. Nem kell megijedni. A sikernek örül a riporter is, így ennek megfelelő mértékkel inkább csak a jó tulajdonságokról lesz szó. Lányoké az elsőség, ök ré­gebben NB kettesek, no meg lányok. Komáromi Sári az NB Il-es mezőny egyik legjobb játé­kosa volt, amikor abbahagyta az aktív sportolást. A kitűnő kosaras visszavonulása igen fá- jóan hatott, nélküle az NB II- ben szinte kilátástalanná vált a csapat helyzete. Csakhogy Sári nem várta be a kudar­cot, magára öltötte eldobott mezét, és még időben a fia­talok segítségére sietett. Idő­ben vagy utolsó órában — mindegy. Öt egyébként nem kell bemutatni. Még azt sem mondhatjuk: jól kamatoztatta rutinját. Arról a játékosról, aki kétszer húsz percet csere, pihenő nélkül végig tud ját­szani, az több mint rutin — szív, akarás, jószándék, sport­szeretet. Méltó partnere Mol­nár Ferencné, aki a védelem erőssége volt. Kiegyensúlyo­zott teljesítménnyel küzdötte végig mindkét fordulót. Elő­Aktuális téma Luca előtt Kevés a tojás — de nincs is hol lerakni ÚTMUTATÓ A PIPÁSOKNÁL Kevés a baleset - legyen még kevesebb Januártól munkásvédelmi őrség lesz a veszélyes üzemrészekben ják. Talán ezzel is csökken a balesetek száma. S jövőre — ki tudja — talán egy cson- kulás sem lesz. (b. h.) A földművesszövetkezet áru­háza idejében hozzáfogott a karácsonyi forgalom zavarta­lan lebonyolításához. Megérkeztek a keresett Pá­dua ingek, több mint négyszáz darab érkezett, ezen felül öt­száz darab Neva ing között is válogathatnak a vásárlók. Az előző években hiánycikk is — szol közbe a biztonsági megbízott —, januártól a szakszervezettel együtt mun­kásvédelmi őrséget szerve­zünk. Minden üzemnek, min­den műszaknak lesz megbí­zottja, akik naplóba fogják jegyezni a tapasztalt hiányos­ságot. Mi huszonnégy órán be­lül gondoskodni fogunk a ki­javításukról. — Szép elképzelés. — Nemcsak elképzelés. Már nyolcvan százalékban elké­szült a vállalat munkás- védelmi útmutatója. Eb­ben felhívjuk a figyel­met a vállalat balesetveszé­lyes üzemrészeiben arra: ho­gyan lehet elkerülni a balese­tet. Minden munkásunk és az újonnan felvettek is megkap­A biztonsági megbízott: Mohácsi Ferenc. Asztalán jegyzőkönyvek, szemleered­mények. Azt mondják, nincs sok munkája. Pedig — állító­lag — a famegmunkáló gépek veszélyesek. A pipagyárban van belőlük néhány. — Volt súlyos balesetük ebben az évben? — Igen. Egy ujjesonkulás. Ez volt a legsúlyosabb. Való­ban kevés a komolyabb bal­eset. — Melyik üzemrészben a leggyakoribb a sérülés? — A ládásoknál. Ott hamar megtörténik, hogy a kezébe ver valaki, vagy a pánt fel- sebzi a tenyerét. — Védőberendezés ...? — ... nem lehet alkalmazni. A múlt hónapban volt nálunk NEB-vizsgálat. ök is védőbe­rendezéseket kértek. Itt nincs rá mód. Ha kesztyűben vég­zik a munkát, nem érzik, amit fognak. De nem jók a gumi ujjvédők sem, kipereg az em­ber ujjai közül a szög. Nem tudunk velük fogni. — Mégis, mit tettek? — Érintkezésbe léptünk a pántokat szállító vállalattal, ígéretet kaptunk, rendes pán­tokat fognak küldeni. Nagy Sándor, a szakszerve­zet munkavédelmi felelőse. — Mit tesznek a balesetek megelőzéséért? — Oktatunk. No, de nem az egyik fülön be, a másikon ki alapon. Nem. Vissza is kérdez­zük a hallottakat. Ha valami baleset történik, a következő munkavédelmi előadáson megbeszéljük, mi volt az oka. Hogyan lehetett volna elke­rülni. — Véleménye szerint mivel lehetne minimálisra csökken­teni a balesetveszélyt? — Modernebb gépekkel. — Van egy új elképzelésünk Téli reggel a termelőszövetkezetben Kora téli reggel. Még alig világosodik, de a Szabadság Termelőszövetkezet feketei istállóközpontjában már pe­zseg az élet és folyik a mun­ka. A traktorosok indulnak szántani. Az éjjel az eső miatt abba kellett hagyni a munkát. Az. irodánál György Endre jó, citromos, forró teát ad nekik. Ha az idő en­gedi, szorgalmasan dolgoz­nak, hogy a még hátralevő szántást mielőbb elvégezzék. Mint mondják, egy nap olyan 140 forintot keresnek. A nagy istállóban több mint száz tehén sorakozik. Már van gépi fejőberende­zés is, de még kézzel fej­nek a fejőlányok. Az egyiket megszólítjuk. Fehér Sárikának hívják. Ti­zenhét éves. Minden reggel és este tizennégy tehenet fej. Egy liter tej kifejésé- ért hatvan fillért fizetnek. A fej és mellett a borjúnevelés­nél is dolgozik, s a legutób­bi hónapban 1100 forintot keresett. A kifejt tejet korszerűen berendezett tejházba viszik, gondosan megszűrik, 25 li­teres kannákba öntik és már viszi is a tejeskocsi a városi tej gyűjtőbe. A fejés után követtük Fe­hér Sárikát a borjúnevelő­be, ahol 160 borjút nevel­nek. A borjak naponta két­szer 3—3 liter tejet kapnak. A tejet 38 fokra melegítik, és a kis bocik az alumínium­tartályokra szerelt gumászí- vón boldogan szívják ki a langyos tejet. Tovább menve, a nagy­raktár melletti sertéshizlal­dában éppen a süldőket etették. Több mint hatszáz darab szép fehér hússertés hízik, melyeket fokozatosan adnak át az Allatforgalmi Vállalatnak. Elmentünk még a juhho- dályhoz is, de már a ho- dály több száz lakója ki­ment legelni, csak azok az anyák maradtak bent, ame­lyeknek kisbáránya van. (kopa)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom